Addendum: kicsit következetlen eljárás szvsz, hogy a Montréal városnév magyar használatában sem az accent aigu-t nem tesszük ki az e-re, sem a magyar ékezetet az a-ra. Gondolom Sèvres esetében nem teljesen korrekt a Sevres alak magyarul sem. Hasonlóképpen problematikusnak tartom (ezt fentebb már szignalizáltam egykor), hogy [strazburg]-ot mondunk, ugyanakkor a franciák előtt hajbókolva Strasbourgot írunk, sőt még olyat is írunk, hogy strasbourgi, ami az utókor számára is dokumentálja a hibridizmust. Summa summarum: javasolom magyar használatban a Montreál alak használatát.
Az OH.-ban azt olvasom, hogy Montréal város nevét magyarul Montrealnak írjuk és [montreál]-nak ejtjük. Nem lehetne akkor már Montreál formában írni? Vagy ki kell várni, amíg eljön ennek az ideje? A québeci városnév javallt magyaros ejtésével szvsz kvadrálna e név magyaros írása.
Illetőleg Oderafrankfurtban már 1913-ban alakult légitársaság, csakhogy az ottani repülőteret hivatalosan Verkehrslandeplatz-nak, ill. Flugplatz-nak nevezik (http://www.flugplatz-edae.com/start.htm). A Flughafenről úgy tudom, nagyobb repülőteret jelent, mint a majnafrankfurti. Nyilván ezért nem kétértelmű a Flughafen Frankfurt.
Frankfurt (Oder) [ˈfʁaŋkfʊət] (Odera-menti Frankfurt, az NDK idejében hivatalosan: Frankfurt an der Oder): város Németországban, Brandenburg szövetségi államban. 1890-ben 55 738 lakosa volt, az 1990-es évek elején 86 ezer.
A mai térképeken mindenütt Frankfur (Oder) van, és mindeütt Frankfurt am Main.
A Google keres a Frankfurt an der Oder alapján is.
Egyébként szerintem is használják mindkét megjelölést, a Majnát és az Oderát is. Legfeljebb, ha nyilvánvaló, melyikről van szó, kihagyják. Pl.: a frankfurti tőzsde = die Frankfurter Börse. (Senki se gondol a keleti kisvárosra.)
Én az egykori NDK idején jártam az Odera partiban, és megnéztem a helyi múzeumot. (Amelyben egyébként valamiért egy havasi kürt és tengerjáró hajók modelljei is ki voltak állítva.) Ott mindenhol a Frankfurt am Oder szerepelt. Pedig az NDK-ban az az egy volt belőle.
Hát pedig ez tényleg katyvasz, más szóval félműveltség, amit a bemondók részéről tapasztalunk. Amúgy szerintem bármelyik kiejtés helyes, ami a magyar nyelvben meghonosodott, csak a keverés, az nem OK.
Tehát legyen egyik vagy másik. Mivel eddig (szerintem) a liezs honosodott meg, annál kellene maradni.
A nyelv i katyvaszt ott látom, hogy a rádióbemondók megtanulták tanulmányaik során az angol kiejtést, és von Haus aus sejtik a németet. Bár ez már lassan feledésbe merül. Kezdik az idegen neveket kizárólag angolosan ejteni.
Így lesz minden Paul-ból 'pól'. És Liège-t sem azért ejtik 'lízs'-nek, mert ismerik a helyi dialektust, hanem mert azt hiszik, angol. Csak hova teszik az è-t. Ezért katyvasz.
Egy másutt lefolyt vitában kiderült, hogy van olyan helyi dialektus, amelyben 'lízs'-nek ejtik. Kevéssé valószínű azonban, hogy a magyar bemondók ezt tudnák: az ejtés a nyelvi katyvasz. A közepe német, a vége francia. (Németül egyébként Lüttichnek hívják.)
Ne vessük el a sulykot, mert a végén még kikel. A Cluj nem mesterséges névadás (szemben mondjuk az Tátrafüreddel vagy a Bratislavával). 1213/1550: de caſtro Clus (Váradi regestrum) – egyébként mind a Clus, mind a Kolozsvár a német Klaus névből származik (esetleges szláv közvetítéssel). A Fiume/Rijeka is réges-régi párhuzamos név, az Opatija/Abbázia esetében nem találtam egyértelműsítő adatot, de majdnem biztos vagyok ugyanebben. Az, hogy egy állam elsődleges névváltozatként az államnyelvnek megfelelő névváltozatot használja, nem jelenti azt, hogy ez ne meglevő természetes kétnyelvűségen alapulna. Persze, van egy csomó olyan eset is, amiről beszélsz, tehát mesterséges államnyelvi névadás, de az kisebb települések körében gyakori, így a három példa egyike sem ilyen. (És nem csak ilyen esetekben találkozni mesterséges névadással: Dunapentele → Sztálinváros → Dunaújváros || Tiszaszederkény → Leninváros → Tiszaújváros; Ötházhuta → Mátraszentimre.)
Nem irigylem a közép-európai helynévfejtőket. Sokszor futnak zsákutcába, ti. a településnevek többsége hatalomváltás miatt változott meg. Igaz ez többek között az Adriára is. Az új névadás történhetett tükörfordítással (Fiume-Rijeka, Abbazia-Opatija), de hasonló hangalakú szó kiválasztásával is (pl. Kolozsvár - Cluj (kluzs), aminek aztán semmi köze se a település adottságaihoz, se egyébhez... Persze épp ez benne az érdekes, hisz tág teret enged a fantáziának, nyelvénckedésnek.
Én nem hiszem, hogy ez megvásárlás kérdése. A Majna-mentu Frankfurtot mindig a Majnával együtt emlegetik (Frankfurt a. M.), ugyanezt a másik Frankfurttal nem szokták.
pusztán tipp: kétlem, hogy a német kultúrába valamilyen (mondjuk sorrendi) alapon be lenne ivódva, hogy az egyik városnak joga van a sima névhez. Az csak a google térképe.
Esetleg a majnaparti város megvehetné a névviselés jogát az oderapartitól:D Biztos van rá pénzük!
A Google-térképen Frankfur am Main olvasható, illetve Frakfurt (Oder). Ebből arra tudok következtetni, hogy a német hagyományban az Odera-menti a jelző nélküli Frankfurt, és a Majna-menti a jelzővel megkülönböztetett.
Ennél már az viccesebb számomra, hogy térképen (magyar) Majnafrankfurt-ot olvasni, oké rendben mert van Odera parti Frankfurt is de azt mintha nem láttam volna Oderafrankfurt-ként leírva térképen
Nekem egyszerűen a Frankfurt kizárólag a Majna parti várost jelenti mert érzésem szerint jelentős (méretű) városként (pénzügyi, ipari, közlekedési központ) "több szó esik róla"