"Az iszap legfeljebb akkor "fordul fel", ha a tározórendszer keleti részét fejjel lefelé fordítod."
Az iszap felfordulás ismert jelenség, akkor fordul elő, ha túlságosan felmelegszik a fenék, intenzívebbé válik a gázképződés, és már a fenéken kiválik. Beakad az iszapszemcsék közé, és nagy foltokban felemeli az iszapot a vízszintre.
"Azt a zöldséget mondjuk nem tudom honnan veszed hogy a vízben oldott szervesanyagok 50%-a iszappá válik."
Ne csak írj róla, hanem foglalkozz is többet a biológiai szennyvíztisztítással.
"A "végtermékként" felhalmozódó növényzetet és halat ugyanis mindenképp ki kellene venni a vízből, ez jelenleg lehetetlenné van téve."
Nnnnna látod.....a szervesanyag nem vész el, csak átalakul. Ezt ne vedd törvénynem, csak soha ne felejtsd el. Ugyanis az átalakulás mindig "veszteséggel" jár. Az a szervesanyag, ami CO2-vé, metánná alakul, az a vizi közösség számára gyakorlatilag elveszett. A többi viszont nem.
Ez 2014.-ben elkészült, innentől többfokozatú a tisztítás. (Ülepítés, ez kiveszi a lebegő szennyezést, algák, ezek a kémiai és szerves anyagokat kötik meg, majd magasabbrendű növények, és halak. Pont ez a többfokozatúság hiányzott az 1. ütem megépülte után.)
A beömlő Zala már rég nem "fekete színű". Az iszap legfeljebb akkor "fordul fel", ha a tározórendszer keleti részét fejjel lefelé fordítod. A Balatonba legfeljebb a Zala által szállított szervesanyag pár százaléka jut be. Azt a zöldséget mondjuk nem tudom honnan veszed hogy a vízben oldott szervesanyagok 50%-a iszappá válik.
A beömlő víz természetesen mindig sötétebb marad mint a Balaton vize, de ennek oka a mocsárból felvett huminsav, amiből biza nem lesz iszap.
Persze hosszú távon sajnos a Nemzeti Park jelenleg eléggé el nem ítélhető hozzáállásától függ majd a szűrés hatékonysága.
A "végtermékként" felhalmozódó növényzetet és halat ugyanis mindenképp ki kellene venni a vízből, ez jelenleg lehetetlenné van téve.
"A jelenlegi szűrőrendszer az "oldott szervesanyag" 90+ százalékát is kiveszi a beömlő vízből. Ezt hívják 3. ütemnek."
1., A 3. ütem még meg se épült.
2., A Zala a Balatonba érkezéskor fekete színű. Azt a színt az oldott szervesanyag okozza.
3., A Kis-Balatonban jellemzően anaerob tisztítási folyamatok zajlanak le. Ennek a hatásfoka ideális esetben 80 %. Ha valami zavar keletkezik (felfordul az iszap) akkor a hatásfok lenullázódik.
4., A Kis-Balaton az ülepedő anyagokat gyakorlatilag kifogja, így csak oldott formájú szennyezés jút a tóba a Zalából.
5., Én nem írtam a Kis-balatonról egy szót sem ebben a vitában. Én azt írtam, hogy a Balatonba jutó oldott szervesanyag feléből a Balatonban iszap lesz. És ezt elhiheted nekem, akkor is, ha ez nem tetszik neked.
Elfogadtam amit mondtál, azt, hogy az iszapot a Kis-Balaton kifogja, az oldott szervesanyag meg befolyik a Balatonba. Azért fogadtam el, mert igazad van.
Erre írtam, hogy az oldott szervesanyagból is képződik iszap, immár a Balatonban.
Hogy miért írtam ezt? Mert pontosan tudom. Még a mértékét is megadtam egy későbbi hozzászólásban.
Most akkor mi a probléma? Nem tudod, mi az az oldott szervesanyag? (Az a szervesanyag tömeg, ami nem iszap formában van a vízben).
a) a Balaton tómedre az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető;
b) a Balaton jogi partvonalát - a partvonal-szabályozási tervtől eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet;"
Az a partvonal fogalom, amirpl te beszélsz, az megegyezik a Balaton érintett településein lévő Balatont lefedő ingatlanok ingatlannyilvántartási határvonalaival, vagy attól eltérő?
A partvonalon kívüli terület elvileg nem tartozik a tóhoz, vagyis nem kell neki kötelezően állami tulajdonban lenni. Ha van egy kis jó kapcsolatod, meg sok pici pénzed, megszerezheted a ma még nádas területet, megépíted a partvédő művedet, és van hely egy-két szállodának.
És láss csodát, a partvonal egyben partvédő mű lett.
Nem harcoltam senkivel. Annyit mondtam, mint igazságot, hogy az oldott szervesanyag egy részéből is iszap lesz. Hozzáteszem, ez aerob környezetben a szervesanyag kb. 50 %-a, anaerob közegben ez kevesebb, mint 20 %, bár másodlagos hatások miatt ezek a számok még nagyobbak is lehetnek.
S akkor ne felejtsünk el a Balaton közepén leütni a megyehatárok határköveit lerakni úgy, hogy legyen mellé a felszínen jól látható határárok is megásva...
De legalábbis várjuk el az illetékesektől...
Sajnos smith olvtárs irónikus megjegyzése erősen nem alaptalan.
2.,A kijelölt partvonal sok helyen a nádasban van. Ott meg ugye a terep a vízszint alatt van jelenleg is. Értelemszerűen ott jócskán tölteni kell majd előbb-utóbb.
"Az áramlási viszonyok miatt viszont a nyugati medence iszapja az északi part mentén kelet felé mozog, és felhalmozódik a part menti "iszapcsapdákban", a kikötőöblökben, és a Balaton keleti részén. "
Talán ha elolvastad volna a linkelt jogszabályt, akkor világos lenne, hogy az a partvédő művekre szolgáló előírást tartalmaz, nem pedig a partra vonatkozót.
A keszthelyi öböl Zala torkolat körüli részét rétegkotrással nagyjából megtisztították. A Kis-Balaton megakadályozza a további hordalék beáramlását.
Az áramlási viszonyok miatt viszont a nyugati medence iszapja az északi part mentén kelet felé mozog, és felhalmozódik a part menti "iszapcsapdákban", a kikötőöblökben, és a Balaton keleti részén. A kikötőrekonstrukciókból, és az új kikötők építéséből származó nagy mennyiségű, és a nyílt vízbe átszivattyúzott iszap pedig helyi eliszaposodásokat okoz.
Jelenleg szabad szemmel is jól látható már gyenge szél esetén is a keleti medence feliszapolódása. Jól látható a nádasok szerkezetének változása is, valamint a hínármezők visszatérése nyugat felé haladva.
