Tipped helyes. Lelkes György Magyar helységnév-azonosító szótára (Talma Könyvkiadó, Baja, 1998), s. v. Zemplén a kövekezőkről tájékoztat [az 1910-es adatok szerint:] Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás, 701 magyar lakos. Latinul Zemlum, más dokumentált névváltozatok: Zemplin, Zemplinium, ném. Semplin, ukr. Zemno. Ma Zemplin néven Szlovákiához tartozik.
Remélem, csak tetszhalott a topik, mert van egy SOS kérdésem, igaz, épp fordított, mert a magyar nevet tudom: Zemplén, ez állítólag egy kis falu a mai Szlovákia területén. A magam eszéből arra tippelnék, hogy most Zemplin a neve, de ilyet nem találok, csak összetételben. Kérdés: valóban van-e egy magyarul pusztán Zemplén nevű (azaz nem Zemplénakármi) falu Szlovákiában, ha igen hol, és mi a mai neve. Mindezt holnap estig (szombat) kellene kiderítenem, és semmi használható forrás (részletes térkép) nincs a kezemben.
Ezt a SAL MAR-t Kiss Lajos nem említi, de NAGYON meglepne. Solymár első okleveles említése egyébként Salmar alakban, 1255-ből. Rumci már említette a helységnevet, természetesen a solymár van benne, vagyis a solymász. Éppúgy, ahogyan az általam írt román Şoimar és Şoimăreşti helységnévben - a magyarral ellentétben a román şoimar ma is használt szó ugyanarra. Persze ezekben nem hobbisolymászokat kell sejteni, hanem valamilyen nagyobb birtokos - a mi Solymárunk esetében a király - solymászait, akik a solymait gondozzák, trenírozzák és vadásznak is velük, hogy a lakomákra jusson vadhús. Falkenburg Ganderkesee község településrésze Alsó-Szászországban. Van egy Falkenau Szászországban, egy Wałkno Lengyelországban, a nyugat-pomerániai vajdaságban, amelynek a német neve Falkenau, egy Sokolov Csehországban, amit 1948-ig még Falknov nad Ohřínak hívtak (különben a kitelepítésig németek lakták és Falkenau an der Eger a német neve. Aztán Szászországban van még Falkenhain is. Szokol a moszkvai metró egyik állomása és Spanyolországban, Cartagena mellett van egy Falcón-fok.
"Így keletkezett Nagykovácsi, a királyi kovácsok után, Borosjenő az ott lakó vincellérek, borászok után, és Solymár, az itt megtelepedett királyi sólyomidomárok, a solymárok után."
De ugyanott olvasható másik lehetséges magyarázat is a Solymár név eredetére:
"Ugyanis Rómában lévő, a római kori Aquincum és környékéről készült úttérképen, Aquincum közelében „SAL MAR" helységnév szerepel....Mivel a só neve latinul „SAL", a tenger neve latinul „MARÉ", feltételezhető, hogy a térképen szereplő helységnév az erre szállított tengeri sótól kapta a latin nevét,"
A ráró a kerecsensólyom régi magyar neve. Ebből Győr-Sopron-Mosonban Ásványráró (Ráró 1936-ban egyesült Ásványnyal). Az egykori Nógrád vármegyei Rárós meg Múlyaddal egyesült, úgyhogy most Rárósmúlyad Szlovákiában (magyarok is lakják).
Tolna megyében Nagyszokoly. Szlovákiában, Liptószentmiklós mellett volt egy Szokolcs (a XIV. sz.-ban Solumus néven is följegyezték) nevű falu is, de 1971-ben víz alá került.
Románia: a Bihar megyei Biharpoklos (1910-ig Pokola) határában 1715-ben még Alsósolymos nevű falu (a középkorban Felsősolymos is), Prahova megyében van Şoimar, Neamţ megyében Şoimăreşti (rom. şoim ’sólyom’, de régen személynévként is adták) a Falkenstein helynevek listája itt: http://de.wikipedia.org/wiki/Falkenstein (nem tudom, mennyi származik ezek közül a Falke szóból) a szláv sokolъ-ból (’sólyom’) való: Pest megyében Szokolya, Szabolcs-Szatmár-Beregben Szakoly, Romániában: Maros megyében Mezőszokol, Krassó-Szörény megyében Szakalár és Szokolovácnak hívták az 1911-ben Nérasolymos névre átkeresztelt falut ugyanitt Szlovákiában Abaújszakaly (ma Hutníky község része) Horvátországban Sokolovac (Kapronca-Kőrös megye) Szokolovo Bulgáriában, Balcsik mellett
A Földrajzi nevek etimológiai szótárában ezek szerepeltek: Solymos, Garamsolymos, Gyepüsolymos, Gyöngyössolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Nagysolymos, Solymár, Solymosvár, Szilágysolymos, Sólyomkő, Sólyomkővár, Sólyomtelke.
Amire viszont érdemes odafigyelni (és erre nem tér ki a szótár), hogy a sólyom állatnévből és a sulyom növénynévből származó helynevek szépen összekeveredtek, így az egyes települések vizsgálata szükséges az etimológia verifikálásához.
Romániában a következő településekre utaló neveket találtam: Szilágysolymos, Marossolymos, Mezősolymos, Kis- és Nagysolymos, Kővársolymos, Sajósolymos, Gyepüsolymos, Küküllősolymos, Magyarsolymos.
Tudom, hogy Szlovákiában is van valahol, talán Inacovce néven.
Ami még találtam, hogy Falkendorf létezik Ausztriában.
(((Köszönöm szépen a segítséget.))) Nem tudok előkapni hirtelen egy török lexikont, hogy megnézzem, abban hogy van, de a török Wikin Pécs város főalakja: Peçuy. A Google 231 török nyelvű találatot hoz ki a Peçuyra, szemben 848 Pécscsel. És ha már Pécs: a középkori latin Quinque ecclesiae mintájára a város különböző nyelvű lapjairól kiderül, hogy Pécs szlovák neve Päťkostolie (410 Google-találat szemben 20500 Pécscsel, az olasz Cinquechiese (12200x, Pécs 103000x), a lengyel Pecz (11200x!, Pécs 18300x) vagy Pięciukościoły (hapax), a cseh Pětikostelí (3490x, Pécs 41200x). A Pecz egyben a szócikk címe is a lengyel Wikin. A húgom Pécsen lakik és szokott írni mindenféle nemmagyar kiadványokba, a városról is. Kíváncsi vagyok, a környezetében ismerik-e ezeket a neveket. Közeledik a kulturális fővárosság, itt a lehetőség, hogy megerősítsék a szlovák, olasz stb. nyelvekben a város jelenlétét.
OFF Nálam általános tiltás van, de a kis felkiáltójelre kattintva egy mozdulattal elvégezhető a lokális engedélyezés. És mivel a forum.index.hu domén alatt nem pattognak ész nélkül az ablakok, ez semmi kárral nem is jár. ON
Kedves Ádám, igen, a sorrendre gondoltam, vagyis hogy mi lesz az adott település "szótári alak"-ja. A magyar Wikin ijesztően elharapózott ez a "magyarosítási láz". Köszönhető ez annak is (nem a havasalföldi megyék vonatkozásában!), hogy sokszor - mint jogtiszta forrást - egy új fogalomhoz először a Pallas Nagylexikon vagy a Szinnyei vonatkozó szócikkét másolják be. Csak 1 db komikus archaizmus: Jan Žižka huszita vezér nevének főalakja itt Zsizska János. (Bár magán Huszon rajtamaradt a János.) Továbbá ez persze "nyelvpolitikai" kérdés is. A német Wikin minden település nevének főalakja a hivatalos neve azon ország államnyelvén, ahol található. Brassó német oldalának neve pl. nem Kronstadt, hanem Braşov. Következetesen: az 1945-ig színtiszta német, ámde Romániában fekvő falvak (pl. Kiskomlós, németül Ostren) is román alakjukban vétetnek föl. Apropó: volt itt már, hogy a történész Spira György olmützi helyett alamóci alkotmányt ír? (A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp., 1980 - végig) Milyen Igor meg Fedor? Nicknevemet a konzervatív néppárti publicista, báró Kaas Ivor és a népszerű orosz itóka nevéből kotyvasztottam:) (Most látom, hogy működik az előnézet, csak a böngészőm blokkolja.)
Köszönöm, épp erre gondoltam. Azonban nézetem szerint ez tulajdonképpen mindegy, hogy a magyar elnevezés hogyan keletkezett, mennyire gyökeresedett meg. Itt inkább a sorrend lehet érdekes - ahol a magyar elnevezés konstruált, vagy nagyon régi, azt második helyen kellen említeni. Persze, a csak a Wikipedia számára konstruált elnevezéseket a Kappanhágó kategóriájába kellene sorolni.
Amúgy van előnézet, és nem értem, miért tegelsz, mikor ezt megioldja az Index.
Hát lássuk: van itt pár olyan helység, aminek a középkori magyar nevét elevenítették föl a lexikonszerzők: <i>Argyasudvarhely</i>, <i>Zsilvásárhely</i>, ezek tök korrekt elnevezések, ha a 15. századi Havasalföldről írok. Ha a mai városra akarok utalni, akkor már nem <i>Szörényvár</i>, hanem <i>Turnu Severin</i>, utóbbi ráadásul különbözik is a hivatalos román névtől (<i>Drobeta Turnu Severin</i>). Jobban el tudom fogadni szócikknek a moldvai városok magyar alakjait: <i>Karácsonkő</i> (Piatra Neamţ), <i>Németvásár</i> (Târgu-Neamţ), <i>Románvásár</i> (Roman), de leginkább <i>Jászvásár</i> (és nem <i>Jász</>!!!) - ezeket az elnevezéseket többé-kevésbé használták a 19-20. században, még ha nem is volt jelentős magyar lakosságuk. <i>Vászló</i>, Vaslui magyar neveként - nekem ez a legfurcsább, bár most látom, hogy a "http://www.welcometoromania.ro" oldal is ezt ajánlja. <i>Bodza megye</i> - a folyót magyarul <i>Bodzá</i>nak hívják és a <i>Bodza-szoros</i>on keresztül halad át. 1902-ben a forrásvidékén elszórt román lakosságú házcsoportokat <i>Magyarbodza</i> néven egyesítették. Ennek analógiájára az akkori határ túloldalán fekvő Buzău megyeszékhely nevét olvastam már <i>Oláhbodzá</i>nak. De Bodza megye?
A helynevek másik csoportja transzliterálás "áldozata" lett. Itt a wikipédisták szándéka nyilván az volt, hogy a román hangjelölést nem ismerő magyar ember is "helyesen" ejtse ezeket. No de a román nyelvet minimo calculo 1860 óta latin betűkkel írják! Ha a korábbi időkből megszokottá vált egy transzkribált magyaros írásváltozat, akkor a hagyomány máig megengedi, hogy azt használjuk. Ez a helyzet az összes "Kárpátokon inneni" román eredetű földrajzi névvel. A Hunyad megyei <Zdrapţi> neve például azért <i>Zdrápc</i> magyarul, mert a magyar nyelvű közigazgatás a falu írástudatlan népétől így hallotta és ezért évtizedeken keresztül így hivatkoztak rá, így került be a megye magyar nyelvi tudatába és föl a térképekre. Ily módon az egykori határok ma is mérvadóak a földrajzi nevek vonatkozásában.
Korábban szó volt itt már a <i>Galac</i> írásváltozatról. Ezt és a <i>Konstancá</i>t én azért tudom elfogadni, mert a XIX. század második és a XX. század első felében ezek a városok a székely munkamigráció elsődleges célpontjai voltak és így - legalábbis egy regionális nyelvváltozatban - ezek a helynevek "megmagyarosodtak" - ráadásul utóbbinak jelentősen módosult is a kiejtése (amennyiben nem <i>Konsztanca</i>). A két város ennyiben szerintem határesetet képez. <i>Tulcsa</i>, <i>Mehedinc</i>, <i>Gorzs</i>: nincsen hasonló hagyomány, amely ezek esetében a fonetikus átírás mellett szólna.
Egyelőre ennyit a magyar Wikipediából, de ha tetszett, később még visszatérek rájuk.