Pontosabban, 1973.02.16.-an a P.Dozsa, P.Helyiipar SC, P.Ercbanyasz SC es a Pecsi Epitok osszefogasabol alakult meg a Pecsi MSC, amelyhez csatlakozott 1974-ben a Pecsi Banyasz.
Hát mivel hogy a teljes név az "Egyetértés Dal- és Társaskör Torna Osztálya" volt, pontosan így van. Ha jól tudom, a társaskör korábban arra volt elsősorban hivatott, hogy egy kicsit közelítse egymáshoz a munkások két csoportját (betelepülő csehek/németek vs. helyiek), de túlzottan nem vagyok otthon a gyár történetében.
Köszi! Tehát akkor nem lehet túl nagy baki a központ puha ellenőrzésére kenni a Zete szereplését. Ha nagyon akartak volna akkor könnyedén a körmükre koppintanak. Szerintem pl. hasonló történhetett Szegeden, ahol az EAC-ot átnevezték Olajbányászra. Azért ciki lett volna, hogy egy egyetemnek NB1-es csapatra van pénze. Bár Pol Pot-megyében a fene se tudja :)
ETO: nem mertem ilyen borúlátóan jósolni, de sejtettem, hogy a győriek sem biztos, hogy nagy százalékban tudják, mi az ETO. Mindenesetre a mai, nagyobb klubok között az MTK mellett az ETO-nak a legarchaikusabb a neve. Azt tudod esetleg, hogy a Gépgyár dalárdáját hívhatták Egyetértésnek? Mert így igazán tipikus névadás lenne.
Ha a ZTE esetét nézzük, akkor ott akár a tanácsnak is jelentős szerepe lehet. Legalábbis a kosárlabdánál nagyon ott állt a háttérben a megyei tanács és a "fent" is jól mozgó elnök (talán Újvári Sándor) a hetvenes évek végén-nyolcvanas évek elején, és mintha a focival kapcsolatban is rémlene ilyesmi korábbról.
Az ETO esetében meg még ennél is szkeptikusabb lennék. Kb. itt Győrben jönne össze a 10% :)))
Szerintem elég egyértelmű lehet (valakinek fent kellett tartani az egyesületeket), legfeljebb nem közismert. Az Eger Egri Dózsa volt, hogy aztán miképp lett a nyolcvanas évek elején (?) Egri SE, azt nem tudom. A Békéscsaba, ha jól értem/sejtem szakszervezeti, majd építőipari, utána belügyi klub lehetett. Előre történet.
Még azt is el tudom képzelni, hogy voltak tanácsi fenntartású klubok. Nem ismerem a korszakot, így csak tippelek.
Ez stimmt, ezt nem is tagadtam. Én csak azt mondtam, hogy nem egyértelmű például ez a Zalaegerszegnél, a Békéscsabánál és az Egernél (illetve azért a Pécsi MSC is elég kétes).
köszönöm a sok segítséget! sajnos közben időzavarba kerültem és gyorsan kellett haladnom a dolgozattal, így a csapatok az "egyéb" kategóriába kerültek :) a szociológia amúgy is szereti a sok egyéb izét, meg a nem kategorizálható dolgokat. :) ellenben önszorgalomból, a vizsgaidőszak után átnézem az ajánlott oldalakat, kiadványokat. talán kisül belőlük valami érdekes, mert nem látom magyarázatát a nem bázisvállalatokon nyugvó csapatok nb1-es szereplésének. hacsak nem a puha központi ellenőrzésre vezethető vissza (asszem kornai elmélete talán).
Hmm. A Caolát nem is tudtam, hogy ott volt (igaz a Benkő már a Kispestet elnökölte). A kőolaj az stimmt, de az a Nagykanizsát is megdobhatta volna (ráadásul az inkább szocialista iparváros). Szóval valakinek valami ötlet, hogy milyen kapcsolat volt a Caola, az olaj és a ZTE között? :)
A 18. században már a vármegye központja, hiszen a megyegyűlések nagy részét itt tartják, de gazdasági és kulturális értelemben kistelepülés. Érdekesség, hogy 1848-ig egyházi birtok, igazi várossá fejlődése 1885 után kezdődik meg, bár ezután viszonylag gyors. 1890-ben eléri a vasút, ez további fejlődést eredményez, de a szomszédos megyék nagyvárosaitól még mindig elmarad. A 20. század első felében újra lelassul fejlődése és csak az ötvenes évek hoznak komoly változást a település gazdasági életében. A jelentős könnyűipari beruházások mellet (Pl.:Caola) megkezdődik a város melletti kőolaj kitermelése(olajfinomító). Ez jelentősen megnöveli a város lakosságát is.
Persze ilyen magyarázat több városra is ráillik, de talán ez is belejátszott!
Köszi. Szerintem azért nem kell igazán komoly hangvételű dolgozatot leadni :) Akkor marad a gazdaságpolitikai, gazdaságtörténeti összefoglalók és a tabellák összehasonlítása :) Bízom benne, hogy a negyven év (1950-1990) így is elég adatot fog szolgáltatni és jelentkezik valami kézzelfogható összefüggés.
Azt persze hozzá kell fűznöm, hogy 45 utáni dolgokkal nem igazán foglalkoztam, de nagyjából sejtem, milyen könyvek jelentek meg. A debrecenieket, meg a fővárosi klubokról megjelenteket nagyjából ismerem, nem hiszem, hogy a többi jobb lenne. Ilyenkor szoktam mindig ajánlani Zsolt Róbert két könyvét, ha nem ismered, olvasd el, egy-két dolog azért kiderül belőle. Legalább annyi, hogy kb. hogyan működött a sportpolitika.
Sajnos ilyen könyveket nem ismerek. Elég jól beleválasztottál (vagy rádosztották?), ilyen kutatásokat tudtommal még senki sem végzett, forrásokat felkutatni sem egyszerű, főleg ennyi idő alatt. Interjúzni lehetne régi sportvezetőkkel, de az semmivel sem egyszerűbb. Talán klubtörténeti könyveket lehetne keresni (OSZK régi fiókos katalógus átnyálazása, mert a gépiből úgysem sokat tudsz meg, ha nem konkrétan keresel valamit). Bár azokban meg gondolom eredmények vannak, meg beszélgetések ma már elfeledett helyi sztárokkal, akik meccsekről anakdotáznak, illetve öntömjénező leírások megnyert huszadrangú mérkőzésekről. A háttérről persze semmit sem tudsz meg. Gondolom, most jól feldobódtál.:)
viszont nincs tipped valami forrásra a pécsi, győri, tatabányai, dunaújvárosi, diósgyőri és legfőképp a zalaegerszegi labdarúgásról a második vh. után? a vidéki labdarúgás és a szocializmus gazdaságpolitikájának kapcsolatáról írnám a korábban már említett órára a házidolgozatom. és a zalaegerszegieket nem tudom beilleszteni a rendszerbe. nem volt mögötte sem bánya, sem honvédség, sem kohászat, sem gépipar, semmi. mégis hogyan stabilizálta a helyét az első osztályban a nyolcvanas években?
Sajnos valóban. Legnagyobb szívfájdalmamra tényleg szinte semmi nem jelent meg a Honvédról, pedig igen érdekes az elmúlt 50 évének története. Ellenben legendás játékosairól (Bozsik, Puskás, Tichy, Kocsis Lajos, 25 év/25 játékos) igen sok kiadvány jött ki, belőlük össze lehet ollózni valami kis képet a klubról.
Erről volt már szó két-három hete, sajnos a Honvéd történetéről nem nagyon jelentek meg könyvek. Rejtő László Kilenc klub krónikáját javaslom elsősorban. Illetve dióhéjban a klub honlapján.
Ha valakinek lenne fotója 45 előtti női focicsapatról, felrakhatná. Én eddig eggyel találkoztam (egy olasz női futballcsapat fotójával - Sporthírlap 1931. február 16., 6. oldal), de az nagyon rossz minőségű volt). Pedig nálunk is voltak női futballcsapatok, több ilyenről is olvastam, igaz, többnyire kérészéletűek voltak.
Volna egy kérdésem. Régen olvastam egy a magyar futballal foglalkozó könyvben, hogy a Bp. Honvéd Milánóban az inter pályaavató meccsén győzőtt 2-1 re. Mék egy kép is volt róla. Erről a mecsről meg egyébként is a Honvédról milyen könyveket javasoltok, esetleg net.
Köszi
ui: gugli nem sokat segített, egyetlen egy Honvéd Mencseszter meccs képet találtam :)
ya meg még valami, nincs meg a link, de spanyol oldalon, vagy francián még mindig árúlnak honvéd mezeket !!! Igaz a 60' mez de akkor is :)
Igen, ez gyakran előfordult. Sajnos csak részleges információim vannak, hogy is működött régen a válogatott. Az biztos, hogy míg az osztrákoknál és az olaszoknál egy-egy kimagasló (és alighanem nagyhatalmú) szaktekintély vezette hosszú éveken át a válogatottat (Meisl és Pozzo), addig nálunk gyakran váltogatták egymás a nem is kifejezetten nagytudású szakemberek. Pl. az 1924-es olimpiára Kiss Gyula vezette a válogatott csapatot, akinek ugyan volt némi múltja a 33FC-ben, de mindenekelőtt újságíró volt (a tízes évek elején a Budapesti Hírlapnál dolgozott, az olimpia idején pedig a Sporthírlap főszerkesztője volt). Mellette dolgozott egy szövetségi tréner, Holits Ödön is, ő vezette az edzéseket. A kérdés viszont az, hogy történt a válogatás. Ez vélhetően gyakran változhatott, a rendelkezésemre álló források szerint többnyire úgy működött, hogy volt egy válogató bizottság, ők jelölték ki a keretet, de azt, hogy ki lép pályára egy konkrét meccsen, már a kapitány döntötte el. Erre utalhat, hogy 1924-ben, a bukásunk utáni vizsgálat során volt olyan szövetségi vezető (Malaky Mihály), aki szerint "Az egy ember kezébe adott válogatási hatalom károsan befolyásolta a játékosuk nyugalmát és jó hangulatát." Majd így folytatta: "A válogatáselőkészítést a klubérdekeken felülálló legkiválóbb szakértőkre kell bízni." Egy másik vezető, Kiss Tivadar szerint (még mindig 24-ben járunk): "A válogatás nem volt minden tekintetben helyes, de ennek a rendszer az oka, mert helytelen volt a régi válogatási rendszer, amikor egy ember intézte azt sokszor ellentétben egy egész bizottság felfogásával. Nem lehetett felkarolni és a közös tréningbe vonni sok kiváló tehetséget, mert a szövetségi kapitány teljhatalommal volt felruházva és éppen ezzel bénította meg az előkészítő bizottság munkáját."
Ezek a források azt jelzik, hogy 24-ig vélhetően egy bizottság intézte a válogatott keret összehívását, ám Kiss Gyulának nagyobb hatalma volt a csapat élén. Aztán, hogy később mi lett, azt nem tudom, de az biztos, hogy Sebes Gusztáv előtt nem igazán volt olyan súlyú ember a szövetségben, mint Pozzo vagy Meisl.
