Annyi szó esett itt Rajtő László Kilenc klub krónikájáról, ezért gondoltam evidensnek. Én a diósgyőri vasgyárra gondoltam, ahol a tisztviselők klubja, a DAC mellett a munkások DVTK-ja is működött. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy stadiont kell építeni, a vasgyár igazgatója ezt úgy volt hajlandó finanszírozni, hogy előbb egyesül a két klub. 1938. júniusában így alakult meg a DIMÁVAG.
Találomra egy tabella. 1932/33 északi kerületi bajnokság:
1. Salgótarjáni BTC 2. Diósgyőri VTK 3. Perecesi TK 4. Salgótarjáni SE 5. Pálfalva-Bányatelepi ÜSE 6. Diósgyőri AC 7. Miskolci Vasutas SC 8. Sátoraljaújhelyi AC 9. Ózdi VTK 10. Miskolci AK
Bocs a tudatlanságomért, de most nem ugrik be, hogy melyik az a gyár, akinek két jelentős sportklubbja volt. Vagyis nekem egy gyanús, de ez nem olyan egyértelmű.
Olvastam valahol a Goldberger gyárról, aminek volt egy Kelenföldi üzeme, amelynek a sportegyesülete a Goldberger SE, háború után Kelenföldi Textil (KELTEX) néven szerepelt. De lehet olvasni egy Óbudai Goldberger SE-ről is. Most ez ugyanaz az egyesület? OFF Nem fővárosi vagyok, de Kelenföld és Óbuda azért különböző hely, nem? ON
Lehet, hogy csak rossz asszociáció, de a Kispesti Textilgyárnak semmi köze a Goldbergerekhez?
Engem pont az ideológia és a sporttörténet kapcsolata érdekel, szóval annyira nem bánom:) Egy csomó évkönyvben csak az eredmények vannak, semmi társadalmi, ideológiai momentum...
köszi, ezt jó tudni! Korlátlan példányszámban van meg? Szóval ha TV megvesz valamit, attól még elképzelhető, hogy nekem is jut ugyanabból egy példány? :D
Akit érdekel, a Rákóczi úton van egy akciós könyvesbolt - Blahától az Astoria felé a jobb oldalon, kb. félúton -, ahol visszamenőleg az összes História-szám megvan. Ez is. Kihagyhatatlan szám!
Ganz Wagongyári Tisztviselők Labdarúgó Egyesülete. Ez 1900-ban vagy 1901-ben alakult, és 1901-ben, majd 1904-09 között stabil másodosztályú csapat volt Tisztviselők LE néven.
Tehát azt mondod, hogy amolyan kvázi népnevelő funkciót is elláttak a hivatali grádicson feljebb álló tisztviselők a többi alkalmazottal kapcsolatban? Ez tényleg egy valós léthelyzet volt a két háború között? Elhiszem -ha mondod-, hogy a politikum és a vállalatvezetés ezt szerette volna, de nekem -innen 2007-ből nézve- valahogy életszerűtlennek tűnik.
Nah, pont a két Ganz csapat lenne az érdekes. Miért volt kettő? Meggyökeresedett a foci a tisztviselőknél és már nem akartak közösködni? Vagy csak két egymástól távoli gyártelep reprezentánsai voltak?
Az állami vállalatok sportegyesületeinek pont az volt a lényege, hogy egy klubban sportoltak hivatalnokok és munkások. A Tanácsköztárságban a vasutasok fontos szerepet játszottak, s ugyan korábban is jellemző volt a vasútra a korporatív szemlélet, ez csak erősödött 19 után. Nem a társadalmi kiegyenlítődés fontos, hanem a korporáció: egy szervezetben működik együtt munkás, altiszt és hivatalnok. A különbségek megmaradnak köztük, de a céljuk azonos, hisz egy vállalatért dolgoznak.
Egy tipikus idézet: „Minden műhelyben van kultúregyesület, amely a tagoknak hazafias szellemben való magatartását, egészséges társadalmi gondolkozását, szellemi szükségleteinek kielégítését igyekszik a legkülönfélébb eszközökkel előmozdítani. ... Ki kell emelnem a nemzeti ünnepkor rendezett hazafias ünnepségeket is, amelyekkel a személyzet becsületes magyar magatartásáról tesz bizonyságot.” (Magyar vasutasok albuma, 1930)
Arról nem tudok, hogy a budapesti vasutasok között lett volna hierarchia. De úgy látom, hogy a Törekvést minden vasutasklubnál kiemeltként kezelték. És a tisztelet ki is járt a klubnak.
Például érdemes a Magyarság c. újság profi focival kapcsolatos cikkeit elolvasni. De az 1930-as újpesti bajnokavató vacsorán is a magyar állam rendkívül negatív hozzáállásáról van szó!
Az elitistáknak meg ott volt a MAC vagy a BTC a maga szigorú amatőrségével. Na meg persze az alsóbb származásúakat kizáró mechanizmusaival.
Nem ide tartozik, de marha jópofa, hogy a kezdeti években 2 db Ganz csapat is volt.
Egyébként ezzel a középosztály -> alsóbb osztály sportja-e a foci átalakulással tűnt el a zsidóság nagy része a futballpályákról. Viszont a lelátókon, illetve főleg a klubok vezetésében meg ugyanúgy megmaradtak. De mondom, TV ebben szakavatott szakértő, gyakorlatilag ez a szakterülete :D Úgyhogy nem is szaporítom tovább a szót...
Postás Volt Debrecen és Nyíregyházán is. A Postás Sport Egyesület Debreceni Csoportja 1923-ban alakult a budapesti anyaegyesület szabályai szerint. (emlékeim szerint zöld-fehér volt a színük). Nyíregyházán 1924. augusztusában alakultak meg. Szakadjunk el a futballcentrikus szemlélettől: nyilván jobban szem előtt vannak/voltak azok a sportegyesületek, amelyeknek jó futballcsapatuk volt, de nagyon sok klubnak akár tucatnyi szakosztálya volt. Sőt! Pl. a vasutas egyesületekben a harmincas évek végén (nem véletlen, hogy ekkor!) népesebbek voltak a céllövő, mint a futball szakosztályok. Egyébként az 1899-ben alapított Postásnak 1935-ben 3343 tagja volt (Budapesten). Nem tudom, hogy a különféle sportágakban milyen volt a Postás klubok helyzete, a futballal nem különösebben foglakoztak (a debreceni és nyíregyházi is a keleti másodosztályban játszott).
Szóval amikor a Postás kilépett az MLSZ-ből, attól még a többi szövetségnek tagja maradhatott! Arról nem is beszélve, hogy 1906-ban kiléptek, de már két év múlva, 1908-ban vissza is léptek. Általában másod- harmadosztályúak voltak, de többször is felbukkant a nevük. Pl. 1912-ben a Csepeli TK ellenük játszotta bemutató mérkőzését. De ami igazán fontos, és egyáltlán nem meglepő: a Postás volt az amatőr ideológia egyik fő letéteményese. - 1921-ben az akkor harmadosztályú klub feljelentése nyomán robbant ki az 1919 utáni első jelentős bundaügy. - 1924-ben egyike volt azoknak, akik kiléptek az MLSZ-ből, és létrehozták az Iszer-serleget. - 1925-ben is az Amatőr Pártot erősítették. - 1939-ben a Pénzügyi TSC mellett a Postás jelentette fel az MLSZ-t, ezután vizsgálta meg az OTT az MLSZ "ügyvezetését és sportbeli magatartását" (majd nevezte ki Gidófalvyt hatósági biztosnak)
Érdekes, hogy milyen "szakmák, hivatások" jártak az élen a sportcsinálásban: a vasutasok, a nyomdászok, a(z állami) hivatalnokok, az egy helyre települt nagy iparvállalatok dolgozói. Az pedig külön érdekes, hogy amint leszivárgott a foci a dolgozók alsóbb rétegeihez is (tisztviselő -> altiszt, MÁV alkalmazott -> MÁV fizikai), akkor hirtelen eltűntek a nyomdászok, mert ott nem volt alsóbb réteg. Tehát a jól hierarchizált, minimum kispolgári megélhetést nyújtó pozíciók teremtik meg (vezetői támogatással) az egyesületeket, ahol majd a melósok sportolni fognak. És itt jön az igazi kérdésem: ha átkerül a tömegesség a melósokhoz, akkor nem merül fel a magasabb hierarchikus szinten állókban, hogy nem kéne vegyülni velük és egy saját egyesületet létrehozni? Pl. megszabható-e egy hierarchia a budapesti vasutasegyesületek soraiban, hogy ez az elit, ez pedig nem? Vagy pedig egy (látens) társadalmi kiegyenlitődési folyamat indult el ezekben az egyesületekben?
Talán az is közrejátszott, hogy ugye az 1905-ös bajnoki címet 1905. decemberében megnyerte a Postás SE, de 1906 augusztusában elvették tőlük a bajnoki címet, és az FTC-nek adták. Erre ugye a Postás kilépett az MLSZ-ből, feloszlott, stb.
Legközelebb valamikor 1950 körül tért vissza a Postás, a SZAC-ból alakultak... kissé mesterségesen.
Amúgy van egy ilyen könyv:
A Postás Sport Egyesület 75 éve
Ha jól emlékszem, a Szabó Ervin 6. emeletén (Bp. gyűjtemény) szabadpolcos. Szerintem benne van minden, ami fontos!
