Én arra vagyok kíváncsi, hogy a fövenyes fürdő (strand) fövenye milyen szemszerkezetű a vízélnél, ill. a kb. 40 cm vízmélységnél. Ez elsősorban a jellemző hullámmérettől függ.
De ha már kérdezhetek, akkor kérnék is.
Amennyiben komolyan gondolja valaki ezt a 120 cm-es tartós vízállást (szabályozási szintet), akkor az északi part rendezésére pár milliárdot elő kell irányozni. Első és legfontosabb feladat a strandok területén egy feltöltés, ami a partnál átlag 40 cm, és a parttól 50 m-re fut ki nullára. Ez 10 m3/fm. Van kb. 10 km-nyi strand az északi parton, ez így 100 000 m3 fövenyfeltöltés. Ha egy m3 5000 ft, akkor ez fél md forint. Ezen kívül átlag 25-30 cm-rel meg kell emelni a partél szintjét egy 5 m-es sávban. Ez többnyire már magasabb, mint a mögöttes terület szintje. Ott vagy fel kell tölteni a területet, vagy az intézményes vízelvezetést ki kell építeni.
lapos parton sokkal nehezebb kikötőt építeni. Azaz a déli parton a meder adottságai miatt kevesebb kikötő van, mert építése sokkal bonyolultabb, drágább. Utolsó beruházás, és vitája Balatonfenyves. Ha tehát a a hajótulajok java északra csoportosul. Továbbá a gazdagabbak mennek ezért északi partra. Emiatt jobban megengedhetik az önkormányzatok, hogy hamarabb álljanak fizetős üzemmódra.
De nem felejtendő, a szabad strand üzemeltetése is pénzbe kerül, Szemét szállítás-takarítás, WC, vízimentő nem ingyen van. Tehát a szabadstrand napjai meg vannak számlálva, kivéve ha a szervezet vendéglátás vállalja a költségeket.
Mégegyszer kikötő nem a szabadstrandtól, hanem a Balaton geometriájától függ. A cikkíró félkegyelmű.
Északi parton - a meder sajátosságai, meg a beépített területek miatt -sokkal kevesebb a strandolásra alkalmas partszakasz, és azoknak a nagy részén is kemping üzemel, így a településeknek csak kicsi terület jut. El tudom képzelni, hogy ebből akarják kihozni a maximumot.. Mondjuk mi Akaliba jártunk anno, az szabadstrand volt, meg Zánkára, ami meg nem, viszont kibírható volt a belépő még nagycsaládnak is.
Egyébként az meg hogy van, hogy a déli part mindig is tele volt szabadstrandokkal, míg az északin alig? Sóherok az északi önkormányzatok, v. mi lehet az oka?
Kérdés: Ismeri-e valaki a kenesei fövenyes fürdőt? Érdekelne, hogy a vízélnél milyen szemnagyságú kavics marad meg? Én olyan 5-10 mm-esre tippelnék, de nem láttam.
További kérdés: 40 cm vízmélységben már elég az 1 mm alatti szemnagyság?
És végül: a parttól befelé a fenék lejtése milyen? Sztem 10 m-ként 10 cm körül lehet, de egyáltalán nem tudok róla semmit.
Ráadásul: a híg iszap kb. 0,8 m mélységben jelentkezik?
Csak egy érdekes összehasonlítás, statisztika semmi más.
2003-ban volt alacsony a tó.
Szerintem ez az év nagyon nem hasonlít 2003-ra, de a Dunán mégis egy extrém alacsony vízállás alakult ki, gyakorlatilag Bp. 100 cm alatt leszünk, a Kis-Dunában már nem tud hajó végig menni. Ilyenre 2003 óta nem volt példa szerintem.
Tavunk meg csúcsokat döntöget, nem tudom voltunk-e valaha 120 körül augusztusban.
Csak éppen elenyésző mértékben szabályozható és többszörösen meghaladhatja az elfolyás kapacitását, ld. idei tavasz...
a csapadék előrejelzését figyelni kell.
Ld. mint fent.
Télen 115-nél el lehet kezdeni ereszteni, mert a hozzáfolyás jelentős.
Ez közel sem igaz minden télre.
Egyébként olvastam arról, hogy némelyik strandon komoly károkat okozott a kicsapó víz...
Először talán meg kellene felelni a strandokon a jogszabályi előírásoknak, aztán már lehet, hogy nem is kell majd erre hivatkozva vizet pazarolni a tóból!
Októbertől májusig a párolgási veszteség jelentéktelen, a hozzáfolyás mérhető, a csapadék előrejelzését figyelni kell. Télen 115-nél el lehet kezdeni ereszteni, mert a hozzáfolyás jelentős. Azután 120 környékén lehet zárni és később esetleg újra nyitni a csapadék függvényében. Így a 120-at +- 5 centivel tartani lehet. Aztán ha a párolgás több, mint a hozzáfolyás, 120-hoz közel lehet zárni és őszig csak akkor kell ereszteni, ha extrém sok eső esik.
Egyébként olvastam arról, hogy némelyik strandon komoly károkat okozott a kicsapó víz...
Ez a felső szabályozási szint(régen 110 volt!). Ehhez képest hónapokig magasabb volt a víz, volt 130 is. Ügyesen ütemezett eresztéssel tartható lett volna a 120. Miért állítunk fel szabályokat, ha azokat nem tartjuk be?
Van felmérés arról, hogy a magas vízállás és a hullámzás mekkora károkat okozott a parton? Mert erről nem sokat lehet olvasni.
