A Google-térképen Frankfur am Main olvasható, illetve Frakfurt (Oder). Ebből arra tudok következtetni, hogy a német hagyományban az Odera-menti a jelző nélküli Frankfurt, és a Majna-menti a jelzővel megkülönböztetett.
Ennél már az viccesebb számomra, hogy térképen (magyar) Majnafrankfurt-ot olvasni, oké rendben mert van Odera parti Frankfurt is de azt mintha nem láttam volna Oderafrankfurt-ként leírva térképen
Nekem egyszerűen a Frankfurt kizárólag a Majna parti várost jelenti mert érzésem szerint jelentős (méretű) városként (pénzügyi, ipari, közlekedési központ) "több szó esik róla"
Először egy dolgot szeretnék megemlíteni: München város nevének az ejtését.
Gyerekkoromban (72-ben érettségiztem :-(( ) még fonetikusan "münhen"-nek ejtettük, azaz h-val - nekem ez a rokonszenves. Azután kialakult a német kiejtésnek megfelelő "münytyhen". Én egyébként elég jól tudok németül, sokáig dolgoztam is kint, de magyar szövegben a münytyhen nekem sokáig olyan furcsa volt, mintha valaki "uasington"-t, "landon"-t vagy mondjuk "hanófa"-t (hannóver helyett) mondana.
Ma esett le, hogy az Opatija - Abbazia apátságot jelent. Kiss Lajosban megnézve láttam, hogy szerinte is így van, az ottani bencés apátságról kapta nevét a hely.
A fura az a kicsit pontatlanul linkelt* HJP címszóval, hogy a példák között nem hozza a Borak-ot - pedig azt hiszem, hogy több helyen is előfordul Ho-ban. * http://hjp.srce.hr/index.php?show=search_by_id&id=f19lWRU%3D
Példádban, a hotel leírásánál olvasható, hogy: "okružen borovima i ukrasnim mediteranskim raslinjem" - azaz fenyőerdővel övezett helyen fekszik, ez persze legalább olyan toposz, mint a tenger állandó kísérő jelzője, a kristalno čisto.
Az a Borak, amely hely miatt bevettem a szógyűjteménybe a borak-ot Marusici-ben található, Omis és Makarska között. Ott utcatáblán szerepel és talán a parti fenyőerdőre utal. Itt egy videó az itteni strandhoz vezető útról és fenyőkről: http://www.youtube.com/watch?v=GP_ibI_b8ds
Talán a Borak vezetéknév is vhogy a fenyővel van összefüggésben.
Jól félrefordítottam: a hozzászólásomból a luc- tag mindenütt törlendő, hiszen nem Picea-fajokról van szó, hanem Pinus-fajokról (erdeifenyő stb., ezeknek magyarul nincs külön csoportnevük).
-----
A Borak településnév etimológiájához meg még annyit, hogy tudni kellene (egy odavalósi anyanyelvi beszélőtől) az a hang rövid-e, avagy hosszú. (A horvát helyesírás ezt sajnos nem jelöli, pedig lényeges.) Ez eddig felvázoltam lehetőségek csak akkor állnak, ha a hang rövid.
A belinkelted oldal éppen magyarázatot ad a borak szóra, az alábbiak szerint: „bórak […] hip. od bor […] vidi bôr1”. Ez utóbbinál pedig azt találjuk: „bôr1 […] 1. bot. biljni rod četinjača (Pinus) […] 2. božićno drvce, borić, usp. jelka […] 3. (mn) porodica (Pinaceae)”
Eszerint pedig a bôr magyarul ’lucfenyő; karácsonyfa’, a bórka pedig ennek a kicsinyített (= hipokorisztikus) formája, mondhatnám ’[luc]fenyőcske; karácsonyfácska’, ha nem lenne ezeknek a szavaknak teljesen más hangulata magyarul, mint horvátul: így az értelem magyarul való visszaadásakor érdemesebb elhagyni a kicsinyítő képzőt.
Google-iztam egy kicsit (ugyan nem túl sokat), de a Borak szó helynévi használatánál túlnyomó az épületnévi előfordulás: „Bluesun Hotel Borak; Accomodation Borak; Apartments Borak”. Ez teljesen megfelel a fenti etimológiának, viszont felvethető egy másik is: a Borak nem túl ritka horvát vezetéknév. Így egy „Appartments Borak” típusú névben nem biztos, hogy a borak ’lucfenyő[cske]’ közszó található, lehet, hogy a tulajdonos Borak család neve.
Egy ilyen nevű makrotopinimára leltem a Google-lal (biztos akadna több is), egy Omiš kornyéki Borak nevű falura. Ebben az esetben is állhat a fenti ’lucfenyő[cske] = lucos mellett elhelyezkedő település’ közszói etimológia, de a nagyobb méretű helyek nevei, amelyeknek nagyobb múltjuk vannak, etimológialag trükkösebbek lehetnek: így van némi esély arra, hogy az adott esetben nem pontosan ez a név eredete. A pontos döntéshez kellenének történeti névelőfordulási adatok. (Pl.: A horvát Borak családnév régen személynév volt, elképzelhető, hogy a településnév az óhorvátban még *Borъkjь alakú volt, csak a mássalhangzók megkeményedése miatt kopott le a név lágy vége: ez esetben az etimológiai: ’Boraké’, azaz ’Borak nevű személy birtoka, vagy általa telepített falu’.)
Turistáknak, nyaralóknak szóló webhely(?) részeként hegesztek egy weboldalt adriai-horvátországi földrajzi nevekről. Van persze sok név, ami teljesen egyértelmű, egyszerűen fordítható. Aztán vannak, amelyek körülírással fejezhetők ki magyarul. Aztán vannak trükkösek is, ahol vagy sikerül kideríteni az etimológiát vagy nem.
Gondoltam, időnként betennék ide 1-2 feladványt, hátha valaki tud vagy van kedve hozzászólni. (Az oldalon linkelném ezt a témát.)
Kezdetnek lenne pl. a borak. Ennek, gyanítom, a fenyőhöz, fenyveshez van köze, talán így nevezik a fenyőkkel borított helyet - a fenyőerdő ugye borova šsuma. Számos helyen fordul elő Horvátországban.
Kiss Lajos szerint a kettő rokon egymással, márpedig ő szlavista volt. Egymás mellett idézi a peč 'kemencé'-t és a szlovén Peča helynév eredetéül szolgáló peča 'sziklabarlang'-ot. Sőt a Salgótarján melletti Pécs-kőnél még a peč 'magányos szikla' jelentését is említi.
Nemrég voltam a sokadik Pécs története konferencián (évente rendezik, számomra az első volt). Itt, talán nem először, felmerült Pécs nevének az eredete. Gyakorlatilag egyetértés annyiban van, hogy szláv eredetű lehet a város neve. De hogy ippen melyik szláv szót/kifejezést keressük benne, nos, ez még nem kristálytiszta.
Gyakorlatilag két "iskola", hagyomány van. Az egyik szerint az "öt templom"-ból jön, pjaty cerkv vagy valami hasonló alakból, ami hajazna a latin, ill. az abból lefordított német névre (Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen). + adalék, hogy vszg. Pécsre utalnak a 870 körül készült Conversioban, ahol Quinque Basilicae-t említik az egyik salzburgi segítséggel, Kozil szláv dux idején felszentelt templomok felsorolásában.
A másik elmélet viszont a kemencével ("peć") hozza összefüggésbe a Pécs nevet. Ez utóbbit alátámaszthatják a több helyen, köztük az ókeresztény sírkamrák közelében talált, X-XI. századiként datált kemencék maradványai. Az előadást tartó régész sajátos szláv régészeti leletekként említette a sütőharangokat is.
Már nem tudom hogyan, de rábukkantam egy délszláv szóra, ami megmozgatta a fantáziámat - Pécs vonatkozásában. Ez pedig a "pećina", ami barlangot, üreget, sziklát jelent. Végülis Pécsett van barlang is, üregeket is találunk a föld alatt, és vannak sziklák is.
És akkor itt jön a kérdés egy szláv affinitású ombréhoz: vajon a "pećina" ugyanarról a tőről fakad, mint a "peć"? Amolyan üregszerű dologra utalva (kemence - barlang)?
A család neve chernelházi Chernel és leghíresebb tagja biztosan Chernel István, a háromkötetes Magyarország madarai szerzője (http://www.iit.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/c/chernel.htm).
Egy érdekes magyar helynévbe futottam bele most a nyáron:
Chernelházadomonya
Azt gyanítottam, hogy két település összevonásából alakult, de a Chernel (e.: csernel) szokatlan írásmód a magyar településnévadás terén. Ezért gondoltam, hogy egy a habsburgok idején betelepült nyugati nemes újkeletű telepítése a török kiűzése után. De nem, Kiss Lajos szerint 1436: Cheernelhaza és szláv eredetű magyar személynévi névadás, úgy mint Csernyéd, 1399: Chernel.
De akkor miért maradhatott meg a ch, holott sok cs kezdetű településünket írták akkortájt ch-val? Talán az onnan való nemesi család (Chernelházi X Y) névírási szokása miatt maradt így?
Jópár éve illetve most pár éve láttam az Airport 79 című filmet ahol szerepel ez a helységnév hogy Patcherkofel (nem tudom így írják-e) Nos míg nem jártam Innsbruckban (jó 10 éve) nem hittem ez egy valódi helységnév (síterep) amikor is láttam valóban létezik és ott Innsbruck közelében.
Amikor a nevezett filmben hallottam azt hittem ez vmi olasz helységnév illetve csak rosszul hangzott a szinkronban és valóban ez "Patcherkofeld" azaz vmilyen mező...
Ehhez mit szóltok? A www.antikvarium.hu oldalon tűnt föl a kiadvány, ott látható a borítója is, egyértelműen "Weimár" található rajta:
Hedwig Weilguny: A Liszt-ház Weimárban. (Fordította Dr. Légrády Gyula.) A könyv "Weimár"-ban is jelent meg, A Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- és Emlékhelyei sorozatban, 1979-ben.
Tipped helyes. Lelkes György Magyar helységnév-azonosító szótára (Talma Könyvkiadó, Baja, 1998), s. v. Zemplén a kövekezőkről tájékoztat [az 1910-es adatok szerint:] Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás, 701 magyar lakos. Latinul Zemlum, más dokumentált névváltozatok: Zemplin, Zemplinium, ném. Semplin, ukr. Zemno. Ma Zemplin néven Szlovákiához tartozik.
Remélem, csak tetszhalott a topik, mert van egy SOS kérdésem, igaz, épp fordított, mert a magyar nevet tudom: Zemplén, ez állítólag egy kis falu a mai Szlovákia területén. A magam eszéből arra tippelnék, hogy most Zemplin a neve, de ilyet nem találok, csak összetételben. Kérdés: valóban van-e egy magyarul pusztán Zemplén nevű (azaz nem Zemplénakármi) falu Szlovákiában, ha igen hol, és mi a mai neve. Mindezt holnap estig (szombat) kellene kiderítenem, és semmi használható forrás (részletes térkép) nincs a kezemben.