A Debreceni Bocskairól keresek fényképeket, cikkeket. Mindenki segitségét előre is köszönöm.
Megjelent : NYOLCVANÉVES DERECSKE LABDARÚGÓ SPORTJA Kapható a városi könyvtárban Derecskén. Ára : 3 000 Ft Megrendelhető : Szilágyi Sándor: 06-30-479-6182 Szilágyi Tibor: 06-30-550-6730
"1945 után, Eisenberger Benjámin szabósegéd és altábornagy Államvédelmi Osztálya Fuchs Jenő munkaszolgálatos zsidót, négyszeres olimpiai bajnokot és minősített fasisztát letartóztatta a legmagasabb német katonai kitüntetés birtoklása miatt."
Hihetetlen történet. Ha nem Magyarországon élnék, el sem hinném.
Brüll Alfréd a magyar sport, fõleg a birkózás és a labdarúgás külföldön is ismert mecénása volt. 1876. december 10-én született Budapesten. 1924-ben a Nemzetközi Nehézatlétikai és Birkózó Szövetség elnökévé választották. Ebben az idõben a Magyar Birkózó Szövetségnek, 1905-tõl feloszlatásáig pedig a Magyar Testgyakorlók Körének (MTK) elnöke volt. Sportvezetõ, támogató. A NITK elnöke 1905 és 1940 között. Az IAWF (Nemzetközi Amatõr Birkózó Szövetség) elnöke 1924 és 1928 között.
Brüll, ha jól tudom, 1940 év elején tért haza, azért akkor még - a körülményekhez képest - béke szigete volt Magyarország. Közben viszont pl. a semleges Svájcban - ha jól tudom - valami 15 ezer zsidót távolítottak el munkahelyéről a származása miatt.
I didn't know he played in Hungaria, very interesting...
He played for: Excelsior Roubaix (32-35), RC Lens (35-36), RC Roubaix (36-37), FC Sète or AS Saint-Etienne (37-38), Toulouse FC (38-39). And then there was the war, so I don't really know... He was a forward. Seems he played for OGC Nice (45-46).
He was then a manager: AS Béziers (53-55 and 58-59), FC Sète (56-58 and 65-72).
I'm not even sure he was Belgian: he could be French (born in Wattrelos)
Valószínű, hogy azért nem tűnt fel nekem a Petőfi tér, mert úgy gondoltam, ez egy másik Petőfi tér, valahol a Ferencvárosban.:) Pedig ha összerakom a képet, azaz Ferenciek tere, mint Slózi lakhelye, meg a csősz hiánya, akkor nyilvánvalónak tűnik, hogy ez bizony az a Petőfi tér.
Fura lehetett akkoriban a belváros. Nehéz ma az üzletek és turisták forgalmát nézve elképzelni, hogy a kis Slózi ott bűvöli. Még furább elképzelni (mondjuk) Bácsi Sanyit, ahogy a Márc. 15. téren az ásatások között oxival átveszi, majd hatalmas gólt ragasz a Pesti Barnabás boltívei alatt a ficakba. :)
Nekem annyira evidens volt, hogy nem is néztem utána, az önéletrajzi könyvét pedig még nem olvastam. De most megnéztem a jegyzeteimben, és azt olvasom, hogy a Petőfi téren volt egy grund, ahol játszott gyerekkorában. Ennek a helynek az volt előnye, hogy hiányzott a grundok meghatározó alakja - a csősz.:) (Ez az amikor az ember gépiesen jegyzetel - soha sem gondoltam bele, hogy Slózi hogy a fenébe keveredett a belvárosba... nyilván mert ott lakott...:)))
Volt egy terv, miszerint a Weiss Manfrédból nem pusztán Csepelre magyarosítanak, hanem Wesselényi Miklósra. Ennek hátterében az 242.000/1942 VKM sz., a társadalmi sportegyesületek alapszabályainak átalakításáról szóló rendelet állt (1942. augusztus), melynek 3. §-a megtiltotta, hogy sportegyesület neve egyéni vagy társas cégre utaljon, továbbá kimondta, hogy az idegen hangzású elnevezéseket meg kell változtatni. Az élvonalbeli klubok közül az első kitétel a WMFC-re, a második a Gammára vonatkozott (rá persze az első is). Valahol olvastam, hogy ekkor merült fel a Wesselényi elnevezés, sajnos valamiért nem készítettem jegyzetet. Azt sem tudom, hogy végül mikor lett Csepel a klub neve (CSGYTK lett 44-ben). És ami meglepő, hogy nem tudok a Gamma névváltoztatási terveiről.