Springer engem sem igazán érdekel (ráadásul tudom, mi az igazság vele kapcsolatban), csak rákérdeztem (érdekesség: Springer unokája 44 őszén a TF-en tanult, megtaláltam a főiskolai törzskönyvben). Aztán az is eszembe jutott, hogy Te vélhetően nem keresztleveleket, hanem (állami?) anyakönyveket néztél.
Jut eszembe: az egyik gyulai levéltáros 1914 előtti rendbontásokról írta a szakdolgozatát a szegedi egyetemen. Érdekes és igényes munka volt.
Kléber Gábor öccse Kléber II néven 1929. decemberében egy bajnoki mérkőzést játszott a Kispest FC-ben. A Kispest B-ben is szerepelt néhányszor. Tud-e róla valaki bővebbet?
Alapból tényleg nem túl logikus a Nemzeti létezése. Ugyanis egy kategóriába sem sorolható. Nem rendelkezett sem lokális bázissal (az ember azt se tudná megmondani, melyik kerülethez kötődtek, a stadionjaikat meg mindig bérelték), sem társadalmi alapon szerveződő bázissal, és még csak országos szurkolótáborral rendelkező sikercsapat sem voltak. (FTC-re bezzeg mindhárom igaz volt). Viszont többször is előfordult, hogy a Nemzeti - Újpest meccsre 10 000 néző volt kíváncsi a Millenárison, míg a visszavágó rendre 3-5000 nézőt vonzott Újpestre. Itt még csak arról sem volt szó, hogy kettős rangadót rendeztek (Nemzeti - Újpesten 15 ezer néző is volt, a Hungária körúton, de azt gondolom egy Hungária - Ferencváros előtt rendezték). Ami azért érdekes. Persze ezek a nézőszámok a 30-as évek elején voltak.
Szürketaxi (szerintem a legkedvesebb nevű klub az első osztály történetében)
Sporthírlap 1932. 02. 06. Megalakult a Szürketaxi FC, az Autotaxi hozta létre. Szürke-barna a színük, edzőjük Schlosser Imre. A BVSC Szőnyi úti pályáját vették bérbe.
Nemzeti Sport 1939. 07. 09. A Szürketaxi beolvadt a WMFC-be, de az MLSZ később nem engedélyezte a fúziót.
Sporthírlap 1939. 07. 15. A Szürketaxinak nem lett volna szabad hivatásos játékosokat alkalmaznia, de a klubot már 1932-ben szabálytalanul vették fel az MLSZ-be. Szintén nem lett volna szabad a Phöbusnak profikat alkalmaznia.
Szerintem nem lesz hosszabb. Nem szép ilyet mondani, és lehet, hogy nincs is igazam, de azt hiszem, ezek a klubok nem sok embernek hiányoztak.
Ezt pl. a Nemzeti Sport 1934. 06. 25-i számában megjelent, feltűnően vidékbarát cikkére alapozom. Tehát: A PLASZ-ban felmerült, hogy létszámot emeljenek. A Nemzeti Sport szerint ez csak egyszer fordult elő, amikor 1927-ben a Budai esett ki (akkor 10-ről 12-re emelték a létszámot). Később mindig vidékiek voltak a kiesők, akik hiába kérvényezték a létszámemelést. Ezek „mind lepattantak a PLASZ sziklaszilárd állásfoglalásáról: nem szabad ilyen sportszerűtlen intézkedésekkel aláásni a bajnokság komolyságába vetett hitet.” Most a Nemzeti esett ki, de a PLASZ szeretne létszámot emelni. Pedig „a Nemzeti típusa azoknak a fővárosi egyleteknek, amelyeknek nincs annyi közönségük, hogy egy csapatra való felszerelést tudnának vásárolni egy szezon saját fizető nézőiből.”
Ő volt az, akinek a lábfején valamilyen kisebb seb keletkezett, és pár nap alatt meghalt? A jegyzeteimben nem szerepel, de valami ilyesmi sztorit biztos, hogy olvastam. Csak mivel számomra nem volt túl érdekes, nem írtam ki.
Gondolom, ez a 21. decemberi meccs ami után néhány Kispest szurkoló boxerrel tanította móresre a bírót. Eztuán tiltották be Pesten a focit másfél hónapra.
A Magyar Sportot Pesten, vagy Békéscsabán, netán Szegeden találtad meg? Az OSZK-ban, úgy emlékszem, nem sok száma van meg. Nem is tudom, hogy volt-e a déli kerületnek olyan lapja, amely tartósan (éveken át) megjelent volna.
Sagulyt itt találtam a jegyzeteimben: Ebből nyilvánvaló, hogy már 27-ben Békéscsabán volt.
A Sport (Békéscsaba) 1927. 09. 19. Cikk: sportra mozgósít a Bohn-gyár Bohn József: nemrég költözött Békéscsabára, „fiatal gyártulajdonos”. „A gyár igazgatója Császár János, a tulajdonos sportterveinek valóra váltója.” Császár a klub elnöke, egyben a CSAK futballszakosztályának vezetője. Alakuló közgyűlés: 1927. augusztus 30. A gyár telkén új sporttelep épül. Edző: Saguly János, a Kispest volt játékosa (Saguly eredetileg csabai játékos volt, 1924-27 között játszott a Kispestben. A Bohn trenírozása mellett a CSAK-ban futballozik). Bohn a „legideálisabb sportember”, „ki azt akarja, hogy minden munkása testén át is fejlessze lelkét, szelleme kultúráját”. Egyelőre csak barátságos meccseket játszanak.
Az a profiperben tett vallomásából kitűnik, hogy Saguly már jóval 24 előtt Kispesten játszott, de ez nyilván neked sem új. Viszont a vallomásból az sem egyértelmű, hogy eredetileg csabai lett volna, de ha találtál ilyen anyakönyvet, az vélhetően azt jelenti, hogy 1920 körül Pestre mehetett egyetemre. Bár az meg gyanús, hogy az apjának ígértek boltot, ha az Békéscsabán volt (vagy az is lehet, hogy az egész család költözött és Saguly korábban nem is volt CSAK játékos). Pár hónapja az egyik békéscsabai fórumon ajánlottak nekem egy könyvet, ami Békéscsapa sporttörténetéről szól, talán abból több minden kiderül. Egyébént pedig a békéscsabai sportsajtó nagyon jó volt, de ezt talán már írtam itt.
Még egy kérdés: anyakönyvet hol találtál? MOL-mormon gyűjtemény? (ha igen, egy Springer-keresztlevelet is szerezhetnél, a fórumokon szokták keresgélni.:) Egyszer majd rászánok egy napot és előkeresem.:))
Iszonyatosan tevékeny vagyok! Kürti, a Kispest csatára 1938. XI. 12-én vérmérgezésben meghalt. Tud-e valaki róla valamit? Keresztnév, korábbi csapatai?
1922. I. 13. Igazgató Tanács
A KAC professzionista ügyében hozott és a KAC-nak a tagok sorábóli törlését javasoló fegyelmi bizottsági határozatot 24:2 szavazat arányban elveti és a fegyelmi bizottság határozatában foglalt enyhítő klauzula gyakorlati keresztülviteleképpen Szieberth Imre tanácstag következő javaslatát fogadja el: A Kispesti Atletikai Clubot vezetőségének szabálytalan működése miatt tönkretenni nem szabad. Módot kell tehát nyújtani, hogy oly vezetőséget válasszanak, amely az amatőr szabályok szigorú alkalmazásával működik. A KAC tehát utasítandó, hogy folyó év február hó 1-ig közgyűlést hívjon össze, amely új vezetőséget választ. Ebben a régiek közül senki helyet nem foglalhat és sem nyíltan, sem burkoltan nem vehet részt a club irányításában. Ha a KAC ezt elfogadja és a közgyűlési jegyzőkönyvet január 31-én estig bemutatja, úgy tovább játszhatik a bajnokságért. Ha ezt nem teszi, automatice megszűnt az MLSZ tagja lenni és csapata a bajnoki listából törlendő. Ez az indítvány nem törli a fellebbezési tanács által kimondott ítéleteket, amelyek teljes egészükben érvényben maradnak.
1922. I. 12. A Fellebbezési Tanács Boldog Nándor intéző büntetését 1 évvel, 1923. I. 5-ig leszállítja. Mihalek József KAC játékost az amatőrség ellen elkövetett vétség miatt bizonyítékok hiányában felmenti.
Forrás: Az MLSZ Hivatalos Közlönye
1922. I. 9.
Pesti levél
Bevégeztetett! Rövid ideig tartó dicsőséges szereplés után a KAC visszatér oda, ahonnan a háború folyamán sikerült előbbvergődnie - a második osztályba. Tragikus ennek az egyesületnek a sorsa. A sportkedvelő közönség osztatlan szimpátiáját bírta, játéka mindig fair, közönsége - eltekintve a legutóbbi MTK - KAC mérkőzésen történtektől - a legcsendesebb mind között. Szorgalmasan dolgozó együttes, melyet látszat szerint sportszerű gondolkodás, egyesületükhöz való hűséges ragaszkodás tart össze. Ki gondolta volna ...? Sorsát megérdemelte, de amennyire örülünk az álamatőr klubok egyike bűnhődésének, olyannyira meg kell vetnünk azokat a személyeket, kik egyrészt, mint a KAC titkos profialapra való helyezkedésének legfőbb előmozdítói, később a legcsekélyebb erkölcsi érzésről sem tanuskodva, önmaguk árulták el hiúságból klubjukat, másrészt azokat a jelenlegi KAC-vezetőket, akik egyik nap bevallottak, másnap ferdítettek, harmadik nap fenyegetőztek; s midőn már minden bizonyítva volt, semmiről sem akartak tudni. Férfiatlan, gyerekes, komikus volt, ahogyan a KAC-vezetők vi- selkedtek, - de érthető. Saját megalázásuk árán is jobb sorsra érdemes egyesületüket próbálták menteni. Olyan módon, amint elgondolták, valóban lehetetlen volt, de ha fenyegetőzésüket cselekvés követte volna, s az ismertebb egyesületek nagyrészét leleplező, beígért önkéntelen purifikálási lavinát meg merték volna indítani, talán saját egyesületükkel szemben többre jutottak volna. Hiszen fenyegetőzéseikkel nyitott kaput döngettek, mert nyílt titok, hogy a KAC fenyegetései erős alappal bírnak. Nem ejt-e gondolkodóba mindenkit az az amatőrizmus, melynek alapján az a klub áll, mely befogad egy játékost, ki egyesületéből azért megy el, mivel 2000 korona havi fizetését nem akarják 3000-re felemelni. És mit szóljunk Mayer úrhoz! Mayer úr a KAC intézője, nemrégen még elég jelentős szerepet játszott a főváros futballsportjában. A KAC mérkőzésein a taccsvonal közelében volt mindig látható a pirospozsgás, jó húsban levő Mayer úr, ki civilben fakereskedő. Valósággal diktátori szerepet játszott klubjában, de el kell ismerni, az ő nevéhez fűződik a KAC aranykora sport- és pénzértékben nézve a dol- gokat. Joggal arrogálhatott magának eredményes működése után különleges működési kört, de ha már látta, hogy nem hajlandók azt neki biztosítani, nem lett volna szabad bosszúból ellenük fordulni. Elvégre bármennyire hálátlan is a gyermek, mégis az apja gyermeke, kinek rosszaságát sohasem illik dobraütni, különösen pedig akkor nem, ha annak fő előidézője maga az apa. A tolvajbecsület is megköveteli, hogy legalább egymást kíméljük, bármilyen körülmények között.
(Magyar Sport)
Újra a fedélzeten! Ne kérdezze senki, hogyan sikerült! Nem tudom.
TV! A profiper ítéletét az MLSZ közlönyből írtam ki.
Sagulyról annyit, 1927. őszén nem játszott a Kispestben, de a közlöny szerint 1928. januárjában igazolt Békéscsabára. Békéscsabán vagy az 1900-as vagy az 1903-as anyakönyvben találtam egy Saguly Jánost. Nem reméltem, hogy ő a későbbi labdarúgó, így nem írtam ki a születés dátumát.
Sajnálom, mert az on-line jelenlét mégiscsak szerencsésebb. Amikor beírod, hogy "Bozsik Stadion írja" - olyan Die Hard 3 feelinget érzek. "Simon mondja":-)
