Kedves Ádám, igen, a sorrendre gondoltam, vagyis hogy mi lesz az adott település "szótári alak"-ja. A magyar Wikin ijesztően elharapózott ez a "magyarosítási láz". Köszönhető ez annak is (nem a havasalföldi megyék vonatkozásában!), hogy sokszor - mint jogtiszta forrást - egy új fogalomhoz először a Pallas Nagylexikon vagy a Szinnyei vonatkozó szócikkét másolják be. Csak 1 db komikus archaizmus: Jan Žižka huszita vezér nevének főalakja itt Zsizska János. (Bár magán Huszon rajtamaradt a János.) Továbbá ez persze "nyelvpolitikai" kérdés is. A német Wikin minden település nevének főalakja a hivatalos neve azon ország államnyelvén, ahol található. Brassó német oldalának neve pl. nem Kronstadt, hanem Braşov. Következetesen: az 1945-ig színtiszta német, ámde Romániában fekvő falvak (pl. Kiskomlós, németül Ostren) is román alakjukban vétetnek föl. Apropó: volt itt már, hogy a történész Spira György olmützi helyett alamóci alkotmányt ír? (A nemzetiségi kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp., 1980 - végig) Milyen Igor meg Fedor? Nicknevemet a konzervatív néppárti publicista, báró Kaas Ivor és a népszerű orosz itóka nevéből kotyvasztottam:) (Most látom, hogy működik az előnézet, csak a böngészőm blokkolja.)
Köszönöm, épp erre gondoltam. Azonban nézetem szerint ez tulajdonképpen mindegy, hogy a magyar elnevezés hogyan keletkezett, mennyire gyökeresedett meg. Itt inkább a sorrend lehet érdekes - ahol a magyar elnevezés konstruált, vagy nagyon régi, azt második helyen kellen említeni. Persze, a csak a Wikipedia számára konstruált elnevezéseket a Kappanhágó kategóriájába kellene sorolni.
Amúgy van előnézet, és nem értem, miért tegelsz, mikor ezt megioldja az Index.
Hát lássuk: van itt pár olyan helység, aminek a középkori magyar nevét elevenítették föl a lexikonszerzők: <i>Argyasudvarhely</i>, <i>Zsilvásárhely</i>, ezek tök korrekt elnevezések, ha a 15. századi Havasalföldről írok. Ha a mai városra akarok utalni, akkor már nem <i>Szörényvár</i>, hanem <i>Turnu Severin</i>, utóbbi ráadásul különbözik is a hivatalos román névtől (<i>Drobeta Turnu Severin</i>). Jobban el tudom fogadni szócikknek a moldvai városok magyar alakjait: <i>Karácsonkő</i> (Piatra Neamţ), <i>Németvásár</i> (Târgu-Neamţ), <i>Románvásár</i> (Roman), de leginkább <i>Jászvásár</i> (és nem <i>Jász</>!!!) - ezeket az elnevezéseket többé-kevésbé használták a 19-20. században, még ha nem is volt jelentős magyar lakosságuk. <i>Vászló</i>, Vaslui magyar neveként - nekem ez a legfurcsább, bár most látom, hogy a "http://www.welcometoromania.ro" oldal is ezt ajánlja. <i>Bodza megye</i> - a folyót magyarul <i>Bodzá</i>nak hívják és a <i>Bodza-szoros</i>on keresztül halad át. 1902-ben a forrásvidékén elszórt román lakosságú házcsoportokat <i>Magyarbodza</i> néven egyesítették. Ennek analógiájára az akkori határ túloldalán fekvő Buzău megyeszékhely nevét olvastam már <i>Oláhbodzá</i>nak. De Bodza megye?
A helynevek másik csoportja transzliterálás "áldozata" lett. Itt a wikipédisták szándéka nyilván az volt, hogy a román hangjelölést nem ismerő magyar ember is "helyesen" ejtse ezeket. No de a román nyelvet minimo calculo 1860 óta latin betűkkel írják! Ha a korábbi időkből megszokottá vált egy transzkribált magyaros írásváltozat, akkor a hagyomány máig megengedi, hogy azt használjuk. Ez a helyzet az összes "Kárpátokon inneni" román eredetű földrajzi névvel. A Hunyad megyei <Zdrapţi> neve például azért <i>Zdrápc</i> magyarul, mert a magyar nyelvű közigazgatás a falu írástudatlan népétől így hallotta és ezért évtizedeken keresztül így hivatkoztak rá, így került be a megye magyar nyelvi tudatába és föl a térképekre. Ily módon az egykori határok ma is mérvadóak a földrajzi nevek vonatkozásában.
Korábban szó volt itt már a <i>Galac</i> írásváltozatról. Ezt és a <i>Konstancá</i>t én azért tudom elfogadni, mert a XIX. század második és a XX. század első felében ezek a városok a székely munkamigráció elsődleges célpontjai voltak és így - legalábbis egy regionális nyelvváltozatban - ezek a helynevek "megmagyarosodtak" - ráadásul utóbbinak jelentősen módosult is a kiejtése (amennyiben nem <i>Konsztanca</i>). A két város ennyiben szerintem határesetet képez. <i>Tulcsa</i>, <i>Mehedinc</i>, <i>Gorzs</i>: nincsen hasonló hagyomány, amely ezek esetében a fonetikus átírás mellett szólna.
Egyelőre ennyit a magyar Wikipediából, de ha tetszett, később még visszatérek rájuk.
Magyar Wikipédia, romániai helynevek. Ilyenek szócikkek vannak (csak a Kárpátokon túlról, zárójelben a román név): Argyasudvarhely (Curtea de Argeş), Bodza megye (Buzău), Dolzs megye (Dolj), Gorzs megye (Gorj), Gyurgyevó (Giurgiu), Jász megye (!) (Iaşi), Mehedinc megye (Mehedinţi), Szörényvár (Turnu Severin), Szucsáva (Suceava), Tulcsa (Tulcea), Vászló (Vaslui), Vráncsa megye (Vrancea), Zsilvásárhely (Târgu Jiu). (Egyelőre) Kommentár nélkül.
Ceglivka. Egy Szlovákia autóstérképen Tyjglaŝ, míg a mellette található vasútvonal állomása Cehlivka néven szerepel.
A szláv név eredetéhez a Kiss Lajos Cigla (kelet-szlovákiai település Bártfától északkeletre) cikkelyben adott magyarázatból lehet következtetni. Cigla eredetének alapjául szolgáló szn.-hez l. le. Cegła szn. < le. cegła 'tégla' < ném. Ziegel 'ua.' < lat. tegula 'tetőcserép'. De szintén Szlovákiában található Cégely helység, mely neve a ném. Ziegel(e), Ziegelin, Ziegl szn.-ből eredeztethető és ez téglaégető emberre utal. Sajnos a kárpátaljai Téglás nincs benne, de a hajdúsági igen, [1332-7: tetlas] A település egyik jelentős épülete téglából volt.
Tehát Ceglivka feltehetőleg hatósági névadás volt trianon után szlovák részről és valamenyire rajta maradt. A Yogi betette fényképről látjuk, hogy a mai ukrán neve nem ez. A szlovák névadás feltehetően tükörfordítás a magyar névből, de nem ismerem a szlovák településnévadási szokásokat pontosan. Majd talán LvT kisegít.
Cegléd. [1290: Chegled] ciglefűzzel (salix elaeagnos) benőtt helyre utal. A cigle magyar, régi tájszó.
Így, mint már mások is írták, a két településnév eredetének nincs köze egymáshoz.
Hát ez bizony nem Ceglivka, inkább szépen, fonetikusan átírva "Téglás". Azt olvasom a lexikonban (Magyar, Nagy): Kistéglás, Tehlas, Ceglivka. Most akkor a Ceglivka az orosz név volt? Az mindenesetre tetszik, hogy a téglásiak úgy döntöttek, leveszik a falunév előtagját, mert őket a posta már nem fogja összekeverni a Hajdú megyei Téglással.
Nem Ceglovka az, hanem Ceglivka, de ez az ukrán neve, mert magyarul Kistéglás illetve 1904-ig egyszerűen Téglás. Magyar lakosságú. Az ukrán névről semmit nem tudok, de nem is vagyok viszont szlavista.
Yogit kiegészítve még el kellene mondani, hogy mit is jelent az egyház. Régebben 'templom' jelentéssel is bírt, s így az összes xxx-egyház(a) nevű település templomos hely volt. A fél előtagot Yogi leírta, azaz romos templomépületre utal.
Az egyház szóban az egy nem számnév, hanem a régi és ismeretlen eredetű id, igy 'szent' szó rejtezik benne, mint például az ünnep szavunk első felében is. Így az egyház 'szent ház'-at jelent.
"A Félegyháza hn. tkp. értelme 'fél, azaz romos, romlott, pusztuló templom'. [...] Nem bizonyítható az a feltevés, amely szerint a 'teljes jogú templom'-nak tartott Derékegyházával áll szemben Félegyháza mint 'nem teljes jogú templom, fiókegyház'.
Ceglovkát sajnos nem találtam az Ungvári járásban.
Na vki hátha betéved látom a leguccsó hsz még tavalyról van.
Nos lenne egy kérdés
A Kiskunfélegyháza és Nyíregyháza városunk nevével kapcsolatban.
Ma Szegedről jövet "Félegyházán" átutazva felmerült a kérdés bennem ez miért kapta a "félegyháza" nevet a nyírségi meg az "egyháza" nevet.
Jól tippelem, hogy két település neve "egyházmegyei" minőségére utal?
Csak az a kérdés a kiskunsági miért félegyháza?
Más
Cegléd már azt hiszem többször volt kérdés de már elfeledtem nevének eredetét, viszont eszembe jutott Kárpátalján (Csap és Ungvár között) van egy "Ceglovka" nevezetű település, és hogy nincs e összefüggés ("név származás") Cegléddel?
Bocs, az az igazság, hogy ez olyan felejtés, amiről érzem, hogy sose fog eszembe jutni. Ha sok időm lenne, újra végigmennék az egészen, de a közeljövőben nem lesz annyi időm, hogy tisztába tegyem.
> Ezekután most, hogy kérdésedre válaszoljak, meglepetten láttam, hogy az Osiris Helyesírásban a Galac alak szerepel (nyelvi utalóként természetesen a Galaţi is címszó). Úgyhogy elmondható.
És vajon mi volt az alap? Az MTsz. szerint II. vh. után – Horthy önéletrajzát és Kahána Mózes Legyen máskéntjét leszámítva – csak Romániában kiadott művekben fordul elő. Ez pedig szerintem couleur locale.
Pont ugyanúgy, ahogy mi itteni szlovákok a Segedín ’Szeged’ névalakot használjuk, de a szlovákiai szlovákoknak már csak Seged-re áll rá a szájuk (és a tolluk).
Egyébként egyetértek az érveléssel, magam is ezt mondtam volna. Nem emlékszem, mi motiválta az OH.-ban a Galac alakot mint főváltozatot, de az ilyeneket nagyon megrágtuk, tehát kétlem, hogy véletlenség volt az okozó.
Szerintem a ro. Galaţi városnév Galac-ként való említése ma már anakronizmus. Az erdélyi Galac hn.-ek nem adnak sok jogalapot arra, hogy visszahozzunk egy olyan történelmi névalakot, amelyhez nincs érdemi magyar vonatkozású kapcsolatunk.
Van Kisjenő helységnév Arad menyében, amely románul Chişineu-Criş [Chişineu, Chişinău Criş], de ez nem ad alapot arra, hogy Moldova fővárosát (ro. Chişinău, or. Kisinyov) ma Kisjenőnek hívjuk, még ha a nemzeti romantika korában ilyen magyarítást el is akartak terjeszteni. Ez sem ad alapot arra, hogy némely ilyen mesterséges magyarítás megmaradt, pl. Lipcse ’Leipzig’ http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9068873&aq_ext=1&aq_text=Lipcse. – Ezeket a városneveket ugyanúgy kell kezelnünk, mint a kiavult szavakat, ill. meg nem gyökeresedett nyelvújítási túlzásokat: van kontextus, amikor használhatók, de az igen speciális eset.
Nahát! Jelenkori helyesírási szótárban meg se néztem, annyira biztos voltam benne, hogy Galaţi a ma bevett írásmód. Ezekután most, hogy kérdésedre válaszoljak, meglepetten láttam, hogy az Osiris Helyesírásban a Galac alak szerepel (nyelvi utalóként természetesen a Galaţi is címszó). Úgyhogy elmondható.
De Párizs vagy Róma nevét már igen. Sőt ma már nem, de régebben Grác nevét is. A FNESz. utalót is vesz fel Galacról Galaţi-ra, és az adatolásban is vannak erre utaló nyomok; mindjárt az első adat: 1636: Galaczig. Ráadásul „románul Galáţi-nak, magyarul Galac-nak hangzó földrajzi nevek Erdélyben is vannak” (i. m.). Igen bő adatolás található a Gombocz–Melich II/819–21. hasábjain, illetve lásd még Lelkes2Galac szócikkeit (Fogaras, Hunyad, Moldva + Galacfalva [Beszterce-Naszód], Ompolygalac [Alsófehér]).