Csak éppen elenyésző mértékben szabályozható és többszörösen meghaladhatja az elfolyás kapacitását, ld. idei tavasz...
a csapadék előrejelzését figyelni kell.
Ld. mint fent.
Télen 115-nél el lehet kezdeni ereszteni, mert a hozzáfolyás jelentős.
Ez közel sem igaz minden télre.
Egyébként olvastam arról, hogy némelyik strandon komoly károkat okozott a kicsapó víz...
Először talán meg kellene felelni a strandokon a jogszabályi előírásoknak, aztán már lehet, hogy nem is kell majd erre hivatkozva vizet pazarolni a tóból!
Októbertől májusig a párolgási veszteség jelentéktelen, a hozzáfolyás mérhető, a csapadék előrejelzését figyelni kell. Télen 115-nél el lehet kezdeni ereszteni, mert a hozzáfolyás jelentős. Azután 120 környékén lehet zárni és később esetleg újra nyitni a csapadék függvényében. Így a 120-at +- 5 centivel tartani lehet. Aztán ha a párolgás több, mint a hozzáfolyás, 120-hoz közel lehet zárni és őszig csak akkor kell ereszteni, ha extrém sok eső esik.
Egyébként olvastam arról, hogy némelyik strandon komoly károkat okozott a kicsapó víz...
Ez a felső szabályozási szint(régen 110 volt!). Ehhez képest hónapokig magasabb volt a víz, volt 130 is. Ügyesen ütemezett eresztéssel tartható lett volna a 120. Miért állítunk fel szabályokat, ha azokat nem tartjuk be?
Van felmérés arról, hogy a magas vízállás és a hullámzás mekkora károkat okozott a parton? Mert erről nem sokat lehet olvasni.
Igazában ezt azért kérdeztem, mert ha nem esik egybe, akkor a vonal két oldalán - bárhogy is van az ingatlanok tulajdoni helyzete - más és más szabályok szerint lehet "játszani".
Értsd: Kisajátítások, beruházások, természetvédelmi, vízügyi megkötések, stb.
Csak a véleményemet tudom mondani,ezzel nem jutsz messzire, de az a véleményem, hogy a partvonal legalább 20 %-án nem esik egybe a jogszabályban rögzített partvonal a tulajdon határokkal.
"Az iszap legfeljebb akkor "fordul fel", ha a tározórendszer keleti részét fejjel lefelé fordítod."
Az iszap felfordulás ismert jelenség, akkor fordul elő, ha túlságosan felmelegszik a fenék, intenzívebbé válik a gázképződés, és már a fenéken kiválik. Beakad az iszapszemcsék közé, és nagy foltokban felemeli az iszapot a vízszintre.
"Azt a zöldséget mondjuk nem tudom honnan veszed hogy a vízben oldott szervesanyagok 50%-a iszappá válik."
Ne csak írj róla, hanem foglalkozz is többet a biológiai szennyvíztisztítással.
"A "végtermékként" felhalmozódó növényzetet és halat ugyanis mindenképp ki kellene venni a vízből, ez jelenleg lehetetlenné van téve."
Nnnnna látod.....a szervesanyag nem vész el, csak átalakul. Ezt ne vedd törvénynem, csak soha ne felejtsd el. Ugyanis az átalakulás mindig "veszteséggel" jár. Az a szervesanyag, ami CO2-vé, metánná alakul, az a vizi közösség számára gyakorlatilag elveszett. A többi viszont nem.
Ez 2014.-ben elkészült, innentől többfokozatú a tisztítás. (Ülepítés, ez kiveszi a lebegő szennyezést, algák, ezek a kémiai és szerves anyagokat kötik meg, majd magasabbrendű növények, és halak. Pont ez a többfokozatúság hiányzott az 1. ütem megépülte után.)
A beömlő Zala már rég nem "fekete színű". Az iszap legfeljebb akkor "fordul fel", ha a tározórendszer keleti részét fejjel lefelé fordítod. A Balatonba legfeljebb a Zala által szállított szervesanyag pár százaléka jut be. Azt a zöldséget mondjuk nem tudom honnan veszed hogy a vízben oldott szervesanyagok 50%-a iszappá válik.
A beömlő víz természetesen mindig sötétebb marad mint a Balaton vize, de ennek oka a mocsárból felvett huminsav, amiből biza nem lesz iszap.
Persze hosszú távon sajnos a Nemzeti Park jelenleg eléggé el nem ítélhető hozzáállásától függ majd a szűrés hatékonysága.
A "végtermékként" felhalmozódó növényzetet és halat ugyanis mindenképp ki kellene venni a vízből, ez jelenleg lehetetlenné van téve.
