A nagy meleg ellenére is majdnem algamentes a Balaton. A hétfői műholdas felvétel és az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet munkatársainak mérései is literenként 2-7 mikrogram klorofillal rendelkező algát mutattak ki. Összevetés végett: az irmapusztai halastavakban ezek az értékek 70-80 mikrogram per liter. (Tóth Viktor)
"A Te számításod szerint is ha a vízgyűjtő területére eső csapadék tizede jut a Balatonba, az egy az egy ben majdnem egy ugyan annyi, mert majdnem 10 szerese a vízgyűjtő területe a Balaton területének. De a helyzet nem téged, hanem engem igazol."
A Te számításod szerint is ha a vízgyűjtő területére eső csapadék tizede jut a Balatonba, az egy az egy ben majdnem egy ugyan annyi, mert majdnem 10 szerese a vízgyűjtő területe a Balaton területének. De a helyzet nem téged, hanem engem igazol. Az összes hozzáfolyás a csapadék összeg dupláját, azaz a a 25 % -ét az összes csapadéknak adja.
"A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó. Fő tápláló vízfolyása a Balatonnak, vízgyűjtő területe a tó teljes vízgyűjtő területének 45%-a"
"Vízgyűjtő terület 5 737 km²"
"6–15 m³/s átlagos vízhozamú folyó"
Ezt a 6-15 m3/s-ot nehezen tudom értelmezni. Ha már átlagról van szó, annak egyetlen számnak kellene lenni.
Egy érdekesség:
A Balaton vízgyűjtője:
"Partvonalának hossza - beleértve a kikötőket és a mólókat - kereken 235 km.Vízgyűjtő területe 5775 km2."
Ha a Zala 6 m3/s átlaghozamú, akkor a teljes vízgyűjtőről ennek a kétszerese, azaz 12 m3/s folyik a Balatonba. Ez egy évben 380 millió m3.
Nagyon durva becslés, de eszerint a vízgyűjtőre eső csapadék egytizede jut a Balatonba, amit én reálisnak érzek.
Ha ezen a vonalon tovább megyünk, akkor a Balatonra eső csapadék 100 %-a a Balatonban marad, a vízgyűjtőre eső csapadék 10 %-a is a Balatonba kerül. A Balaton felülete 600 km2, a vízgyűjtő kb. 6000 km2, vagyis nagyjából a Balaton 10-szerese. Így valóban az jön ki, hogy a mért csapadék kétszerese jelenik meg a Balatonban.
Szóval vagy igen jól tippeltél, vagy jól számoltál.
Én arra vagyok kíváncsi, hogy a fövenyes fürdő (strand) fövenye milyen szemszerkezetű a vízélnél, ill. a kb. 40 cm vízmélységnél. Ez elsősorban a jellemző hullámmérettől függ.
De ha már kérdezhetek, akkor kérnék is.
Amennyiben komolyan gondolja valaki ezt a 120 cm-es tartós vízállást (szabályozási szintet), akkor az északi part rendezésére pár milliárdot elő kell irányozni. Első és legfontosabb feladat a strandok területén egy feltöltés, ami a partnál átlag 40 cm, és a parttól 50 m-re fut ki nullára. Ez 10 m3/fm. Van kb. 10 km-nyi strand az északi parton, ez így 100 000 m3 fövenyfeltöltés. Ha egy m3 5000 ft, akkor ez fél md forint. Ezen kívül átlag 25-30 cm-rel meg kell emelni a partél szintjét egy 5 m-es sávban. Ez többnyire már magasabb, mint a mögöttes terület szintje. Ott vagy fel kell tölteni a területet, vagy az intézményes vízelvezetést ki kell építeni.
lapos parton sokkal nehezebb kikötőt építeni. Azaz a déli parton a meder adottságai miatt kevesebb kikötő van, mert építése sokkal bonyolultabb, drágább. Utolsó beruházás, és vitája Balatonfenyves. Ha tehát a a hajótulajok java északra csoportosul. Továbbá a gazdagabbak mennek ezért északi partra. Emiatt jobban megengedhetik az önkormányzatok, hogy hamarabb álljanak fizetős üzemmódra.
De nem felejtendő, a szabad strand üzemeltetése is pénzbe kerül, Szemét szállítás-takarítás, WC, vízimentő nem ingyen van. Tehát a szabadstrand napjai meg vannak számlálva, kivéve ha a szervezet vendéglátás vállalja a költségeket.
Mégegyszer kikötő nem a szabadstrandtól, hanem a Balaton geometriájától függ. A cikkíró félkegyelmű.
Északi parton - a meder sajátosságai, meg a beépített területek miatt -sokkal kevesebb a strandolásra alkalmas partszakasz, és azoknak a nagy részén is kemping üzemel, így a településeknek csak kicsi terület jut. El tudom képzelni, hogy ebből akarják kihozni a maximumot.. Mondjuk mi Akaliba jártunk anno, az szabadstrand volt, meg Zánkára, ami meg nem, viszont kibírható volt a belépő még nagycsaládnak is.
Egyébként az meg hogy van, hogy a déli part mindig is tele volt szabadstrandokkal, míg az északin alig? Sóherok az északi önkormányzatok, v. mi lehet az oka?
Kérdés: Ismeri-e valaki a kenesei fövenyes fürdőt? Érdekelne, hogy a vízélnél milyen szemnagyságú kavics marad meg? Én olyan 5-10 mm-esre tippelnék, de nem láttam.
További kérdés: 40 cm vízmélységben már elég az 1 mm alatti szemnagyság?
És végül: a parttól befelé a fenék lejtése milyen? Sztem 10 m-ként 10 cm körül lehet, de egyáltalán nem tudok róla semmit.
Ráadásul: a híg iszap kb. 0,8 m mélységben jelentkezik?
Csak egy érdekes összehasonlítás, statisztika semmi más.
2003-ban volt alacsony a tó.
Szerintem ez az év nagyon nem hasonlít 2003-ra, de a Dunán mégis egy extrém alacsony vízállás alakult ki, gyakorlatilag Bp. 100 cm alatt leszünk, a Kis-Dunában már nem tud hajó végig menni. Ilyenre 2003 óta nem volt példa szerintem.
Tavunk meg csúcsokat döntöget, nem tudom voltunk-e valaha 120 körül augusztusban.