Ez a három egymáshoz fordított "E" betű érdekes dolog!
A Fradi címerében most is ott van, lg írta, hogy az UTE pecsétjén is találkozott vele. És most láss csodát:
A legendás BTC pecsétjén (címerén) is itt az ominózus motívum. Bár azt nem tudom, hogy itt milyen szavakat takar. Nem érdekes, hogy a nagy riválisok (BTC-FTC, majd FTC-UTE) ugyanolyan motívumot használtak jelképként?
Elvileg a jelmondatot az alapszabálynak kellene tartalmaznia (szerintem így lenne logikus). Én találkoztam is ilyennel a levéltárban. A DVSC 1946-os alapszabálya szerint az egyesület jelmondata: Egyetértés tartsa össze, honszeretet lelkesítse a magyart!
Egy másikról tudok még, a Nyírvidékban olvastam róla. A 20 éves NYTVE a nyíregyházi városházán tartotta közgyűlését, ahol új jelmondatot választottak: „Harc és munka helyén találja a magyart.”
Az egyesületek csak úgy működhettek, hogy alapszíbályukat a belügyminiszter elfogadta. Ha bevett dolog volt, hogy az alapszabály tartalmazza a jelomondatot, akkor talán a belügyi levéltárban sok ilyennek utána lehet nézni. Viszont tudomásom szerint oda egyszerű földi halandó nem könnyen teheti be a lábát.
Ja egyébként az Újpest használja még a jelmondatot, csak nem próbálják meg súlykolni az emberekbe, és nincsenek könyveink, sajtónk, ahol ez felmerülne/propagálható lenne
Az FTC három E betűje: Erkölcs, Erő, Egyetértés...
Az Újpesté az érdekes. Lévai Béla meg minden más újabb forrás szerint Egység, Épség, Egyetértés volt a klub jelmondata. Ám én találkoztam egy 1935-ös klubzászlóval, amin "Épség, Erő, Egyetértés" a felirat (arannyal hímezve). És további korabeli forrásokon is ezt a változatot találtam meg, tehát ez lehet az eredeti, 1885-ös jelmondat (főleg, hogy az Egység és az Egyetértés gyakorlatilag ugyanazt jelenti a Lévai féle jelmondatban, tehát logikája nem nagyon lenne). Egyébiránt a Lévai könyvnek kb. minden harmadik szava tévedés, nem lepne meg, ha itt is légbőlkapott információkkal dolgozott volna.
Érdekesség, hogy a klub hivatalos pecsétje (a legkorábbi általam látott változat egyelőre 1909-es!) egy körben három egymásnak hátat fordító, egyenlő szárú háromszöget alkotó E-betűből állt a háború előtt (az FTC címerrel ellentétben a háromszög fölfelé mutatott). Mivel több évtizeden át használták ezt a pecsétet, elképzelhetőnek tartom, hogy már az alapításkor is ez volt a hivatalos pecsétünk!
Érdekesség, hogy a légrégebbi általam ismert UTE címer az 1920-as évek első feléből való. Korábbival még sajnos nem találkoztam :-( Igazság szerint nem is tudom, hogy hol lehetne találni korábbi árbázolást. Mindenesetre nyitott szemmel járom a világot :D
Mondjuk nem ez volt a kérdés, de talán nem volt unalmas, amit írtam ;-)
A futball őshazájának számító Britt-szigeteken nagy hagyománya van, hogy a csapatok klubszínek és egyéb jelképek mellett jelmondatot is választottak maguknak. Ez több csapat címerében ma is szerepel. Úgy gondolom, hogy ez Magyarországon is divat lehetett, de közismert csak az FTC "Erő, egység, egyetértés!" jelmondata lett, amelyet a címerben megjelenő összefordított E betűk jelképeznek. Nemrég olvastam, hogy az Újpestnek is volt (van?) jelmondata, amely szinte kisértetiesen hasponlít a Fradiéra. Az UTE jelmondata: „Egység, épség, egyetértés”. Forrás:Lévai Béla: Lila-fehérben. Budapest, 1972. 7. old. Használja ezt még az UTE és ha igen, akkor miért nem olyan közismert? Ezen kívül még az 1910-ben alapított Tatabányai SC (Későbbi TBSC) jelmondatát ismerem: "Bátorság, erő, férfiasság!"
Kazincbarcikai SC a klub neve, csak a KBSC rövidítésben használatos a B-betű. gondolom, a várost eredetileg alkotó két településre való utalásként (KazincBarcika), ill. azért, mert az előd Kazincbarcikai Vegyész SE-nek is 4 betűs rövidítése volt.. nem túl logikus, de az sem, hogy a sportsajtó 16 év alatt nem tudta megtanulni egy NB II-es csapat nevét.
A pályaválasztói jog eladása némi bevételt jelentett. A szemelvényem szerint, amíg jól ment a Kispestnek, otthon játszottak. Két év alatt 21 mérkőzést. Azután csökkent az egyéb bevétel, így a következő évben már csak ötször voltak Kispesten. 1930. decemberére olyannyira kritikus volt a helyzet, hogy az is kérdéses volt, a tavaszi szezonban el tud-e indulni a csapat. Ősszel három pontot szereztek, a támogatók elfordultak. A vezetőség lemondott. Mayer Béla sportigazgató beszámolója szerint a klubnak nem volt tartozása. Volt némi követelésük, de annak realizálásával sem lett volna elég a pénz. Abban az időben választott Kispest polgármestert. A régi nem akart olyan kötelezettségeket vállalni, amelyeket az új nem akar vagy nem tud teljesíteni. A választmány a vezetőség lemondását nem fogadta el. Az új polgármester, mihelyt egyéb kötelezettségei azt lehetővé tették, hitet tett a város reprezentáns klubja mellett. Így a Kispest még hetvenvalahány évig tagja maradhatott az első osztálynak.
Most hallom először, de a mai magyar fociban már semmin sem szabad meglepődni. Egyébként meg a Barcika a legfurcsább nevű magyar csapat. Miért? Kazincbarcikai BSC = Kazincbarcikai Barcika Sport Club? Tehát vagy úgy lenne kézenfekvő, hogy Kazincbarcikai SC vagy Kazinc BSC. Fura nem?
Nagyon sok meccs pályaválasztói jogát eladták, nem csak ezt. Nézz utána, hogy az 1927/28-as bajnokság utolsó meccsét (Bocskai-Újpest) miért kellett Újpesten játszani! Az egy nagyon abszurd történet. Debrecenben semmi gond nem volt a pályahelyzettel, 22-ben rendberakták a DVSC pályát, ott játszott a Bocskai. A játékosok, meg a klubok természetesen nem tiltakoztak, sőt, amikor a PLSZ meg akarta tiltani a pályaválasztói jog eladását, a középegyesületek bírálták a tervet. De az sem véletlen, hogyha visszaolvasol, én nem "igazságtalanságról", hanem mindig "egyenlőtlenségről" beszéltem. A másik fontos dolog, hogy azt állítottam, "normális" körülmények között is ugyanaúgy alakultak volna a bajnokságok végeredményei, csak szerintem nem lett volna akkora szakadék a három nagy, és többi kisebb egyesület között. Örülök, hogy Telekit olvasol!:) (sajnos vasárnap délutánig nem tudok írni a topicba)
Ha jól tudom, ebben a szezonban ez volt az egyetlen eladott pályaválasztói jog debreceni részről, és tiltakoztak is rendesen a játékosok (sőt, a meccset Teleki visszaemlékezései szerint még jól el is csalták). Szintén a Teleki könyvből kiindulva soha máskor nem tiltakoztak a játékosok a pályaválasztói jog eladása ellen, csak ekkor. Szóval ha ment a szekér, valószínűleg ellenállásba ütközött a dolog :D
Egyébként nem volt ennek köze a pályaproblémához? Ugyanis vidéken nem nagyon voltak komoly stadionok, ahol sok nézőt el lehetett volna helyezni. Pl. a Bocskaynál nem csökkent az idegenben lejátszott hazai meccsek száma a nagyerdei stadion megnyitása után?
Erre egy példa. A Bocskai volt az első vidéki csapat, amely 1934-ben dobogóra került. 34 tavaszán mégsem Debrecenben fogadták a Ferencvárost: Nemzeti Sport 1934. 04. 26. A Bocskai elfogadja a Ferencváros ajánlatát és eladja mérkőzés pályaválasztói jogát. Ok: a Bocskai csak úgy indulhat a siker reményében a középeurópai kupában, ha anyagi helyzete rendezettebb lesz. A Bocskai végül 7000 pengőt kapott a Ferencvárostól. A mérkőzést a Ferencváros nyerte.
Nem vagyok benne biztos, hogy reális kimutatás lenne! Ugyanis a csapatok - legalábbis szerintem - akkor adták el a pályaválasztói jogukat, ha amúgy is gyengén szerepeltek, és tök mindegy volt a nagycsapat elleni meccs, nem osztott, nem szorzott. Ha azonban amúgy jól szerepeltek, akkor sokkal kevésbé voltak hajlandóak eladni a jogot. Tehát valószínűleg a nagycsapatoknak jóval gyengébb a vidéki mutatója a valóságban annál, mintha minden meccsüket vidéken játszották volna!
Tegnap - a felhozott példa (Újpest-Bocskai) miatt - pontatlanul fogalmaztam. Természetesen az egyenlőtlenségek nem a Budapest-vidék törésvonal mentén húzódtak, hanem a nagycsapat-középcsapat oppozíció mentén (a középcsapat volt a bevett kifejezés). Ez természetesen mindenhol így van, ahol profizmus van, viszont itt a gazdasági egyenlőtlenségek a pályaválasztás adás-vétele miatt túlzottan is belejátszottak az erőviszonyok alakulásába.
A kérdés tehát az, hogy ennek megszűnte mennyiben járult hozzá az erőviszonyok átrendeződéséhez. Én úgy gondolom, hogy jelentősen, ám azt is figyelembe kell vennünk, hogy az átrendeződésből a visszacsatolt városok csapatai (Nagyvárad, Kolozsvár, Újvidék), és a nagy cégcsapatok (Csepel, Gamma) jöttek ki legjobban. A revíziói előtti vidéki magyar városok csapatai jobban szerepeltek ugyan, mint korábban, de látványosan előretörésről azért nem beszélhetünk.
Azért szívesen látnék olyan kimutatást, hogy a 26-44 között jelentős szerepet játszó kb. 15 klubnak hogyan alakult a valóban hazai pályán játszott mérkőzéseinek aránya.
1926 Pósza, Weisz Gyula, Török 1927-33 Dénes József 1928 Kutrucz 1933 Dobozy 1933-46 Gergő (Gengeliczky) 1934-37 Vági 1937-38 Kósa (Kohn) II Károly 1938-40 Boldizsár Géza 1938-41 Vécsey (Wéber) Adolf 1941 Bogár 1942-43 Boldizsár Géza 1943-44 Bozsik I István 1944-46 Mindszenti (Minich) Pál
26-os kartell Sporthírlap 1944. 01. 05. Cikksorozat a Fradi történetéről 1926. július 12-én tanácskozott a Nemzeti Kaszinóban Brüll, Gschwindt és Aschner. A profizmusról már megállapodtak, de ezen a titkos találkozón döntöttek arról, hogy a három klub kartellt köt. (részletekről nincs szó)
Egyébként ez egy nagyon jó cikksorozat volt, sajnos mikor ráakadtam, idő hiánáyban én csak átfutottam. Továbbá - reflektálva hármas e-mailváltásainkra - összességében én a Sporthírlapot jobban kedvelem, mint a Nemzeti Sportot. Összeállításokat, adatokat inkább az NS-ből lehet nyerni, ez igaz, de egyébként, például az ilyen cikksorozatok miatt, szerintem a Sporthírlapból jobban megismerhető a futball múltja.
Szerintem ez más Monostori lehet. Én is fedeztem már fel azonos nevű, azonos posztú játékosokat, akik tuti nem azonosak :D Pl. Újpesten volt egy Pozsonyi nevű jobbszélső, majd alig néhány év múlva a Dorogban volt egy Pozsonyi nevű jobbszélső. Vagy a Pereces tele volt Futó nevű játékosokkal...
Elmaradásaim: Gergőt 1913-ban Gengeliczky néven anyakönyvezték.
Monostori mikor játszott a Perecesben?
Az 1957-es futballtörténetben: Galambos Antal, Horváth Imre, Tímár István, Varga József. Nálam: Galambos József, Horváth Gábor, Tímár Ferenc, Varga Ferenc. Tichy, Machos, Bozsik egyezik.
A Kispestnél érdekesen alakult ez a dolog. Pontos adataim nincsenek, mivel még senki nem publikálta a csapat összes mérkőzését. A kezdetekben voltak olyan csapatok, amelyek nem óhajtottak a falu végén található homokbuckás pályán játszani. Később anyagi okokból adta el a pályaválasztó jogát. Az 1945-46-os bajnokságban a Legjobb 10 első körében a bundaügy miatt elmaradt Szombathelyen a meccs. A "visszavágó"-ra is Szombathelyen került sor. Nyilván így érte meg jobban a Kispestnek.
Pl. 21-ben volt nagyobb vita erről (ekkor nyilatkozott Langfelder is)
Sporthírlap 1921. 07. 14. „A pályaválasztás a magyar futball történetében mindig nagy szerepet játszott. Régente az egyesületek féltékenyen vigyáztak pályaválasztási jogukra és kérlelhetetlenül kivitték ellenfelüket a nekik kedvezőbb pályára. Később mindinkább kompromisszum tárgya lett a pályaválasztás és a nagy pályatulajdonos egyesületekkel szemben a legritkább esetben éltek a kisebb egyesületek pályaválasztási jogukkal. […] Természetesen ez a rendszer nem nagyon biztosította a bajnokság realitását. […] Az idén három olyan egyesület esett ki az első osztályból (33, Vasas, MAFC), amelynek nem volt saját pályája. Úgy látszik, ez a meglehetősen igazságtalan szituáció indította arra az intézőbizottságot, hogy oly módon változtassa meg a pályaválasztási szabályt, hogy a pályaválasztás a jövőben nem jog, hanem kötelesség lesz az egyesületekre nézve. Nincs többé pályaválasztási jog feladás, de pályaválasztási jog adás-vétel sem. Minden egyesület köteles lesz élni a pályaválasztási jogával, s egyik ellenfele ellen sem választhatja annak a saját pályáját.”
Sporthírlap 1921. 08. 01. Malaky Mihály (FTC) szerint a pályaválasztás új rendje kivitelezhetetlen. Az FTC és az MTK úgy döntött, hogy mérkőzésük előtt nem adják oda másnak a pályát. A kisegyesületek pedig hiába bérlik ki valamelyik nagy pályát, ha a két nagy máshol játszik éppen, nincs bevétel. Így az első osztály képviselői beadványban kérték, hogy a pályakérdés megoldásáig függesszék fel a határozatot. (1921. 08. 08.: az MLSZ visszavonult, a beadványt elfogadták)
Sportlap 1921. 08. 03. MLSZ tanácsülés Fodor után Malaky is szembehelyezkedik az új pályaválasztási szabály-javaslattal. Langfelder „melegen üdvözli a tanácsot múltkori határozatáért, amivel szemben az MTK–FTC csapat egy korcsmában összeül, onnan diktál és terrort használ.”
A Tanács végül elfogadja Malaky indítványát, azaz nincs kötelező pályaválasztás, de a pályaválasztó ellenfele pályáját nem választhatja.
Magyarán: a Budai-FTC meccset bárhol játszhatták, kivéve az Üllői úton. Úgy tudom, a profizmussal változott ez meg, szabad volt a vásár.
