A sportpályák felét számolták fel Pesten 90 óta. Ez már önmagában tragédia. De engem még jobban zavar, amikor "nagyonokosemberek" fikázzák a magyar focistákat. Mintha bezárnák az iskolák felét, utána meg pocskondiáznák a magyar fiatalokat, hogy nem tudnak írni-olvasni. Csak felidegesítem magam...
BKV Előre (Pesterzsébet) Építési telkek 50.000.000,
Duna TSZ Lakóházak Ismeretlen
Dugattyúgyűrű Lovarda Ismeretlen
EVIG Építési telkek 16.000.000,-
ÉPGÉP Ismeretlen Ismeretlen
FÉG Ismeretlen 80.000.000,
Felvonó Ismeretlen Ismeretlen
Finisher Kutya iskola Ismeretlen
Fővárosi Tűzoltó Gyakorló pálya Saját használat
Fás Teniszpályák Ismeretlen
Fabulon Ismeretlen
Flottila Ismeretlen Ismeretlen
Fővárosi Sütőipar Üzlet központ Ismeretlen
Ganz Mávag Piac 10.000.000,-
Goldberger Részben görkorcsolyapálya Ismeretlen
Hajógyár Több funkció, építési telek Ismeretlen
Hajógyár szigeti Üres
Hárosi Falemez 6-os útépítés Kisajátítás
Hiteka 6-os útépítés Kisajátítás
Honvéd ETI Ismeretlen
IKV Kórház bővités Kisajátítás
Kinizsi Húsos Üzlet központ 55.000.000.-
Kőbányai Porcelán Parkoló Parkoló
László Kórház Üres
Medicor Teniszpályák Ismeretlen
MOM Építési telek Ismeretlen
Nagytétényi Gumigyár 6-os útépítés Kisajátítás
Nagytétényi Kinizsi 6-os útépítés Kisajátítás
Péteri Major Üres Ismeretlen
Szellőző Művek 6-os útépítés Kisajátítás
Taurusz Üzlet központ, benzinkút 100.000.000.-
Újlaki FC Építési telek Ismeretlen
Zuglói SE Üzlet központ, több funkció Ismeretlen
Az ország területén további 40 sportlétesítményt szüntettek meg 1989-óta. Amennyiben értékesített sportpályák helyett azonos számban, és méretben újakat akarnánk építeni, az építés költségei meghaladnák a 40 milliárd forintot. Jelenleg a XIV kerületi önkormányzat, amely SZDSZ vezetésű két sportpályát kíván megszüntetni a kerületben. Mindkettő a szabadidős sportolók, és a gyerekek, fiatalok által használt létesítmények. Helyükre bevásárló központ épülne.
Kedves Budapestiek! Most látom csak, hogy a Google Mapson létre lehet hozni saját térképeket, felcímkézve az egyes helyeket (ezért csak "Kedves Budapestiek!", mert kb. csak ez van lefedve rendesen az országból). Nincs kedvünk feldobálni rá a régi és jelenlegi stadionok helyét? Pl. valahogy így: Focipályák
Hát a Bihari úti Törekvés pályáról nem tudok semmit, de Google Mapson mintha látszódnának felszerelt kapuk: <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.477725,19.127219&spn=0.003111,0.013561&t=h&z=17&om=1" target="_blank">Törekvés pálya</a> A Kőér utcai Spartacuson (a képen alul) női mérkőzéseket szoktak játszani, a Chinoinon pedig azt hiszem BLASZ csapat működik (pedig annó Fabulonként itt nevelkedett a Hrutka Jani is és mi is itt lettünk először igazolt kisdobosok): <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.468515,19.130588&spn=0.006223,0.027122&t=h&z=16&om=1" target="_blank">Spartacus és Fabulon</a> A Sörgyár pályáján néhány éve még vezetett egy barátom (azóta NB1-es bíró) serdülőknek meccset, akkor még tuti működött: <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.484946,19.160199&spn=0.006221,0.027122&t=h&z=16&om=1" target="_blank">Sörgyár</a> Az Élessarokhoz közeli Fehér úti pályáról pedig nem tudok semmit, de szintén a Google térképére hagyatkozva úgy tűnik, mintha fel lenne vonalazva a pálya: <a href="http://maps.google.com/?ie=UTF8&ll=47.494197,19.137969&spn=0.00622,0.027122&t=h&z=16&om=1" target="_blank">Fehér út</a>
Az utolsó kép pedig az EVIG (Egyesült Villamos Gépgyár) pályákat mutatja. Itt még "felvert gazzal", de megvannak. Ma már szinte teljesen kész lakópark feszül a helyén. Pedig nagyon kellemes volt a kilencvenes évek elején BLASZ meccsekre járni ide. EVIG-Gamma például. Volt egy kiskocsma a sarkán és egy tó mellette (ráadásul nekem sem volt távolság, mert a térképen is látható Pára utcában lakom). EVIG
Ez a bunda azután Erzsébetnek hozott szerencsét, mert akkor jutott fel negatív gólaránnyal a sok kizárás miatt az ETC, mely így második lett. Az EMTK pedig 3., de ő már nem jutott fel.
Az 1924/25. évi bajnokság rendkívül érdekesen alakult és ért véget. Ebben az időszakban egyre nagyobb nyomás nehezedett az MLSZ-re a professzionista csapatok felállítására és a profi bajnokság kiírására. Egyre inkább látszott, hogy amatőr módon a bajnokságok lebonyolítása már nem lehetséges, a nagyobb, tehetősebb klubok ilyen-olyan ürüggyel, vagy suba alatt, így is jövedelemhez juttatták játékosaikat.
Mivel ez időben még nem sikerült a professzionista bajnokságot beindítani, az MLSZ nem tudott mást tenni, mint legalább az álamatőrizmusra lecsapni, tűzzel-vassal irtani.
A szigorítás dacára, már 1924 őszén lehetett különböző híreszteléseket hallani, hogy ez vagy amaz a csapat bizonyos szívességekért cserében, átengedte a győzelmet ellenfelének.
A bajnokság összes osztályai közül a II. osztályban folyt a legelkeseredettebb küzdelem azért, hogy melyik csapatnak sikerül bejutnia az ígéret földjére, a nagy meccsbevételekkel kecsegtető első osztályba.
Már márciusban kipattant az első vesztegetési vád, amikor formális eljárás indult meg a TTC - EMTK mérkőzés nyomán. A vád az volt, hogy az EMTK kapusa 5 millióért (ekkor még korona volt, később 1927. januári bevezetésekor 1 pengő 12500 koronát ért) hajlandónak mutatkozott annyi gólt beengedni, amennyi a TTC győzelméhez szükséges volt. Áprilisban az Ékszerész - Fővárosi TK mérkőzésről derült ki, hogy az FTK három játékosa felajánlotta az Ékszerész vezetőinek, „lelazsálják” a mérkőzést az ellenfél győzelme érdekében.
Egymást érték a feljelentések és a vizsgálatok. Közben a bajnokság befejeződött, az ETC a 6. az EMTK a 7. helyen végzett a 14 csapatos mezőnyben. Ekkor lecsapott az MLSZ.
Először a Kőbányai TE (KTE) csapata bukott meg, aki aztán a legsúlyosabb büntetést is kapta, törölték a szövetségi tagegyesületek sorából. Következett a magát bajnoknak hívő TTC, majd az Ékszerészek, a Húsiparosok és végül az FTK került le az élről, elvesztvén pontjait, sőt egy évre a játékjogát is.
Végül csak kilenc csapat fejezte be a bajnokságot a következő élmezőnnyel:
1. „33” FC 33 pont 32 - 17
2. ETC 27 pont 29 - 31
3. EMTK 26 pont 28 - 31
Voltak színváltozások is a csapatoknál, de mindet nem tudom. Az ETC eredetileg sárga-fehér színű volt, az EMTK fekete-fehér. Az ER-SO MADISZ lila-fehér, a Lampart talán piros-fehér. 45 után az EMTK piros-kék lett, majd az EVTK is megtartotta ezt a színt, végül az ESMTK piros-fehér lett és mindmáig az is maradt. A többi csapat színét sajnos nem tudom.
Én az ablakból már nem látom sem az EVIG sem a Magnezit pályáját :( A Sörgyáré, a Spartacusé, a Fabuloné (Chinoin) és a Törekvésé még megvan és a Fehér úton is van még egy pálya (talán a BSE-hez tartozik), ahová az önálló EB kandidálás során a másik nagy budapesti stadiont álmodták. Kb. ennyi maradt. Pedig csak itt Újhegyen-Óhegyen volt legalább 5-6 ... az EVIG-é ráadásul betonlelátós, két nagypályás (egy füves, egy döngölt földes) volt.
21-ről hirtelen nem jut eszembe semmi. Az mi volt? Valahogy Kőbányán nem tudott megmaradni igazán helyi futballcsapat. Az utcsó kísérlet a nyolcvanas években a Ganz-MÁVAG volt a Kőbányai úton (ott játszott a Kisteleki is akkoriban), de ma lakópark van a stadionja helyén ... Pedig Kocsis Sándor is Kőbányai nevelés :)
Hát az a bunda nem volt semmi. Több csapattól is megvonták a feljutás jogát (talán a Húsostól és az Ékszerésztől is). Ha jól emlékszem a rendező, a bíró, az edző(k) és a csapat(ok) is meg voltak véve külön-külön. A pontos leírás is megvan valahol asszem, mert olyan vicces volt, hogy nem lehetett kihagyni a sztorit.
Egyébként a gól amit takidoki említ ma szabályos lenne? Elméletileg kötelező, hogy minden ruha a játékoson legyen (bár nemrég volt nagy vita valahol, hogy a cipő nélkül elért gól, az gól-e?).
És tényleg, Kőbányai AC... (Egyébként volt régebben Kőbányai TE is, most nem jut eszembe, pontosan mikor (talán 21-ben), tudomásom szerint ez volt az első klub, amelyet kizártak az MLSZ-ből (bundázás miatt).
KAC néven szerepelt még a Kőbányai AC is. Róluk van egy meccstörténetem, lehet, hogy nem 100%-ig igaz.
Az EMTK labdarúgói ebben a szezonban (1931/32) végre elérik az évek óta hőn áhított célt: a csapat a Kőbányai AC csapatával folytatott öldöklő versenyfutás után megnyeri a BLASZ II. osztály „Kárpáthy” csoportjának küzdelmeit és feljut az első osztályba.
Ebben az időben Pálfy Gyula az egyesület elnöke, míg az edzői teendőket Kovács Sándor végzi.
A bajnokságot eldöntő mérkőzést, különös esemény fűszerezte. Az EMTK a Kőbányai AC együttesét fogadta, aki nyer, az a bajnok és felkerül az I. osztályba.
A mérkőzés 2 - 2-re állt, amikor néhány perccel a lefújás előtt Kemény Sanyi, az EMTK középcsatára jó ütemben csapott le a labdára és megiramodott vele. A KAC középhátvédje megpróbálta utolérni, de nem sikerült. Kemény gyors volt, mint a szélvész, a középhátvéd viszont utolsó mentsvárként elkapta a csatár nadrágját, hogy annál fogva tartsa vissza, de a nadrág leszakadt a támadóról.
És ez alatt a nadrág alatt, nem volt semmi…
Kemény azonban nem állt le, hanem - úgy, ahogy volt, meztelenül - tovább vezette a labdát, kicselezte a kapust és berúgta a győztes gólt. A bíró pedig megadta.
A nagy boldogságban senki sem törődött azzal, hogy van-e a középcsatáron nadrág vagy nincs.
Így ünnepelték, nadrág nélkül a gólszerzőt és így ünnepelte ERZSÉBET a feljutást.
Kicsit szétesett a dolog, de azért értelmezhető. Az amatőr csapat volt az Erzsébet FC (EFC) 1926-1945-ig és a profi csapat neve változott többször, mely 2 évig 1928 ősze (az előző II. osztályú bajnokságban 3. helyet elérő csapatot valamiért kizárta az MLSZ) és 1930 között még szüneteltette is működését a bajnokságban.
Ők legalább nem egy városban voltak. Ritkán fordulnak egyszerre elő egy évad tabelláin, különböző osztályokban. Maximum az átigazolási híreknél lehet problémás, de ott általában kiírták legalább a város nevét. :) A KAC-al eddig még nem volt problémám, az ETC, ESC volt ami dühített :)
Jelen tudásom szerint a mai ESMTK nevei így alakultak:
AZ ESMTK ÉS JOGELŐDEINEK ELNEVEZÉSE AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN
ETC
1907 - 1923
Erzsébetfalvai Torna Club
1923 - 1926
Erzsébeti Torna Club
1926 - 1935
1926 - 1945
Erzsébeti Torna Club (Professzionista)
Erzsébeti Futball Club (amatőr)
1935 - 1936
Erzsébet - Soroksár Futball Club (Professzionista)
1937 - 1938
Erzsébeti Torna Club (Professzionista)
1938 - 1944
Lampart Futball Club (Professzionista)
1944 - 1945
Erzsébeti Torna Club
1945 - 1948
ER - SO MADISZ
1948 - 1949
Erzsébeti Torna Club
1949 - 1950
Erzsébeti Barátság
1950 - 1953
Erzsébeti Építők
1953 - 1954
Erzsébeti KASE
1954 - 1956
XX. kerületi Bástya Sport Egylet
1956 - 1957
Erzsébeti Torna Club
1957 - 1960
Pesterzsébeti, majd Budapesti Petőfi Torna Club
1960 - 1973
Erzsébeti Spartacus Torna Club
1973 -
Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör
EMTK
1909 - 1923
Erzsébetfalvai Munkás Testedző Kör
1923 - 1939
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1939 - 1944
Pesterzsébeti Munkás Testedző Kör
1944 - 1945
Kossuth Futball Club
1945 - 1949
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1949 - 1956
Pesterzsébeti Vasas Testedző Kör
1957 - 1958
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1958 - 1969
Erzsébeti Vasas Testedző Kör
1970 - 1973
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1973 -
Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör
Erzsébeten a két legnagyobb klub az ETC (polgári csapat) és az EMTK (munkás csapat) volt, belőlük alakult 1973-ban az ESMTK. ESC néven az Erzsébetváros szerepelt (ez nem erzsébeti csapat), az ETSC pedig az Erzsébeti Törekvés SC mely a 20-as években jó kis gárda volt, de nincs köze az ESMTK-hoz. Pesterzsébet 1923-ban kapta meg a városi rangot, akkor történt az első névváltozás. A Pestszenterzsébeti változat tudomásom szerint nem érintette a klubbokat, tehát Pestszenterzsébeti TC nem létezett. A profikorszak bevezetése után az ETC-nek profi és amatőr csapata is volt, az EMTK viszont csak amatőr csapatként működött. Az ETC két ízben fuzionált a Soroksárral, akkor létezett az ER-SO csapata, és szintén ők olvadtak be a Lampart profi együttesébe is.
A háború után az ETC mint polgári csapat nem kapott olyan támogatást, mint az EMTK, kereste a helyét, ezért volt olyan sok neve. Az utolsó sikerkorszaka a Budapesti Petőfi néven futott (másodosztály), de az akkori fúziójáról nincs 100 %-os információm, többek szerint a Vörös Meteorral jöttek össze, így lettek második ligások (egyébként csak a BLSZ-ben indulhattak volna 1957-ben)
Én egyébként az ESMTK összes szakosztályát igyekeztem feldolgozni, nem csak a focit, eddig 21 szakosztályt sikerült fellelnem. A focicsapat meccsei viszont csak 1989-től vannak meg mind.
