Na látod, ez a "több száz - több tucat" semmiképp nem stimmelhet. A Varsói Szerződésben - bizonyos kisebb eltérésekkel - a szovjet-típusú szervezeti struktúra volt érvényben, a harckocsizóknál ez pedig a következőképpen nézett ki: 3 harckocsi (szakasz), 10 harckocsi (század - szdpk-nak külön hk.), 31 harckocsi (zászlóalj - zpk-nak külön hk-ja volt). Ez volt az "alap" harckocsi-alegység. Ugyanis minden gépesített lövészezredben is legalább egy harckocsi-zászlóalj volt. Harckocsiezred, pláne dandár pedig 3-4-5 ilyen zászlóaljból állt + a gépesített lövész, illetve biztosító és kiszolgáló alegységek. Ennél több harckocsit egyszerre nem is lehetett látni, legfeljebb valami nagy parádén. Szállításnál is alegységenként szervezték a berakodást, másképp nem is lehetett, mert a légicsapásokkal szembeni védelem követelményeit mindig szigorúan be kellett tartani. Menetnél a harckocsik vagy "talpon" közlekedtek, de akkor mindig földúton - békében kímélni kell az aszfaltot, közúton trélereken szállították őket, de annyi tréler sosem volt, mint amennyi hk. (ebből kifolyólag éleslövészetet is legfeljebb zászlóalj szinten lehetett tartani - a lőterekre valahogy el kellett juttatni a technikát. Éveken keresztül építettek külön földutatakat erre, de azok talán sosem készültek el. Volt is egy ilyen nóta - "Lánctalpas út, ha végigmegyek rajtad én...." :))) Egy zászlóalj menetnél legalább 2 km hosszon mozgott, ezt az oszlopot csak akkor láthatta valaki, ha ott mentek el az orrra előtt, de biztos, hogy eltartott egy darabig. Emiatt mondom, hogy nagyobb szervezett katonai alakulatot élő ember valamilyen díszszemlén kívül semmiképp sem láthatott egyszerre, fizikailag lehetetlen zászlóaljnál nagyobb erejű egységet normális terepen áttekinteni, legfeljebb valamilyen kilátótoronyból, de oda csak a górékat eresztették fel (meg a hülyekotona-szartolmatschokat :))). Ennyit a mennyiségről - a "sok" nagyon szubjektív fogalom.
Egesz egyszeruen arrol van szo hogy Komarom egy vasuti csomopont. Ha Szlovakia egyik reszerol a masikba szallitanak valamit Komaromon keresztul kell menni.
GYor-Sopron utvonalon is lattam mar harckocsikat, BMP-ket megsem sejtettem azt hogy a "gaz komcsik" (mert ugye ebbol indul ki a topic) le akarjak rohanni Szlovakiat vagy Ausztriat.
Jaja, én is érzem érveid súlyát. Viszont mégis mit kerestek ott a tankok? Lehet, hogy egy egyszerű pánikreakcióról van szó? Nem hinném. Asszem inkább hagyom elsüllyedni a topikot.
Elöljáróban, én egyáltalán nem vonom kétségbe azt, amit apád látott, mármint a harckocsikat a Duna mentén. A kérdés azonban az, hogy mi értelme lett volna 1988-ban egy csehszlovák katonai akciónak? Magyarországon állomásozott a szovjet Déli Hadseregcsoport (Csehszlovákiában a Központi Hadseregcsoport), erejét tekintve ez többszörösen meghaladta a Magyar Néphadseregét. A március 15-i tüntetést egy sima rendőri akcióval elintézték, semmi szükség nem volt katonai, pláne idegen katonai beavatkozásra - nem 56-ot, de mégcsak nem is 68-at mutatta a naptár. Az oroszoknál pedig 85-től kezdve már Gorbacsov volt hatalmon. A katonapolitikai dolgokhoz egy kicsit is konyítók számára abszurd a felvetés, a helyzet ugyanis már gyökeresen más volt, mint a klardcsörtetők korában. Mellesleg abban az időben az összes hadgyakorlatot Nyugatról-Keletre játszották le, azaz a csapatmozgások ebben az irányban folytak. Megjegyezném, hogy nagyon multaságosan néztek ki a térképek, amikből az derült ki, hogy amerikaiak és nyugatnémetek Ukrajnában vannak, az osztrák területvédelem pedig valahol az alföldi hegyi átjárókat fogja le. Azon röhögtünk, hogy ha az Ivánéknál már nyugati jólét és bőség van, akkor miért nincs hús a boltokban, illetve miért nem tudják az ottani népek, hogy kapitalizmusban élnek. (Ez is csupán azt bizonyítja, hogy nem lehet akkora marhaságot kitalálni, hogy idővel be ne jönne!)
Reakciód tökéletesen megegyezik egy cimborám reakciójával, aki hangosan kiröhögött, amikor megemlítettem neki, hogy 1919-ben a románok megszállták Budapestet. Amikor hozzátettem, hogy Sopronnál a Székely dandár verte őket vissza, hahotázni kezdett. Ő nem tudott az esetről. Ha valamiről eddig nem hallottunk, az attól még se nem lehetetlen, se nem vicces.
Rakciód tökéletesen megegyezik egy cimborám reakciójával, aki hangosan kiröhögött, amikor megemlítettem neki, hogy 1919-ben a románok megszállták Budapestet. Amikor hozzátettem, hogy Sopronnál a Székely dandár verte őket vissza, hahotázni kezdett. Ő nem tudott az esetről. Ha valamiről eddig nem hallottunk, az attól még se nem lehetetlen, se nem vicces.
Előrebocsátanám, hogy ez a topik pontosan azért nyílott, mert nem kívánok egyetlen ember - mégha az apám is az illető - állítása alapján bármit készpénznek venni. Egy valamiben biztos vagyok, hogy ha az öreg látott harckocsikat, akkor voltak. De hogy mennyi, és mi célból? Pont erre lennék kíváncsi. (Gondolom egy 14 éves emlék esetében nyugodtan megkérdőjelezhetem a több százas számot is.)
Egyébként magam is hajlamos vagyok úgy gondolmi, hogy félreértésről van szó, mert még senkitől nem hallottam a dologról, sőt most már elmondhatom, hogy az Index több tízezres olvasótáborából sem sikerült szemtanút találni.
Ugyanakkor az intervenció abszurditását visszautasítom. Pontosan az említett 1968-as példa is mutatja, hogy a VSz államainak vezetői nem riadtak vissza adott esetben beavatkozni a szomszédos államok területén, ha a politikai folyamatok nemkívánatos irányt vettek. És ugye tudjuk, hogy az 1988-as márc. 15. milyen tömegtüntetéssé alakult.
... hadseregek csak előzetesen egyeztetett tervek és országgyűlési-kormányzati jóváhagyás mellett közös hadgyakorlatokon vehettek részt.
Bocsánat, nem értem. Itt a csehszlovák hadsereg egységeiről van szó csehszlovák területen. (Úgy emlékszem, náluk nem voltak szovjetek. Vagy 68 után maradtak?)
Amúgy az MH, karöltve a magyarországi szovjet egységekkel nem egyszer vonult fel egyik napról a másikra a nyugati határ mentén, ha a külpolitikai helyzet meleggé vált. Kötve hiszem, hogy kitökölték a parlamenti jóváhagyásokat.
Azzal kapcsolatban, hogy szovjet egységek is állomásoztak magyarországon emlékeztetni szeretnék a szovjetek 56-os tapasztalataira. Akkor is kénytelenek voltak kivonni erőiket a városokból, és a Szovjetúnióból érkező erősítéssel egysülve felvonulni. Ugyanis a felkelés előtt nem mertek felvonulni, mert ez provokálná a tömeget. A felkelés kirobannása ezért a szovjeteket laktanyáikban érte, ráadásul a Honvédség megbízhatatlannnak bizonyult az ő szempontjukból, mert nagyon sok egység egyszerűen átállt. Gondolom levonták a konzekvenciákat.
Egy szó mint száz, hozzáértő, vagy komáromi szemtanú olvtársakat keresek, akinek gőze van róla, hogy mit kereshetett márc. 14-én este a komáromi híd csehszlovák oldalán x db. harckocsi. (x legalább több tucat.)
Előrebocsátanám, hogy ez a topik pontosan azért nyílott, mert nem kívánok egyetlen ember - mégha az apám is az illető - állítása alapján bármit készpénznek venni. Egy valamiben biztos vagyok, hogy ha az öreg látott harckocsikat, akkor voltak. De hogy mennyi, és mi célból? Pont erre lennék kíváncsi. (Gondolom egy 14 éves emlék esetében nyugodtan megkérdőjelezhetem a több százas számot is.)
Egyébként magam is hajlamos vagyok úgy gondolmi, hogy félreértésről van szó, mert még senkitől nem hallottam a dologról, sőt most már elmondhatom, hogy az Index több tízezres olvasótáborából sem sikerült szemtanút találni.
Ugyanakkor a dolog abszurditását visszautasítom. Pontosan az említett 1968-as példa is mutatja, hogy a VSz államainak vezetői nem riadtak vissza adott esetben beavatkozni a szomszédos államok területén, ha a politikai folyamatok nemkívánatos irányt vettek. És ugye tudjuk, hogy az 1988-as márc. 15. milyen tömegtüntetéssé alakult.
... hadseregek csak előzetesen egyeztetett tervek és országgyűlési-kormányzati jóváhagyás mellett közös hadgyakorlatokon vehettek részt.
Bocsánat, nem értem. Itt a csehszlovák hadsereg egységeiről van szó csehszlovák területen. (Úgy emlékszem, náluk nem voltak szovjetek. Vagy 68 után maradtak?)
Amúgy az MH, karöltve a magyarországi szovjet egységekkel nem egyszer vonult fel egyik napról a másikra a nyugati határ mentén, ha a külpolitikai helyzet meleggé vált. Kötve hiszem, hogy kitökölték a parlamenti jóváhagyásokat.
Azzal kapcsolatban, hogy szovjet egységek is állomásoztak magyarországon emlékeztetni szeretnék a szovjetek 56-os tapasztalataira. Akkor is kénytelenek voltak kivonni erőiket a városokból, és a Szovjetúnióból érkező erősítéssel egysülve felvonulni. Ugyanis a felkelés előtt nem mertek felvonulni, mert ez provokálná a tömeget. A felkelés kirobannása ezért a szovjeteket laktanyáikban érte, ráadásul a Honvédség megbízhatatlannnak bizonyult az ő szempontjukból, mert nagyon sok egység egyszerűen átállt. Gondolom levonták a konzekvenciákat.
Egy szó mint száz, hozzáértő, vagy komáromi szemtanú olvtársakat keresek, akinek gőze van róla, hogy mit kereshetett márc. 14-én este a komáromi híd csehszlovák oldalán x db. harckocsi. (x legalább több tucat.)
Marhaság! 88-ban Magyarországon állomásozott a Déli Hadseregcsoport, még megvolt a Varsói Szerződés, az ebbe tartozó hadseregek csak előzetesen egyeztetett tervek és országgyűlési-kormányzati jóváhagyás mellett közös hadgyakorlatokon vehettek részt. Főleg törzsek, maximálisan zászlóalj-ezred erejű harcoló alakulatok jelenhettek meg magyar területen, még a katonai repülőgépek átrepülését is minden egyes esetben a magyar vezérkar engedélyezte.
1999 áprilisában-májusában a NATO támadás alatt a jugoszláv hadsereg volt felkészítve arra, hogy egy esetleges északról történő szárazföldi hadművelet során magyar területre átlépve is harcoljanak. Egy hivatásos katona ismerősöm szerint a jugoszláv páncélosok előrenyomulását a honvédség kb. Kecskemét magasságában tudta volna csak megállítani.
Magyar "páncélos" alakulatokról nem lehet beszélni, de a páncélozott kerekes járművekkel együtt magyar harckocsik is a komáromi hídon minden további nélkül átmentek. Egy kisebb - a közös törzsbe beosztott - magyar egység, csupán néhány FUG és főleg teher- és személygépkocsikkal -, a sok-sok orosz (Déli Hadseregcsoport) harckocsival és egyéb nehéztechnikával együtt Rajkán ment át a közúti átkelőnél.
Kiváncsi vagyok, hogy 68-ban vajon a magyar páncélos alakulatok hol lépték át a határt.
Amúgy én meg azt hallottam mostanában, hogy a románok viszont 97-ben akartak minket megtámadni. Van egy rokonom a légierő belső elhárításánál dolgozik, majd megkérdezem, hátha tud róla valamit és el is mondja esetleg.
A komaromi hajogyar mellekallasban (ket hajo kozott) harckocsikat is gyartott. A 80-as evek elejen meg szemermesebbek voltak -- ejszaka es leponyvazva vittek a termeket. Nem lehet, hogy veletlenul ezeket a frissen osszerakott harckocsikat lattad...?
Komaromban a szlovak oldalon eleg korulmenyes a dunapartrol felhajtani a hidra (a hajogyar miatt felszigette alakitott sziget es a varos kozotti nyithato hid magasan a part folott van).
Apám elbeszélése szerint, amikor 1988. március 14-én átlépte a magyar-csehszlovák határt Komáromnál, megfigyelte, hogy a komáromi híd szlovák oldalán a csehszlovák néphadsereg pár száz harckocsija foglalt el pozíciót a rakparton. Ki tud erről bármit még? Főleg komáromi szemtanúk jelentkezése érdekelne.
