Ma jelent meg ez :))) a tévéműsor ajánló: Dercsényi Dávid: A tévében: jó színészek nem tipikus szerepekben = Hír24, 2012.04.14.
19:30, Duna TV, Anconai szerelmesek Valló Péter "rendezése a budapesti Radnóti Színházban sok évig ment töretlen népszerűséggel, és most végre láthatja az egész ország. Jó kis romantikus sztori a legjobb 60-as évekbeli slágerekkel - jó választás egy kis ellazuláshoz. Népszerűségéért zenéje és humora a felelős, no meg pl. Szervét Tibor kiváló játéka, akinek én már rég megítéltem volna egy Kossuth-díjat.
„Radnóti Díjak A Radnóti Színház társulata ebben az évadban is szavaz a legjobb színésznőre, színészre és a színház egy nem színész dolgozójára. A közönség pedig szavazhat a kedvencére, az évad legjobb színészére vagy színésznőjére. A nézők a szervezési osztályon vagy az előcsarnokban kizárólag a megváltott és felhasznált színházjegyeiken adhatják le szavazataikat.” A díjakat az évadzárón adják át a győzteseknek.
Szemere Katalin: Kukkoljon a Katonában! = Népszabadság, 2012.04.02.
A Színházak Éjszakáján a Radnóti Színház "Nagymező utcai bejáratától az Andrássy úti Párizsi Nagyáruházig kígyózik sor. Hogy mindenki bejut, arra azért nem merném bevenni a mérget. Aki bejut a Lehetetlenre, ki sem akar menni a teremből, meghallgatja Bálint András új – Úr és kutya –című estjének részletét is.
Dr. Szervét Tibor jogi és életmódtanácsaira érek vissza a Radnótiba. Csurig tele a nézőtér, állóhely sincs, a jogi karon végzett, tényleg doktor színész osztja a tanácsot. Nézőket hív fel a színpadra, és például az április 1-jétől teljes szigorral büntető dohányzási törvény kapcsán elmeséli, hogyan szokott le huszonhétszer ideiglenesen, huszonnyolcadszor talán véglegesen a dohányzásról.”
Pénteken megnéztem a Bolha a fülbe című darabot. SzT csak a második felvonásban lép színpadra - de még milyen jelenetben..., érdemes rá várni. Tömény komédia, felhőtlen kikapcsolódás.
Volt egy jelenet, amiben SzT odadobja a zakóját a főszereplőnek, "Vedd fel!" kíséretében. A dobás azonban túl nagyra, pontatlanra sikerült és a ruhadarab a nézőknél landolt a színpad előtt. Ekkor SzT hihetetlen nyugalommal hozzátette: "Kérd vissza tőlük!". A közönség visítva nevetni és tapsolni kezdett a helyzetmegoldáson, és SzT is elnevette magát. :)
(...és végre gazdagabb lettem egy autogrammmal és két közös fotóval. Miután volt szerencsém vele pár szót váltani, korántsem annyit, amennyit szerettem volna, mert nagyon zavarban voltam, pedig nagyon nem kellett volna..., szóval valószínűleg ő a világ legkedvesebb, legközvetlenebb, legtermészetesebb színésze (amellett, hogy a legfantasztikusabb színész is a világon). Ő is ugyanolyan halandó ember, mint én, és őszintén örült a rajongásomnak. :) Én meg még azhiszem ma sem vagyok normális, hogy ő magához ölelt engem egy kép erejéig. :D)
„Szervét Tibi pedig amolyan Szervét Tibisen referált a nyílt próba lényegéről: igyekezni fognak, hogy olyan legyen, mint egy rendes próba, de igazából úgysem lesz olyan, mint egy rendes próba. Jelentős különbség, hogy ezúttal mi, nézők is jelen vagyunk, az ő feladatuk pedig elsősorban az, hogy minket szórakoztassanak, másodsorban pedig, hogy ők is jól érezzék magukat.”
„Szervét Tibor az első, akiről születésnapja apropóján megemlékeznék. A közönség szélesebb rétegeinek tudatába (akik kevesebbet járnak színházba) a Valami Amerika első és második részével fészkelte be magát. A film mindkét része nagyon jó lett, remek szórakozást nyújt. Mindenképp a megnézendő listára kell kerülnie minden tisztes magyar mozi-nézőnél a Magyar Vándornak is. Számomra bebizonyosodott, hogy igenis tudunk itthon jó (fogyasztható, minőségi) közönségfilmet gyártani. Persze, pénz is nagyon kell hozzá, de ahogyan már mások is bebizonyították, tehetséges emberek kevés pénzből is tudnak igazán jó filmet előállítani.
Volt már olyan darab, amit kifejezetten Szervét Tibor miatt néztem meg - és nem csalódtam. Azt kell, hogy mondjam, nekem még Sanyi szerepében is tetszett a Rém rendes család magyar verziójában.”
A Berger képet nekem sem sikerült megtalálnom a Klubrádiónál. (De hát nem ismerem jól a facebookot. Esetleg levették a bejegyzést, vagy csak egy (bár nagyon is hihető,) jól hangzó szöveg volt?) sos
Ha valaki megtalálja azt a facebook bejegyzést , amiről a műsorvezető a riport elején beszél, és linkené nekem, azt nagyon megköszönném. Én nem találtam, de nagyon kíváncsi lennék rá...
"Férfi. Mindörökre. Kortalanul. Most éppen ötven felett. Mi foglalkoztatja, mi zavarja, miben teljesedik ki, miben bizonytalan? Milyen a sármja, az öltözködése, a viselkedése, a kor-tudata? Akar-e fiatalabbnak látszani? Mit vár el magától, a világtól és a nőktől? Néz-e előre, és ha igen, meddig? A Nagy Generációban ma Szervét Tibor színész-rendezővel és Koltai Lajos rendező-operatőrrel beszélgetünk."
„A Színházak éjszakáján, március 31-én a Fővárosi Önkormányzat 13 színházában egész estés, sőt éjszakás programsorozattal várják a közönséget.
A Radnóti Miklós Színházban sem feledkeznek meg a gyerekekről: lehet fűpogácsát enni vagy karaokezni Bárány Boldizsárral, később pedig a felnőttek ízelítőt kaphatnak Bálint András készülő, Úr és kutya című estjéből, Vámos Miklós ismét a Lehetetlenre vállalkozik,
miközben az előcsarnokban Kováts Adéltól sminkelési, dr. Szervét Tibortól jogi, életvezetési és ablaktisztítási tanácsok kérhetők, Gazsó György pedig bort kóstol és kóstoltat.
A Radnótiban adják át a magyar színházművészet külföldi népszerűsítéséért járó Hevesi Sándor-díjat is.”
Kívülről vagy belülről... Az Ivanovot 1995-96-ban két színház játszotta. Az egyikben Cs. Gy. Ivanovja sebzett oroszlánként rohangált föl-alá, időnként heves zokogás rázta a közönségnek hátat fordított vállait, rejtőzködő tekintete jelezte életének csődjét. A Pesti Színház Ivanovja, Szervét Tibor visszafogott, "belülről őrlődő" szövegmondásával nem szenvelgett az önsajnálatban, de árasztotta magából a meghasonlottságot, a kiégettséggel járó izzó szenvedést, amelyet roppant önuralommal viselt el. Őszinte csodálkozással kereste a választ, miért vált ilyen szűkké, értelmetlenné a világ és ezzel semmit érővé saját létezése. Ugyanakkor érzékeltetni tudta ifjúkori jelentékenységét és vonzerejét is, amely a fiatal lányt megragadta: lángoló ívben fonódott össze a tekintetük. Valódi konfliktusokat és valódi kapcsolatokat mutatott fel a színpadon. "Szervét Tibor jelentős és hiteles Ivanov. Sikerül neki, ami e szerep megoldásának kulcsa: jelenlétének intenzív belső feszültségével hatni." (A kritikák alapján.)
Wow, hollywoodi meghívás... ki tudna ennek ellenállni?
Az origo cikkírója azért mindenképpen dicséretet érdemel, mert a 4 külföldi tippje mellé 3 magyar jelöltet is felsorolt – és SzT-t sem hagyta ki :). Az viszont jellemző a felfogásukra, hogy SzT-ről írva a látszólag igazságos mondatkezdés után még mindig azt szajkózzák, amit hat éve srófolt az RTL.
A cikkíró nyugodtan hivatkozhatott volna Szervét Tibor egyénien, emlékezetesen remekbeszabott színházi alakításaira is.
Az is furcsa, hogy a cikkíró által összeválogatott több kép a gonoszságot kívülről, mint egy maszkot mutatja, - ez bizony elég alacsony mérce a castinghoz.
Nagyon is elképzelhető, hogy SzT a gonosz figuráját is élőn, mélyről, belülről mutatná meg, gondoljunk csak például az Apacsok félelmetesen kegyetlen tartótisztjére.
Éppen ezért én félteném is őt egy ilyen szereptől.
Egy cikk, amiben SzT ajánlják Hannibal Lecter szerepére egy NBC sorozatban... A kép jó, a szöveg gyalázatos. Amúgy támogatnám. Egy szexi pasi gonosznak még szexibb, mint hősszerelmesnek. (Anthony Hoppkinst is Hannibal óta imádom.)
Az előadás legelső megjelenése általában a fotóspróbán van, és hát ilyenkor még hiányozhat ez – az, elakadhat a szöveg, vagy netán leszakadhat a díszlet, újrakezdhetnek jelenetet (ilyenek nem a Radnótiban fordultak elő:)). Fotósként azonban csak fényeket és beállítási szögeket lát az ember a - sajnos - teljesen ismeretlen és váratlan helyzetekben. :(
A főpróbán azonban varázsütésre minden a helyére kerül és a kész előadás látható, ezt fogod látni 23-án. Ilyenkor friss, hamvas az egész, a színészek nagyon koncentrálnak, és csillogó szemmel figyelik a hatást. :)
Én is mindig igyekszem minél előbb megnézni az új előadást kíváncsian arra, hogy hogyan oldották meg, milyen egyéni színei lettek a darabnak, és ilyenkor nagyon drukkolok értük.
Érdekesség (volt?) a Radnótiban, hogy a bemutató előadásra is lehet(ett?) jegyet venni az erkély 4-5. sorába. Ilyenkor az előtérben személyes jelenléttel fogadja az igazgató a meghívott vendégeket, valamint van egy kedves szokása a színháznak: a székekre – a darabbal kapcsolatos - kis meglepetéseket tesznek, például hajtogatott papírfigurát vagy a színlapot, ha mást nem.
Aztán persze később is jó megnézni az előadást, amikor már a gyakorlat elmélyíti, pontosítja a részletek árnyalatait.