Keresés

Részletes keresés

Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.13 0 0 986

Kiss Jenő h. Kiss Lajos, elnézést:((

Előzmény: Kvász Ivor (981)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.13 0 0 985

(Megjegyzem: egy csomó minden másból is süt a hanyagság és a hozzá nem értés, amit ír. De azt hittem, legalább szlovákul tud olvasni.)

Előzmény: Kvász Ivor (984)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.13 0 0 984

Ez így egészében már megdöbbentő. Ha ez az ember ennyire nem érti a saját forrásait, akkor vajon mit lehet elhinni neki a szlovák irodalmi nyelv történetéről? És ezt a művet három év alatt senkinek sem sikerült a helyére tenni egy elérhető recenzióban! (Mondjuk lehet hogy szlovákul megtették.)

Előzmény: LvT (983)
LvT Creative Commons License 2011.10.13 0 0 983

A megadott Hlasowé-linkről az OCD-zett szöveget is letölthetni [1]. Ezt a PDF-es faximilável [2] összevetve:

 

Jiraltovy” a 220. oldal (a PDF-ben a 236.) alján található az „Adam Hlowík w Jiraltowcech” aláírásban. Ez nem más, mint Giraltovce <http://sk.wikipedia.org/wiki/Giraltovce>. A svabachiban a g betű jelölte a /j/ hangot, a j betű pedig a hosszú /í/-t. Ezt megtehették, mivel a csehben nem maradt eredeti /g/. Ha mégis /g/-t kellett jelölni, akkor hácseket tettek a g-re, azaz ğ-t írtak. — Érdekes ez a tévesztés…

 

 

Témuž”: Megerősítem a 967-esben leírtakat. A tartalomjegyzék (15. PDF-oldal) XIII. fejezetének B)-E) pontjaiban van szerepel „Z dopisu [k] témuž...”  cím azaz „Az ugyanannak [mármint Kollárnak] írt …-i levélből”. (A „témuž” alak é-je a cseh ě betű helyett egyébként szlovakizmus.)

 

 

Křivana”: Ezek szerepelnek:

– „nepíšete […] bernoláčinu […] ale jakausi hrončinu čili křiwančinu”: ’ön [vi. Štúr] nem […] a Bernolák-féle nyelven ír […] hanem valamiféle Garam menti, avagy Kriván környéki nyelven’ (140. számozott / 156. PDF-oldal)

– „na temena nejwyšších hor […], Křiwaně” : ’a legmagasabb hegyek, […] a Kriván csúcsára (182/198. old.) –  NB. A Krivaně a Křivaň csehes birtokos esete.

– „to je ta křiwá kriwančina!” : ’ez az a kripli Kriván környéki nyelv’ (205/211. old.) – NB. A szójátékot visszaadtam; szó szerint a „kripli” helyett ’görbe, ferde; (átv.) hamis, hazug’ értelmű szó áll. Így utólag: ebből a kripli kriváni nyelvből lett a mai szlovák irodalmi nyelv.

 

 

Báčko-Sremsky”:

– „Leška w Báčsko-Sremské stolici” : ’a Bécs-Szerém vármegyei Leska [vezetéknevű ember]’ (118/134. old.)

– „Jan Stehlo. (Starší ew. Báčsko - Sremského Seniorátu.)” ’Stehlo János (a bács-szerémi ev. esperesség szuperintendense)’ (189/205. old.)

– „moji bratří seniorátu Báčansko-Sremského” ’ a bács-szerémi esperességbeli testvéreim’ (191/207. old.)

 

 

Kocaurkov

– „není prýskyřice indická, ale bolehlaw a čertkus kocaurkowský” ’nem indiai gyanta, hanem piripócsi bürök és ördögharaptafű’ (137/153. old.)

– „Jan Chalupka […] skladatel Kocaurkowa a jiných weseloher” ’ Chalupka János […] a Kocúrkovo és más vígjátékok szerzője” (193/209. old.)

 

 

Tišský Kikovce”. Ilyet azonban nem találtam benne, pedig mindenféle részlettel próbálkoztam.

 

 

[1] http://www.archive.org/stream/hlasowopotebjed01esgoog/hlasowopotebjed01esgoog_djvu.txt

 

[2] http://books.google.com/books/download/Hlasowé.pdf?id=364DAAAAYAAJ&hl=hu&output=pdf

 

Előzmény: Kvász Ivor (979)
LvT Creative Commons License 2011.10.13 0 0 982

> Dimitrie Cantemir a Descriptio Moldaviae-ban (1714-1716 között) […] ad pagum Tohatin inter Ikiel et Reut fluvios

 

Ezek szerint Cantemir Tohatin-ja nem azonos a mai Tohatin-nal, mert ez utóbbi nem az Ichel és a Răut között fekszik.

 

Az 1633.03.08-re datált feljegyzésben személynév részeként fordul elő, így ez a lokalizálásban nem segít. Az 1639.12.12-ei levél az orheii volosztyba helyezi a szóban forgó „Билакъул” falut is és „ωкол тохатин”-t is (eredetiben kis kezdőbetűvel!). Én úgy sejtem, az orheii voloszty a XVII. sz.-ban sem ért el az Ichel túloldalára Kisinyov szoknyájáig.

 

Tehát a korai források Tohatinja sem lehet azonos a mai Kisinyov mellettivel. Tehát hiába van a mai településen egy Bătag nevű hely: ez nem jelenthet motivációt egy olyan település nevénél, amely máshol volt.

 

Amúgy ehhez a megjegyzésedhez „a sertéstenyésztéshez dombos-mocsaras vidék szükségeltetik” illik a régi magyar anekdota:

„Árpád apánk a vezérekkel az uruszágot járva városokat alapít. A mai Kecskemétre érve mögszólal:

- Sok a kecske, sok a mét, lögyön neve Kecskemét! - oszt lött.

Mönnek délnek fele, mögen möglátnak egy városnak való hellyet. Mögállnak, aszongya Árpád:

- Sok a kecske, sok a mét, lögyön neve Kecskemét!

- De Fejedelem, olyan már van!

- Hát akkó... lögyön Szöged!”

 

Ha akarom, mindenütt van egy tóka, még a bugaci pusztákon is van szikes tó. Ennek alapvetően nincs információtartalma, így nem kielégítő motiváció. (Amúgy biológus diplomával elmondhatom, hogy a sertéstenyésztéshez mocsaras vidék nem jó, mert ott nem lehet makkoltatni. Amúgy a laza talajon könnyebb úgy föntmaradni, ha az állat az ujjait terpeszteni tudja: ha tehát olyan sertésfajta szelektálódott ki a XIX. sz.-i Moldáviában, amelyiknek a körme összenőtt, akkor az éppen kötött talajon valószínű.)

 

 

> Az egyedüli kérdés szerintem Tohatinnal az, hogy lehet-e neki valami szláv etimológiát találni, merthogy románt nem, az hétszentség.

 

Én továbbra is sok kérdést látok, amelyeket tisztázni kellene, mielőtt a Tamana módjára etimológiát keresnénk. Amúgy Csöbörcsök etimológiája török, tehát az elméleti megoldási keret nemcsak három értékű (román, szláv vagy magyar).

 

 

> Hamarosan jövök Ghidighici történeti adatolásával, addig felteszem az egyelőre költői kérdést: vajon mégis Anatol Eremiának lenne igaza, aki a magyar Hegedűs személynévből származónak tartja?

 

A /h/ > /g/ változás lehetőségére semmi adat sincs. Tegnap este átlapoztam a DER-t (Alexandru Ciorănescu: Dicţionarul etimologic al limbii române) a g betűnél: semmi. Ennek valószínűsítése nélkül ezt az ötletet nem lehet komolyan venni.

 

Előzmény: sattilab (976)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.13 0 0 981

Na még egyszer: Az Orhei < Várhely teljesen meggyőző, nincs is körülötte vita. A Tohatin magyar > szláv eredetét is el tudom fogadni, miután megnéztem a hivatkozott okiratot. NB. 1. Erdélyben és a történeti Partiumban négy Tóhát nevű falu is van, bár 250 évre visszamenve csak egyikük román neve Tohat. Márpedig korai magyar falvak kapcsán Moldvában Belső-Erdélyből érkezőkre szoktak gondolni, Benkő Loránd tanulmánya óta. 2. Valóban bájos egy falu alapításának évét napra pontosan megadni, de a Wikipedia-cikk rögtön ezután arra is hivatkozik, hogy a helynév már korábban is létezett, egy birtok neveként. (Itt is konfúz módon, hisz miért viselte volna a tulajdonos juhosgazda is a Tohatin nevet?) Arra gondolok, hogy talán a falu áttelepítésének évéről lehet itt szó.

 

A többi helynév kapcsán (a Kisjenő-t kiveszem) nem látok valószínű magyar etimont. A Ghidighici-ben sem a hidegséd-et, sem a hegedűs/hedegűs-t. Az utóbbi kapcsán nemcsak a ghével és a cével van gondom, de nem ismerek Hegedűs/Hedegűs magyar helynevet sem.

 

A magyar helynéveredet-kutatás (a saját módszertani fogyatékosságai miatt) a magyar nemzeti történettudomány által a magyar etnikumnak kijelölt területre nézve tartja magát kompetensnek. (Itt az 1930-as-40-es évekbeli Volksgeschichte az irányadó. Ha a helynévkutatás nem tenné módszertanának részévé a történelem etnikai szempontú olvasatát és nem korlátozná magát térben és időben, akkor ad absurdum elképzelhető volna, hogy valaki magas színvonalon skandináviai helyneveket vezessen le a magyarból, ahogy anno bibliai helyneveket magyaráztak magyar nyelvi alapon.) A Keleti-Kárpátoktól keletre eső terület ilyen szempontból szürke zóna, és minél jobban távolodunk a Kárpátoktól, annál inkább. A nyelvész rámutathat a nyilvánvalóan magyar eredetűnek látszó helynevekre, de általában előbb történeti információt vár arról, hogy hol élnek/éltek katolikusok. A magyar helynevesek közül kevesen tudnak románul, Kiss Jenő meg látványosan bemutatta a szótárában, hogy nem érdeklik a román helynévalakulások – igaz, ezt poszthumusz megjelent bánáti helynévvizsgálataiban nagyrészt jóvátette. A besszarábiai helynevek történetének szétszálazásához ráadásul olyan szlavista kéne, aki nemcsak román, hanem tatár vonatkozásban is képes kritikusan olvasni mind a romániai, mind a szovjet-moldován publikációkat. (Plusz esetleg még a forráskritikához is értenie kell, mert nem tudom, mennyire kritikusan vették át Hurmuzaki korai forrásközléseit ezek a gyűjtemények.)

 

A tekintélyes Iorgu Iordan, aki láthatólag felvetette a Kisjenő-etimológiát, sajnos rendszeresen rossz kézzel nyúlt a magyar nyelvhez. Pl. a családnévszótárában megadott magyar néveredetek elég nagy része butaság. (Moldvai volt, és nem tudom, tudott-e egyáltalán magyarul.) Mindenesetre a Kisjenő ~ Chișinău-nek hiába van párhuzama az Alföldön, a magyarok nem fogják elfogadni, mert axiómának tartják, hogy a törzsnévi eredetű helyneveknek sokkal korábban kellett keletkezniük, mint amikor magyarul beszélők letelepedhettek Moldvában. (Hacsak nem korábbi kárpát-medencei helynév adaptálásáról van szó. Korábban már két felvonásban is szóba került Chișinău a topikban, de nem tudom pontosan rekontruálni az akkori érveket.)

Előzmény: sattilab (977)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.13 0 0 980

De jó, hogy másfél óráig írtam egy hsz.-t, amit (vsz. pont időtúllépés miatt) ejtett a rendszer.

Előzmény: Kvász Ivor (979)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.13 0 0 979

Teljesen legálisan fönn van a Google Bookson és az archive.org-on. Mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy ez az egész. Pl.:

http://www.archive.org/details/hlasowopotebjed01esgoog

Előzmény: LvT (978)
LvT Creative Commons License 2011.10.13 0 0 978

A Hlasowe-PDF engem is érdekelne, van nyilvános link rá?

Előzmény: Kvász Ivor (973)
sattilab Creative Commons License 2011.10.13 0 0 977

Úgy értettem, hogy Besszarábia nagy, és az összes helynév közül mindössze három nevét vizsgálta magyar kutató (Kiss Lajos:Magyar helységnevek a Keleti-Kárpátokon túl. In: Magyar Nyelvőr 111 (1987), Chișinău, Orhei és Csöbörcsök nevének eredetét tárgyalja). Domokos Pál Péter nagy érdeme, hogy eljutott a Dnyeszteren inneni Csöbörcsökre (a Dnyeszteren túliba nem), de őt nem érdekelte, hogy a név besenyő vagy kun vagy tatár eredetű. Az összes többi  helynév magyar szempontból fehér folt, hogy egy kis képzavarral éljek:-).

Előzmény: Kvász Ivor (975)
sattilab Creative Commons License 2011.10.13 0 0 976

Nos, vegyük szerre, azaz egyenként. A román wikipédián a Tohatin szócikk csapnivaló, napra pontosan megadja a falu "alapításának évét": 1800. július 18. A helyzet viszont az, hogy már 1633. március 8-án említik (Documenta Romaniae Historica, Moldova, vol. 21, 309-as dokumentum), 1639. december 12-én a járást is Tohatinnak nevezik (ocolul Tohatin, pontos helyleírással), úgyhogy a helynévnek már akkor meglehetősen réginek kell lennie (Gh. Ibănescu: Surete și izvoade, vol. IX. Documente basarabene, Iași 1914, 134. old.) (Az idézett művek a dacoromanica.ro oldalról Tohatin kereséssel olvashatók). 1633 és 1639 korai említésnek számít moldvai viszonylatban, ahol az első ránk maradt kancelláriai dokumentum 1384-ből származik. Dimitrie Cantemir a Descriptio Moldaviae-ban (1714-1716 között): "Sues in Orheiensi agro ad pagum Tohatin inter Ikiel et Reut fluvios, non bifida, sed continua et fere equina ungula nascuntur: quod idem accidit porcellis", azaz Tohatin arról híres, hogy van ott egy egybepatájú disznófajta - a sertéstenyésztéshez dombos-mocsaras vidék szükségeltetik.

Az egyedüli kérdés szerintem Tohatinnal az, hogy lehet-e neki valami szláv etimológiát találni, merthogy románt nem, az hétszentség. Ha személynévi eredetűnek vesszük, akkor is csak a Tóháti jöhet számításba.

 

Ghidighici esete tényleg problematikusabb, mivel a legkézenfekvőbb megoldás, a Hideges nem működik (nincs analógiás magyar helynév).

"Ezt én egyáltalán nem találom meggyőzőnek. A m. Nyirsid (< *Nyír-séd / *Nyír-ség) Mirşid lett a románban nem *Mirici. A m -sid végződésből tehát  ro. -şid várható. Ha ez g-re végződő alaphoz járul, akkor se lesz másként a -Vgşi- klaszter nem küszöbölődik ki: ez látható aDragşina (nem *Draghici-) és a Dragşineşti (nem *Draghic[eşt]) hn.-ekből."

Ez meggondolandó, először arra gyanakodtam, a román meglehetősen ritka gş hangkombináció feloldása miatt korrumpálódik a -sid -ics-csé, de Dragşineşti példája meggyőzött, hogy ez nem áll.

Hamarosan jövök Ghidighici történeti adatolásával, addig felteszem az egyelőre költői kérdést: vajon mégis Anatol Eremiának lenne igaza, aki a magyar Hegedűs személynévből származónak tartja?

 

Előzmény: LvT (972)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.12 0 0 975

Azt hogy érted, hogy nem kutatta senki? Domokos Pál Péter beazonosította, hogy az egykori Csöbörcsök helyett, ezen a néven egy újratelepült falu létezik, mit kellett volna még csinálniuk? Vannak történeti adatok, amiket nem vettek figyelembe, vagy esetleg meglehetnek az egykori anyakönyvek a jászvásári püspökségen? (Ahova nem nagyon engednek be magyar embert.)

 

Szerintem ha egy román emberrel kiejtetünk egy hidigsid alakot, abból egy idő után legvalószínűbben hidișid lesz. Miért lenne hidighici?

Előzmény: sattilab (968)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.12 0 0 974

Nohát igen, elég sok ilyen nevű hely van. A leghíresebb a magyarországi Visegrád, a prágai Vyšehrad vár és a boszniai Višegrad. De ezeken kívül Bulgáriában is létezik Visegrad nevű vár, hegycsúcs és falu. Azt jelenti, 'magas vár', 'fellegvár'.

Előzmény: DAttis (970)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.12 0 0 973

Még egyszer köszi. Megtaláltam a Hlasowét pdf-ben, de nem lehet keresni benne és elég hosszú. A számtalan egyéb melléfogása alapján nagyon lehetséges, hogy a szerző helynévnek vélte a těmuž szót, ami mondjuk egy levél végén állt, arra a személyre utalva, akinek az eggyel előtti levelet írták:)

Előzmény: LvT (967)
LvT Creative Commons License 2011.10.12 0 0 972

> van-e a románban h>gh (ejtsd g) hangváltozás (mert van, lásd pl. az 1395-ben említett Hindăut, amely ma Ghindăoani)

 

Efölött én azért nem térnék ilyen könnyen napirendre. Ugyanis, ha a /h/ > /g/ változást a románban tételezzük fel, akkor az -(ă)u > -(ă)oani változást is a románnak kell tulajdonítanunk. Meggyőzhető vagyok, de erre egyelőre semmi alapot nem látok. Ha meg a név vége nem román bázison változott, akkor az eleje sem.

 

 

> Mármost ha egy hidigsid, hidígsíd formát próbálunk ma egy egyszerű román emberrel kiejtetni, abból valami Hidigics forma lesz (hogy milyen hangtörvények alapján történik ez, nem tudnám leírni).

 

Ezt én egyáltalán nem találom meggyőzőnek. A m. Nyirsid (< *Nyír-séd / *Nyír-ség) Mirşid lett a románban nem *Mirici. A m -sid végződésből tehát  ro. -şid várható. Ha ez g-re végződő alaphoz járul, akkor se lesz másként a -Vgşi- klaszter nem küszöbölődik ki: ez látható a Dragşina (nem *Draghici-) és a Dragşineşti (nem *Draghic[eşt]) hn.-ekből.

 

 

> a Tohatin nevű település, ami alighanem a magyar Tóhátnak a szláv -in helynévadaptívval ellátott formája

 

A román Wikipedia szerint „Anul fondării este 18 iulie 1800”. Valami magyarázat azért kellene arra, hogy hogyan adhattak a helynek a magyarok úgy nevet, hogy aztán azt a szlávok a maguk ajkára formálják és átadják a román népességnek úgy, hogy a XIX sz. elejéig lakatlan hely (azaz puszta).

 

Igazából a megalapozott etimológiát nemigen lehet felállítani csak datált forrásadatok figyelembevételével.

Előzmény: sattilab (968)
scasc Creative Commons License 2011.10.12 0 0 971

És meglep, hogy Kiev mellett is lakt(n)ak szlávok?

Előzmény: DAttis (970)
DAttis Creative Commons License 2011.10.12 0 0 970

Sziasztok!

 

Nocsak Kijev mellett is van egy "Visegrád"

 

??

 

scasc Creative Commons License 2011.10.12 0 0 969

Érdekel, érdekel!

 

 

Írod: "kár, hogy senki magyar nem kutatta". Nem akarsz te lenni az első?

Előzmény: sattilab (968)
sattilab Creative Commons License 2011.10.12 0 0 968

Először vagyok itt a topikon, le a kalappal előtte!

Én vagyok az, aki az angol Wikipédián amellett kardoskodott, hogy Chisinău kapcsán említtessék meg Ștefan Ciobanu Kisjenő-féle etimológiája is, ennek kapcsán mondtam, hogy az Arad megyei Kisjenő neve közmegegyezés szerint a Jenő törzs nevéből jön:-).

A besszarábiai magyar helynevekkel kapcsolatban: kár, hogy senki magyar nem kutatta, pedig érdekes terület, és a magyarok négy területen is kimutathatók itt a középkor folyamán (Mugyiló, Csöbörcsök, Hotin, Budzsák, mi több, Chisinauban is említenek magyarokat, lásd a wikipédián a Csángók szócikket).

Érdekes volt itt a Chișinău melletti Ghidighici nevéről itt kialakult vita: engem nem az aggaszt, hogy van-e a románban h>gh (ejtsd g) hangváltozás (mert van, lásd pl. az 1395-ben említett Hindăut, amely ma Ghindăoani), hanem az, hogy a magyarban nincsen analógiája a feltételezett, eredeti Hideges alaknak. Márpedig a név mindenképp kapcsolatban van a hideggel, amit erősít a Ciobanu által felvetett szempont, hogy a Ghidighici patak egyik mellékágának a neve Recea (Hideg).

Én egy eredeti Hideg-ség (séd: patak) formára gondolok, amiből kialakult a Sopron és a Hargita megyei Hidegség neve. A soproni említései: 1274: Hydegsyd, 1306: Hydegsyg, 1358: Hydegsyd. Mármost ha egy hidigsid, hidígsíd formát próbálunk ma egy egyszerű román emberrel kiejtetni, abból valami Hidigics forma lesz (hogy milyen hangtörvények alapján történik ez, nem tudnám leírni).

 

Ugyanakkor ott van Ghidighici-től egy köpésre a Tohatin nevű település, ami alighanem a magyar Tóhátnak a szláv -in helynévadaptívval ellátott formája. A tóhát kifejezés pontos magyar jelentése (legalábbis nálunk, Háromszéken): olyan mocsaras terület, amely nagyobb esőzésekkor tónak tűnik. Anatol Eremia szerint a településen található egy Bătag nevű hely, ami mocsaras helyet jelent, pontosan a tóhát fenti jelentésének megfelelően (Dicționar toponimic (II), in: Limba Română, Nr. 10-12, anul XVII, 2007). Habár az is lehetséges, hogy a Tohatinnak létezik épkézláb szláv etimológiája is - sajnos a szlavisztika engem meghalad.

 

Chișinău környékén emellett számos más, lehetséges magyar eredetű helynév is van, ezekről majd később, ha érdekli a társaságot.

 

Előzmény: Kvász Ivor (920)
LvT Creative Commons License 2011.10.10 0 0 967

> hanem csak kb. olyan lehet, mint Piripócs vagy Rátót

 

De éppen olyan: a mai helyesírással Kocourkov (a swabachiban a cseh ou helyett au íródik), vö. http://cs.wikipedia.org/wiki/Kocourkov

 

 

> Témuž

 

Ez biztos helynév? Ui. a cseh těmuž a týmž ’ugyanaz’ névmás hím-semleges nemű datívusza.

 

 

> Křivana

 

Křivana egy cseh népmesei boszorka (akinek a háta görbe: křivý). Helynevet nem tudok mást, mint a szlovák Kriváň-t, ami több hegy neve, valamint egy falué, amely1955 óta önálló. Vö. http://sk.wikipedia.org/wiki/Kriváň A Křivana ezeknek a csehet birtokos esete lehet.

 

 

> Báčko-Sremsky

 

Báčsko-sriemsky seniorát : bács-szerémi evangelikus esperesség, vö. http://www.kislexikon.hu/banyai_ev_egyhazkerulet.html

 

 

> Jiraltovy

 

Erről még semmi.

 

Előzmény: Kvász Ivor (966)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.09 0 0 966

Köszönöm szépen. Fancsal lutheránus vallású volt, és ahhoz, hogy a szomszédos, ruszin Szárazkékről valaki egy lutheránus színezetű szláv kiadványba írjon, valószínűleg legalábbis Fancsalról kellett odaszármaznia (mint jegyző pl.).

 

A következő helységnevek közül esetleg nem ismerős valamelyik: Kocaurkov (erről gyanítom, hogy nem valódi lakóhelyet takar, hanem csak kb. olyan lehet, mint Piripócs vagy Rátót), Témuž, Jiraltovy, Křivana? Van még a Báčko-Sremsky, ez talán egyházmegyére/egyházkerületre utal?

Előzmény: LvT (964)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.07 0 0 965

Nem tűntem el. Köszönöm szépen, és remélem, holnap reagálni is tudok, de egyelőre elvették tőlem a szlovákos könyvet.

Előzmény: LvT (964)
LvT Creative Commons License 2011.10.05 0 0 964

> Abaújban egy Kéty-et, amelyet Kék-nek is neveznek „orosz” lakossággal. Ezt nem tudtam beazonosítani eddig

 

Reggelre letisztult bennem a kép. Ez a település a helyeségnévrendezéskor a Szárazkék nevet kapta [*], 1950 óta Baktakék része. A szomszédos Fancsal szlovák újratelepítés, a Hnt. 1873. még jelöli ott a "tót" lakosságot.

 

Szóval [Százaz-]Kék esélyes jelölt lehet arra a XIX. sz.-i szlk. Kikovce-re [**], csak a Tišský szóval kellene kezdeni valamit. Ehhez jó lenne az eredeti irat, vagy legalább a szövegkörnyezete. (Az is lehet, hogy ez személynév, nem a helynév része...)

 

[*] Ez kihozza, hogy korábban az utolsó postáját rosszul azonosítottam: az a Vendégi  ekkor még Hosztovicza, csak 1899-ben változtatják meg a nevét.  A kérdéses település rendezett neve Bódvavendégi (ma szlk. Hosťovce).

 

[**] Feltéve, ha az abaúji lokalizáció ellen nem szólnak érvek, amelyekről nincs tudomásom.

Előzmény: LvT (963)
LvT Creative Commons License 2011.10.04 0 0 963

Szándékosan megfeledkezem a Tišský előtagról: ez egyeztetés hiánya eleve kérdésessé tesz azt, hogy a helynév része-e.

 

Önmagában a szlk. Kikovce-hez a m. Kék passzolna. Van ilyen Nyíregyházától északkeletre. Ez az 1873-as helységnévtár (Hnt. 1873) szerint róm. kat. magyar község, a tirpákok viszont evangelikusok és ilyen messzire tálán nem mentek Nyiregytől.

 

A svabachiban a k és a ť nehezen elkülöníthető, így Kék mellett Kéty is elképzelhető. A Hnt. 1873 ismeri is Abaújban egy Kéty-et, amelyet Kék-nek is neveznek „orosz” lakossággal. Ezt nem tudtam beazonosítani eddig: az utolsó posta azonban Vendégi (Hustovice), vagyis a mai Szlovákiak északkeleti szeglete.

 

P.S. A betűhívséggeldacolni látszik az, hogy a Kikovce alakban szimpla v van, míg a svabachiban dupla w-t írnak, vö. éppen Hlasowé.

 

Előzmény: Kvász Ivor (961)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.04 0 0 962

(Kiskőröst - Maly Keres)

Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.04 0 0 961

Köszi. A múltkor általam belinkelt könyvben van. A szerző nem tudta beazonosítani a helyet a kiadványban közölt szlovák névalak alapján, de ugyanúgy nem tudta beazonosítani Kisköröst és Szakolcát sem. Lehet hogy el is írta, bár nagyon vigyázott a betűhű közlésre, sőt még a fraktúrát is igyekezett visszaadni.

Előzmény: LvT (960)
LvT Creative Commons License 2011.10.04 0 0 960

Lehet, de nem tartom valószínűnek. A Tiszakécske név csak 1950 óta létezik: előtte külön Ókécske és Újkécske volt. A felvetetted szlovák név tehát a XIX. sz. közepén nem tükrözne magyar mintát, hanem saját újítás lenne. Ilyen „szószaporítás” pedig a magyarra jellemző (arra is elsősorban a helységnévrendezés után), a szlovákra nem. Azt várnám inkább, hogy a szlovák telepesek lefordítják a magyar nevet: Staré K. ’Ókécske’, vagy jelzőtlen nevet használnak.

 

Egyébként el lehet írva a közölted névalak, ui. a jelző egyes számú, a jelzett tag pedig többes számú, tehát vagy Ti(š)ské Kikovce vagy Ti(š)ský Kikovec.

Előzmény: Kvász Ivor (958)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.02 0 0 959

Bocsánat, az említett Hlasowé nem lap, hanem egy Ján Kollár által szerkesztett kötet.

Előzmény: Kvász Ivor (958)
Kvász Ivor Creative Commons License 2011.10.02 0 0 958

Egy 1846-os ''Tišský Kikovce'' helynév ugye jelentheti Tiszakécskét? A Hlasowé című lap egyik levelezője tünteti fel lakóhelyeként, és a közreadó vsz. betűhűen közli. Úgy olvasom, Ókécskét részben szlovákokkal telepítették újra (bár ma már nem élnek szlovákok Kécskén).

scasc Creative Commons License 2011.09.08 0 0 957

Ugyan az ilyen típusú szóhatáreltolódások gyakoriak (német példák, a z' a zu köznyelvi alakja, régen ezzel a elöljárószóval fejezték ki városokkal kapcsolatos helyviszonyt: Zwieselburg > "z'Wieselburg" > Wieselburg; Zagreb > "z'Agrab" > Agram), mégis itt azért feltűnik, hogy a magyarban is magánhangzóval kezdődik Esztergom neve (amely persze a szláv szókezdő msh-torlódás feloldásából ered).

 

Ilyen értelemben nem tűnik valószínűtlennek, hogy a magyar alak legalábbis közrejátszott az elöljárószó magánhangzójának átvonásában. A hangszín (o : e) valóban a vo hatása lesz.

 

 

Előzmény: LvT (956)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!