Kiss Lajos szerint a kettő rokon egymással, márpedig ő szlavista volt. Egymás mellett idézi a peč 'kemencé'-t és a szlovén Peča helynév eredetéül szolgáló peča 'sziklabarlang'-ot. Sőt a Salgótarján melletti Pécs-kőnél még a peč 'magányos szikla' jelentését is említi.
Nemrég voltam a sokadik Pécs története konferencián (évente rendezik, számomra az első volt). Itt, talán nem először, felmerült Pécs nevének az eredete. Gyakorlatilag egyetértés annyiban van, hogy szláv eredetű lehet a város neve. De hogy ippen melyik szláv szót/kifejezést keressük benne, nos, ez még nem kristálytiszta.
Gyakorlatilag két "iskola", hagyomány van. Az egyik szerint az "öt templom"-ból jön, pjaty cerkv vagy valami hasonló alakból, ami hajazna a latin, ill. az abból lefordított német névre (Quinque Ecclesiae, Fünfkirchen). + adalék, hogy vszg. Pécsre utalnak a 870 körül készült Conversioban, ahol Quinque Basilicae-t említik az egyik salzburgi segítséggel, Kozil szláv dux idején felszentelt templomok felsorolásában.
A másik elmélet viszont a kemencével ("peć") hozza összefüggésbe a Pécs nevet. Ez utóbbit alátámaszthatják a több helyen, köztük az ókeresztény sírkamrák közelében talált, X-XI. századiként datált kemencék maradványai. Az előadást tartó régész sajátos szláv régészeti leletekként említette a sütőharangokat is.
Már nem tudom hogyan, de rábukkantam egy délszláv szóra, ami megmozgatta a fantáziámat - Pécs vonatkozásában. Ez pedig a "pećina", ami barlangot, üreget, sziklát jelent. Végülis Pécsett van barlang is, üregeket is találunk a föld alatt, és vannak sziklák is.
És akkor itt jön a kérdés egy szláv affinitású ombréhoz: vajon a "pećina" ugyanarról a tőről fakad, mint a "peć"? Amolyan üregszerű dologra utalva (kemence - barlang)?
A család neve chernelházi Chernel és leghíresebb tagja biztosan Chernel István, a háromkötetes Magyarország madarai szerzője (http://www.iit.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/c/chernel.htm).
Egy érdekes magyar helynévbe futottam bele most a nyáron:
Chernelházadomonya
Azt gyanítottam, hogy két település összevonásából alakult, de a Chernel (e.: csernel) szokatlan írásmód a magyar településnévadás terén. Ezért gondoltam, hogy egy a habsburgok idején betelepült nyugati nemes újkeletű telepítése a török kiűzése után. De nem, Kiss Lajos szerint 1436: Cheernelhaza és szláv eredetű magyar személynévi névadás, úgy mint Csernyéd, 1399: Chernel.
De akkor miért maradhatott meg a ch, holott sok cs kezdetű településünket írták akkortájt ch-val? Talán az onnan való nemesi család (Chernelházi X Y) névírási szokása miatt maradt így?
Jópár éve illetve most pár éve láttam az Airport 79 című filmet ahol szerepel ez a helységnév hogy Patcherkofel (nem tudom így írják-e) Nos míg nem jártam Innsbruckban (jó 10 éve) nem hittem ez egy valódi helységnév (síterep) amikor is láttam valóban létezik és ott Innsbruck közelében.
Amikor a nevezett filmben hallottam azt hittem ez vmi olasz helységnév illetve csak rosszul hangzott a szinkronban és valóban ez "Patcherkofeld" azaz vmilyen mező...
Ehhez mit szóltok? A www.antikvarium.hu oldalon tűnt föl a kiadvány, ott látható a borítója is, egyértelműen "Weimár" található rajta:
Hedwig Weilguny: A Liszt-ház Weimárban. (Fordította Dr. Légrády Gyula.) A könyv "Weimár"-ban is jelent meg, A Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- és Emlékhelyei sorozatban, 1979-ben.
Tipped helyes. Lelkes György Magyar helységnév-azonosító szótára (Talma Könyvkiadó, Baja, 1998), s. v. Zemplén a kövekezőkről tájékoztat [az 1910-es adatok szerint:] Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás, 701 magyar lakos. Latinul Zemlum, más dokumentált névváltozatok: Zemplin, Zemplinium, ném. Semplin, ukr. Zemno. Ma Zemplin néven Szlovákiához tartozik.
Remélem, csak tetszhalott a topik, mert van egy SOS kérdésem, igaz, épp fordított, mert a magyar nevet tudom: Zemplén, ez állítólag egy kis falu a mai Szlovákia területén. A magam eszéből arra tippelnék, hogy most Zemplin a neve, de ilyet nem találok, csak összetételben. Kérdés: valóban van-e egy magyarul pusztán Zemplén nevű (azaz nem Zemplénakármi) falu Szlovákiában, ha igen hol, és mi a mai neve. Mindezt holnap estig (szombat) kellene kiderítenem, és semmi használható forrás (részletes térkép) nincs a kezemben.
Ezt a SAL MAR-t Kiss Lajos nem említi, de NAGYON meglepne. Solymár első okleveles említése egyébként Salmar alakban, 1255-ből. Rumci már említette a helységnevet, természetesen a solymár van benne, vagyis a solymász. Éppúgy, ahogyan az általam írt román Şoimar és Şoimăreşti helységnévben - a magyarral ellentétben a román şoimar ma is használt szó ugyanarra. Persze ezekben nem hobbisolymászokat kell sejteni, hanem valamilyen nagyobb birtokos - a mi Solymárunk esetében a király - solymászait, akik a solymait gondozzák, trenírozzák és vadásznak is velük, hogy a lakomákra jusson vadhús. Falkenburg Ganderkesee község településrésze Alsó-Szászországban. Van egy Falkenau Szászországban, egy Wałkno Lengyelországban, a nyugat-pomerániai vajdaságban, amelynek a német neve Falkenau, egy Sokolov Csehországban, amit 1948-ig még Falknov nad Ohřínak hívtak (különben a kitelepítésig németek lakták és Falkenau an der Eger a német neve. Aztán Szászországban van még Falkenhain is. Szokol a moszkvai metró egyik állomása és Spanyolországban, Cartagena mellett van egy Falcón-fok.
"Így keletkezett Nagykovácsi, a királyi kovácsok után, Borosjenő az ott lakó vincellérek, borászok után, és Solymár, az itt megtelepedett királyi sólyomidomárok, a solymárok után."
De ugyanott olvasható másik lehetséges magyarázat is a Solymár név eredetére:
"Ugyanis Rómában lévő, a római kori Aquincum és környékéről készült úttérképen, Aquincum közelében „SAL MAR" helységnév szerepel....Mivel a só neve latinul „SAL", a tenger neve latinul „MARÉ", feltételezhető, hogy a térképen szereplő helységnév az erre szállított tengeri sótól kapta a latin nevét,"
A ráró a kerecsensólyom régi magyar neve. Ebből Győr-Sopron-Mosonban Ásványráró (Ráró 1936-ban egyesült Ásványnyal). Az egykori Nógrád vármegyei Rárós meg Múlyaddal egyesült, úgyhogy most Rárósmúlyad Szlovákiában (magyarok is lakják).
Tolna megyében Nagyszokoly. Szlovákiában, Liptószentmiklós mellett volt egy Szokolcs (a XIV. sz.-ban Solumus néven is följegyezték) nevű falu is, de 1971-ben víz alá került.
Románia: a Bihar megyei Biharpoklos (1910-ig Pokola) határában 1715-ben még Alsósolymos nevű falu (a középkorban Felsősolymos is), Prahova megyében van Şoimar, Neamţ megyében Şoimăreşti (rom. şoim ’sólyom’, de régen személynévként is adták) a Falkenstein helynevek listája itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Falkenstein (nem tudom, mennyi származik ezek közül a Falke szóból) a szláv sokolъ-ból (’sólyom’) való: Pest megyében Szokolya, Szabolcs-Szatmár-Beregben Szakoly, Romániában: Maros megyében Mezőszokol, Krassó-Szörény megyében Szakalár és Szokolovácnak hívták az 1911-ben Nérasolymos névre átkeresztelt falut ugyanitt Szlovákiában Abaújszakaly (ma Hutníky község része) Horvátországban Sokolovac (Kapronca-Kőrös megye) Szokolovo Bulgáriában, Balcsik mellett
A Földrajzi nevek etimológiai szótárában ezek szerepeltek: Solymos, Garamsolymos, Gyepüsolymos, Gyöngyössolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Nagysolymos, Solymár, Solymosvár, Szilágysolymos, Sólyomkő, Sólyomkővár, Sólyomtelke.
Amire viszont érdemes odafigyelni (és erre nem tér ki a szótár), hogy a sólyom állatnévből és a sulyom növénynévből származó helynevek szépen összekeveredtek, így az egyes települések vizsgálata szükséges az etimológia verifikálásához.
Romániában a következő településekre utaló neveket találtam: Szilágysolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Kis- és Nagysolymos, Kővársolymos, Sajósolymos, Gyepüsolymos, Küküllősolymos, Magyarsolymos.
Tudom, hogy Szlovákiában is van valahol, talán Inacovce néven.
Ami még találtam, hogy Falkendorf létezik Ausztriában.