Turistáknak, nyaralóknak szóló webhely(?) részeként hegesztek egy weboldalt adriai-horvátországi földrajzi nevekről. Van persze sok név, ami teljesen egyértelmű, egyszerűen fordítható. Aztán vannak, amelyek körülírással fejezhetők ki magyarul. Aztán vannak trükkösek is, ahol vagy sikerül kideríteni az etimológiát vagy nem.
Gondoltam, időnként betennék ide 1-2 feladványt, hátha valaki tud vagy van kedve hozzászólni. (Az oldalon linkelném ezt a témát.)
Kezdetnek lenne pl. a borak. Ennek, gyanítom, a fenyőhöz, fenyveshez van köze, talán így nevezik a fenyőkkel borított helyet - a fenyőerdő ugye borova šsuma. Számos helyen fordul elő Horvátországban.
Kiss Lajos szerint a kettő rokon egymással, márpedig ő szlavista volt. Egymás mellett idézi a peč 'kemencé'-t és a szlovén Peča helynév eredetéül szolgáló peča 'sziklabarlang'-ot. Sőt a Salgótarján melletti Pécs-kőnél még a peč 'magányos szikla' jelentését is említi.
Nemrég voltam a sokadik Pécs története konferencián (évente rendezik, számomra az első volt). Itt, talán nem először, felmerült Pécs nevének az eredete. Gyakorlatilag egyetértés annyiban van, hogy szláv eredetű lehet a város neve. De hogy ippen melyik szláv szót/kifejezést keressük benne, nos, ez még nem kristálytiszta.
Gyakorlatilag két "iskola", hagyomány van. Az egyik szerint az "öt templom"-ból jön, pjaty cerkv vagy valami hasonló alakból, ami hajazna a latin, ill. az abból lefordított német névre (Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen). + adalék, hogy vszg. Pécsre utalnak a 870 körül készült Conversioban, ahol Quinque Basilicae-t említik az egyik salzburgi segítséggel, Kozil szláv dux idején felszentelt templomok felsorolásában.
A másik elmélet viszont a kemencével ("peć") hozza összefüggésbe a Pécs nevet. Ez utóbbit alátámaszthatják a több helyen, köztük az ókeresztény sírkamrák közelében talált, X-XI. századiként datált kemencék maradványai. Az előadást tartó régész sajátos szláv régészeti leletekként említette a sütőharangokat is.
Már nem tudom hogyan, de rábukkantam egy délszláv szóra, ami megmozgatta a fantáziámat - Pécs vonatkozásában. Ez pedig a "pećina", ami barlangot, üreget, sziklát jelent. Végülis Pécsett van barlang is, üregeket is találunk a föld alatt, és vannak sziklák is.
És akkor itt jön a kérdés egy szláv affinitású ombréhoz: vajon a "pećina" ugyanarról a tőről fakad, mint a "peć"? Amolyan üregszerű dologra utalva (kemence - barlang)?
A család neve chernelházi Chernel és leghíresebb tagja biztosan Chernel István, a háromkötetes Magyarország madarai szerzője (http://www.iit.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/c/chernel.htm).
Egy érdekes magyar helynévbe futottam bele most a nyáron:
Chernelházadomonya
Azt gyanítottam, hogy két település összevonásából alakult, de a Chernel (e.: csernel) szokatlan írásmód a magyar településnévadás terén. Ezért gondoltam, hogy egy a habsburgok idején betelepült nyugati nemes újkeletű telepítése a török kiűzése után. De nem, Kiss Lajos szerint 1436: Cheernelhaza és szláv eredetű magyar személynévi névadás, úgy mint Csernyéd, 1399: Chernel.
De akkor miért maradhatott meg a ch, holott sok cs kezdetű településünket írták akkortájt ch-val? Talán az onnan való nemesi család (Chernelházi X Y) névírási szokása miatt maradt így?
Jópár éve illetve most pár éve láttam az Airport 79 című filmet ahol szerepel ez a helységnév hogy Patcherkofel (nem tudom így írják-e) Nos míg nem jártam Innsbruckban (jó 10 éve) nem hittem ez egy valódi helységnév (síterep) amikor is láttam valóban létezik és ott Innsbruck közelében.
Amikor a nevezett filmben hallottam azt hittem ez vmi olasz helységnév illetve csak rosszul hangzott a szinkronban és valóban ez "Patcherkofeld" azaz vmilyen mező...
Ehhez mit szóltok? A www.antikvarium.hu oldalon tűnt föl a kiadvány, ott látható a borítója is, egyértelműen "Weimár" található rajta:
Hedwig Weilguny: A Liszt-ház Weimárban. (Fordította Dr. Légrády Gyula.) A könyv "Weimár"-ban is jelent meg, A Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- és Emlékhelyei sorozatban, 1979-ben.
Tipped helyes. Lelkes György Magyar helységnév-azonosító szótára (Talma Könyvkiadó, Baja, 1998), s. v. Zemplén a kövekezőkről tájékoztat [az 1910-es adatok szerint:] Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás, 701 magyar lakos. Latinul Zemlum, más dokumentált névváltozatok: Zemplin, Zemplinium, ném. Semplin, ukr. Zemno. Ma Zemplin néven Szlovákiához tartozik.
Remélem, csak tetszhalott a topik, mert van egy SOS kérdésem, igaz, épp fordított, mert a magyar nevet tudom: Zemplén, ez állítólag egy kis falu a mai Szlovákia területén. A magam eszéből arra tippelnék, hogy most Zemplin a neve, de ilyet nem találok, csak összetételben. Kérdés: valóban van-e egy magyarul pusztán Zemplén nevű (azaz nem Zemplénakármi) falu Szlovákiában, ha igen hol, és mi a mai neve. Mindezt holnap estig (szombat) kellene kiderítenem, és semmi használható forrás (részletes térkép) nincs a kezemben.
Ezt a SAL MAR-t Kiss Lajos nem említi, de NAGYON meglepne. Solymár első okleveles említése egyébként Salmar alakban, 1255-ből. Rumci már említette a helységnevet, természetesen a solymár van benne, vagyis a solymász. Éppúgy, ahogyan az általam írt román Şoimar és Şoimăreşti helységnévben - a magyarral ellentétben a román şoimar ma is használt szó ugyanarra. Persze ezekben nem hobbisolymászokat kell sejteni, hanem valamilyen nagyobb birtokos - a mi Solymárunk esetében a király - solymászait, akik a solymait gondozzák, trenírozzák és vadásznak is velük, hogy a lakomákra jusson vadhús. Falkenburg Ganderkesee község településrésze Alsó-Szászországban. Van egy Falkenau Szászországban, egy Wałkno Lengyelországban, a nyugat-pomerániai vajdaságban, amelynek a német neve Falkenau, egy Sokolov Csehországban, amit 1948-ig még Falknov nad Ohřínak hívtak (különben a kitelepítésig németek lakták és Falkenau an der Eger a német neve. Aztán Szászországban van még Falkenhain is. Szokol a moszkvai metró egyik állomása és Spanyolországban, Cartagena mellett van egy Falcón-fok.
"Így keletkezett Nagykovácsi, a királyi kovácsok után, Borosjenő az ott lakó vincellérek, borászok után, és Solymár, az itt megtelepedett királyi sólyomidomárok, a solymárok után."
De ugyanott olvasható másik lehetséges magyarázat is a Solymár név eredetére:
"Ugyanis Rómában lévő, a római kori Aquincum és környékéről készült úttérképen, Aquincum közelében „SAL MAR" helységnév szerepel....Mivel a só neve latinul „SAL", a tenger neve latinul „MARÉ", feltételezhető, hogy a térképen szereplő helységnév az erre szállított tengeri sótól kapta a latin nevét,"
A ráró a kerecsensólyom régi magyar neve. Ebből Győr-Sopron-Mosonban Ásványráró (Ráró 1936-ban egyesült Ásványnyal). Az egykori Nógrád vármegyei Rárós meg Múlyaddal egyesült, úgyhogy most Rárósmúlyad Szlovákiában (magyarok is lakják).
Tolna megyében Nagyszokoly. Szlovákiában, Liptószentmiklós mellett volt egy Szokolcs (a XIV. sz.-ban Solumus néven is följegyezték) nevű falu is, de 1971-ben víz alá került.
Románia: a Bihar megyei Biharpoklos (1910-ig Pokola) határában 1715-ben még Alsósolymos nevű falu (a középkorban Felsősolymos is), Prahova megyében van Şoimar, Neamţ megyében Şoimăreşti (rom. şoim ’sólyom’, de régen személynévként is adták) a Falkenstein helynevek listája itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Falkenstein (nem tudom, mennyi származik ezek közül a Falke szóból) a szláv sokolъ-ból (’sólyom’) való: Pest megyében Szokolya, Szabolcs-Szatmár-Beregben Szakoly, Romániában: Maros megyében Mezőszokol, Krassó-Szörény megyében Szakalár és Szokolovácnak hívták az 1911-ben Nérasolymos névre átkeresztelt falut ugyanitt Szlovákiában Abaújszakaly (ma Hutníky község része) Horvátországban Sokolovac (Kapronca-Kőrös megye) Szokolovo Bulgáriában, Balcsik mellett
A Földrajzi nevek etimológiai szótárában ezek szerepeltek: Solymos, Garamsolymos, Gyepüsolymos, Gyöngyössolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Nagysolymos, Solymár, Solymosvár, Szilágysolymos, Sólyomkő, Sólyomkővár, Sólyomtelke.
Amire viszont érdemes odafigyelni (és erre nem tér ki a szótár), hogy a sólyom állatnévből és a sulyom növénynévből származó helynevek szépen összekeveredtek, így az egyes települések vizsgálata szükséges az etimológia verifikálásához.
Romániában a következő településekre utaló neveket találtam: Szilágysolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Kis- és Nagysolymos, Kővársolymos, Sajósolymos, Gyepüsolymos, Küküllősolymos, Magyarsolymos.
Tudom, hogy Szlovákiában is van valahol, talán Inacovce néven.
Ami még találtam, hogy Falkendorf létezik Ausztriában.