Keresés

Részletes keresés

Yogi Creative Commons License 2007.01.19 0 0 758
"A Félegyháza hn. tkp. értelme 'fél, azaz romos, romlott, pusztuló templom'. [...] Nem bizonyítható az a feltevés, amely szerint a 'teljes jogú templom'-nak tartott Derékegyházával áll szemben Félegyháza mint 'nem teljes jogú templom, fiókegyház'.

Ceglovkát sajnos nem találtam az Ungvári járásban.
Előzmény: DAttis (757)
DAttis Creative Commons License 2007.01.19 0 0 757

Na vki hátha betéved látom a leguccsó hsz még tavalyról van.

 

Nos lenne egy kérdés

 

A Kiskunfélegyháza és Nyíregyháza városunk nevével kapcsolatban.

 

Ma Szegedről jövet "Félegyházán" átutazva felmerült a kérdés bennem ez miért kapta a "félegyháza" nevet a nyírségi meg az "egyháza" nevet.

Jól tippelem, hogy  két  település neve  "egyházmegyei" minőségére utal?

Csak az a kérdés a kiskunsági miért félegyháza?

 

Más

 

Cegléd már azt hiszem többször volt kérdés de már elfeledtem nevének eredetét, viszont eszembe jutott Kárpátalján (Csap és Ungvár között) van egy "Ceglovka" nevezetű település, és hogy nincs e összefüggés ("név származás") Cegléddel?

LvT Creative Commons License 2006.12.07 0 0 756
Kedves Lajka cica!

A korrekciót köszönöm; úgy tűnik, a neten lévő írásvariációk közül nem sikerült pontosan azonosítanom a hivatalos alakot.
Előzmény: Lajka cica (755)
Lajka cica Creative Commons License 2006.12.06 0 0 755

Igaz, az indiai kormány gondoskodott itt még egy csavarról, és az új, nem anglicizált helyesírású Kolkati formát emelte hivatalossá.

Kolkata lett abból inkább.

Egy cica Mumbai külvárosából.

Előzmény: LvT (745)
rumci Creative Commons License 2006.12.04 0 0 754
Bocs, az az igazság, hogy ez olyan felejtés, amiről érzem, hogy sose fog eszembe jutni. Ha sok időm lenne, újra végigmennék az egészen, de a közeljövőben nem lesz annyi időm, hogy tisztába tegyem.
Előzmény: LvT (753)
LvT Creative Commons License 2006.12.04 0 0 753
Kedves rumci!

Most is megelőztél, amíg írtam a szösszenetemet... ;)
Előzmény: rumci (751)
LvT Creative Commons License 2006.12.04 0 0 752
Kedves rumci!

> Ezekután most, hogy kérdésedre válaszoljak, meglepetten láttam, hogy az Osiris Helyesírásban a Galac alak szerepel (nyelvi utalóként természetesen a Galaţi is címszó). Úgyhogy elmondható.

És vajon mi volt az alap? Az MTsz. szerint II. vh. után – Horthy önéletrajzát és Kahána Mózes Legyen máskéntjét leszámítva – csak Romániában kiadott művekben fordul elő. Ez pedig szerintem couleur locale.

Pont ugyanúgy, ahogy mi itteni szlovákok a Segedín ’Szeged’ névalakot használjuk, de a szlovákiai szlovákoknak már csak Seged-re áll rá a szájuk (és a tolluk).
Előzmény: rumci (749)
rumci Creative Commons License 2006.12.04 0 0 751
Egyébként egyetértek az érveléssel, magam is ezt mondtam volna. Nem emlékszem, mi motiválta az OH.-ban a Galac alakot mint főváltozatot, de az ilyeneket nagyon megrágtuk, tehát kétlem, hogy véletlenség volt az okozó.
Előzmény: LvT (750)
LvT Creative Commons License 2006.12.04 0 0 750
Kedves vrobee!

Szerintem a ro. Galaţi városnév Galac-ként való említése ma már anakronizmus. Az erdélyi Galac hn.-ek nem adnak sok jogalapot arra, hogy visszahozzunk egy olyan történelmi névalakot, amelyhez nincs érdemi magyar vonatkozású kapcsolatunk.

Van Kisjenő helységnév Arad menyében, amely románul Chişineu-Criş [Chişineu, Chişinău Criş], de ez nem ad alapot arra, hogy Moldova fővárosát (ro. Chişinău, or. Kisinyov) ma Kisjenőnek hívjuk, még ha a nemzeti romantika korában ilyen magyarítást el is akartak terjeszteni. Ez sem ad alapot arra, hogy némely ilyen mesterséges magyarítás megmaradt, pl. Lipcse ’Leipzig’ http://forum.index.hu/Search/showArticleResult?topic_id=9068873&aq_ext=1&aq_text=Lipcse. – Ezeket a városneveket ugyanúgy kell kezelnünk, mint a kiavult szavakat, ill. meg nem gyökeresedett nyelvújítási túlzásokat: van kontextus, amikor használhatók, de az igen speciális eset.
Előzmény: vrobee (748)
rumci Creative Commons License 2006.12.04 0 0 749
Nahát! Jelenkori helyesírási szótárban meg se néztem, annyira biztos voltam benne, hogy Galaţi a ma bevett írásmód. Ezekután most, hogy kérdésedre válaszoljak, meglepetten láttam, hogy az Osiris Helyesírásban a Galac alak szerepel (nyelvi utalóként természetesen a Galaţi is címszó). Úgyhogy elmondható.
Előzmény: vrobee (748)
vrobee Creative Commons License 2006.12.04 0 0 748
Köszi az adatolást!
Akkor tehát elmondható, hogy nevezett Alduna-menti várost magyar szövegben Galacként kell leírni?
Előzmény: rumci (747)
rumci Creative Commons License 2006.12.04 0 0 747
De Párizs vagy Róma nevét már igen. Sőt ma már nem, de régebben Grác nevét is. A FNESz. utalót is vesz fel Galacról Galaţi-ra, és az adatolásban is vannak erre utaló nyomok; mindjárt az első adat: 1636: Galaczig. Ráadásul „románul Galáţi-nak, magyarul Galac-nak hangzó földrajzi nevek Erdélyben is vannak” (i. m.). Igen bő adatolás található a Gombocz–Melich II/819–21. hasábjain, illetve lásd még Lelkes2 Galac szócikkeit (Fogaras, Hunyad, Moldva + Galacfalva [Beszterce-Naszód], Ompolygalac [Alsófehér]).
Előzmény: vrobee (746)
vrobee Creative Commons License 2006.12.04 0 0 746
Sziasztok!

Mi a magyarázat arra, hogy a romániai Galaţi város nevét sokan "Galac"-ként írják le?
Nem igazán érzem magyar kötődésű területnek, illetve pl. Linz nevét sem szokás fonetikusan átírni, pedig az legalább annyira kötődik.
LvT Creative Commons License 2006.11.21 0 0 745

Kedves DAttis!

Most biztos újra elindul egy YAPT-vita arról, hogy az oroszok az inkriminált városnévben lágyan ejtik-e a d-t, avagy nem. Ennek a vitának az aktuális kimenetelétől függetlenül szerintem plauzibilis az, hogy a műveletlen (vagy kevésbé művelt) orosz ejtheti ezt lágyan.

De még azt sem kell feltételezni, hogy az oroszok lágyan ejtik. Egy idegen városnév magyarbeli reprezentációja ugyanis a magyar nyelvközösség ügye. Az átvevő nyelvre ez esetben sem hárul semmi kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a lehető leghívebben reprezentálja az átvett alakot.

Amikor egy nyelvközösség érintkezésbe lép egy másik nyelvközösséggel, akkor kialakul egyfajta minta a másik nyelvéről: és az onnan érkező hatásokat a nyelv ezek minta alapján kialakult szűrőkön keresztül fogadja be. Adott esetben a szovjet toponimák forrása az orosz nyelv volt (miként A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása erről expliciten rendelkezik is), és kialakult egy olyan minta, hogy e és (lágy) i előtt a d, t, n hangok meglágyulnak. Ez a minta aztán zavartalanul hathatott, mivel az átvétel elsődleges forrás az *írott* Одесса alak volt. A kiejtett alakról való, művelt tudás nem volt elég nagy hatókörű ahhoz, hogy felülírja az általános minta eredményét.

Az írott alak elsődlegességét mutatja, hogy bárhogy is reprezentáljuk a d-t, a magyarban a városnévben hosszú ssz van, holott az ejtés szerinti átvétel esetén ezt röviden került volna át. – Ez mutatja a tudásunk korlátjait is: amikor kijavítjuk valaki általunk hibásnak vélt /ogyessza/ ejtését az általunk helyesnek tartott /odessza/ ejtésre, akkor továbbra is egy műterméket használunk, hiszen annál is lenne korrektebb: /odesza/.

Az, hogy a hosszú /ssz/-t művelt körökben elfogadjuk, a /gy/-t viszont nem, az arra is rámutat, hogy az átvett alak normatív formája puszta belső magyar konvenció, nem pedig az átadott idegen alakból következik. Ugyanúgy megtörténhetett volna, hogy az Ogyessza „győz” a teljes vonalon, és akkor az Odessza lenne affektáló hatású, de még az Adesza (Adésza), ill. Agyesza (Adésza) formák sem lennének ördögtől valóak (vö Онегин > Anyegin, Onyegin helyett).

Ez eddig az ejtési rész. Ugyanakkor érvénybe lép az a gyakorlat, hogy a magyar helyesírástól eltérő alakokat csak latin írásmódú forrásnyelvek esetén tartjuk meg (közszavak esetén ezeknél is csak a köznyelvi meghonosodásig), míg egyéb írásmódok esetén a magyarban meghonosodott ejtésmódnak megfelelő magyaros lejegyzés használandó*.

Ezért erről az oldalról teljesen rendben lévő az Ogyessza írásmód. A gond vele csak annyi, hogy nem ezt kodifikálták, hanem az Odessza formát. — Ezért nem jó a New York analógia, mert azt latin betűs lévén nem írjuk át sem *Nyújork-ra, sem *Nújork-ra, ezért nem is bukik ki a többféle ejtésmód.


Két megjegyzés:

– Az e, i lágyító jellege – vélem az iskolai orosz tanulmányok folytán – annyira széles körű toposz lett, hogy a többi szláv nyelvből való átvétel esetén is hat, vö. /dubrovnyik/.

– Az Odessza ~ Ogyessza párnak megvan az angolfón megfelelője a Calcutta ~ Kalkutta. Itt a Calcutta is az írásképből nem izofón (azaz „helytelen”) leképezéssel lett /kalkutta/ ejtésmódú a /kelkata/ helyett. Sőt ez az ejtésmód az indiai város esetén – szemben az ukrajnaival – kizárólagossá és kodifikálttá (vö. Osiris Helyesírás) is lett. — Igaz, az indiai kormány gondoskodott itt még egy csavarról, és az új, nem anglicizált helyesírású Kolkati formát emelte hivatalossá. A magyar tradíciókból következően előbb-utóbb a magyarban is ez lesz a hivatalos alak (ha már most nem az).


-----
* Ehhez úgy viszonyul az ún. népszerű átírás, hogy az tkp. a megkívánt ejtésmódot adja meg, nem közvetlenül az írásmódot. Ezért, ha ettől eltérően ejtett alak honosodott meg, akkor az ejtett alak felülírja írásban is az átírásból következőt. Ehhez vö. megint Anyegin.
Előzmény: DAttis (742)
vadász2 Creative Commons License 2006.11.20 0 0 744
Hagyomány, megszokás miatt? Ilyen alapon Csikágót sem így kellene ejteni (sikégó, vagy valami hasonló, de erről is volt már szó). 
Előzmény: Törölt nick (743)
DAttis Creative Commons License 2006.11.20 0 0 742

Minap leltem a következőre.

Illetve már régebben feltűnt a dolog.

 

a szegedi Odessa városrész kapcsán illetve az ukrán város kapcsán is egyben.

 

Nos a problémám:

 

Minap egy térképen ekként láttam leírva: Odessza, ugyanakkor már láttam máshol (a szegedi városrésznél) Ogyessza.  Számomra ez útóbbi "borzalmas" kb. mintha Nyújork-ot írnánk. 

 

Most akkor magyarítva hogy is helyes ez? Természetesen az ukrán város neve leírva. 

LvT Creative Commons License 2006.11.14 0 0 741
Kedves DAttis!

Ad Sancer: Konkrét információim nincsenek, de a Schan(t)zer egy német vezetéknév, így vélhetően egy család vagy egy (családnévi eredetű) cég nevét sejthetjük mögötte, akinek/aminek kapcsolata volt a mai tavak területével. (Beleértve azt, hogy ez egy eredetileg egy vázolt eredetű külterületi név volt, és ráértődött az ottani tavakra, majd maga a külterületi név megszűnt.)
Előzmény: DAttis (739)
milyennincs Creative Commons License 2006.11.13 0 0 740

ad Rókus

 

"Az 1738-as szegedi pestisjárványtól való megszabadulásért fogadalomból kápolnát építettek a mai szeged-rókusi templom helyén. 1805-ben alapították meg itt a mai plébániát, 1829-ben pedig templom építésébe kezdtek, melyet 1833-ban szenteltek fel. A mai templomot 1905 és 1909 között építették fel, neogótikus stílusban. Védőszentje Szent Rókus." Forrás

Előzmény: DAttis (739)
DAttis Creative Commons License 2006.11.13 0 0 739

Sziasztok!

 

Szeged határában az ottani vadasparkban van egy Sancer-tavak nevezetű állóvíz,  no ez a név honnan származik.

 

Illetve a Rókus városrész neve.

tündi-bündi Creative Commons License 2006.10.05 0 0 738

Kedves LvT!

 

Köszönöm szépen. Én csak az igazságot szeretném tudni, ezért kérdezek.

 

Üdvözlettel: Tündi

Előzmény: LvT (737)
LvT Creative Commons License 2006.10.05 0 0 737
Kedves tündi-bündi!

A kérdéses Dobogó-kő földrajzi név első említése 1850–3-ból való — ami ahhoz képest, hogy a Föld szívének már pár milliárd éve dobognia kell, eléggé késői adat. Ez a korai ismeretlenség eleve megkérdőjelezi, hogy itt bármi figyelemre méltó dolog lenne.

A hegy neve két egyszerű földrajzi köznév összetétele:

– A hegynévként sziklát, sziklás kiemelkedést jelöl. Igen gyakori minden hegységben, vö. Hosszú-kő, Három-kő, Tar-kő stb. Itt sehol nem azt jelenti, hogy egy kitüntetett kő lenne valahol, hanem a hegy sziklás voltára utal.

– A nyelvjárási dobogó földrajzi köznévként sík területen ’emelkedett, dombosabb hely a sík földön’, hegyvidéken ’hegyhátnak, hegygerincnek kiszélesedő, ellaposodó része’ jelentésű. Az ezt tartalmazó földrajzi nevek másutt sem ritkák, vö. az ÉK.-Mecsek 594 m-es Dobogó nevű csúcsát. Az első ilyen földrajzi név XV. sz.-i és Gödöllőnek Szada felőli részén lévő Dobogó nevű területet említi: 1430: „ad unum monticulum wulgo dobogohalm vocatum”, azaz ’egy, a nép nyelvén Dobogó-halomnak hívott dombhoz’.

A hegy neve így tehát a kb. azt jelenti, hogy ’ellaposodó, kiszélesedő hegygerinc, amely köves, sziklás’.

-----

OFF

Amit említesz az népetimológia, népi mondateremtés. Kb. annyi valóságalapja van, minthogy a tengerből kivett csigahéjban tovább ott zúg a tenger.

Ma az újpogányság keretében konstruálják ezt a Pilis-mítoszt, amelynek ez az általad említett motívum is a része, amelynek egyébként indiai stichje is van. Az egyik abszurd elem az egészben az, hogy a Dobogó-kő nem is a Pilisben van, hanem a Visegrádi-hegységben.

De a szívcsakrázást mellőzni kérte a moderatúra, így ezt a mítoszt nem ildomos kibontanunk.
Előzmény: tündi-bündi (736)
tündi-bündi Creative Commons License 2006.10.04 0 0 736

Sziasztok!

 

Dobogókő eredetében tudnátok-é segíteni? Tudomásom szerint azért Dobogókő, mivel ott dobog a Föld szive, és a hegytetőn van egy szikla, melyhez ha Szent György napon odateszem a fülem, hallható, ahogy ott dobog a Föld szive. Ez a mende-monda egy kissé meseszerű, éppen ezért kérném segítségeteket.

 

Köszönettel: Tündi

tonion Creative Commons License 2006.10.03 0 0 735
Kedves Onogur köszönöm a választ!
Amit még tudok: nógrádi településeken utca, település rész, kegyhely neve
a TUGÁR. Valamint, rét a Mátrában.
Előzmény: Onogur (730)
LvT Creative Commons License 2006.10.03 0 0 734
Kedves Galgadio!

Nagyszombat: Magyar nevének első említése: 1211. Sumbot. A Nagy- megkülönböztető előtaggal az első adat: 1313. Nogzumboth.
A szlovák Trnava név első adata is a magyar névvel egyszerre bukkan fel: 1240. Tyrna.

Itt ún. párhuzamos névadásról van szó. Egy csomó település van, amelynek a neve a különböző nyelveken nem függ össze, vegyük pl. a legismertebbet: n. Wien ~ m. Bécs ~ szln. Dunaj, de akár m. Buda ~ n. Ofen, m. Győr ~n. Raab, m. Pozsony ~ n. Preßburg (> szlk. rég. Prešporok ~ mai szlk. Bratislava).

Nagyszombat esetén is ilyen történt: a magyar népesség a települést a szombati vásárnapról nevezte el, a szláv népesség pedig a rajta keresztül folyó Trnava patakról. Egyébként ez utóbbi név az elterjedtebb, nemcsak a német Tyrnau és a lengyel Tyrnawa csatlakozik hozzá, de a magyarországi latin Tyrnavia is (tehát a szláv név a magyar tudatban is benne volt).

A Trnava valóban ’tüskés, tövises’ jelentésű: a víz partjának jellemző vegetációjára utal, pl. kökénybokrokra. Ez a név elterjedt szláv víznév: a két (Marcalba, ill. Bódvába) ömlő magyar Torna patak, ill. a Zagyvába ömlő Tarna folyócska neve is innen jő (számtalan más szláv névvel együtt). Az is előfordul, hogy ebből a víznévből településnév lesz: ilyen pl. a Bódva és a Torna összefolyásánál lévő Torna (szlk. Turňa nad Bodvou), amelynek vára Torna vm. névadója és székhelye volt.


Garamkovácsi: Ilyen néven csak 1906 óta létezik, ekkor kapta az 1898. évi IV. tc. alapján létrejött településnév-rendezés keretében a Garam- megkülönböztető előtagot. E törvény elhatározta, hogy minden magyarországi településnek egyedi névvel kell rendelkeznie. Trianonig négy megye kivételével ezt sikerült is elérni. A településnév-rendezés egyébként jó apropó volt gyakran magyarosításra, a Garam völgyében különösen sok falu ekkor kapta azt a magyaros nevét, amelyet ma „ősinek” vélünk, pl. Garamfő, azelőtt Telgárt, Garamszécs, azelőtt Polomka stb.

De Garamkovácsi nem ilyen volt, csak megkülönböztető előtagot kapott a korábbi Kovácsi nevéhez, 1075/+1124/+1217: Kouachi. A névadás motivációja az, hogy eredetileg kovácsok települése volt. (A nemesi vármegyék előtti királyi vármegyékben gyakran voltak „tematikus” falvak, amelynek lakói ugyanazt a szolgálatot látták el a királyi udvarnak.)

A szlk. Kozárovce nevet a XVII. sz. második fele óta lehet adatolni. Mivel kis helyről van szó, könnyen lehet, hogy a név sokkal korábbi eredetre megy vissza, csak kicsiny jelentőségénél fogva nem került leírásra. Ez is párhuzamos névadás akár a magyarral egy időben keletkezett, akár később. A betelepülő új nemzedéknek nem „muszáj” átvennie a régi népesség által adott nevet. Ilyenek voltak a korábban adtam ismert példák, mert ezek nem egyszerre keletkeztek, de magyar-szlovák vonatkozásban egészen friss példa is van: Pilisszentkereszt szlovák neve Mlynky (tkp. malmocskák), Pilisszentlélek neve Huť (tkp. huta), bár itt a magyar nevek is ilyen formájukban XVIII. sz.-iak.

Ami a Kozárovce etimológiáját illeti, leginkább a szlk. koziar ’kecskepásztor’ szó származékának tartják az -ovce településnév-képzővel (amely az eredetét tekintve családi többes, mint a magyar -ék). E szerint tehát szlovák szempontból nem a kovácsok adták a jellemző foglalkozást, hanem a kecskepásztorok.

Mindazonáltal azt sem lehet kizárni, hogy a kazár népnév áll a helynév mögött. Azonban ennek valószínűségét csökkenti, hogy nincs adat arra, hogy a honfoglaló magyarok ezen csoportját a szlávok külön népnévvel ismerték volna. A névadónak ekkor tehát a magyaroknak kellett volna lenniük, de arra sincs adat, hogy a települést magyarul kb. *Kazári ~ *Kozári néven nevezték volna. Ráadásul, ha volt is ilyen név, akkor ennek meg kellett volna előznie a m. Kovácsi nevet, ez pedig a szlovák variánsra is igaz, tehát azt is a XI–XIII. sz. elé kell datálni.

Végezetül a „miért nem ... nad Hronom”-ra a válasz. A Kozárovce szlovák szempontból egyedi név, nem kell hozzá megkülönböztető tag, hogy egyedivé váljon: a szlovák nad Hronom stb. utótag szerepe is ez. Ugyanakkor történetileg a magyra név előtt sem volt Garam- előtag (hiszen 1906-ban került rá), így az sem áll, hogy a szlovák név emiatt tartalmaz „felesleges” megkülönböztető tagot a magyar név analógiájára (ilyen volt pl. Túrócszentmárton, régebben Turčianský Svätý Martin, ami újabban Martin-ra lett rövidítve, minthogy a megkülönböztető tag a szlovákban itt funkciótlan.)
Előzmény: Galgadio (733)
Galgadio Creative Commons License 2006.10.03 0 0 733

Sziasztok!

 

Azon gondolkodom, hogy a szlovákiai Nagyszombat szlovák megfelelője miért Trnava (és nem Velká Sobota), ill. hogy Garamkovácsié miért Kozárovce  (és nem ... nad Hronom)?

Erről tudtok valamit?

A Trnava szó nem tüskést, tövisest jelent a szlovákban?

Kozárovce esetleg kozár (kazár) etnikumra utal, mint pl. Baranyában Kozármisleny vagy Ehyházaskozári?

rumci Creative Commons License 2006.10.03 0 0 732
ÚMTsz. súga, súgás, súgat, súgó ’folyóvíz gyorsabb folyású szakasza, pl. köves helyeken’.
Előzmény: Onogur (731)
Onogur Creative Commons License 2006.10.03 0 0 731
Erről jut eszembe, Sepsiszentgyörgy mellett van egy Sugás nevű hely, fürdő. Ez vajon honnan eredhet? Nincs benne a 'Kiss Lajos'-ban.
Onogur Creative Commons License 2006.10.03 0 0 730
Tugár: Losonc délkeleti városrésze; Tuhár. A település [1477: Tugár] az Ipoly jobb oldali mellékvizéről [1299: Holuchtugar] kapta a Tugár nevet. Létezik egy dalmáciai Tugari, mely első írásos említése korábbi, mint a honfoglalás [852: Tugari: HASz. 15: 882] Etimológiája tisztázatlan. A szlk. Tuhár egy g > h hangváltozáson esett át.
Galgadio Creative Commons License 2006.09.29 0 0 729
Köszi, közben megtaláltam:-)
Előzmény: Galgadio (728)
Galgadio Creative Commons License 2006.09.28 0 0 728

OFF:

 

Szia LvT!

 

Föltettem egy kérdést a Szláv nyelvek, nyelvjárások topikba, de senki sem válaszolt.

Ha esetleg az időd megengedné, írnál rá valamit?

 

Köszi: Galgadio

Előzmény: LvT (726)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!