Az élet egy szeretkezés* útján terjedő: egészségügyi kockázat-halmaz, -domb, -hegy...
/*Augenikus, majd szomatikus szakaszában sorban: taktilis ébredésű, később linguláris, majd genitális -valamint fakultatíve ezek kever edve- testnedv-és kórokozócsere, ivarsejtek fúziójának eredményeképpen a génkombináció, új élet "leosztásának" lehetőségével. Ja, és az élet legfőbb érzéskéje./
életmentő tanácsot szeretnék kérni:
sem a korlátolt hülye nőstényekhez, sem a kivagyi balfékekhez semmi kedvem beszélni, a tükröm meg összetört. hogy éljem meg a holnap reggelt, amíg kinyit a szépészeti bazárda?.
Ebből az életből nem kérek. Nem is fogok soha. Az egészből jórészt nem kérek egy falatot sem. Amiből kérek, abba meg úgy tűnik bele fogok roppanni. De ahogyan észrevettem, ennek már nincs lényege...
tökéletesen egyetértek.
a 1457-ben ezért van ott, hogy az "nálam legalábbis ez a definíciója"
a minőség befektetett szeretet, törődés, odaadás, testi, szellemi és pszichikai energia, mert visszasugárzik. arra is, aki csinálta, arra is, akihez a dolog került. ezért lehet kidobni egy örökéletű műanyag széket 3 év múlva és ezért nem a százéves parasztbútort.
a fogyasztói társadalom lényege az, hogy ne fektess semmibe energiát, csak zabáld, amit az arcod elé tolnak, legyen az hamburger, toyota, iskolai oktatás, bármi. így ugyanuis könnyen kezelhető rabszolga maradsz, energiád nulla, önbizalmad nulla, kreativításod nulla, önálló életesélyed nulla, kihasználhatóságod, lecserélhetőséged 100%. de ha elég sokat ülsz a média előtt, elhiszed, hogy ilyen a jó minőségű modern élet: hamburger, toyota, internet. hányan veszik észre, hogy úgy telt el 50 év, hogy ott sem voltak?
A minőségeket ki szabja meg?
Ki dönti el, mit szaba, mit nem, mi a jó, és mi a nem?
Mindenki kialakít egyfajta ideálképet, meg azt az illúziót, hogy a társadalom is azt tartja ideálisnak, amit ő maga. Közben meg kiderül, hogy a normák, ideálok, az lit, vagy bármi, mindenkinek fejenként mást jelent, s ha átlagolnánk sem az jönne ki belőle, miről sokan hiszik, hogy az az átla. Teljesen vicces dolog. A szoc.psz. erre fekteti a kutatásainak jó részét.
Ettől függetlenül nem hiszem, hogy létezik a földön olyan egyed, teremtmény, akárki, akinek joga volna arra, hogy meghatározza a kategóriák minőségét. Így az elitet sem. Ezeket arra találták ki, hogy beszűkítség bizonyos emberek tudatát arra a szintre, amelyen mindenkinek _kényelmes_. A beszűkítőnek azért, mert nem kezdik el feszegetni a maga kis területeinek határait, és élhet kicsinyes játékának szabályai szerint. A beszűkítettet pedig azért, mert ő ettől biztonságban érzi magát, és nagyon tennie sem kellett ezért. Úgy van vele, az számára nem elérhető, és bele is nyugszik, mert kényelmes neki...
A magam véleménye az elitről kb. ugyanez. Nem véletlenül gyűlölnek meg rövid idő alatt azért, hogy nem ismerek sem istent, sem embert, akit "tiszteletben" tarthatnék...
A határok azért vannak, hogy feszegessük őket. Persze ésszel. Nem fejjel a falnak...
De ez csak móka. Ezzel tiszteli meg igazán az ember a határokat és törvényeket, szabályokat és minőségeket, azzal, hogy nem "leszarja" őket, hanem megvizsgálja, mennyire tartósak, korrektek, stabilak, támadhatatlanok, és a többi...
És ez még véletlenül sem frusztrációs kompenzatív elmélet...
Olykor az elit tagjai a leghülyébbek. Néha nem is értem, hogyan maradhattak életben és pozícióban...
Legutóbbi munkám tapasztalatai is ezt támasztják alá, persze, ki vagyok én, hogy ezt így megítéljem...
De miért is ne?
elit: I.1. a társadalom kiváltságos, vezető rétege 2. válogatott, előkelő társaság, valaminek a színe-java.
II. 1. kiváló, elsőrendű, legjobb 2. különösen előkelő 3. kiváló tenyésztulajdonságokkal rendelkező
Jogos az értetlenség. Egyezség, hogy nem elemezgetjük a fórumot nyilvánosan, de mégis kapóra jött ez a kérdés, és mindegy is, hogy ki tette fel, bárkiben joggal merül fel, bennem is.
Ha már félig-meddig ilyen szabadságféléket feszeget ez a topik, leírnám, hogy a Meta létrejöttekor, az egyik alapító feltette azt a kérdést, vajon tudnak-e élni az emberek a kivívott autonómiájukkal. Ez a kísérlet erről szólt. Nem tudtak élni, mert az IRL viszonyok hálója, a mindennapi érdekek és a szájberelőítéletek előbbre valóak voltak és egyre inkább lettek mindennél. Másfelől ez egy elég elitista fórum, ahol valami szellemiséget is illett (volna) produkálni, ami igen megerőltető, főként akkor, ha csak nickből volt sok és nem emberből. A Meta elvileg december végére összeomlott. Utána már csak a lendület vitte. Ha jól tudom, akkor a deadcrow valamikor januárban befejezte, de a függőség miatt mégis visszajött, maradt, visszajött, és a feszültségeit azzal vezette le, hogy egyre több mindenkibe, és egyre durvábban rugdalt bele (ez régebben se állt távol tőle), egyre agresszívebben, a végén meg kellett érni, hogy teljesen érthetetlen módon a http-be, sőt a modibosziba is, ok nélkül, majd egy igen mocskos üggyel zárult ez a rohamsorozat a T.Szerkben, ahol általam a legmegvetendőbb dolgok történtek. A modiboszit, előre kitervelten, aljas módon, képtelen helyzetbe próbálta valaki hozni. Ez a helyzet a deadcrow beleegyezése nélkül nem fordulhatott volna elő. A http megsemmisítette az összes nickjét januárban, ő is befejezte, de aztán a postafiókokból valahogy előbányászta őket ha jól tudom, itt szintén a függésről van szó. Már-már nevettséges. A http is belerugdalt nickekbe, ez régi, jó szokása, főként ha részeg.
Aztán az se mellékes, hogy 3-5 éve csaknem egyfolytában író emberekről van szó, akik közül egyen-ketten írási kényszerbe kerültek, mert ha nem írtak, omlott a Meta. Nem igazán jöttek új emberek. Vannak nickek, akik éveken át ugyanazokat a köröket futják, ugyanazt írják, nem zavarja őket. A Meta nem ilyen fórum, és az emberek kúfője sem végtelen. Azt is lehetne mondani, hogy elfogyott a téma. Mindent megírt mindenki, ami benne volt, vagy még előjött. Nincs több. Elfogyott a muníció. Nem olyan fórum ez, ahová naponta vagy kétnaponta leülnek snapszlizni. Az a Kávéház. Ilyesmiket érzékelek én. Hogy hogyan tovább, arról fingom nincs. Már január óta.
nem kell mindent nekimenésnek venni, meg sem fordult a fejemben.
van egy fórumotok, de valahogy mégsem örültök neki. szabadok vagytok, most mi van? mit amikor elköltözik az ember, de nem tud mit kezdeni a csöndes estékkel, csak ábrándozik a zsíroskenyér felett. ez persze nem jelenti azt, hogy kár volt, csak...
mit is jelent? mit is kellene? mit is lehetne kezdeni?
nem kell rögtön nekimenni a topikgazdának, a fórumnak, a vezetőségnek, a városnak, az országnak, a világnak, a kozmosznak... egy szál birgerli csizmában.