Keresés

Részletes keresés

vrobee Creative Commons License 2014.06.20 0 0 1074

http://index.hu/kulfold/2014/06/20/tizen_meghaltak_varnan_az_ar_miatt/

 

Nemrég volt szó erről a bel- és külviszony kérdésről. Amin megakadt a szemem, az a "Várnán" alak. És tényleg létezik, kb. ugyanannyi, mint a "Várnában". Sőt, van a "Várnába" mellett "Várnára" is, bár kevesebb. Mi lehet ennek a magyarázata? Egyedi hagyományos helynév, vagy valami törvényszerűség van mögötte?

 

Gondolkoztam, hogy ide, vagy az indexfikázó topikba tegyem, de itt talán több az esély az érdemi diskurzusra...

DAttis Creative Commons License 2014.06.17 0 0 1073

Sziasztok !

 

Csak engem akaszt ki hogy manapság egyre több külföldi város nevét fonetikusan írják le. Legutóbb Düsszeldorf okozott problémát (a lelkemnek), de a ma megjelenő (új fapados török légitársaság kínálatában) az Antália már nagyon "sok". De már a német város is a légitársaság hírdetésén, bannerén jelent így meg. Őszintén szólva a weblap készítői köpnek a helyesírásra úgy érzem :)

 

Tényleg azt várom mikor írhatjuk le Miami nevét Májámi-nak :)

LvT Creative Commons License 2014.06.10 0 0 1072

A település neve a KSH nyilvántartása szerint 1932 és 1943 között volt Balatonzamárdi, előtte és utána csak Zamárdi, vö. http://www.ksh.hu/apps/hntr.tortenet?p_lang=HU&p_id=20092

 

A gyermekkorodban valószínűleg ennek az utóélete csapódott le, hiszen kell egy-két generáció, amíg a korábbi név eltűnik: aki pl. a fenti időszakban szocializálódott az megtarthatta az akkori nevet, és még esetleg a következő generációra is átörökíthette a használatot.

 

Bár az is igaz, hogy az 1930-as évek előtt is adatolható a nem hivatalos névalak, ha valóban igaz az, hogy 1913-ban Balatonzamárdi Fürdőegyesület néven alakult meg a megfelelő szervezet (és ez a névforma nem a későbbiekből sugárzott vissza). Mivel a környező települések nevében jellemző a Balaton- előtag, ez mindenképpen hasonító erővel bír, és indokolja ezt a hosszabb nem hivatalos névalakot.

 

Nekem úgy tűnik, hogy a bővebb hivatalos névforma fenti időszakban való megjelenése korrelál a térségbeli irredentizmus gyakorlati programmá válásával (1935. Saar-vidék, 1938. Bécsi döntés). A rövid Zamárdi ugyanis az 1899-ben alkotott Vágzamárd településnév utótagjával alkotott minimálpárt, és a településnév-rendezési elveknek megfelelően ilyenkor mindkét helynév minősítő előtagot kaphatott. Magyarul készülhettek arra, hogy ismét, de az eddiginél jobban meg kell különböztetni ennek a két teleülésnek a nevét.

Előzmény: DAttis (1071)
DAttis Creative Commons License 2014.06.10 0 0 1071

A Balaton mint az örök üdülőhely a magyaroknak és így családnak is (hétvégén is jártunk ott).

Na szóval a kérdés, hogy a sokszor látogatott üdülőhelyek közül a Zamárdi némi zavart kelt bennem, de emlékeim szerint gyerekkoromban (80as évek) Balatonzamárdi-nak hívták ha nem is hivatalosan de voltak  akik így emlegették. Ma meg már egyszerűen csak Zamárdi (az autópálya lehajtón is). 

 

Hogy is van akkor mert zavar van a fejemben

LvT Creative Commons License 2014.05.01 0 0 1070

Az, hogy a Berény avar eredetű lenne, még csak egy hipotézis. Leginkább török etimológiát feltételeznek mögötte (ótörök *berendi ’aki megadta magát’), persze, ha elfogadjuk, hogy az avarok (legalábbis a kései időszakukban) török nyelvűek voltak, akkor a két állítás nem összeegyeztethetetlen.

 

A fenti török név az óoroszban berenьděi alakban jelentkezik, amely messze van a cseh Brno bármikori alakjától. Szóval nincs kapcsolat köztük. A cseh helynevek az ócseh brn ’agyag’ szóval származékának tartják. Ha idegen eredetet sejtenénk mögötte, akkor az inkább germán (német) lenne: a Bern [*] helynévnek lett volna esélye arra, hogy „elcsípje” a szlávban az -ĭr- > -ьr- > -r- alakulás korát. A két szótagú Berény esetén a második szótag magánhangzója a fenti folyamat után is megmaradt volna, így ma maximum *Brěn(o) alakkal számolhatnánk.

 

Amúgy fordítva már lehetne kapcsolatot felvetni, mert a brn típusú szláv szóátvételekbe két ejtéskönnyítő magánhangzó is be szokott szúródni a magyarban. Vö. szláv chlm > magyar halom, plch > peleh > pele. Így az szláv Brn alakból kijönne a magyarban Böröny. míg fordítva, láttuk, nem.

 

[*] A svájci Bern-ről meg tudható, hogy az itáliai Verona városnév régi német Berne alakjának átplántálása.

Előzmény: ArsLab01 (1069)
ArsLab01 Creative Commons License 2014.05.01 0 0 1069

A Brünn és Brno alak nem egyaránt az avar eredetű magyarul Berény alak torzulása?

Előzmény: LvT (1064)
LvT Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1068

Vallonul a város neve írva is: Brussele, vö. http://wa.wikipedia.org/wiki/Brussele_(veye)  Lehet, hogy emiatt lép fel a francia íráskép hatására ott is hiperkorrekció. Nem egyértelmű ugyanis, hogy az x-et a francia helynevekben az irodalmi nyelvváltozatban hogyan kell ejteni, van mikor éppen [ks]-nek, vö. Aix-en-Provence [ɛksɑ̃.pʀo'vɑ̃s], miközben a helyiek ott sem ejtik a [k]-t, vö. http://fr.wikipedia.org/wiki/Aix-en-Provence

Előzmény: DAttis (1067)
DAttis Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1067

Brüsszelről jut eszembe mivel majd 5 évig (2  részletben) laktam ott fura mód hallottam (médiában is nem csak az utca emberértől), hogy "X-szel" ejtette a város nevét.  Az is fura volt

Előzmény: LvT (1066)
LvT Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1066

>> "Brüsszel-Sárleroá"

 

Maradjunk csak Brüsszel-nél, mert ez analógia lehet a Düsszeldorf-hoz. Hiszen nem azt írjuk, hogy Bruxelles, hanem „Sárlöroá” módra azt, ahogy azt kiejtjük. Ennek pedig szerintem nem az a motivációja, hogy „történetileg” a népesség nem járatos a francia helyesírásban, hanem azt, hogy ennek a településnek nagyobb volt a jelentősége a többinél, így saját magyar nevet kapott.

 

Szerintem ugyanez lehet a Düsszeldorf lakkal is: ezt nem biztos, hogy hibás helyesírású alakként kell kezelnünk, mert ez lehet a magyarosodott névalak is. Ez megmagyarázza, hogy miért van a Google-lel mintegy 9000 komoly találat a „Düsszeldorf” névre, míg ezek hiányzanak a „Cürih” esetén. Vagyis több lehet e mögött, mint a helyesírási kultúra siralmas állapota: Düsszeldorf „csatlakozott” Brüsszel, Luxemburg, Párizs, Varsó stb. alkotta településkörhöz (de Zürich [még?] nem).

Előzmény: DAttis (1065)
DAttis Creative Commons License 2014.04.30 0 0 1065

A Düsszeldorffal az a "bajom" mivel "németes vagyok" nem okoz egy német helyiségnév leírása sem, másrészt alapvetően (történelmileg és földrajzilag) az ország a német nyelvterülethez közelebb állt (áll), mint az angolszászhoz így ILLENE tudni az osztrák, német, svájci települések eredeti nevét. Legalább is úgy gondolom

Azt hogy Edinborough (jól írtam?) nevét pont a fentiek miatt nem tudom se leírni se kiejteni helyesen bevallom, de Aachen, Koblenz városnevek kiejtése leírása a (német tanulás által) nem okoz gondot.

 

De ha már Düsszeldorf-ot le merik írni repülőjegy ajánlatnál lassan megjelenhet "Dáblin"  "Glezgó", "Liverpul" "Brüsszel-Sárleroá", "Párizs-Bove" ajánlat címke. Ja kicsit sarkítok tudom 

 

Amúgy Düsseldorffal kapcsolatban a kérdésem, hogy ugye az utótag falut jelent, no most közismert   a fenti település ma már nem nevezhető "falunak" mégis nevében az maradt a közel 1 milliós (talán nagyobb is) településként. 

Előzmény: LvT (1064)
LvT Creative Commons License 2014.04.29 0 0 1064

Dzsibuti rendben van, az ország neveként mindenképpen, a főváros neveként van hezitálás a normatív forrásokban a Dzsibuti és a Djibouti között. (Más ok miatt, de hasonló probléma: hogyan írjuk Luxemburg fővárosának a nevét?) Vélhetően azért, mert ezt az országot az arab kultúrkörbe soroljuk, így az arab nevét írjuk át. A Dzsakarta szerintem történeti formának tekinthetjük, több forrás (pl. Magyar Nagylexikon) is ismeri másodalakként.

A Magyar Történeti Korpusz (http://www.nytud.hu) a XIX. sz. végéig ismeri a Lincz városnévi alakot, sőt 1929-ből még egy Düsszeldorf is van benne.

 

Nekem személy szerint egyébként nincs ellenemre, hogy azoknak a helyeknek a nevét, amelyeket fontosnak tart a magyar közösség, magyarosítsa a jelenkorban is, hacsak a helyesírásában. Persze itt „népi kezdeményezésre” gondolok, nem elfelejtett történeti vagy fabrikált formák művi visszatukmálására (a Grác mellett egyébként a Geréc [Gréc] volt történeti a forma). Ebbe belefér a Düsszeldorf: mert ez nyilván benne van a magyar köztudatban, hiszen éppen ezt fejezi ki a magyaros írásmód. (Most, hogy Ferihegy leépül, egyre többeknek lesz már köznapi úti cél.)

 

Egy másik látogattam oldalon került elő egyébként a kiejtésben használt Brünó alak, mint a cseh Brno és a német Brünn keveredése. Magam bájosnak tartom.

Előzmény: Onogur (1063)
Onogur Creative Commons License 2014.04.29 0 0 1063

Meg lesz Münhen Münchenből. :o)

 

Teljes mértékben igazat adok neked.

Ellenkező tendencia pedig, hogy a történelmi magyar településeket a mai országa nyelvén lehet olvasni. Ez főleg térképeken tapasztalható. 

 

Korábban volt jobban volt nyelvi lektorálás, de más területen is hasonló a tendencia. Ma bárki készíthet bármiféle látványelemet (plakát, szórólap, reklámtábla, stb.) korábban ezek komolyabb változatához kellett valamiféle művészeti végzettség. Ugyanezt érzem nyelvi téren is, ez lehet ezen általad jelzett észrevétel oka.

Előzmény: DAttis (1062)
DAttis Creative Commons License 2014.04.29 0 0 1062

Egy repülőjegyeket utazást hirdető hírlevélben számomra döbbenten olvastam Düsszeldorf-ként leírva német város nevét.

Azt már lassan megszokom, Dzsakartát írnak, meg Dzsibutit, esetleg Grác de ez a magyar átírás "MÁNIA" (ha erről van szó) lassan oda vezet, hogy lesz "Cürik" Zürich-ből, de még Linz-ből is lehet Linc,  Grenoble-ból "Grönóbl"  Aachen-ből  "Áhen". Nem kellene határt szabni  az átírásoknak?

voszi Creative Commons License 2013.10.23 0 0 1061

Én inkább arra gondoltam, hogy akkor kifejezetten az orosz értelmezése a helyes. De közben rámutattál (a másik topikon), hogy az is zsákutca a családnév értelmezéséhez vezető úton. Azért köszönöm, sokat tanultam eddig Tőled!

LvT Creative Commons License 2013.10.20 0 0 1060

A Noszka túl kicsi folyó ahhoz, hogy bekerülhessen azokba a munkákba, amelyekből az etimológiákat kinéztem. Ha az orosz mellett a törököt is kizárjuk, akkor az obi-ugor nyelvekre gondolhatunk, mint a Konda esetén, esetleg a zürjénre, mint az Északi-Szoszva esetén. Ezekből a nyelvekből azonban csekély az irodalmam, így több konkrétumot nem tudok.

Előzmény: voszi (1059)
voszi Creative Commons License 2013.10.19 0 0 1059

Köszönöm az információkat. Annyi kérdésem lenne, hogy az, hogy a "Noszka" szóhoz nem találtál etimológiát, valamint, hogy épp a határán áll a török eredetű mellékfolyó elnevezéseknek, azt erősíti, hogy nem török szó, és nincs is úgy értelme?

Előzmény: LvT (1058)
LvT Creative Commons License 2013.10.19 0 0 1058

Áthozatal a Nevek, családnevek magyarul topikról

 

11274 [LvT] > A Tyumenyi területen folyó Носка (Noszka) etimológiájához nem találtam semmit, de az ottani folyónevek többsége végső soron török eredetű. A Noszka nevének kialakulásába lehet, hogy belejátszott az orosz népetimológia, az orosz носка (noszka) ’hordás, vivés; viselés; (tojás-) rakás’ szó beleértése.

11297 [voszi] > Érdekes, hogy török eredetűek arrafelé a földrajzi nevek. Ennek mi a magyarázata (tudom nem névetimológia, elnézést)?

 

 

Nekem úgy tűnik, hogy a délnyugat-szibériai víznevek közkeletű nevei aszerint alakultak, hogy az oroszok melyik népességgel érintkeztek elsőként. A szóban forgó területet pedig az oroszok a „tatár” uralta Szibériai Kánságtól foglalták el.

 

Az irodalomból egyébként nekem úgy tűnik, hogy gyakoriak az etnikumonként eltérő nevek még a nagy folyók esetén is. Az Irtis neve az ótörök (orkhoni) Ärtiš-ből jön az orosz Иртыш (Irtyš) alakon keresztül. Az osztják neve t-ző nyelvjárásban Taŋat, l-ezőben Ləŋal, az (alsó-lozvai) vogulban Jäni Ās ’Nagy-Ob’ [*]. Az Ob (orosz Обь) esetén kérdéses, hogy az oroszok honnan vették a nevet, de az osztjákok és a vogulok Ās-nak, Ēs-nek nevezik, a török teleutok, kazanyi tatárok pedig Ak Umar-nak ’Fehér-folyam’.

 

Ez a felfokozott népmozgásokra utal, hiszen a déli sáv a török népek vándorlási útvonalába esik, északon pedig eleve gyérebb volt a népesség, és (ahogy még én tanultam) éppen az oroszok nyomták át az obi-ugorokat az Ural keleti oldaláról nyugatra.

 

Ahogy néztem, a Konda az a legdélibb folyó, amely közkeletű nevének finnugor a forrása, vö. osztják Χonda, Χuntə, vogul (jukondai) vogul Χontəŋ-jā ’Konda-folyó’.

 

[*] A voguloknál az Irtis és az Ob egy egységet alkot. Az Irtis azért ’Nagy-Ob’, mert a Tobol (orosz Тобол) neve a Wiś Oas ’Kis-Ob’. Maga a Tobol szintén török név.

 

Ui. Annyiban azért finomítom magam, hogy a Noszkától északra az ellenkező oldalról az Irtisbe ömlő Gyemjanka (Демьянка) neve orosz [демьянка (gyemjanka) ’padlizsán’]. Tehát lehetségesek arra orosz etimológiájú víznevek is. Sőt, maga a Noszka két ággal torkollik az Irtisbe. Ezek közül az egyiknek világosan orosz eredetű neve van Боровая (Borovaja) ’fenyves, fenyővel szegélyezett [folyó]’. A másik neve, azonban töröknek tetszik Аркалым (Arkalim), vö. török arka ’hát, gerinc’.

LvT Creative Commons License 2013.10.09 0 0 1057

> Ez lehetett az orosz írás és kiejtésmód, az "újszerű" meg fehérorosz?

 

Igen. A fehérorosz nyelv, csakúgy mint a lengyel vagy a keletszlovák, „dzekál”, azaz a lágy t /ty/ és d /gy/ hangok helyett c-t, ill. dz-t ejt.

 

Az a régi helyesírási elv [*], hogy a Szovjetunió cirill betűs helyneveit az orosz alakjukból írjuk át, elviekben még mindig érvényes, de a valahai tagköztársaságok önállósodásával a gyakorlatban ez elavult, és az új hivatalos nyelvek alakjai nyertek teret.

 

[*] Ebben a műben szabályozva: http://hu.wikipedia.org/wiki/A_cirill_betűs_szláv_nyelvek_neveinek_magyar_helyesírása

Előzmény: DAttis (1056)
DAttis Creative Commons License 2013.10.08 0 0 1056

Sziasztok!

 

 

Minap lapozgattam a világatlaszt és feltűnt a fehéroroszországi Vicebszk írásmódja.

Jól rémlik ez korábban (Szovjetunió idején) Vityebszk volt tehát "ty-vel" íródott? Talán így is ejtették?
Ez lehetett az orosz írás és kiejtésmód, az "újszerű" meg fehérorosz?

LvT Creative Commons License 2013.01.08 0 0 1055

Érden egy Hamza (azaz Oroszlán) nevű török bég épített a XVI. sz.-ban palánkvárat. Eredetileg ennek a várnak volt a neve a Hamza bég [vára] (Kiss Lajos elsőként 1576-ból adatolja Hamza bek-ként), majd a név Hamzsabég alakban átvonódott a településre is (Kiss Lajos elsőként 1685-ből adatolja). A település horvát Andzabeg és német Hanselbeck neve mögött is a Hamza bég személynév áll: a német esetben az első tag a német Hansel (tkp. Jancsika) személynév népetimológiás hatása alá került. A németben a szó végén a zöngés mássalhangzók zöngétlenednek, így a -beck végződés esetén az ejtés benyomult az írásképbe.

 

 -------

 

Az Óváros feletti Sánc-hegyen volt római őrtorony, de nem találtam nyomát annak, hogy ezenkívül névvel rendelkező római település lett volna itt. Pedig a Tusculanum kifejezetten latin név. Lehet, hogy alaptalanul gondolom, amit leírok, de a Tusculanum név legkorábbi általam megtalált említése ez: „Az 1926 után kezdődő Károlyi-féle parcellázásról levéltári dokumentumok hiányában csak már publikált, illetve kéziratos forrásokra tudunk támaszkodni. Ettől az időszaktól kezdve közel 3000 kataszteri hold került kisebb-nagyobb darabban házhelyek számára magánosok kezére. A folyamatnak több szakasza és elég szövevényes története van. Röviden a következő történt. 1926-ban néhányan felmérték, hogy a Károlyi által meghirdetett parcellázás mennyire éri meg. Miután úgy találták, hogy érdemes vele foglalkozni 1929-ben »Tusculanum« Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet néven társaságot alapítottak és 1000 kataszteri holdat megvettek Károlyitól továbbértékesítésre. […] Idézzük ide Tusculanum telep példáját. Az év folyamán (t.i. 1930) egyre több iparos és kereskedő jelenik meg az új érdi telepen. Az építkezésből, a lakosság számának növekedéséből várható forgalom vonzza ide őket.” Vö. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Erd/pages/011a_erd_1800_1950_kozott.htm

 

Úgy tűnik tehát, hogy a parcellázó Tusculanum Szövetkezet adta a nevét az új telepnek. A Tusculanum név egyébként Cicero üdülőpalotájának neve volt a latiumi Tusculum (ma Tuscolo) városban (a latin Tusculanum név annyit tesz, hogy ’tusculumi [dolog]’). Ezen kívül erről a városról még azt lehet tudni, hogy Sulla itt telepítette le a veteránjait, ezzel megteremtve az ilyen római szokást. E két antik dolog (külön vagy együtt) lehetett a szövetkezet névadásának a motivációja.

 

De mint írtam, a fenti részemről csak feltételezés.

Előzmény: DAttis (1054)
DAttis Creative Commons License 2013.01.08 0 0 1054

Sziasztok !

 

E hónapban gyakran járok majd Érdre, de amúgy is sok emlék fűz a Bp közeli településhez és szeretném megkérdezni a település egyik része TUSCULANUM az honnan ered?

Tudtommal ott (Érd Ófaluban) található Római út maradványa, tehát a Római korban már lakott lehetett a környék, innen eredhet a Tusculanum elnevezés?

 

A másik kérdés, hogy Érd másik elnevezése Hamzsabég meg nyilván a "török időkből" való, wikipédián olvastam róla ezt-azt, de egyszer eltévedtem mert "németesen" Hanselbeck a neve a beck szócskáról meg a holland beek azaz  patak ugrott be, de lehet Érd-nél ez nem jó nyom

DAttis Creative Commons License 2012.12.17 0 0 1053

Köszi a válaszokat, hogy honnan vettem (hallottam) "prazs-nak" kell ejteni.

Előzmény: LvT (1051)
LvT Creative Commons License 2012.12.16 0 0 1052

Addendum:

 

>  Nagyjából a XII–XIII. sz.-tól az északi szláv nyelvek déli tömbjében […] a [g] hang [γ] réshanggá lett, majd […] zöngés [ɦ]-vá lett

 

És ez korjelzésre is felhasználható. A bajorok már korán, jóval a XIII. sz. előtt kapcsolatba kerültek a csehekkel (illetve a cseh törzs által megszervezett nyugati szlávokkal), így a város nevét még /g/ ejtéssel vették át, ezért van németül Prag. A világ többi része (a magyarokat is beleérve) pedig német közvetítéssel ismerte meg ezt a nevet.

 

Hasonlóképpen a szlovákiai Bogoszló 1436-os „Boguslawicz” említése a XIII. sz. előtti szlovák névadást, illetve annak magyar átvételét mutatja.

 

Előzmény: LvT (1051)
LvT Creative Commons License 2012.12.16 0 0 1051

> A fő kérdésem az lenne a cseh főváros nevét helyesen csehül hogy is ejtjük

 

['praɦa], vagyis egészen úgy, mintha magyarul olvasnánk ki a Praha feliratot, csak az a betű helyén rövid á-t ejtünk.

 

 

> Azért érdekes az európai nyelvben az a "h" betű (hang) g-re változott lásd: Prague Prag , Prága

 

Úgy van, ahogy vrobee írta az 1048-asban. Nagyjából a XII–XIII. sz.-tól az északi szláv nyelvek déli tömbjében – amely nyugaton a felsőszorbbal kezdődik, a csehhel, a szlovákkal folytatódik, majd végetér a fehérorosszal, az ukránnal és a délorosz nyelvjárásokkal – a [g] hang [γ] réshanggá lett, majd – a délorosz és a fehérorosz, kisebb mértékben az ukrán kivételével – zöngés [ɦ]-vá lett: azaz olyan hanggá amelyet a magyarban is ejtünk a /h/ helyén két magánhangzó közt.

 

 

> Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul

 

Az orosz irodalmi nyelv, mint az irodalmi nyelvek szinte mindegyike nyelvjárások közti kompromisszum eredménye. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk: az orosz irodalmi nyelv a mássalhangzók ejtését az északi nyelvjárásaiból, a magánhangzókét pedig a déli nyelvjárásaiból vett át. (NB. A fehérorosz és az ukrán a déli orosz nyelvjáráscsoporthoz áll közelebb.) Ebben az oroszon belüli erős kettősségben kell vizsgálnunk ezt a kérdést.

 

Az orosz irodalmi nyelv nem ismeri a /h/ hangot, tehát az ilyet tartalmazó idegen szavakban ezt valamivel helyettesítenie kell. Ilyen probléma van a magyarban az angol zöngétlen th /θ/ esetén is: ezt hol sz-szel, hol t-vel helyettesítjük, pl. Thatcher „szecsör”, Thomson „tomzon”.

 

Az oroszok a /h/ hangot ugyanúgy több hanggal tudják helyettesíteni: az egyik, a fonetikailag indokoltabbnak tetsző, a /x/ (mind a magyar doh /dox/ szóban). Aki manapság pontos kiejtésre törekszik, az ezt is használja.

 

Azonban az ukránoknak, és részint a fehéroroszoknak és déloroszoknak nem is kell hanghelyettesítéssel élni, mert náluk van /h/ = [ɦ, γ] hang. Viszont nem alkottak rá külön betűt, mert náluk minden /g/ hang /h/-vá változott, így a cirill г betű olvasata náluk /h/. Vagyis, ha ők leírják, hogy Гамбург, akkor ők ezt /hamburh/-nak ejtik. Az irodalmi oroszt, illetve északoroszt beszélők pedig ugyanezt az írásképet /gamburg/-nak.  Ennek analógiájára terjedt el a latin h : cirill г átírás, és ott ahol betűolvasnak, ott ez utóbbi valóban /g/ ejtésű lesz.

 

De nem csak a hamburgiak járnak így: maga Gogol is így járt, akinek a neve, Гоголь ukrán (egyébként ’kerceréce’ jelentésű) név, és ott, valamint a déli orosz területeken /hoholʲ/-nak ejtik. Az irodalmi nyelvben azonban /gogolʲ/. Ugyan ezt a jellegzetes ukrán nevet, azonban az oroszban is ejtik precízebb hanghelyettesítéssel хохоль /xoxolʲ/-nak: ez így az ukránok gúnyneve.

 

Az angol th-n kívül az északoroszok problémája a magyarban is megvan: Van Gogh nevét helyesebb lenne /vanhoh/-nak ejtenünk, mivel az autentikus ejtés a [vaɴ'γɔχ]. De mivel mi a holland neveket a német grafematika alapján értelmezzük (mintegy németként ejtjük ki), ezért a megfelelő hangot nem /h/-val, hanem /g/-vel helyettesítjük. — Arab viszonylatban ugyanaz a helyzet, pl. Gáza neve esetén. S í. t.

 

 

> Azt nem tudom, de a várat Pražský hrad-nak hívják, és írják (tehát zs-vel).

 

A szláv nyelvek jellemzője a palatalizáció. Ez alatt nem azt értjük elsősorban, hogy bizonyos hangokat lágyan kell ejteni (mert van olyan szláv nyelv, pl. a horvát-szerb, ahol nincs ilyen), hanem azt, hogy bizonyos hangok bizonyos toldalékok előtt megváltoznak. A szláv nyelvek történetében három olyan palatalizáció volt, ezek közül a fenti, amely a –ský képző előtt is fellép, az I. számozású. Ennek az a jellemzője, hogy

– a k-ból č /tʃ/ (magyar cs) lesz, pl. a szlovákban Monako ’Monaco’ > Monačan ’monacói férfi’ (a –ský esetén itt további hasonulás lép fel: *monačský > monacký ’monakói’)

– a ch /x/-ból š /ʃ/ (magyar s) lesz, pl. a szlovákban Zürich > Zürišan ’zürichi férfi’, zürišský ’zürichi’

– a g-ből, ill. a h-ból (melyik nyelvben mi van) ž /ʒ/ (magyar zs) lesz, pl. a szlovákban Praha ’Prága’ > Pražan ’prágai férfi’, pražský ’prágai’; Riga > Rižan ’rigai férfi’, rižský ’rigai’.

 

 

> Týniště nad Orlicí. Gyanítom Týniště az Orlicí-nál jelent

 

A szláv nad elöljárós esettel kapcsolódva annyit tesz: ’felett’ (ill. tárgyesettel: ’felé’). Településnevekben a folyóneveket kapcsolják jellemzően a csehben és szlovákban ezzel az elöljáróval. A szóban forgó folyó az Orlice, amelynek jelentése tkp. ’sasos, sasban gazdag’, vö. cseh orel ’sas’.

 

A Týnište név is transzparens jelentésű: ’erődített hely’, vö. cseh týn ’erődítmény’ + -ište ’hely’ értelmű képző.

Előzmény: DAttis (1047)
vadász2 Creative Commons License 2012.12.16 0 0 1050

"A fő kérdésem az lenne a cseh főváros nevét helyesen csehül hogy is ejtjük, amint meglátjuk a Praha feliratot, jól rémlik tkp "prázs-nak kell ejteni"? Vagy mi is a helyes ejtésmód?"

Azt nem tudom, de a várat Pražský hrad-nak hívják, és írják (tehát zs-vel).

 

Előzmény: DAttis (1047)
vrobee Creative Commons License 2012.12.15 0 0 1049

Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul (talán fonetikusan nem írnám le de biztos érthető)

 

Ja igen, ez elvileg független dolog. Az orosz h (х) megfelelője a csehben nem a h, hanem a ch ("zöngétlen há"), ld. cseh východ , orosz выход. 

Az orosz g (г) megfelelője a cseh ("zöngés") h, ld. korábbi példák.

 

Az oroszban a h nem fordul elő a szó elején, ezért helyettesítik idegen szavakban, nevekben g-vel, de ennek nincs köze annak, hogy a csehben a g a történelem során h-vá változott.

Előzmény: vrobee (1048)
vrobee Creative Commons License 2012.12.15 0 0 1048

LvT majd biztos válaszol precízen, addig is:

 

Azért érdekes az európai nyelvben az a "h" betű (hang) g-re változott lásd: Prague Prag , Prága
Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul (talán fonetikusan nem írnám le de biztos érthető)

 

Ez pont fordítva történt (és egyébként ezt már tudnád, hogyha elolvasnád a hozzászólásaidra érkezett válaszokat):

A nyugati szláv nyelvekben* a g hang egy átmeneti hangon keresztül h-vá alakult.

Ld. prágai Vyąehrad ~ Visegrád (magas+vár), vagy a korábban előkerült haluska ~ galuska, vagy a cseh hlava ~ orosz Голова (fej).

Ehhez kapcsolódóan Prágában Hlavní nádraľí van, Zágrábban Glavni kolodvor.

 

* pontosabban azt hiszem: bizonyos nyugatabbra beszélt szláv nyelvekben, mert a lengyelben nem, de az ukránban igen...

Előzmény: DAttis (1047)
DAttis Creative Commons License 2012.12.15 0 0 1047

Sziasztok !
Beleakadtam a youtube-on az egykori népszerű csehszlovák kórházsorozatba, amiről tudvalevő a város ahol játszódik csak fiktív település (Bor) viszont emlegetnek más település nevet  (Týniště) viszont ebből "rengeteg" van, legalább is ilyen nevű település, előtagként (vagy hogy hívják) pld Týniště nad Orlicí.

 

Gyanítom Týniště az Orlicí-nál jelent (vmi földrajzi név, talán hegység, hegyvidék, folyó?), mert anno vonattal Prága felé áthaladtam

Ústí nad Orlicí-nál

 

Nade bocsánat a kitérőért de ha már Csehország ezt is megemlítettem

 

A fő kérdésem az lenne a cseh főváros nevét helyesen csehül hogy is ejtjük, amint meglátjuk a Praha feliratot, jól rémlik tkp "prázs-nak kell ejteni"? Vagy mi is a helyes ejtésmód?

 

Azért érdekes az európai nyelvben az a "h" betű (hang) g-re változott lásd: Prague Prag , Prága
Igaz az oroszban is a h betűt g-vé változik pld Hamburg nevében, oroszul (talán fonetikusan nem írnám le de biztos érthető)

LvT Creative Commons License 2012.11.06 0 0 1046

Oder ein Mittsommernachtstraum …

Előzmény: mociga33 (1045)
mociga33 Creative Commons License 2012.11.06 0 0 1045

Igaz.

Szentivánéji álom volt.  

 

Előzmény: LvT (1044)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!