Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Ha meg nem lettünk volna intelligensek, nem lettek volna tudósaink, feltalálóink, akkor kinyuvasztottak volna minket a vadabb, erősebb, gyorsabb, mérgesebb, erősebb fegyverzettel bíró állatok. :)
Tehát túlélés, vagy kipusztulás.
Így mostanra, lényegesen fejlettebbként, komolyabb technológiával bíró lényként annyi lehet a "vigaszunk", hogy ha kihalunk, akkor magunkkal rántjuk a föld teljes szénalapú élőlényközösségét. :) Ami lehet, jó a földnek is.
Ám ne felejtsük el azt, hogy bár önmagunk kipusztítására komoly esély van, ám ha mégsem történik meg, s ha túléljük a gyerekkorunkat, akkor az új emberiség (aki már nem a homo sapiens) csodálatos, ma még számunkra felfoghatatlan, elképzelhetetlen jövőt, életet, létezést kap ajándékba... voltaképpen elődeitől, őseitől... tehát tőlünk.
Úgy ahogy mondod a tudósok miatt jelentősen megnövekedett az emberiség kihalásának esélye. Tudásuk elegendő ahhoz hogy valami nagyszerűt feltaláljanak de hülyébbek annál hogy fel tudják mérni mekkora katasztrófákat okoz ha a primitív emberiség kezébe kerülnek a találmányok.
Csak úgy zárójelben, a tudósok miatt jóval előbb kihalhat az emberiség, mint a járványok és fákon kergetőző vadállatok miatt. Lásd atomháború, környezetszennyezés, stb.
Ez ugyan valószínűleg sohasem hangzott el így, csupán az évezredek alatt megalkotott sokmilliónyi "Coelho" egyike. De az erkölcsi mondanivalója, tanítása egyértelmű, s hasznos.
Ha a tudósok nem szaporodnának, nem gyarapodna az emberiség a felfedezéseik és munkájuk által megteremtett milliárdnyi értékkel.
Ha nem lennének tudósok, kísérletező kedvű és kreatív emberek, akkor még mindig a fákon kergetőznénk, kitéve időjárás szeszélyeinek, járványoknak, vadállatok támadásának... valószínűleg már rég kihalt volna az emberiség, ha nem fejlődne testében és szellemében. S mivel maga az ember gyenge, ezért az általa megalkotott technológia az, ami segíti életben maradását.
Vajon a puszta véletlen műve, hogy szinte minden szektavezér munkamódszere ugyanaz? :
1. Az éntudat (ego) helyére bűntudat (ezoterikus "ego") állítása, majd e kreált bűntudattól való megszabadulás lehetőségének ismertetése. (jellemzően: a boldogtalanság oka nem más mint az egyéni vágyak teljesülése iránti aggodalom. A megoldás pedig, az ilyen ambíciók terhe alól felmentett létezés.)
2. Bankszámlák és befizetőhelyek megjelölése, amiken keresztül végre meg lehet válni az 1. eredményeként teljesen feleslegessé vált és csak a bűnös éntudatra emlékeztető javaktól.
Most megnyugtattál, hogy nem vagyok egóselme. Már ha jól gondolom, hogy az valami pejoratív izé. Mert én leginkább jelenidőben érzem jól magam, szerencsére mindig az van körülöttem.
Persze lehet, hogy valamit félreértek, mert nem könnyű az alany nélküli mondataidból kihámozni, hogy az állítmány éppen melyik korábban említett dologra vonatkozik.
Kétségtelenül van köze a gondolatoknak a felejtéshez. Főleg a rövidtávú memóriához. Eltakarja a belső zaj, a lényegest. - A tennivalót. Ha viszont csend van belül, akkor könnyedebben előkerül.
Általánosan az egóselme eszköze, ami szinte sosincs a jelenben. Vagy a múlton töpreng vagy annak "javított" változatán, a jövőn, ami szintén nem releváns. Az egyetlen ahol meg lehet szabadulni a zsarnokságától, a most. - Természetesen szükség van rá a mindennapi dolgok végzésére, de azontúl legtöbbször nincs. :)
Na ez nem valamiféle kinyilatkoztatás, csak ezek a dolgok kerültek elém, mint megtanulandók és váltak tapasztalattá. :)
Ha én irányítanám a gondolataimat, egyrészt nem felejtenék el lépten-nyomon mindent, másrészt nem jutnának eszembe azok a hülyeségek, amik az elfelejtett dolgok helyét kitöltik. És meg tudnék szabadulni attól a dalocskától, ami nem képes eltűnni. De azért néha sikerül ráterelni őket arra a vágányra, amire éppen szeretném.
Hitler viszont arra is példa, hogy van, aki nemcsak a saját gondolatait irányítja, hanem másokét is. Már, ha azok a saját gondolatai voltak, nem pedig a bőrébe bújt Belfegoré.
Azért javasoltam, mert e legtöbb ember biztosra veszi, hogy ő irányítja a gondolatait, teljes egészében. Sajnos nem. Ha így lenne, talán nem lett volna lehetősége Hitlernek manipulálni a nép többségét. - De számtalan példát említhetnék.
Annyira tényleg nem érdekes, csak ha valakit érdekelnek a psziché dolgai. :)
Annyira még sosem voltam skizofrén, hogy azt gondoljam, vasláda vagyok Corcoran professzor laboratóriumában. De lehet, hogy csak nem tudom eléggé elcsendesíteni az elmémet.
Tehetsz egy érdekes "kísérletet": Figyeld meg mi lesz a következő gondolatod, miután elcsendesítetted az elmét. - Ugyanaz-e, aki figyel és akinek gondolata keletkezett?
Ugyanezt tedd meg a következő érzelemmel.
Hol találhatók a megfigyeltek? Van-e rá pontos meghatározás?
-Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallottam a legjobb barátodról? -Várj egy pillanatot! - válaszolt Szókratész.
- Mielőtt bármit mondanál, szeretném, ha megfelelnél három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit mondani akarsz igaz?
-Nem. - Válaszolta az ember. - Éppenséggel csak hallottam róla, és ...
-Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy igaz-e vagy nem.
Most próbáljuk meg a második szűrőt, a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról, valami jó dolog?
-Nem, épp ellenkezőleg...
-Szóval - folytatta Szókratész - valami rosszat akarsz mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz.
- Semmi baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?
-Nem igazán.
-Nos - vonta le a következtetést Szókratész - ha mondani akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is hasznos, miért mondanád el egyáltalán?
Próbáltalak komolyan venni, de nem lehet. Valamikor az ateizmusodból átestél a ló túl oldalára és csak a dogmáidat vagy képes itt terjeszteni, mindezt úgy teszed, hogy minden tudományos álláspontot eleve kétségbe vonsz. Ez természetesen jogodban áll, csak így nincs kivel vitát folytatni.
"Nem az elme, nem a gondolkodás eredménye, hogy a Földön az élet csodája vagy a tested megteremtődött és fennmaradt. Nyilvánvaló, hogy egy olyan intelligencia műve, amely sokkal hatalmasabb, mint az elme. Hogy tud az egyszerű emberi sejt, amelynek mindössze 0,02-0,03 milliméter az átmérője, annyi instrukciót tartalmazni egyetlen DNS-molekulában, amely írott formában 1000 darab, egyenként 600 oldalas könyvet töltene meg? Minél többet tudunk meg a test működéséről, annál inkább rájövünk, milyen hatalmas is az az intelligencia, amely működésben tartja, s valójában mily keveset is tudunk róla. Amikor az elme újra összekapcsolódik ezzel az intelligenciával, akkor fantasztikus szerszámmá válik! Akkor már valami önmagánál nagyobbat szolgál."
