Keresés

Részletes keresés

adsr Creative Commons License 2006.03.26 0 0 32
Köszi.

1-es nél valóban furi a dolog, mert végülis az "évszázad"-ra is rá lehetne mondani, hogy 3,65 nap, kb87,4 óra:))))

2-es oké. Mindenesetre én kizárólag a "z"-s változatot fogom használni a továbbiakban is.

3-as esetében maxi igazat adok, valóban van egy ilyen íze, az "alig"-nak, de mégis úgy rossz, ahogy van, mivel jelentése szerint "kevés" a "legcsekélyebb mértékben".
A "csúnya" helyett sem használjuk a "szép"-et, csak néha blöffből.
Nade ilyen a nyelv, nem is kötözködöm, csak van ami nem számomra nem befogadható.
Előzmény: fraki (31)
fraki Creative Commons License 2006.03.26 0 0 31
1. Mennyi a "harmadfélszáz", mert ha jól hallottam vhol régebben, nem 50nek a harmada, pedig csak ez tűnik logikusnak. Tehát hogy is van ez, és miért?

Ezt nem tudom, de a "harmadik" is logikus (vö. harmadnap).

2. Rosszul vagyok, ha azt hallom/olvasom: evvel, avval. Ez helyes elméletileg?
(Van ez meg az, így lehet: ezzel, azzal.)


Helyes. Pontosabban nem helytelenebb a z-s változatoknál. Még pontosabban egyik sem helyes és egyik sem helytelen. Nyelvtörténetileg így alakult, hogy a hasonulás visszafelé hatott. Talán más tudna más példát is mondani.

3. Szintén nem bírom, az "alig várom, hogy lássam" típusú kifejezéseket. Ezek szerint baromira nem vágyik rá, hogy lássa. Én mindig a "nagyon" szót használom (az "alig" helyett) ezekben az esetekben. Nem tudna mindenki erre átszokni?:)

Ez idióma, és azt jelenti, amit mindenki, beleértve téged, ért alatta. Minek átszokogatni? Mellesleg nem is ugyanazt jelenti a kettő. A "nagyon várom" tárgyilagos, visszafogott, érzelemmentes, az "alig várom" pedig kifejezi, hogy az illető a várakozás tűréshatárán van.
Előzmény: adsr (30)
adsr Creative Commons License 2006.03.26 0 0 30
Tiszteletem Hölgyek/Urak!

Talán nem a legjobb topikba írok, de lenne 3 kérdésem:

1. Mennyi a "harmadfélszáz", mert ha jól hallottam vhol régebben, nem 50nek a harmada, pedig csak ez tűnik logikusnak. Tehát hogy is van ez, és miért?

2. Rosszul vagyok, ha azt hallom/olvasom: evvel, avval. Ez helyes elméletileg?
(Van ez meg az, így lehet: ezzel, azzal.)

3. Szintén nem bírom, az "alig várom, hogy lássam" típusú kifejezéseket. Ezek szerint baromira nem vágyik rá, hogy lássa. Én mindig a "nagyon" szót használom (az "alig" helyett) ezekben az esetekben. Nem tudna mindenki erre átszokni?:)

Bocs, ha szaki szemmel banálisakat kérdezek, meglehet, csak nekem torz a gondolkodásom.

köszi

adsr
rumci Creative Commons License 2002.05.16 0 0 29
Valamelyik tévécsatornán mondta Medgyessy jogi képviselője (szinte el is ismételte, tehát nem nyelvbotlás volt): „Medgyessy Péter érdekelt volt az eljárás mikénti eldőlésében.” Nagyon meggyönyörködtem. :-))
rumci Creative Commons License 2002.05.16 0 0 28
Én a HDSz.-ben egyedül a dió nagyságút találtam, meg is lepődtem rajta.
Most értettem meg a válaszodat. Azt akartam írni, hogy én is egybeírtam volna. Bocs, teljesen le vagyok épülve.
Előzmény: LvT (27)
LvT Creative Commons License 2002.05.16 0 0 27
Kedves rumci!

> Megnyugtatásodra: én is különírtam volna
Ezt gondoltam, mert a HDSz-t is elővettem :-)

> s nincs tippem magyarázatra.
Pedig leginkább benned bíztam...

Előzmény: rumci (26)
rumci Creative Commons License 2002.05.15 0 0 26
Megnyugtatásodra: én is különírtam volna, s nincs tippem magyarázatra. Mindenesetre az ilyesfajta szerkezetek írásmódja meglehetősen kaotikus.
Előzmény: LvT (25)
LvT Creative Commons License 2002.05.15 0 0 25
Előtaláltam egy Magyar helyesírási szótárt, és szomorúan látom, hogy nem osztják azt a "véleményemet", hogy az ember nagyságú kifejezést egybe kellene írni.
Ennek a miértjét ugyan nem értem -- bár biztos megindokolható valamivel --, de eszerint phlsnek van igaza, és ez a vizsgálat nem alkalmas a törpe méretű kifejezésben a törpe szó melléknévi voltának igazolására vagy elvetésére. Maradnak tehát a nyelvtörténeti és nyelvhasználati érvek a melléknévi értelem melett.
Előzmény: LvT (24)
LvT Creative Commons License 2002.05.15 0 0 24
Kedves phls!

> Az igaz, hogy a törpe növésű v. méretű két szó, de az ember nagyságú is az. Akkor most mi ebbôl a tanulság?

Nos, lehet, hogy fogalmazászavarom van, de azt állítom, hogy az embernagyságú egy szóba írandó. Az -ú/ű toldalék -- egybe- vagy különírt -- jelzős főnévből képez összetett melléknevet. Így ha az *ember nagyságú kifejezést különírnánk, kétségkívül külön kellene írni az *ember nagyság jelzős kapcsolatot, ami pedig sérti az AkH11 125.c) pontját (az embernagyság jelöletlen határozós összetétel, vö. embernyi nagyság).

A 18-as hozzászólásomban azért hoztam ennek alátámasztására a hasonló embermagas (< embernyi magas) összetétel, mivel a HHC nem tartalmazta az embernagyság(ú) szót. Most azért kerestem néhány irodalmi előfordulást (a lapokon belül az "embernagyságú" szóra kell keresni; a Nyugat archívumban a böngésző "Vissza" ["Back"] gombjával csalható elő a szöveg): Sík Sándor, Színi Gyula, Laczkó Géza, Vámos Magda.

Előzmény: phls (21)
phls Creative Commons License 2002.05.15 0 0 23
... amint az Index egyik mai, szem elôtt lévô cikkében sem:
"A bankrablás elkövetőinek kézrekerítéséhez szinte minden eszköz megengedett."
Meg van engedve, mármint a használata. Vagy: megengedhetô, használhatnak (a rendôrök), szabad használniuk stb.
Laskafülü Tóbiás Creative Commons License 2002.05.15 0 0 22
Kedves phls..:)

Ezekben a peldak nagyon jok. En nem is ezek ellen tiltakozom, hanem az olyanok ellen, amelyeket lehetne helyesen is mondani, de megsem teszik.:)

Előzmény: phls (21)
phls Creative Commons License 2002.05.15 0 0 21
Kedves LvT!

Az igaz, hogy a törpe növésű v. méretű két szó, de az ember nagyságú is az. Akkor most mi ebbôl a tanulság?

Kedves Tóbiás!

Ha kételkedsz nagy íróink nyelvhasználatának helyességében, akkor nézd inkább az alábbi példákat:
- Amit én megcsinálok, az meg van csinálva. (köznyelv)
- Vigyázz, nyitva van az ablak! (köznyelv)
- Alaphelyzetben a szelep zárva van. (szaknyelv)
- Hát ez meg van huzatva! (szleng)
- Két kiló, haver, és el van boronálva! (szleng)
- Zöldre van a rácsos kapu festve. (népdal)
- A kocka el van vetve. (szólás)
Nem is tudod mindegyikben helyettesíteni az igenevet épeszű módon cselekvô vagy szenvedô igealakokkal. A befejezett mn.-i igenévrôl meg ne is beszéljünk, az végképp nem való ide!

Laskafülü Tóbiás Creative Commons License 2002.05.15 0 0 20
Kedves Adam.

Pedig a nemet hatas igen eros a magyar nyelvben, ez teny es valo.
Peldatlanul sok olyan szo es kifejezes van a nemetben, amelynek tukorforditasaval egy az egyben a magyar szot illetve kifejezest kapjuk.
En arra tippelek, hogy a nyelvujitaskor nagyjaink sokat meritettek a nemebol, hogy helyesen-e vagy nem, ez megint egy masik topic temaja is lehetne.

Es a legnagyobb tisztelet hangjan szolva Aranyrol es Madachrol. Ok a 19. szazadban eltek es alkottak halhatatlan muveiket, de most 2002 az ev.

Minden jot neked.

Előzmény: Kis Ádám (19)
Kis Ádám Creative Commons License 2002.05.14 0 0 19
Kedves Laskafülű!

A munka el van végezve....

Irodalmi idézet:

Be van fejezve a nagy mű, igen

Madáchban kételkedhetünk, de Aranyban nem.

Ez az alak, az ú.n. határozóiigeneves ragozás, semmiképpen nem germanizmus, és mint rámutattak, régebben is él a magyarban, mint ahogy a német hatás erős lett, és kialakulhattak a germanizmusok.

A kifogásolható használat (germanizmus) a mozgást jelentő igék körében kereshető:

*A macska fel van mászva a fára.

Hogy sokak n yelvérzékét bántja, az a puristák hatása.

Kis Ádám

Előzmény: Laskafülü Tóbiás (7)
LvT Creative Commons License 2002.05.14 0 0 18
Kedves phls!

> Írod: "az X magasságú szerkezetben az X helyén csak melléknevek állhatnak". Szerintem inkább csak fônevek: szék, ember, ház, hegy stb. magasságú.
Talán ki kelett volna hangsúlyoznom a szóközt az X és a magasságú szavak közt. Mivel az embermagasságú egybeírandó, mivel alapja az embermagas is, ugyanígy a házmagas. Minthogy ezek nyilván az embernyi/háznyi magas jelzős kapcsolatok kontrakciói. Ezek után az, hogy a törpe magasságú / méretű / alakú / növésű két szóba írandó -- ugyanúgy mint pl. az alacsony magasságú --, kielégítően jelzi, hogy a törpe itt melléknév.

Előzmény: phls (16)
Laskafülü Tóbiás Creative Commons License 2002.05.14 0 0 17
Kedves Lvt.

A vilagert sem tartanam jo otletnek, ha visszavonulnal.:)))))))

Előzmény: LvT (15)
phls Creative Commons License 2002.05.13 0 0 16
Kedves LvT!

Írod: "az X magasságú szerkezetben az X helyén csak melléknevek állhatnak". Szerintem inkább csak fônevek: szék, ember, ház, hegy stb. magasságú. De ez mindegy is. Azt írtam, s ehhez tartom is magam, hogy az olcsó v. drága ár szerkezet nekem pleonazmus, mert túlságosan élesen, közvetlenül érzem benne az ... árú ár szerkezetet, s ez engem zavar. Akit nem, az használja csak nyugodtan; a véleményem ôróla nyilván nem az lesz, hogy nem tud magyarul, hanem az, hogy az ô fülét nem sértik az efféle cirkalmak.

LvT Creative Commons License 2002.05.13 0 0 15
Kedves Laskafülü Tóbiás!

> Inkabb olyan jellegu beszelgetest folytatnek, ami nem a konkret nyelvtani helyessegrol szol, hanem arrol, hogy az atlag magyar halando egyket kifejezest hogyan ertekel helyesnek vagy helytelennek, akar a hangzas alapjan is.:)

Ezt a hozzászólásodat átugrotta a szemem. Egyébként is elnézést a vehemenciámért, de személyesen érintve vagyok a kérdésben: -va/ve-zem, és olcsó ár-azom. És ezeket nem tartom számon a hibáim közt.

Így a fenti témamódosítási javaslatodnak megfelelően most visszavonulnék, mivel -- a csalóka látszattal ellentétben -- nincs akkora nyelvi műveltségem, hogy értékelni merjem mások nyelvi műveltségét, nyelvhasználatát. Pusztán a nyelvészeti, stilisztikai véleményeket, érveléseket vagyok képes ütköztetni az általam ismert tényekkel, szillogizmusokkal.

Előzmény: Laskafülü Tóbiás (11)
LvT Creative Commons License 2002.05.13 0 0 14
Kedves Laskafülü Tóbiás!

> " A ruha meg lett vasarolva "
" A ruha megvasarolt lett "
Ez a ket mondat tenyleg nem ugyanaz. Meg nemetul sem.

Nos, a második változat sérti a mondat bizonyos definícióit, és teljes mértékben ennek a topiknak ("helytelen kifejezések") a tárgya lehetne. A második viszont egy jólformált magyar állítás. Ennélfogva a kettő összevethetetlen. Ellenben két német példád így hangozhatna magyarul:

" Das Kleid wurde gekauft " = ' A ruha meg lett/van vásárolva. A ruhát megvásárolták. '
" Das Kleid ist gekauft " = ' Meg van/lett vásárolva a ruha. Megvásárolták (-tam/-tad/-ta/-tuk/-tátok) a ruhát. '

E két mondaton elvitatkozgathatunk, hogy ugyanezt jelenti-e*, de a lényeg az, a magyarban egyikben sincs befejezett melléknévi igenév. Viszont határozói igenévvel skrupulus nélkül visszaadható mindkettő. Erre pedig azt állítani, hogy germanizmus az olyan, mintha azt mondanánk, hogy a múlt idő germanizmus a magyarban, mivel a fenti fordításokban a német präteritum fordításaként múlt idő található...

----
Szerintem ugyanazt jelenti a kettő, csupán az aspektus különbözik: a "wurde"-s szenvedő (a ruhán a hangsúly), az "ist"-es személytelen (a megvételen a hangsúly).

Előzmény: Laskafülü Tóbiás (13)
Laskafülü Tóbiás Creative Commons License 2002.05.13 0 0 13
Kedves Lvt.

" A ruha meg lett vasarolva "
" A ruha megvasarolt lett "

Ez a ket mondat tenyleg nem ugyanaz. Meg nemetul sem.

Az elso igy hangzana:

" Das Kleid wurde gekauft "

A masodik:

" Das Kleid ist gekauft "

A nemet is kulonbseget tesz.

LvT Creative Commons License 2002.05.13 0 0 12
Kedves Laczy_!

> Nos... Akkor én ezennel jelentkezni szeretnék a helytelen nyelvérzékűek sorába.

Kissé sarkosan fogalmaztam ott, mivel bizonyos nyelvi hibákat kárhoztatókban ez az opció nem szokott felmerülni. Például Szepesy megemlíti: "vitapartnereim megjegyezték, hogy itt a -va, -ve szerintük helytelen, és bizony Vörösmarty, illetve Madách másképp is írhatta volna azt a bizonyos sort." Én kissé abszurdnak tartom, hogy -- a nyelvhasználók többségén kívül -- kiemelkedő irodalmárokat is magyartalannak minősítünk csak azért, hogy bizonyos minket -- ill. a beszélők egy csoportját -- irritáló fordulatokat továbbra is helytelennek nevezhessünk.

Nem arról van szó, tehát szeretni és használni kell ezentúl mindeninek az olcsó ár kifejezést. Akinek nem tetszik, ám kerülje... De ne rója meg nyilvánosan azt, aki használja, mert nincs rá alap. Illetve ami van, az nem nyelvészeti érv, hanem a személyes logikából eredő szofizma. Ha nem így járunk el, akkor könnyen szembetalálhatjuk magunkat azzal, hogy mások a mi szóhasználatunkat pécézik ki, szintén megkérdőjelezhető alapon.

Például éppen az alacsony ár kifejezést, amelyet froclizó gondolatmenetet már hoztam a 4-es hosszászólásban. De ha referenciaként vesszük az általam korábban többször idézett HHC-t (Magyar történeti szótári korpusz; a jövendő nagyszótár alapja!), akkor azt tapasztalhatjuk, hogy az "alcsony" és "ára" szórészletek egymás utáni előfordulására 4 (négy) találat van, míg az "olcsó"+"ára"-ra 8 (nyolc). Elmondhatjuk tehát, hogy a művelt magyar nyelvben -- mert ebből a stlusrétegből merít a korpusz -- az "olcsó ár" kétszer olyan bevett fordulat, mint az "alacsony ár". És a nyelvhelyességet mégiscsak valahol ez definiálja.

Ezen túlmenően a Szepesy-féle Nyelvi babonákban is szerepel egy félmondat -- "ha nem is adnák oly olcsó áron" --, melyben Király Pál, a Nyelvőr XIX. sz-i nyelvművelő vénájú munkatársa szónélkül hagyja az "olcsó ár" kifejezést csak az "is" szórendjét kárhoztatja (persze ez utóbbi is csak babona).

Előzmény: Laczy_ (10)
Laskafülü Tóbiás Creative Commons License 2002.05.13 0 0 11
Kedves LvT.:)

Azt hiszem, hogy kisse mas iranyba terelnem az egesz beszelgetesunket.
Kicsit rosszul fogtam meg a topic inditasakor a szandekomat.
Az nagyon latszik, hogy nyelvi muveltseged nagysagrendekkel meghaladja az enyemet, igy ezen a teren nem is kivanok Veled vitaba szallni.:)

Inkabb olyan jellegu beszelgetest folytatnek, ami nem a konkret nyelvtani helyessegrol szol, hanem arrol, hogy az atlag magyar halando egyket kifejezest hogyan ertekel helyesnek vagy helytelennek, akar a hangzas alapjan is.:)

Elnezest az ekezettelensegeret, de most nincs:)

Udv.

Előzmény: LvT (9)
Laczy_ Creative Commons License 2002.05.13 0 0 10
Nos... Akkor én ezennel jelentkezni szeretnék a helytelen nyelvérzékűek sorába.

(L.)

Előzmény: LvT (2)
LvT Creative Commons License 2002.05.13 0 0 9
Előző hozzászólásomban nem sikerült az osztják példában aláhúzni a határozói igenévi végződést, így a plasztikusság elveszett: lavem halmán ol 'lovam halva van'. Ennek a -mán toldaléknak az eredete ugyanaz, mint a magyar -ván/vén-nak, eképpen a rövidebb -va/ve közvetlen előzménye is.
Előzmény: LvT (8)
LvT Creative Commons License 2002.05.13 0 0 8
Kedves Laskafülü Tóbiás!

> Én pl. számtalanszor hallok olyan kifejezéseket, amelyek szerintem a germanizmus kategóriájába sorolhatóak. Idézek Neked párat.: "A munka el van végezve"

Komolyan gondoltam, hogy el kellene olvasnod Szepesy Gulya: Nyelvi babonák c. munkáját (a címre klikkelve letöltheted az anyagot), ui. annak 1. fejezete éppen erről szól. A fejezet címe egy Petőfi-idézet Az apostol-ból: "Ne légyen egy nap, egy perc elveszítve".
Itt bő kritikáját olvashatod annak a téveszmének, hogy a -va/ve szerkezet germanizmus lenne. Ezzel ellentétben éppen az látható be, hogy ez egy ősi finnugor elem, vö. pl. osztják lavem halmán ol 'lovam halva van'.

[Egyébként a szerkezet germanizmus volta már egy alapfokú nyelvi műveltség birtokában is megkérdőjelezhető: a német példádban -- "Dieses Kleid wurde gekauft" -- befejezett melléknévi igenév van, a magyar megfelelőjében -- "A ruha meg lett vásárolva" -- pedig határozói igenév; akkor lenne ez germanizmus, ha így hangzana: "A ruha *megvásárolt lett".]

Előzmény: Laskafülü Tóbiás (7)
Laskafülü Tóbiás Creative Commons License 2002.05.13 0 0 7
Kedves LvT.:)

Akkor a germanizmusok. Nem lehett tetten érni? Én pl. számtalanszor hallok olyan kifejezéseket, amelyek szerintem a germanizmus kategóriájába sorolhatóak. Idézek Neked párat.:

"A munka el van végezve"
*"A ruha meg lett vásárolva"
"Meg vagy húzatva?"
"Az autó át lett írva"

És hasonlóak. Németül persze szépen hangzanak és egyszerűbben lehet a hasonló szerkezetek segítségével kommunikálni, de nem igazán tartom helyesnek őket a magyar nyelvben.

*"Dieses Kleid wurde gekauft"

Üdv.

LvT Creative Commons License 2002.05.13 0 0 6
Kedves phls!

> az olcsó (v. drága) ár kérdésében Tóbiásnak adok igazat
Én pedig Babitsnak (vö. idézet a 0. hozzászólásban): ha elolvasod a szövegrészletet, nem jellemábrázolásra használja, hanem "irodalmi minőségű" textus részeként; a "kövér kék számok" szókép társaságában nem tűrhető meg vulgarizmus.
A törpe eredeti szófaja pedig a kérdés szempontjából indifferens: az X magasságú szerkezetben az X helyén csak melléknevek állhatnak, mégpedig rendesen olyanok, amelyek egyben vertikális méretet is kifejeznek, vö. alacsony, magas.
És felhívnám a figyelmet arra, hogy a pleonazmustól való rettegés ugyanúgy eltorzítja a nyelvérzékünket, mint a paranoia a valóságérzetet: minden rendes verstani munka hozza ezt a fajta szerkesztésmódot és rokonait, mint költői eszközt. Miért tagadnánk meg ezt a lehetőséget a köznyelvtől, valami rosszul értelmezett logicizmusra hivatkozva?
Ezen túlmenően szemantikailag is indokolt lehet, hogy az olcsó szóhoz tapadt 'vacak' jelentésárnyalatot kiküszöböljük: az árunak csak az ára olcsó, a minősége ezzel nem korrelál.

[Egyébként a törpe szónak a melléknévi jelentése az eredeti (vö. ószláv trp 'aszott; keserves'), érdemes ebből a szempontból megnézni a Magyar történeti szótári korpuszt: 1772-től vannak adatok a törpe szóra, és a korai előfordulásokban a melléknévi használat sokkal kifejezettebb. Még az igei törped alak (ma inkább: töpörödik) is k nélküli képzőt tartalmaz: ez szintén a melléknévi jelleggre utal.]

> Azonkívül a polgár stb. nem német szó (az a Burger ), hanem német eredetű magyar.
Dettó mint az unszimpatikus szó: ez is német eredetű magyar, a német az unsympatisch. De nem hiszem, hogy félreérhető lettem volna, azzal hogy a "német eredetű" terjengősséget lerövidítettem német-re... [Egyébként alapja nem az irodalmi német Burger, hanem a középkori rajnai frank purgär volt.]

Előzmény: phls (5)
phls Creative Commons License 2002.05.10 0 0 5
Kedves LvT,

az olcsó (v. drága) ár kérdésében Tóbiásnak adok igazat. Az odáig rendben van, hogy az olcsó ár tk. alacsony árú ár, tehát színtiszta pleonazmus. Nem szerencsés viszont ennek létjogosultságát másfajta szerkezetekkel bizonyítani. A temérdek sok inkább fokozás, a törpe növésűben a törpe – ha jól tudom – eredetileg fn., s utólag vette föl a mn.-i jelentését. Az olcsó viszont eredendôen mn., és egyáltalán nincsen alacsony jelentése. Így aztán az olcsó árban rögtön, minden áttétel nélkül, túl "harsányan" benne van, belehallatszik a közvetlen feloldása, az alacsony árú ár – s vszleg ez az, ami az ember fülét megüti. Tóbiásnak jó a füle ( :-) ), az övét is zavarta, az enyémet is.
Természetesen az, egy adott (típusú) kifejezés nem része a normának, nem jelenti azt, hogy íróink ne élhetnének vele pl. kor- vagy jellemábrázolási célból.

Azonkívül a polgár stb. nem német szó (az a Burger ), hanem német eredetű magyar.

LvT Creative Commons License 2002.05.10 0 0 4
Kedves Laskafülü Tóbiás!

> Tisztán logikai alapokon megvizsgálva a problémát, én azt hiszem, hogy nekem van igazam. A szokás, a használat általánossága, valamint a vizsgált kifejezés elfogadottsága ettől még elérhet.
Logikád alapját -- "egy áru lehet olcsó vagy drága. Egy ár lehet magas vagy alacsony, de olcsó ár nincs" -- éppen a nyelvhasználatból merítetted. Hiszen absztrakt fogalomképleteket vizsgálva a magas ár sokkal abszurdabb, mint a drága ár, hiszen magas csak az lehet, aminek függőleges kiterjedése van, vagy fizikailag-logikailag valami viszonyítási pont felett helyezkedik el. De az ár? Maximum, ha 'árviz', vagy 'cipésszerszám' értelemben használjuk... :-))
Tehát te elfogadtad, hogy a jelentéstartalmat a nyelvhasználat definiálja, ebből általánosítottál, absztraháltál egy kicsit (de messzire nem merészkedve), majd amit találtál, azt visszafordítottad a nyelvhasználat ellen. Kevésbé lenne mindez ilyen komplikált, ha felvennéd az olcsó jelentései közé az 'alacsony árú'-t, és magát az alacsony ár kifejezést jelentésismétléses szólásnak tekintenéd, melyből egyébként van temérdek sok (mint pl. maga a temérdek sok). Ilyen szerkezete van többek közt a törpe növésű kifejezésnek, minthogy a törpe jelző már önmagában a testméretre -- azaz a növésre -- utal. Tehát ez látszólag a Tautológikus neoplazmusok topik témakörébe tartozna, ha a nyelvben nem lenne természetszerűleg megfigyelhető némi egészséges redundancia.

> Ugyanúgy nem helyesek a magyar nyelvben az ún. germanizmusok, de ennek ellenére rengeteg honfitársunk használja rendszeresen.
Mielőtt erről diszkutálnánk, olvasd el a Szepesi Gyula: Nyelvi babonák c. munkáját, ha másért nem azért, hogy ugyanarról beszéljünk, ui. az ún. germanizmusok nagy része "parajelenség": sokan látják, de még senki sem tudta bizonyítani.

> Másik szálka a szememben az, hogy magyarjaink előszeretettel használják az unszimpatikus szót a nyilvánvalóan helyes antipatikus helyett. Erről mi az álláspontod?
Az unszimpatikus legalább németül korrekt, és nem szégyen német szavakat használni, pl. polgár, rajzol. [Sőt bevallom, nagyszüleim nyomán én is előszeretttel élek az unfair szóval.]
Az *antipatikus viszont semmilyen nyelven nem korrekt. Ezt a szót azok az idézőjeles nyelvművelők erőltetik, akik nincsenek tisztában azzal, hogy a szimpatikus ellentéte eredetileg az antipatetikus ill. az aszimpatikus volt.
Szóval a korrekt, de idegen unszimpatikus formát én nem váltanám fel az inkorrekt, de továbbra is idegen *antipatikussal.

Előzmény: Laskafülü Tóbiás (3)
Laskafülü Tóbiás Creative Commons License 2002.05.10 0 0 3
Kedves Lvt.

Tisztán logikai alapokon megvizsgálva a problémát, én azt hiszem, hogy nekem van igazam. A szokás, a használat általánossága, valamint a vizsgált kifejezés elfogadottsága ettől még elérhet.
Ugyanúgy nem helyesek a magyar nyelvben az ún. germanizmusok, de ennek ellenére rengeteg honfitársunk használja rendszeresen.
Másik szálka a szememben az, hogy magyarjaink előszeretettel használják az unszimpatikus szót a nyilvánvalóan helyes antipatikus helyett. Erről mi az álláspontod?

Előzmény: LvT (2)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!