Keresés

Részletes keresés

Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.21 0 0 2460
Tegnap - a felhozott példa (Újpest-Bocskai) miatt - pontatlanul fogalmaztam. Természetesen az egyenlőtlenségek nem a Budapest-vidék törésvonal mentén húzódtak, hanem a nagycsapat-középcsapat oppozíció mentén (a középcsapat volt a bevett kifejezés).
Ez természetesen mindenhol így van, ahol profizmus van, viszont itt a gazdasági egyenlőtlenségek a pályaválasztás adás-vétele miatt túlzottan is belejátszottak az erőviszonyok alakulásába.

A kérdés tehát az, hogy ennek megszűnte mennyiben járult hozzá az erőviszonyok átrendeződéséhez. Én úgy gondolom, hogy jelentősen, ám azt is figyelembe kell vennünk, hogy az átrendeződésből a visszacsatolt városok csapatai (Nagyvárad, Kolozsvár, Újvidék), és a nagy cégcsapatok (Csepel, Gamma) jöttek ki legjobban. A revíziói előtti vidéki magyar városok csapatai jobban szerepeltek ugyan, mint korábban, de látványosan előretörésről azért nem beszélhetünk.

Azért szívesen látnék olyan kimutatást, hogy a 26-44 között jelentős szerepet játszó kb. 15 klubnak hogyan alakult a valóban hazai pályán játszott mérkőzéseinek aránya.
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.21 0 0 2459
29/30-ban miért csak öt meccs volt hazai pályán?
Előzmény: Bozsik stadion (2457)
Bozsik stadion Creative Commons License 2007.06.21 0 0 2458
Itt sorakoznak a Kispest kapusai:

1926 Pósza, Weisz Gyula, Török
1927-33 Dénes József
1928 Kutrucz
1933 Dobozy
1933-46 Gergő (Gengeliczky)
1934-37 Vági
1937-38 Kósa (Kohn) II Károly
1938-40 Boldizsár Géza
1938-41 Vécsey (Wéber) Adolf
1941 Bogár
1942-43 Boldizsár Géza
1943-44 Bozsik I István
1944-46 Mindszenti (Minich) Pál
Előzmény: Törölt nick (2455)
Bozsik stadion Creative Commons License 2007.06.21 0 0 2457
Megnéztem néhány évet, hol játszott a Kispest.

1925-26
7: Hungária út
5: Üllői út (ebből 1 a Sárkány utcában elmaradt)
4: Sárkány u.
2: Határ u.
1: Újpest, Lóversenytér, Erzsébet u., Lágymányos

1926-27
8: Üllői út (ebből 1 a Sárkány utcában elmaradt)
3: Hungária út
1: Sárkány u., Postás pálya, Lóversenytér, Határ u., Újpest, Szeged, Szombathely

1927-28 (megépült a lelátó)
11: Sárkány u
4: Hungária út
1: Üllői út, Debrecen, Szeged, Miskolc, Újpest, Határ u., Szombathely

1928-29
10: Sárkány u.
4: Hungária út
2: Újpest, Üllőiút
1: Debrecen, Szombathely, Kaposvár, Szeged

1929-30
5: Sárkány u, Hungária út
4: Üllői út
2: Újpest, Pécs
1: Kaposvár, Debrecen, Szeged, Miskolc
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.21 0 0 2454
26-os kartell
Sporthírlap 1944. 01. 05. Cikksorozat a Fradi történetéről
1926. július 12-én tanácskozott a Nemzeti Kaszinóban Brüll, Gschwindt és Aschner. A profizmusról már megállapodtak, de ezen a titkos találkozón döntöttek arról, hogy a három klub kartellt köt. (részletekről nincs szó)


Egyébként ez egy nagyon jó cikksorozat volt, sajnos mikor ráakadtam, idő hiánáyban én csak átfutottam. Továbbá - reflektálva hármas e-mailváltásainkra - összességében én a Sporthírlapot jobban kedvelem, mint a Nemzeti Sportot. Összeállításokat, adatokat inkább az NS-ből lehet nyerni, ez igaz, de egyébként, például az ilyen cikksorozatok miatt, szerintem a Sporthírlapból jobban megismerhető a futball múltja.
Előzmény: lg23 (2446)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2453
Ez a Kósa, aki eredetileg Kohn volt, és a Bocskaiban is védett? Külföldön is játszott.
Előzmény: Törölt nick (2449)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2447
Szerintem ez más Monostori lehet. Én is fedeztem már fel azonos nevű, azonos posztú játékosokat, akik tuti nem azonosak :D Pl. Újpesten volt egy Pozsonyi nevű jobbszélső, majd alig néhány év múlva a Dorogban volt egy Pozsonyi nevű jobbszélső. Vagy a Pereces tele volt Futó nevű játékosokkal...
Előzmény: Bozsik stadion (2445)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2446
És a Kartell 1926-os alakulása?
Előzmény: Tempó Vasutas! (2442)
Bozsik stadion Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2445
Elmaradásaim: Gergőt 1913-ban Gengeliczky néven anyakönyvezték.

Monostori mikor játszott a Perecesben?

Az 1957-es futballtörténetben: Galambos Antal, Horváth Imre, Tímár István, Varga József.
Nálam: Galambos József, Horváth Gábor, Tímár Ferenc, Varga Ferenc.
Tichy, Machos, Bozsik egyezik.
Bozsik stadion Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2444
1939. VI. 25. a diósgyőri stadion avatása: DiMÁVAG - Kispest 6-2
Előzmény: lg23 (2432)
Bozsik stadion Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2443
A Kispestnél érdekesen alakult ez a dolog. Pontos adataim nincsenek, mivel még senki nem publikálta a csapat összes mérkőzését. A kezdetekben voltak olyan csapatok, amelyek nem óhajtottak a falu végén található homokbuckás pályán játszani. Később anyagi okokból adta el a pályaválasztó jogát. Az 1945-46-os bajnokságban a Legjobb 10 első körében a bundaügy miatt elmaradt Szombathelyen a meccs. A "visszavágó"-ra is Szombathelyen került sor. Nyilván így érte meg jobban a Kispestnek.
Előzmény: Tempó Vasutas! (2423)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2442
Most találtam ki őket.:)
Nem.

Pl. 21-ben volt nagyobb vita erről (ekkor nyilatkozott Langfelder is)

Sporthírlap 1921. 07. 14.
„A pályaválasztás a magyar futball történetében mindig nagy szerepet játszott. Régente az egyesületek féltékenyen vigyáztak pályaválasztási jogukra és kérlelhetetlenül kivitték ellenfelüket a nekik kedvezőbb pályára. Később mindinkább kompromisszum tárgya lett a pályaválasztás és a nagy pályatulajdonos egyesületekkel szemben a legritkább esetben éltek a kisebb egyesületek pályaválasztási jogukkal. […] Természetesen ez a rendszer nem nagyon biztosította a bajnokság realitását. […] Az idén három olyan egyesület esett ki az első osztályból (33, Vasas, MAFC), amelynek nem volt saját pályája. Úgy látszik, ez a meglehetősen igazságtalan szituáció indította arra az intézőbizottságot, hogy oly módon változtassa meg a pályaválasztási szabályt, hogy a pályaválasztás a jövőben nem jog, hanem kötelesség lesz az egyesületekre nézve. Nincs többé pályaválasztási jog feladás, de pályaválasztási jog adás-vétel sem. Minden egyesület köteles lesz élni a pályaválasztási jogával, s egyik ellenfele ellen sem választhatja annak a saját pályáját.”


Sporthírlap 1921. 08. 01.
Malaky Mihály (FTC) szerint a pályaválasztás új rendje kivitelezhetetlen. Az FTC és az MTK úgy döntött, hogy mérkőzésük előtt nem adják oda másnak a pályát. A kisegyesületek pedig hiába bérlik ki valamelyik nagy pályát, ha a két nagy máshol játszik éppen, nincs bevétel. Így az első osztály képviselői beadványban kérték, hogy a pályakérdés megoldásáig függesszék fel a határozatot. (1921. 08. 08.: az MLSZ visszavonult, a beadványt elfogadták)


Sportlap 1921. 08. 03.
MLSZ tanácsülés
Fodor után Malaky is szembehelyezkedik az új pályaválasztási szabály-javaslattal. Langfelder „melegen üdvözli a tanácsot múltkori határozatáért, amivel szemben az MTK–FTC csapat egy korcsmában összeül, onnan diktál és terrort használ.”

A Tanács végül elfogadja Malaky indítványát, azaz nincs kötelező pályaválasztás, de a pályaválasztó ellenfele pályáját nem választhatja.

Magyarán: a Budai-FTC meccset bárhol játszhatták, kivéve az Üllői úton.
Úgy tudom, a profizmussal változott ez meg, szabad volt a vásár.
Előzmény: lg23 (2441)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2441
Honnan vannak az adatok/idézetek Langfelder szövegéről és a kartellről?
Előzmény: Tempó Vasutas! (2438)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2440

OFF:

 

ezt ismeritek?

 

http://www.bparchiv.hu/cgi-bin/lakas/lakas.pl

 

Meg lehet nézni, hogy az ősök hol laktak :)

Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2439
1925-ös.
Annyira tetszett, hogy be kellett tennem. A Sporthírlapból írtam ki egyébként.
Előzmény: Törölt nick (2437)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2438
A magyar futballt "legfelsőbb szinten" kartellek mozgatták. Először az MTK és az FTC osztotta fel a piacot, pl. válogatott meccsek bevételének megosztása révén, aztán ehhez kapcsolódott az Újpest. Az újpesti Langfelder 21-ben még felháborodva nyilatkozta, hogy az "„az MTK–FTC csapat egy korcsmában összeül, onnan diktál, és terrort használ”. Tényleg volt ilyen kocsma: az Akácfa utcai Sárhányó, az MLSZ vezetőségik előtt a nagyok (többnyire Malaky és Fodor) itt mondta meg a kicsiknek, hogy mire kell szavazni...
1926. július 12-én tanácskozott a Nemzeti Kaszinóban Brüll, Gschwindt és Aschner. Meg is kötöttek egy kartellt, nem tudom biztosan, de talán ez lehetett a játékos-kartell. Ez úgy működött, ha a három csapat közül valamelyikük tárgyal egy játékossal, akkor a másik csapat csak akkor tehet ajánlatot a labdarúgónak, ha az első klub visszalépett szerződtetési szándékától. Illetve talán olyan passzusa is volt, hogy egymás játékosaival csak a klub beleegyezésével tárgyalhatnak. Ilyen szerződést egyébkét 34-ben a Bocskai és a Hungária is kötött, és talán volt ilyen megállapodás a Ferencváros és a Bocskai között is. (Oda akarok kilyukadni, hogy a kartell majdnem négy szereplős lett, aztán máshogy alakultak a dolgok).
(Azért nehéz ezekről pontosan írni, mert a lapok - érthető okokból - nem szívesen cikkeztek ilyen kényes témákról.)


Viszont a rendszer sajátossága volt, hogy a kiscsapatok érdekeit is védte. Amikor szóba került 29-ben (?), hogy egy új szabály szerint ne lehessen pályaválasztói jogot adni-venni, akkor a kiscsapatok elsőként tiltakoztak, mert ők majdhogynem ebből éltek.
Szóval hatalmas egyenlőtlenségek voltak a magyar futballban, melynek oka mindenekelőtt a pályahelyzet (közvetve a pénzhiány) volt, illetve az, hogy csak néhány klub tudott nagyobb támogatottságra szert tenni.
Ha minden csapatnak van legalább saját pályája, és mindenkinek kötelessége saját pályáján játszani, akkor meggyőződésem, hogy ugyanúgy a két, majd három nagy csapat végez rendre a tabella élén, de hogy nem lett volna ilyen nyomasztó fölényük, abban biztos vagyok.
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2436

"Bruno Roghi írása a Gazetta dello Sport-ban"

 

De ugye nem a mai számról van szó, amit az nb1.hu fordítása alapján másoltál be? :D

Előzmény: Tempó Vasutas! (2435)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2435
Nem akarom megszakítani a témát, de ezt nem lehet kihagyni.


„Minden [olasz] egyesület, amely valamire becsüli magát, elküldi a trénerét Budapestre és futballistákat importál.”
(Bruno Roghi írása a Gazetta dello Sport-ban)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2434
A MÁV úgy profitált ebből, hogy háborús időkben e gyárakban (a vasutas csapatok jellemzően járműjvaítókban működtek) ugrásszerűen megnőtt a foglalkoztatottak száma. Sok munkás fizette a kis 50 filléres, egy pengős havi tagdíját. Első ránézésre nem számít egy pengő. De amikor 1500-an fizették be - abból megélt egy sportegyesület.
Előzmény: Törölt nick (2431)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2432
Diósgyőrben a bástyás körlelátó is ekkor épült?
Előzmény: Törölt nick (2431)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2430

Soroksár, Újpest (Újpest FC, Phöbus), Kispest, Budafok, stb. is vidéknek számított, de én a fővárosiak közé számoltam az ezek ellen játszott meccseket!

 

34 alkalommal utazott az Újpest vidékre az említett szezonokban a 11 pályaválasztóijog-csere mellett. Vagyis az esetek 75%-ában vidéken játszottuk le a meccset! Voltak kivételes szezonok, pont egy ilyet találtál meg :D

Előzmény: Törölt nick (2428)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2429

A 2. pont kissé érthetőbben: a 20-as évek második felében és a 30-as években a fővárosi nagy hármas kiemelkedően jobb anyagi körülmények között működött, mint a vidéki klubok, míg ezek az anyagi körülmények a 40-es évek elejére igen jelentősen megváltoztak a vidékiek javára. Ennek leginkább a struktúrális felépítés közötti különbésg az oka.

 

Háborús viszonyok között az állami vállalatok (bányák, vasút, satöbbi) minden valószínűség szerint jobban prosperáltak, mint a magáncégek (pl. Gschweidl Likőrgyára)...

 

Szerintem ennek igen jelentős szerepe volt a vidéki futball előretörésében, és megmagyarázza a korábbi elmaradottságát is.

Előzmény: lg23 (2427)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2427

Szerintem ennél a pályaválasztósdinál sokkal nagyobb szerepe volt három tényezőnek a vidéki futball előretörésében:

 

1. a TV által már említett nagyvállalati háttérnek a kis mecénásokkal szemben

2. A fővárosi három csapatot inkább a mecénásoktól függő klubnak lehet besorolni (még ha nagyobb volumenben is, mint a többieket) mint vállalati csapatnak, így az ő idejük is valamennyire "lejárt"

3. Gidófalvy nem csak megtörte a fővárosi nagy hármas egyeduralmát az MLSZ berkein belül, hanem gyakorlatilag a vidéket hozta pozícióba.

 

Ez a három tényező, valamint a magyar futball általános meggyengülése játszhatott szerepet (ha mindenhol rossz a foci, bárki nyerhet a sok gyenge közül) a vidék előretörésében - szerintem.

 

A magyar futball és futballisták megbecsültségéről majd hozok írok két utalást este, otthonról...

Előzmény: lg23 (2426)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2426

Szerintem tényleg sarkosan van megfogalmazva, mert a legtöbb ilyen "hazai pályás" meccs az jellemzően a kisebb fővárosi csapatok ellen volt, akiknek amúgy sem volt első osztályú meccsre alkalmas pályája. Pl. Vasas, III. Kerület, Nemzeti, Budai 11, Törekvés, Szürketaxi, ill. 1926 előtt a Zuglói AC és az UTSE!

 

Vidéki csapattal az Újpest 1926 és 1939 között a következő években játszott mindkétszer hazai pályán:

 

1926/27: -

1927/28: Bocskay, Sabaria

1928/29: -

1929/30: Attila, Somogy

1930/31: -

1931/32: -

1932/33: -

1933/34: Szeged, Attila, Somogy

1934/35: Somogy, Bocskay, Attila

1935/36: -

1936/37: -

1937/38: -

1938/39: Bocskay

 

13 szezon alatt mindössze 11 alkalommal fordult elő, hogy az Újpest hazai pályán játszott volna egy vidéki ellenfelével, míg 35 alkalommal lement a csapat vidékre. Miközben a vizsgált 13 szezon alatt mindössze 2-szer fordult elő, hogy a III. Kerülettel nem Újpesten játszottunk... pedig majdnem végig első osztályúak voltak.

 

Sőt, a tendenciákat figyelembevéve, én úgy gondolom, hogy sokszor az is közrejátszhatott, hogy a vidéki klub mintegy "kérte" a fővárosit, hogy vegye meg a pályaválasztói jogát, hiszen így a jegybevételnél nagyobb bevételre tehetett szert. Főleg a kiesést már elkerülő csapatok szezon végi meccseire igaz ez. Ja és azért is jellemző, mert pl. az 1930. tavaszi utolsó fordulóban az Attila - Újpest meccsre nem az Újpest FC vette meg a pályaválasztói jogot az Attilától, hanem a szurkolók dobták össze rá a pénzt, hogy saját pályájukon ünnepelhessék meg a bajnokcsapatot! Nem bizniszelés volt, hanem rajongás :D

Előzmény: Tempó Vasutas! (2423)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2424
Tudtommal vasutasokat nem soroztak be. Nem csak vasutas futballistákat, hanem senkit.
Az, hogy mennyit ért a sportolói státusz nem igazán tudom. De meglátásom szerint a focistáknak korántsem volt akkora presztízse, mint az logikusnak tűnik. Hasonlították őket prostituáltakhoz, vagy a régi idők színésznőihez. Akiket egyszerre csodáltak és néztek le.
Előzmény: gazsi80 (2422)
Tempó Vasutas! Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2423
A Fradi és az MTK pályára nyilván az ellenfél vitte az Újpestet.
Összehasonlításul, az Újpest és a Bocskai hazai pályán játszott meccseinek száma (amikor a Bocskai is első osztályú volt). Az első szám az Újpesté, a második a Bocskaié

1927/28 14/9
1928/29 14/11
1929/30 15/10
1930/31 15/11
1931/32 13/10
1932/33 11/11
1933/34 15/11
1934/35 15/11
1935/36 14/14
1936/37 16/13
1937/38 12*/13 !!!
1938/39 15/11
1939/40 12/12

13 szezonban az Újpest 181, a Bocskai 147 bajnoki meccset játszott saját stadionjában. Nagyon kíváncsi lennék pl. a Kispestre ugyanebben az időszakban (Bozsik stadion biztos tudja), szerintem hasonló lehetett, mint a Bocskaié. Illetve érdekelne még az FTC és az MTK, de szerintem erről közöttünk senkinek sincs adata.
Jó lenne kiszámolni az Újpest példáján, hogy az lg által megadott mintegy 20 év során hogyan változott a hazai meccsek aránya. Az ránézésre látszik, hogy a harmincas évek végéig meghaladta az 50 százalékot, 39/40 től viszont mindig 50 százalék volt (39/40-ben azért volt csak 12 meccse az Újpestnek, mert a Nemzeti visszalépett, tehát elvileg akkor is 50 százalék jött ki).
Namost képzeljük el azt a helyzetet, hogy a nagy klubok éveken át megvették a pályaválasztói jogot (a csúcs az volt, amikor 27-ben a Fradi 25 ezer pengőt fizetett a Sabariának), e vidéki gyerekeket (akik tisztelték is az ellenfelet) meg jól meghintették Pesten. A háború idején viszont a nagyoknak kellett több száz kilométert utazni, hogy aztán 6-8 ezer, nem kimondottan barátságos néző előtt érjenek el valami eredményt, olyan csapatok ellen, akik a revízió miatt eleve tele lehettek becsvággyal.
Lehet, hogy ez így nagyon sarkosan van megfogalmazva, de talán van benne logika.
Előzmény: lg23 (2417)
gazsi80 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2422
Erről a világháborús sorozósdiról jut eszembe. Ha azt állítjuk, hogy nagyjából ekkoriban már "félamatőr", "álamatőr" státuszban játszottak a labdarúgók, akkor a fenntartók, mecénások, vállalatok hogyhogy nem tudták felmentetni őket? A vasutasoknál, közlekedésieknél, postásoknál is ekkora volt a sorozottak aránya?
Meglepően sok sportoló halt meg különböző frontokon a világháború alatt. Kíváncsi lennék mit mondana erre egy olyan valaki, aki a sportok társadalomba való beágyazottságának történetéből jobban képben van. Én feltételezem, hogy mély beágyazottság esetén a sportolói státusz felmentést adhat a hadkötelezettség alól (mint azt látjuk a későbbiekben).
Előzmény: lg23 (2421)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2421

Az UTÉ-ból az első világháborúban szinte mindenkit elvittek, az első csapat keretéből négyen estek el (és még rengeteg 2-3. csapatbéli, illetve más sportágat űző uteista is a harcmezőn maradt). Emléküket márványtábla őrzi a stadionban.

 

Többször előfordult, hogy a csapat nem is tudott kiállni! Az 1915 tavaszi ligabajnokságra például ezért nem is nevezett a csapat. Egyszerűen nem volt 11 játékosa...

 

Sőt, ha már a hazai pálya elvesztése... Az I. világháború alatt a Monarchia hadserege az Északi összekötő vasúti hidat, mint hadászati szempontból fontos objektumot lezáratta, senki nem kelhetett át rajta. Így a Népszigeti áplya megközelíthetetlenné vált... 1914. nyara és 1918. januárja között az UTE által játszott 41 hivatalos mérkőzésből mindössze 2-t játszhattunk a Népszigeti pályán...

Előzmény: Tempó Vasutas! (2418)
gazsi80 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2420
Érdekes ez a BLK. 1912-ben alapítják, de 1914-ig jegyzeteim szerint nem vett részt semmilyen bajnokságban (Budapest, MLSZ-kiírások). Egy kisegyesület nagy napjai a 30-es évek végén, 20 évnyi fennállás után.
Előzmény: Törölt nick (2400)
lg23 Creative Commons License 2007.06.20 0 0 2419

1926/27-ben, a 18 meccsünket összesen mindössze 5 helyszínen játszottuk le:

 

Megyeri út: 9 meccs

Üllői út: 4

Hungária krt.: 3

Szeged: 1

Szombathely: 1

 

Az 1929/30-as, első bajnoki címes, sok hazaimeccses, 22 fordulós szezonban 6 helyszínen játszottunk:

 

Megyeri út: 15

Hungária krt.: 2

Üllői út: 2

Pécs, Millenáris, Szeged: 1-1

Előzmény: lg23 (2417)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!