Igen, ahhoz kapcsolódik! Föltettem a ChatGPT-nek az Elektrubadúr feladványát:
"Írj verset, amely legfeljebb öt sor legyen, de szóljon szerelemről, árulásról és halálról, a négerkérdésről és nimfomániáról, legyen benne a női lélek extrém konfliktushelyzetben bekövetkező meghasonlásának ábrázolása, a középkori feudális viszonyok és erkölcsök maró bírálata, rímeljen és minden szó k betűvel kezdődjön!"
Ezt írta, többek közt. Elég gyengus. :) Az Elektrubadúr jobbat írt.
A Summa technologiaeban előrejósoltjainak is a java bejött . Erről írt a Visszapillantásban . Az uccsó 2 könyvét ösmered , amikor már nem írt regényt , csak krokikat lapokba ? Még meredekebbek...
Emlékszik még valaki, hogy az emberek hogyan öltözködtek Lem 1961-ben megjelent regényében, a Visszatérésben (Powrót z gwiazd)?
.
"A ruhabeszerzés a lehető legrosszabbul ütött ki. Szinte semmi sem volt abból, amit ismertem. Egyébként fény derült a „Fürdőköpenyek” feliratú szállodai szekrény rejtélyes palackjainak titkára. Nemcsak a fürdőköpeny, hanem a ruha, a harisnya, a szvetter, a fehérnemű – minden ráfröcs-köléssel készült. Megértettem, hogy ez érdekes lehet a nők számára, mert néhány, sőt, több tucatnyi palack segítségével, amelyeknek kilövellt folyadéka nyomban sima vagy érdes szövetként dermedt meg, akárcsak a bársony, prém, vagy ruganyos fém – minden esetben új kreációt alkothattak egyetlen alkalomra. Természetesen nem minden nő végezte ezt egyedül, voltak különleges plasztáló szalonok (tehát ezzel foglalkozott Nais!), de az eljárás következménye, a testhez simuló divat, nem nagyon tetszett nekem. Felesleges fáradságnak éreztem, hogy fröcskölő palackok segítségével öltözködnek."
(Lem: Visszatérés, ford: Mach P. Edward)
.
Na, akkor most itt van ez, 2022-ben:
.
"a világ egyik legnépszerűbb modellje, Bella Hadid fehérneműben jelenik meg a kifutón, akkor jöjjön egy feltaláló és a csapata, akik pamutból és szintetikus szálakból álló oldattal permetezik be a testét, hogy az anyag néhány perc alatt csodás fehér kombinéruhává száradjon az élő show részeként. Egy gyors sliccvágás a ruha alján, igazítás a vállakon, és Hadid a pár perce még nem létező ruhában a legnagyobb természetességgel vonul végig a kifutón.
Talán ez az a pillanat, melyet a legtöbbet fognak idézni az idei szezon bemutatóiból, és ez nem csoda. Az ultramodern párizsi márka, a Coperni Dr. Manel Torrest, a Fabrican ráfújható szövet feltalálóját kérte fel, hogy a kifutón élőben alkossa meg a minimalista ruhát közvetlenül Hadid testére. Ez utóbbinak nyilván nagy szerep jutott a sikerben. A 25 éves modell később elmondta, hogy vele nem tudták elpróbálni a ruhaalkotás folyamatát, mert annyi bemutatón kellett részt vennie. Nagyon izgult, de „igyekezett egy karaktert megformálni” – mondta később. A jelenlévők viszont ájuldoztak, a kritikusok máris divattörténeti pillanatnak nevezik az eseményt." (Telex)
Annak, aki szorgalmasan osztogatja itt a negativokat (aminek szegeny jo tillA is aldozatul esett, mint "collateral damage") azt uzenem, hogy kifelejtett egy-ket hozzaszolasomat.
De nem keso, meg be lehet potolni (es meg egy jotanacs; baratokat - ha netan vannak - is fel lehet kerni, hogy besegitsenek).
A vilag a szemunk lattara esik szet, de ha a rosszindulatot (ami mindig az ostobak es tehetlenek utolso fegyvere) hirtelen at lehetne valtoztatni a szebb jovo epitesere, holnaptol Utopiaban elnenk.
A tenyekhez nem kell azt hozzairni, hogy "szerintem". Az pedig veretes teny, hogy Tarkovszkij Solaris-a a vilag egyik legjobb [SF] filmje, egy elvitathatalan mestermu. Ez objektiv. Lehet szeretni vagy nem szeretni (aivel semmi baj nincsen) - es ez a szubjektiv. De egy szubjektiv velemeny nem minositese a targynak, csupan a velemenyt mondo izleset tukrozi.
Ha viszont a targy alpari modon kerul becsmerlesre, akkor az valoban minosit: pegpedig a "nem szeretem"-et a "rossz"-szal osszeteveszto hozzaszolot.
Azt tanacsolnam, hogy olvasd el a sajat hozzaszolasod, es utana probald massal kapcsolatban hasznalni az "elfogultsag" kifejezest. (Ismered a jo magyar mondast a szalkaval es gerendaval, ugye?)
"És ha egy filmre oda kell figyelni, és nem ragaszt oda a vászonhoz (képernyőhöz) a környezettől függetlenül, az egy szar film." - ez szamodra egy hibatlan, elfogultsagtol es eloitelettol mentes, a szaraz tenyek alapjan intelligens modon kozolt, objektiv megallapitas...?! Amugy el kell, hogy keseritselek: az igazan kivalo filmekre oda kell figyelni. (Probald meg te is: lehet, hogy akkor tetszni fog Tarkovszkij ;)
"Úgyhogy sajnos azt kell mondanom, Tarkovszkij filmje messze nem sci-fi klasszikus, hanem egy átlagos szofista film." Ebbol a kinyilatkoztatasbol kifelejtettel egy fontos szot, azt hogy: "szerintem".
Amugy irtad, hogy szereted a 2001 Urodusszeiat (amit en is nagyra becsulok). Nos, a 2001 es a Stalker pontosan ugyanugy keszult; Volt egy novella/kisregeny (The Sentinel Arthur C. Clarke-tol ill. Piknik az arokparton Sztrugackijektol), amit egy rendezo (Kubrick ill. Tarkovszkij), az eredeti irok kozremukodesevel megfilmesitett ugy, hogy a kiindulo irodalmi mutol a vegleges film alaposan elter. Az egyik rendezot elfogadod, a masikat elutasitod... (Azt nyilvan tudod, hogy maga a 2001 Urodusszeia konyv a film kozben/utan irodott - csak eppen Clarke 'elfelejtette' Kubrick-ot szerzotarskent feltuntetni.) Hat ennyit ahhoz, hogy - szerinted - nem muveszet az, ha a film elter az alapjaul szolgalo irodalmi alkotasrol...
Majd ha nyitott szemmel es elmevel fogsz filmet nezni, es a [megalapozott] velemenyed ugyszinten - szamomra - elfogadhato modon talalod, akkor ujra beszelgethetunk. Addig is: visz'lat :)
Valójában jól látható, hogy véleményed messze elfogult, ezért igazából vitatkozni is kár vele. Az érvelési hibád, hogy ugyan Lem művét 26 nyelvre fordították le, de Jefremovét még többre, messze nem válasz arra, hogy állításod szerint Tarkovszkij filmje tette népszerűvé Lemet, mely állítást cáfoltam azzal, hogy anélkül is 26 nyelvre fordították le.
Számomra az, hogy Tarkovszkij milyen díjat kapott, milyen társaságtól nem jelent semmit. Még a mai Oscar díjak is politika, kapcsolatok, előítéletek melegágya. Abban az időben épp szükséges volt Szovjet szerző filmjét díjazni.
Pedig a Szovjet sci-fi irodalom nagyon erős volt, ezzel az állításommal nem a szovjet szerzők műveinek minőségét kérdőjeleztem meg. Legfeljebb Tarkovszkijét. Sztrugackíj fivérek, Jefremov, Bulicsov, Beljajev, hogy csak a legismertebbek idézzem, mind-mind a sci-fi jelentős alakjai.
Az a fajta érvelésed, amely nem a kijelentéseimmel foglalkozik, hanem a személyemmel ("nem ugy tunik, hogy a muveszettel - es annak szerepel - teljesen tisztaban lennel ( "l'art pour l'art") szintén azt mutatják, hogy az érvelésed tévúton jár.
És ha egy filmre oda kell figyelni, és nem ragaszt oda a vászonhoz (képernyőhöz) a környezettől függetlenül, az egy szar film. Függetlenül attól, hogy szerinted én megértem, vagy nem. De el kell keserítselek. Értem Tarkovszkij alkotását, és éppen ezért állítom azt, hogy egy az eredeti regény mondanivalójához, és lényegéhez egyáltalán nincs köze, és amit pedig mondani akar, az unalmas, sablonos. Úgyhogy sajnos azt kell mondanom, Tarkovszkij filmje messze nem sci-fi klasszikus, hanem egy átlagos szofista film.
Egy pontositas/kiegeszites a szovegemhez, hogy "Ahol viszont a film elter a regenytol, ott jobb". A lenyeg az, hogy Tarkovszkij Solaris-a tobbet adott a filmmuveszethez, mint Lem regenye az irodalomhoz.
Ivan Jefremov Andromeda kod-et majd ketszer annyi nyelvre forditottak le, megis Lem a nepszerubb a nagyvilagban. Pedig Az Andromeda kod - ami [Sztrugackiejek szerint is] vizvalaszto volt a szovjet/kelet-europai SF irodalomban] sokkal fontosabb (a "jobb" ugyanis szubjektiv) regeny, mint a Solaris. Csakhogy az Andromeda kod-ot nem filmesitettek meg - mig a Solaris-t igen (ketszer is).
Stalker: Tarkovszkij igenis az eredeti kisregenyhez kozelallo filmet keszitett, de a filmszalag [amennyire tudom, Agfa anyagot hasznaltak] tonkrement, igy ujra kellett forgatni a filmet - ami inkabb tarkovszkijesre sikeredett, mint sztrgackijesre. Amugy Sztrugackijek maguk voltak a forgatokonyv (amibol osszesen het valtozat keszult) iroi. Mivel a vegleges filmnek nem sok koze lett az eredeti muhoz, igy a cime is kulonbozo lett.
>>>"Már bocsánat, de ha valaki hozzányúl egy szellemi termékhez, akkor kutya kötelessége legalább valami hasonlót kihozni belőle."<<< Tokeletesen egyetertek - es Tarkovszkij Solaris-a hasonlo a regenyhez (nagyon sok tekintetben, es pl. egyes szovegek szo szerinti idezetek az irasmubol). Ahol viszont a film elter a regenytol, ott jobb.
>>>"Az, hogy kölöcsönveszi valaki a címet, és teljesen mást alakít ki belőle, az nem művészet."<<< Itt ket problema van: (1) Tarkovszkij filmje sokkal kozelebb all a regenyehz, hogy csak csupan a cim kolcsonvevesevel lehetne vadolni (2) nem ugy tunik, hogy a muveszettel - es annak szerepel - teljesen tisztaban lennel ( "l'art pour l'art").
>>>> Nehogy már az legyen a dicsőség, hogy valaki csinál égy értelmetlen katyvaszt valamiből! <<< Amit jomagad "ertelmetlen katyvasz"nak aposztrofal, az elvitte a Cannes-ben a zsuri kulon nagydijat [Grand Prix Spécial du Jury], es ugy a kritikusok, mint az a filmet nyitott szemmel es nyitott elmevel nezo nezok nagyra ertekelik.
Tarkovszkij Solaris-ara oda kell figyelni. Legjobb felhomalyban, egyedul nezni - akkor szinte hipnotikus hatasa van. Ha valakinel ez a film nem jon be, semmi baj, van ilyen - de az nem ennek az elvitathatalan mestermunek a hibaja. Nem szerencses ugyanis szidni azt, amit nem ertunk meg - fokent mindenfele alaptalan vadakkal illetni, csak ezert, mert mi nem fogjuk fel az ertelmet. (Pl. en sem szeretem/ertem Wagnert vagy Bartokot, de ettol meg nem kezdem pocskondiazni a zenejuket.)
"Meg egy teny Lemrol: Tarkovszkij Solarisa nelkul senki sem ismerte volna meg Kelet-Europan tul. "
Ahhoz képest csak a Solarist 26 nyelvre fordították le. És nem Tarkovszkij "alkotása" után. Egy rendezőnek elfogadom, hogy szabadsága van egy regány adaptációjakor, de semmiképpen nem változtathatja meg a mondanivalót, és magát a lényeget. Márpedig Tarkovszkij ezt tette. Ettől még lehetett volna jó film. De nem lett az. Nem találta meg a hangulatot, a lényeget. "Elművészieskedte".
Ugyanígy elbánt a Sztrugackíj testvértek Pinkik a senki földjén című kisregényével. Erről Sztrugackíjék így írnak:
"„Néhány esztendeje abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy közreműködhettünk a Sztalker című film forgatásában. (...) A munka során azonban (közel három évig tartott) Tarkovszkij végül olyan filmet készített, amelynek semmi köze a kisregényhez. S forgatókönyvünk végleges változatában csupán a "Sztalker" és a "Zóna" kifejezések maradtak meg, valamint az a misztikus hely, ahol a kívánságok teljesülnek. (..) Senki sem kételkedett, hogy a film nemzetközi rangú. Ne vegyék öndicséretnek szavainkat! A film létrehozásában az érdem oroszlánrésze Tarkovszkijé, mi csupán a kisinasai voltunk.” – (Arkagyij Sztrugackij)"
"Aki nem eri fel esszel, hogy egyfajta muveszeti termeket lehetlen egy-az-egyben atvinni egy masik muveszeti teruletre (mert pl. ami az irodalomban mukodik, az a filmben nem, es vica versa), az inkabb maradjon csondben - de ha mar szora nyitja a szajat, akkor inkabb mondjon koszonetet annak a filmesnek (szenesznek, kekfestonek), aki a muvet erdemesnek talalta."
Már bocsánat, de ha valaki hozzányúl egy szellemi termékhez, akkor kutya kötelessége legalább valami hasonlót kihozni belőle. Nehogy már az legyen a dicsőség, hogy valaki csinál égy értelmetlen katyvaszt valamiből!
"Az iro fenhatosaga a muve folott (persze nem jogi, hanem csupan muveszeti szempontbol nezve) veget er akkor, amikor az irodalmi alkotasa utolso mondatanak a vegere pontot tesz."
Ha az író művét más művészeti ágban akarják megmutatni, akkor is illik legalább az, hogy arról szóljon, mint az eredeti mű. Az, hogy kölöcsönveszi valaki a címet, és teljesen mást alakít ki belőle, az nem művészet.
A magyar Rajnai András féle Pirx feldolgozás nevetséges volt, akár mondhatjuk szánalmasnak is. De nyomokban felismerhető volt az eredet történet. Mondjuk ott is elveszett a mondanivaló. Csak a felszínét kapargatta meg a történeteknek.
Lem nehezen filmesíthető mert eléggé filozófikus, így nem egyszerű élvezhető filmet csinálni belőle. Remekül egyensúlyozik a hard sci-fi, és az általam phi-fi-nek nevezett philosophy fiction között.
Említetted a 2001-et. A kedvenc filmjeim, és könyveim közé tartozik, de anno a Kinizsi moziban a második részt már egyedül néztem. Mert nem egy egyszerű film. Igaz, eléggé hű a regényhez.
