Szerintem ki kellene jelölni bójákkal a parttól legalább 1000 m-re a hajózási útvonalat elkerülő megfelelő nagyságú területet (0,5x0,5 km???), ahol lehetne ilyen elektromos játékokat használni. Ide is kellene viszont vizimentőt, mentőcsónakot telepíteni egy stégre. Akinek ezután is van kedve jetskizni, akkor fizesse le a fenntartási (belépési) költséget, aztán hajrá.
A nagy meleg ellenére is majdnem algamentes a Balaton. A hétfői műholdas felvétel és az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársainak mérései is literenként 2-7 mikrogram klorofillal rendelkező algát mutattak ki. Összevetés végett: az irmapusztai halastavakban ezek az értékek 70-80 mikrogram per liter. (Tóth Viktor)
"A Te számításod szerint is ha a vízgyűjtő területére eső csapadék tizede jut a Balatonba, az egy az egy ben majdnem egy ugyan annyi, mert majdnem 10 szerese a vízgyűjtő területe a Balaton területének. De a helyzet nem téged, hanem engem igazol."
A Te számításod szerint is ha a vízgyűjtő területére eső csapadék tizede jut a Balatonba, az egy az egy ben majdnem egy ugyan annyi, mert majdnem 10 szerese a vízgyűjtő területe a Balaton területének. De a helyzet nem téged, hanem engem igazol. Az összes hozzáfolyás a csapadék összeg dupláját, azaz a a 25 % -ét az összes csapadéknak adja.
"A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Fő tápláló vízfolyása a Balatonnak, vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a"
"Vízgyűjtő terület 5 737 km²"
"6–15 m³/s átlagos vízhozamú folyó"
Ezt a 6-15 m3/s-ot nehezen tudom értelmezni. Ha már átlagról van szó, annak egyetlen számnak kellene lenni.
Egy érdekesség:
A Balaton vízgyűjtője:
"Partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és a mólókat - kereken 235 km.Vízgyűjtő területe 5775 km2."
Ha a Zala 6 m3/s átlaghozamú, akkor a teljes vízgyűjtőről ennek a kétszerese, azaz 12 m3/s folyik a Balatonba. Ez egy évben 380 millió m3.
Nagyon durva becslés, de eszerint a vízgyűjtőre eső csapadék egytizede jut a Balatonba, amit én reálisnak érzek.
Ha ezen a vonalon tovább megyünk, akkor a Balatonra eső csapadék 100 %-a a Balatonban marad, a vízgyűjtőre eső csapadék 10 %-a is a Balatonba kerül. A Balaton felülete 600 km2, a vízgyűjtő kb. 6000 km2, vagyis nagyjából a Balaton 10-szerese. Így valóban az jön ki, hogy a mért csapadék kétszerese jelenik meg a Balatonban.
Szóval vagy igen jól tippeltél, vagy jól számoltál.
Én arra vagyok kíváncsi, hogy a fövenyes fürdő (strand) fövenye milyen szemszerkezetű a vízélnél, ill. a kb. 40 cm vízmélységnél. Ez elsősorban a jellemző hullámmérettől függ.
De ha már kérdezhetek, akkor kérnék is.
Amennyiben komolyan gondolja valaki ezt a 120 cm-es tartós vízállást (szabályozási szintet), akkor az északi part rendezésére pár milliárdot elő kell irányozni. Első és legfontosabb feladat a strandok területén egy feltöltés, ami a partnál átlag 40 cm, és a parttól 50 m-re fut ki nullára. Ez 10 m3/fm. Van kb. 10 km-nyi strand az északi parton, ez így 100 000 m3 fövenyfeltöltés. Ha egy m3 5000 ft, akkor ez fél md forint. Ezen kívül átlag 25-30 cm-rel meg kell emelni a partél szintjét egy 5 m-es sávban. Ez többnyire már magasabb, mint a mögöttes terület szintje. Ott vagy fel kell tölteni a területet, vagy az intézményes vízelvezetést ki kell építeni.
lapos parton sokkal nehezebb kikötőt építeni. Azaz a déli parton a meder adottságai miatt kevesebb kikötő van, mert építése sokkal bonyolultabb, drágább. Utolsó beruházás, és vitája Balatonfenyves. Ha tehát a a hajótulajok java északra csoportosul. Továbbá a gazdagabbak mennek ezért északi partra. Emiatt jobban megengedhetik az önkormányzatok, hogy hamarabb álljanak fizetős üzemmódra.
De nem felejtendő, a szabad strand üzemeltetése is pénzbe kerül, Szemét szállítás-takarítás, WC, vízimentő nem ingyen van. Tehát a szabadstrand napjai meg vannak számlálva, kivéve ha a szervezet vendéglátás vállalja a költségeket.
Mégegyszer kikötő nem a szabadstrandtól, hanem a Balaton geometriájától függ. A cikkíró félkegyelmű.
