Saskőy ... az a bizonyos MTK elleni meccs volt az egyetlen pályafutásom során, amikor kijelentettem, hogy a bíró hibás, a bíró rosszul vezette a mérkőzést (azt hiszem ezeknél valamivel durvább szavakat is használtam).
Ha már így benne vagyunk, elárulom, hogy egy külföldön élő személy kérésére az állami anyakönyvekben az Alexander családnak néztem utána. Igen, ahhoz a felekezethez tartoztak. Viszont én tíz generációra visszamenőleg tudom igazolni, hogy az őseim között nem voltak. Annak idején csak négyet kellett, de jobb az óvatosság. Erről jut eszembe, 1943-44 táján a Kispest vezetői többször is nyilatkozták, hogy Hrotkó II-t és Füzesit átadták. Kinek és miért? Más klubok is átadtak?
Springer engem sem igazán érdekel (ráadásul tudom, mi az igazság vele kapcsolatban), csak rákérdeztem (érdekesség: Springer unokája 44 őszén a TF-en tanult, megtaláltam a főiskolai törzskönyvben). Aztán az is eszembe jutott, hogy Te vélhetően nem keresztleveleket, hanem (állami?) anyakönyveket néztél.
Jut eszembe: az egyik gyulai levéltáros 1914 előtti rendbontásokról írta a szakdolgozatát a szegedi egyetemen. Érdekes és igényes munka volt.
Kléber Gábor öccse Kléber II néven 1929. decemberében egy bajnoki mérkőzést játszott a Kispest FC-ben. A Kispest B-ben is szerepelt néhányszor. Tud-e róla valaki bővebbet?
Alapból tényleg nem túl logikus a Nemzeti létezése. Ugyanis egy kategóriába sem sorolható. Nem rendelkezett sem lokális bázissal (az ember azt se tudná megmondani, melyik kerülethez kötődtek, a stadionjaikat meg mindig bérelték), sem társadalmi alapon szerveződő bázissal, és még csak országos szurkolótáborral rendelkező sikercsapat sem voltak. (FTC-re bezzeg mindhárom igaz volt). Viszont többször is előfordult, hogy a Nemzeti - Újpest meccsre 10 000 néző volt kíváncsi a Millenárison, míg a visszavágó rendre 3-5000 nézőt vonzott Újpestre. Itt még csak arról sem volt szó, hogy kettős rangadót rendeztek (Nemzeti - Újpesten 15 ezer néző is volt, a Hungária körúton, de azt gondolom egy Hungária - Ferencváros előtt rendezték). Ami azért érdekes. Persze ezek a nézőszámok a 30-as évek elején voltak.
Szürketaxi (szerintem a legkedvesebb nevű klub az első osztály történetében)
Sporthírlap 1932. 02. 06. Megalakult a Szürketaxi FC, az Autotaxi hozta létre. Szürke-barna a színük, edzőjük Schlosser Imre. A BVSC Szőnyi úti pályáját vették bérbe.
Nemzeti Sport 1939. 07. 09. A Szürketaxi beolvadt a WMFC-be, de az MLSZ később nem engedélyezte a fúziót.
Sporthírlap 1939. 07. 15. A Szürketaxinak nem lett volna szabad hivatásos játékosokat alkalmaznia, de a klubot már 1932-ben szabálytalanul vették fel az MLSZ-be. Szintén nem lett volna szabad a Phöbusnak profikat alkalmaznia.
Szerintem nem lesz hosszabb. Nem szép ilyet mondani, és lehet, hogy nincs is igazam, de azt hiszem, ezek a klubok nem sok embernek hiányoztak.
Ezt pl. a Nemzeti Sport 1934. 06. 25-i számában megjelent, feltűnően vidékbarát cikkére alapozom. Tehát: A PLASZ-ban felmerült, hogy létszámot emeljenek. A Nemzeti Sport szerint ez csak egyszer fordult elő, amikor 1927-ben a Budai esett ki (akkor 10-ről 12-re emelték a létszámot). Később mindig vidékiek voltak a kiesők, akik hiába kérvényezték a létszámemelést. Ezek „mind lepattantak a PLASZ sziklaszilárd állásfoglalásáról: nem szabad ilyen sportszerűtlen intézkedésekkel aláásni a bajnokság komolyságába vetett hitet.” Most a Nemzeti esett ki, de a PLASZ szeretne létszámot emelni. Pedig „a Nemzeti típusa azoknak a fővárosi egyleteknek, amelyeknek nincs annyi közönségük, hogy egy csapatra való felszerelést tudnának vásárolni egy szezon saját fizető nézőiből.”
