Pedig nem kell sokat kutatni utána, elég megnyitni a Wikipédiát: "Le nom d’Ixelles provient du nom du hameau d’Elsele, « la demeure aux aulnes » (de else : « aulne » et sele : « demeure » ou « château »), d’après le nombre d’aulnes qu’on y retrouvait parmi les prairies, près des étangs ; ce nom est devenu Elsen et ensuite Elsene en néerlandais, Ixel et ensuite Ixelles en français." Legalábbis az Histoire des environs de Bruxelles ou description historique des localités qui formaient autrefois l’ammannie de cette ville (Tome troisième, Alphonse Guillaume G. Wauters. C. Vanderauwera, Bruxelles, 1855) szerint...
Jut eszembe ha már belga és városok neve (sok köze nem lesz magyar nyelvez ugyan)
Mai napig nem fejttettem meg (kutattam utána) a városrész kerület ahol sokáig laktam brüsszeli kétnyelvűség kapcsán franciául Ixelles ugyanez flamandul Elsene. Még csak az elnevezés közös gyökerére se leltem a két szóban. Mert a szomszédos kerület Uccle (fr) Ukkel(nl) legalább kiolvasható
Vagy ugyanígy A Forest és Vorst nevű városrészekkel ami nyilván utal erdő féleségre ami ott elő is fordul.
Megnéztem más térképen is (freitag & berndt), ez a német gyakorlat:
Frankfurt (magában, csak apró betűvel, zárójelben szerepel az Oder szó viszonyítás nélkül)
Frankfurt am Main
Megnéztem Frankfurt am Main városának honlapját. A frankfurt.de doménnév az ővék, de ha megnyitok bármifajata hivatalos iratot pdf-ben, ott mindenütt Frankfurt am Main szerepel. Címben, fejlécben, aláírásban. Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a város hivatalos neve "Frankfurt am Main".
Ha a hozzászólás-számodat akarod növelni, arra ott a Törzsasztal. Ha valamit nem tudsz biztosan, akkor ... az a véleményem, hogy ... bevezetéssel, de leginkább sehogy. Inkább kérdezd meg!
Ez egy nyelvtudományi topikcsoport és nem nyelvi trécselde.
Oderafrankfurti lakosként: Kleist írhatta akár ck-val is, a történelem során százféleképpen írták, pl. v-vel a városalapító okiratban. A www.viadrina.de nyitóoldalon kivehető, hogy a "Frankfurt an der Oder" írásmód az NDK-ban hivatalosan nem létezett. 1990-ben, az NDK végnapjaiban a város határát jelző közlekedési táblán "Frankfurt (O)" állt. Sokszor látni Frankfurt/Oder ill. Frankfurt/O vagy Frankfurt (O.) helytelen alakokat is (pl. a berlini autópalyagyűrű tábláin).
A reptér neve tipikus bürokráciai vagy marketinges szörnyszülött, miután közigazgatásilag Pohlitz településhez tartozik, de ezen falut a régión kívül senki sem ismeri. A helyi lakosság egyébként "Flugplatz Pohlitz"-ként emlegeti. A Flugplatz kifejezés terminálépület nélküli repteret jelent.
A helyi lakosság+sajtó nem szórakozik az (Oder)-ral, mindenki tudja, hogy melyik Frankfurtról van szó, csak hivatalos megnevezésekben, távirati irodáktól átvett szövegekben, stb. van (Oder). Szintúgy senki nem kérdez vissza keleten, ha azt mondom, hogy frankfurti vagyok, hogy melyikből (mondjuk a 2 Frankfurtnak jól megkülönböztethető tájszólása van).
Azonos nevű településekből egyébként egy csomó van, tipikus példa: Neustadt. A postát az ilyesmi nem érdekli, ők irányítószámmal dolgoznak. A vasúttársaság pedig úgy oldotta meg a problémát, hogy egy perjel mögé odaírja a földrajzi térség nevét, de erre a két Frankfurtnál nincsen szükség.
Bakker, ez milyen jó, ezen én még sosem gondolkodtam el így, hiszen nekem teljesen kézenfekvő volt, mivel a várost a víz felől megközelítve-megismerve a Wien régen ismert volt, amikor először hallottam a színházról.. :-))
Megjegyzendő, hogy "egzotikusabb" német (értsd németországi) neveket még Ausztriában is helytelenül ejtenek. pl. hallottam már [tujßpurk]-ot, de ugyanígy, főleg személyneveknél az -ow végű porosz nevek helyes [-o:] ejtése helyett itt délen a helytelen [-off] dívik, nyilván a szláv -ow, -ov végződésű nevek hatására.
A vicc az, hogy az OH. határozottan a hagyományos magyar kiejtés mellett foglal állást mind a közszavak, mind a tulajdonnevek kérdésében. Mi úgy ítéltük meg, hogy Duisburg esetében ilyen nincs, ebben az esetben tehát nem fabrikálhatunk egy hagyományosnak látszó magyar kiejtést, hanem a német kiejtést közelítjük. Nem gondolom persze, hogy ne terjedhetne el a dujzburg kiejtés, ebben az esetben majd igazítjuk az OH.-t. Azért az OH.-nak nem véletlenül Helyesírás a címe, és nem Helyesejtés; tehát a nem helyesírási kérdésekben az OH. pusztán tájékoztat, esetleg tanácsot ad, semmiféle előíró jelleget nem célszerű az állásfoglalásainknak tulajdonítani.
Olvasom a polémiát az ÉS-ben a Duisburg német városnév magyar szövegkörnyezetben alkalmazandó ejtéséről. Az OH. (csak) a [dűzburg] ejtést adja meg, ennek alapján a tévébemondók és mások [duizburg] ejtése helyteleníthető. A probléma azonban ennél bonyolultabb. A toleráns nézet ugyanis arra is tud hivatkozni, hogy a korrekt németes ejtés sokaknál megnehezítené a város beazonosítását, vö. Łódź [vudzs].
Félek, hogy ez itt off, mert nem városnév és nem is magyar. Csak itt van a közelben, és asszem, sok németül értőnek okozott már fejtörést: Theater an der Wien. Én vicces névadásnak gondoltam, amíg utána nem néztem. Meglepetésemre teljesen szabályos, logikus, csak annyit kellet volna tudnom a hozzá, hogy Bécsnek van egy Wienfluss (röviden Wien) nevű földrajzi vize.
Arra próbáltam célozni kedves Rumci, hogyha a felmérést arra az 1%-ra szűkíted le, aki meg tudja mondani, melyik földrészen van São Paulo, akkor valószínűleg ők a helyes választ fogják megadni Neked :P
Mondjuk a 7.-eseknél amúgy is lehet friss a tudás...
De a "brazilul" nem is olyan nagy melléfogás, a brazíliai portugál ugyanis egyesek szerint már külön nyelv. Ha írott változatában legfeljebb csak nyelvjárás ill. policentrikus nyelv regionális változata, beszéltében viszont határozottan (állítólag nincs kölcsönös érthetőség: a brailokat megértik a portugálok, de fordítva nem (alapban, felkészülés nélkül)).
Hát, lehet, hogy a te "közvéleményed" az én "művelt közvéleményemnek" felel meg, de azért ettől még egy nyelven beszélünk.
Ezek után tényleg szívesen csinálnék egy statisztikailag reprezentatív felmérést São Paulo-ban beszélt nyelvről. Szerintetek a Medián vállalkozik rá? ;-)
Scasc, úgy látszik, nem egyazon nyelven beszélünk. Én érdeklődő gyerekként már hetedik általánosban is hallottam az integrálról, de csak negyedik gimnáziumban tanultunk róla (= 12. évfolyamon). Szezon — fazon. A Te minta átlagembered az általános iskola hányadik osztályának tudásszintjét reprezentálja? Nekem olybá tűnik, hogy a Te szemléleted alapján az átlagember még azt sem tudja, hogy Amerikát két (esetleg három) szubkontinensre szokták osztani, sőt azt sem tudja, hogy Amerika tőlünk nyugatra vagy keletre keresendő. Akkor viszont az eredeti kérdésfeltevésed is megalapozatlan, hiszen a Te átlagembered honnan is tudhatná azt (aztat), hogy Közép- és Dél-Amerikában főként a spanyol dívik?
Malaczky, a "köztudat" nem az index FILOSZ fórumát olvassa, hanem a Blikket. Erre gondoltam. És igen, a tananyagban benne van, de a tananyagban benne van a deriváció és az integrálás is, és a tömeg mégsem tudná az x²-log(x)-en bármelyik fent idézett műveletet elvégezni (és ez egyáltalán nem bonyolult példa, sőt).
Nem tudom, miféle köztudatról beszélsz. Mi az ált. iskola 7. osztályában tanultunk Dél-Amerika országairól, de engem speciel egy osztálytársam már korábban felhomályosított arról, hogy nem minden dél-amerikai ország spanyol nyelvű. Tudom sajnálni azokat, akik ezt nem tudják.
"A Montréal meg sztm. amolyan "jusztisszembemegyekaköztudattalmerténokosabbvagyok" stílus, azt sem szeretem." Franciásan finomkodó és szőrszálhasogató ;-) Amúgy most olvastam egy 2000 körül kiadott könyvet, és ott is Montreál volt írva.
Szerintem a KÖZTUDATban azért nem annyira frankofon Montreál. (Én pl. iskolás koromban még nem tudtam - és ez nem rám nézve kritika.) A köztudat azt tudja leginkább, hogy Montreal Kanadában van, és Kanada angol. A párhuzam megint nem jó, mert a KÖZTUDATban São Paulo egyértelműen portugálajkú. (Luzofon... micsoda szó... tutira nem értettem volna kontextuson kívül.) Igen, Montreált írtam, mert muszáj volt kompromisszumot kötni. A Montreal angolosság, amit én is utálok, bár mindenhol így látom magyar szövegben. A Montréal meg sztm. amolyan "jusztisszembemegyekaköztudattalmerténokosabbvagyok" stílus, azt sem szeretem.
Na meg a már számtalanszor kitárgyalt Arkansas amerikaiul [arkönsó] vs. magyarul [arkanzasz] (De ez cseles, mert Kansas meg tényleg [kenzösz] amerikaiul is).
Legfeljebb Nagy-Britanniában [njú], Amerikában csak [nú] az. Amúgy érdekes, hogy Amerikában is van diftongusos ejtése is:[nuː ˈɔrliənz], a helyiek meg eleve összevonják [ˈnɔrlənz].