Müller Péter beszélget Garas Dezsővel. Közreműködik: Szervét Tibor, Fekete Ernő, Takács Katalin
Duna TV, április 9. szombat, 19:10h:
Hamvai Kornél: Castel Felice (tv-film a Radnóti Színház előadásának stúdió-felvétele)
Duna TV, április 11. hétfő, 0:25h:
A költészet napján Szervét Tibor tolmácsolásában Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Pilinszky János, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Ferencz Győző és Lator László versei hangzanak el.
„Az előadás abszolút főnyereménye a zenés színpadon szintén debütánsnak számító Szervét Tibor, aki Arthur királyként színészi eszközeinek kedvenc morzsáit tudja bevetni. Amikor kell épp megértően nyugodt, vagy szerelmesen lágy, illetve naivan idióta királyt mutat.
Remélhetőleg hosszú évekre berendezkedhetünk arra, hogy a Madáchban továbbra is az aktuálisan futó Broadway sikerek igényes, pazar és színvonalas prezentálását fogjuk kapni. Erre a Spamalot is kiváló precedens.”
(Arthur-díj és meseország - így lesz a történelmi paródiából igazi show = Hírszerző, 2011.03.12.)
"Higgins professor álomszerepében Szervét Tibor cinikus könnyedsége, jólnevelt udvariatlansága arat, úgy ejti ő a becsmérlő szavakat, bizony felérnek egy simogatással... Ritmusa, tempója tökéletes, a legjelentéktelenebb apróságnak is képes hatásos hangsúlyt adni. Alpári közönségességét is tündéri báj lengi át, vaskos hanghordozása érzékeny melódiákat rejt, művi rongyai csodálatos termetet.
Petrik Andrea teljes színészi vértezetben pattan elő az aljavilágból és válik könnyed metamorfózissal csábító úri kisasszonnyá. Minden gesztusa ül, makacs sértettséggel vívja szócsatáit: nem csapja le a labdát, szavai visszhangzó csodaként még sokáig ott vibrálnak a térben.
A Jelen és a Jövő, két Nagy Generáció szürreális találkozása maradéktalan élménnyé varázsolta az elpusztíthatatlan vígjátékot."
Pygmalion---Valló Péter---Radnóti Színház = FeHér Elefánt, 2011. március 4.
Nos, ez az angol úr nem finomkodik, nem bájolog. Őszinte, nyers modorú agglegény, akinek meggyőződése, hogy ő nagyon jól elvan a maga munkaszeretetből épített fellegvárában… ahova azonban betör a problémáival, érzelmeivel a valós élet, amely ellenállhatatlannak látszik…
Ezt a helyzetet Szervét Tibor olyan valóságosan küzdi meg, hogy mi végig annyira drukkolunk, mintha egy mai barátunkról lenne szó.
Petrik Andrea Elizája ebben az átalakulásban SzT méltó párja, ahogy eljut a kóbor lány ízes beszédétől a kifejező, finom arcjátékokon át az ízig-vérig nőig.
Ezt a harcot nagyon elegánsan ellensúlyozza a mindig udvarias, figyelmes, türelmes Pickering ezredes, Bálint András. Mindenki dől a kacagástól, ahogy Szombathy Gyula poentírozza a lány apját, Doolittle urat. A precízen fontoskodó, savanyú házvezetőnő tökéletes, mint Eliza ártatlanképű hódolója is, vagy mint a professzor méltóságteljes édesanyja és igencsak életszerű vendégei. Igen, a Radnóti Színház megint különös élményt, kitűnő előadást hozott létre. :)
'A rendező: Szirtes Tamás' beszélgetésen volt részlet a Spamalotból is és ott volt SzT is:
"Műsorvezető: - Szervét Tibor is megérkezett, aki ugyan nem volt soha tagja a Madáchnak, bár tiszteletbeli tag, mert hiszen játszik a Spamalotban.
Szervét Tibor: - Nem igazán tudom, hogy keveredtem a képbe. Ott találtam magam egy meghallgatáson, egy szigorúan XX. századi lakásbelsőben, valamilyen prózai előadás díszlete állt ott a Madách Színház színpadán. Nagyon furcsa helyzet volt ilyen fotelok között arról énekelni, hogy "Arthur a britek királya", dehát az ember belevág. Nem tudom egész pontosan megítélni, - pláne így ebből a visszafényképezett állapotból -, hogy mi volt Tamás arcán, de hosszú habozás, hosszú időkérés volt még utána, hogy mások is jönnek. Aztán egy ilyen kedves hang azt mondta, hogy "Tiborkám, hát vágjunk ebbe bele!" Így kerültem oda." VIDEÓ
A Radnóti Színház legújabb bemutatója Bernard Shaw Pygmalion című vígjátéka.
a szívet melengető hamupipőke-történetben, ahol a szegény virágáruslányból bálkirálynőt faragnak,
Szervét Tibor játssza Higgins professzort, az érdes modorú nyelvészt. Ő ajánlja az előadást:
"A Pygmalion színes és - általában - nagyon sikeres múltra tekinthet vissza. Olyan szerző műve, aki vitriolos humorral, éles elmével, és bizonyos fokú szociális érzékenységgel rendelkezett. Ez ebben a művében is jelen van, és mi megpróbáljuk még mindehhez hozzávarázsolni két ember furcsa egymásra ébredését, egy találkozást, ami két, fényévnyi távolságról érkező-közeledő férfi és nő között történhet-történik-történhetne... Egy nyelvészprofesszor és egy szinte-gyerek virágáruslány meséje. Szándékaink szerint ez igen mulatságos lesz, és remélem, megérinti mindenkinek a szívét."
Ők ajánlják, ki mire menne? = MÜPA Magazin, 2010/4., november-december
"Szervét Tibor, a Radnóti Színház színművésze:
- Bárhová megyek, mindig a sokszínűséget, de ezen belül az egyediséget, a jellemzőt keresem. Az Udvarhelyi Táncműhely Barokk Ballada című produkciója minden bizonnyal ilyen. Különös együttállása lehet a barokknak a népzenével, ezt egyelőre nem tudom elképzelni, ám – már csak zeneileg is – érdekes és nem mindennapi párosítás.
Az afrikai hangszerek is sokfélék, nagy részükről fogalmunk sincs, mik azok. Engem rettentően érdekel az afrikai zene, és nagyon jó, hogy ezeket a hangszereket most élőben is lehet látni.
Ha már valaki eljut a kiállításra, időzítse úgy, hogy meghallgassa a Fischer Annie-ösztöndíjasok koncertjét. Tehetséges fiatalokat hallgatni mindig klassz dolog. Újak, frissek, mást gondolnak a világról, erre figyelni kell.
Bugge Wesseltoft zenéjét nem ismertem, de most utánakerestem az interneten, meghallgattam néhány számát. Lenyűgözött! Csodálatos, finom zene. Nem beszélni kell róla, inkább hallgatni."
Szepesi Krisztina: A szív erejével = Pesti Műsor, 2011/2. p.96.
"Szervét Tibor:
- Nemrégiben találkoztam Vekerdy Tamás Zeami mesterről írott könyvével, ami egy 14. századi nó- színházi művész hétszáz évvel ezelőtt hátrahagyott emlékirataival foglalkozik. Hihetetlen, hogy mennyire korszerű és pontos művészeti iránymutatásokat tartalmaz. Főként arról szól, hogyan gondolkodjon a színész és milyen kérdéseket tegyen fel magának. Amikor az ember már képes feltenni ezeket a kérdéseket, és valamilyen módon meg is tudja válaszolni őket, hatalmas mező nyílik arra, hogy az érzelmei elindulhassanak és betöltsék, felöltöztessék a szereplőt. Zeami mester azt írja, hogy a színész a szív erejével hat, de úgy, hogy azt az igazság fokára emeli. Ám ezt csak úgy érheti el, ha tudja, mi az igazság. Csodálatos dolog 22 év után így feltérképezni a foglalkozásomat, rájönni, mi érdekel belőle, és például mi az, amit szeretnék, de még nem felelek meg neki."
A Radnóti Színház Pygmalion olvasópróbáján készült Koncz Zsuzsa fotója.
"Higgins professzorként pedig Szervét Tibort láthatjuk, aki nem először találkozik ezzel a szereppel: “Két találkozásom volt eddig a Pygmalionnal. Mindkettő a dráma musical változatához, a My Fair Ladyhez kötődik. Az első: a film, amiben az ellenállhatatlan és páratlan Audrey Hepburn tündökölt. A második pedig egy színházi előadás volt Miskolcon, ahol kettős szereposztásban játszottam Higgins professzort, ám sajnos nagyon keveset próbálhattam. Ezért aztán alig emlékszem valamire, talán leginkább az utolsó dalra, amiben Higgins kerek-perec bevallja a lánynak, hogy beleszeretett.
A musical megengedheti magának ezt a gesztust, ezt a happyendet, de a dráma nem ennyire egyértelmű. Shaw ragaszkodott ahhoz, hogy a drámában ez a szerelmi vallomás ne történjen meg, sőt szerinte Higgins talán nem is táplál ilyen érzelmeket Liza iránt... Vagy ki tudja...”"
Az UMZE Kamaraegyüttes hangversenye a Francia Intézetben
Muzsika, 2011.01.10. p.30-31.
"Miként illeszkedjen a zene a szöveghez, illetve a szöveg a zenéhez? Az évszázados - vagy talán évezredes - kérdéshez a 20. században Arnold Schönberg igen eredeti és mindmáig izgalmasnak ható felvetéssel járult hozzá.
A koncert második része Vajda Grgely Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba - Gulliver ötödik útja című utópiája alapján készült kompozíciójával kezdődött. A Vajda-darab - Gulliver Faremidóban - angol nyelvű szövegét a zeneszerző és Dávid Hill állította össze.
Az erősen lerövidített és átfogalmazott textust Szervét Tibor igen lendületesen és a fülnek is tetsző angolsággal adta elő.
A rövidítés ellenére is hét nyomtaton oldalt megtöltő apró betűs magyar szöveget a hallgatóság kézhez kapta, így mindig tudhatta, hogy éppen hol tart a kompozíció. Idővel persze rájöhettünk, hogy maga a zene nem tapad különösebben szorosan a szöveghez, a muzsika szempontjából szinte mindegy is volt, hogy éppen hol tartunk. A kompozíció amolyan hangzó kulisszaként terült a prozaszöveg mögé, bizonyára a Karinthy-fantázia zenélő gépeit idézte meg. A szolmizációs hangokkal kommunikáló csodálatos masinériák, a teljesen átkomponált hétköznapi lét csodálattal töltötte el Gullivert."
„Az előadás abszolút főnyereménye a zenés színpadon szintén debütánsnak számító Szervét Tibor, aki Arthur királyként színészi eszközeinek kedvenc morzsáit tudja bevetni. Amikor kell épp megértően nyugodt, vagy szerelmesen lágy, illetve naivan idióta királyt mutat.
Hasonlóan vidám és boldog születésnapot kívánnak a pacidokik és a Paci Doki Alapítvány !
'A rendező: Szirtes Tamás' beszélgetésen volt részlet a Spamalotból is és ott volt SzT is:
Ők ajánlják, ki mire menne? = 
