Na meg a már számtalanszor kitárgyalt Arkansas amerikaiul [arkönsó] vs. magyarul [arkanzasz] (De ez cseles, mert Kansas meg tényleg [kenzösz] amerikaiul is).
Legfeljebb Nagy-Britanniában [njú], Amerikában csak [nú] az. Amúgy érdekes, hogy Amerikában is van diftongusos ejtése is:[nuː ˈɔrliənz], a helyiek meg eleve összevonják [ˈnɔrlənz].
Hát ez egy érdekes szempont. No majd ha legközelebb leírom Sao Paulo nevét, akkor előtte megnézem a wikipédiában, hogy véletlenül nem hígult-e fel arrafelé luzofon lakosság, mert akkor nem fogom kitenni a tildét az a-ra (most csak lustaságból nem tettem ki). Egyébként szerintem nem kell ahhoz különleges tájékozottnak lenni, hogy valaki hallott légyen Montreál (örülök, hogy Te is így írod) frankofon jellegéről vagy éppen a québeci szeparatistákról.
Akkor lenne jó a párhuzam, ha az emberek tudatában lenne, hogy Montreál francia nyelvű vidék. Nem tudom a pontos százalékot, de szerintem van annyira vegyes vidék, hogy az angol írásmód is indokolt legyen nálunk.
Ja, szóval itt nem szabad asszociálni? Nem tudtam, bocs. Nem olvasok vissza akárhány hsz-t. Feltettem egy sztem a témához kapcsolódó kérdést. Választ nem kaptam rá, csak kioktatást. Köszi. Megint tanultam valamit.
Amit írsz, az szvsz köszönőviszonyban sincs azzal, amit én írtam. Esetleg olvasd vissza hsz.-aimat, amelyeknek kvintesszenciája az, hogy ha Orléans-t írunk, akkor az lenne a következetes, ha Montréalt írnók (vagy magyarosan Montreált). Hogy New Orleans (La Nouvelle Orléans), a tévébemondók meg az amerikanizáció hogy jön ide, azt esetleg Te tudnád megmagyarázni.
Tessen mán mondani, hogy mi légyen a helyzet New Orleans-szal? Amit valószínűleg francia bevándorlók alapítottak, aztán minden lakos elamerikaisodott, tehát nju orlínsznak ejtenek. Sztem (nem vagyok nyelvész) ez az amerikanizálódás mindenre rányomta a bélyegét, úgy a 20. szd. harmadik harmadában. Mintha más nyelv nem is létezne. Miért pont a magyar tévébemondókra kenjük a sarat?
Addendum: kicsit következetlen eljárás szvsz, hogy a Montréal városnév magyar használatában sem az accent aigu-t nem tesszük ki az e-re, sem a magyar ékezetet az a-ra. Gondolom Sèvres esetében nem teljesen korrekt a Sevres alak magyarul sem. Hasonlóképpen problematikusnak tartom (ezt fentebb már szignalizáltam egykor), hogy [strazburg]-ot mondunk, ugyanakkor a franciák előtt hajbókolva Strasbourgot írunk, sőt még olyat is írunk, hogy strasbourgi, ami az utókor számára is dokumentálja a hibridizmust. Summa summarum: javasolom magyar használatban a Montreál alak használatát.
Az OH.-ban azt olvasom, hogy Montréal város nevét magyarul Montrealnak írjuk és [montreál]-nak ejtjük. Nem lehetne akkor már Montreál formában írni? Vagy ki kell várni, amíg eljön ennek az ideje? A québeci városnév javallt magyaros ejtésével szvsz kvadrálna e név magyaros írása.
Illetőleg Oderafrankfurtban már 1913-ban alakult légitársaság, csakhogy az ottani repülőteret hivatalosan Verkehrslandeplatz-nak, ill. Flugplatz-nak nevezik (http://www.flugplatz-edae.com/start.htm). A Flughafenről úgy tudom, nagyobb repülőteret jelent, mint a majnafrankfurti. Nyilván ezért nem kétértelmű a Flughafen Frankfurt.
Frankfurt (Oder) [ˈfʁaŋkfʊət] (Odera-menti Frankfurt, az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.
A mai térképeken mindenütt Frankfur (Oder) van, és mindeütt Frankfurt am Main.
A Google keres a Frankfurt an der Oder alapján is.
Egyébként szerintem is használják mindkét megjelölést, a Majnát és az Oderát is. Legfeljebb, ha nyilvánvaló, melyikről van szó, kihagyják. Pl.: a frankfurti tőzsde = die Frankfurter Börse. (Senki se gondol a keleti kisvárosra.)
Én az egykori NDK idején jártam az Odera partiban, és megnéztem a helyi múzeumot. (Amelyben egyébként valamiért egy havasi kürt és tengerjáró hajók modelljei is ki voltak állítva.) Ott mindenhol a Frankfurt am Oder szerepelt. Pedig az NDK-ban az az egy volt belőle.
Hát pedig ez tényleg katyvasz, más szóval félműveltség, amit a bemondók részéről tapasztalunk. Amúgy szerintem bármelyik kiejtés helyes, ami a magyar nyelvben meghonosodott, csak a keverés, az nem OK.
Tehát legyen egyik vagy másik. Mivel eddig (szerintem) a liezs honosodott meg, annál kellene maradni.
A nyelv i katyvaszt ott látom, hogy a rádióbemondók megtanulták tanulmányaik során az angol kiejtést, és von Haus aus sejtik a németet. Bár ez már lassan feledésbe merül. Kezdik az idegen neveket kizárólag angolosan ejteni.
Így lesz minden Paul-ból 'pól'. És Liège-t sem azért ejtik 'lízs'-nek, mert ismerik a helyi dialektust, hanem mert azt hiszik, angol. Csak hova teszik az è-t. Ezért katyvasz.
Egy másutt lefolyt vitában kiderült, hogy van olyan helyi dialektus, amelyben 'lízs'-nek ejtik. Kevéssé valószínű azonban, hogy a magyar bemondók ezt tudnák: az ejtés a nyelvi katyvasz. A közepe német, a vége francia. (Németül egyébként Lüttichnek hívják.)
Ne vessük el a sulykot, mert a végén még kikel. A Cluj nem mesterséges névadás (szemben mondjuk az Tátrafüreddel vagy a Bratislavával). 1213/1550: de caſtro Clus (Váradi regestrum) – egyébként mind a Clus, mind a Kolozsvár a német Klaus névből származik (esetleges szláv közvetítéssel). A Fiume/Rijeka is réges-régi párhuzamos név, az Opatija/Abbázia esetében nem találtam egyértelműsítő adatot, de majdnem biztos vagyok ugyanebben. Az, hogy egy állam elsődleges névváltozatként az államnyelvnek megfelelő névváltozatot használja, nem jelenti azt, hogy ez ne meglevő természetes kétnyelvűségen alapulna. Persze, van egy csomó olyan eset is, amiről beszélsz, tehát mesterséges államnyelvi névadás, de az kisebb települések körében gyakori, így a három példa egyike sem ilyen. (És nem csak ilyen esetekben találkozni mesterséges névadással: Dunapentele → Sztálinváros → Dunaújváros || Tiszaszederkény → Leninváros → Tiszaújváros; Ötházhuta → Mátraszentimre.)