A mérkőzést még mint Ausztria-Magyarország találkozót kötötték le. A politikai helyzet azonban úgy alakult, hogy Ausztria, mint önálló állam megszünt, a hitleri Németország bekebelezte...
Bíró Mihály (becenevén Dani) a Práter poklában kapott először játéklehetőséget.Nagyszerűen helytállt, könnyed cselekkel játszotta át a híres Sestát. A válogatottak között mégis hiába keressük a nevét. Csak ekkor került be a legjobb tizenegybe - és ugye ez nem volt hivatalos válogatott mérkőzés...
Sárosi is szerencsétlennek mondható,hiszen 5 gólján kívül még kapufákat is lőtt.
Ennek a két képnek a szereplője már szerintem azonos :)
Most már csak néhány dolog érdekelne:
- Mettől meddig játszott a Fradiban?
- Miért szerepel Dani néven a tablón?
- Miért vitték ki 0 válogatottsággal?
- Miért nem lett soha válogatott?
- Egyáltalán mi volt a posztja?
Nekem is van egy csomo regi Szinhazi Elet, meg hasonlo regiseg, megprobalok hozzajarulni a topickhoz.
A kedvencem egyebkent az alabbi sztori : (asszem) az 1937-es Husveti Kupa dontojet a Fradi es a Rapid Wien vivta egymassal. Megkerdeztek az osztrak csapat vezetoedzojet, hogy hany golt fognak rugni a Fradinak? A vezetoedzo nagyon biztos volt magaban, kozolte, hogy harmat fognak beramolni a Fradinak.
Ugy is lett, rugtak harmat a Fradinak . . . az meg hetet nekik :-))
Elképzelhető. Én is találtam utalást arra, hogy Bíró II. Mihály nevezve volt a vébére, de a csapattablón meg csak Bíró Dani szerepel. Egyáltalán van olyan név, hogy "Dani", vagy csak Dániel létezik? Nem lehet, hogy becenevet, vagy művésznevet írtak? Bár nekem a két kép szereplője akkor se hasonlít...
Támadták is érte Dietzt kapitányt a korabeli sajtóban. Főleg Dudás János, Sárosi III Béla(a kis Sárosi) és Cseh II László(alias Cseh "Matyi")mellőzése miatt. Előbbi 2 játékos kihagyását azzal indokolta, hogy a vb-n már nem lehet kisérleztezni;"Dudás a megelőző mérkőzéseken egyenetlenül játszott, a kis Sárosinak pedig nincs nemzetközi rutinja". Cseh "Matyi" kihagyását nem indokolta a kapitány. A korabeli sajtó azonban célozgatott arra, hogy a vb előtti hetekben Cseh könnyelmű életmódot folytatott. Mindenesetre tény, hogy a kerethirdetést követő vasárnapon, a soros bajnoki mérkőzésén Cseh nagyszerűen játszott és négy gólt rúgott.Ennek ellenére nem került be az utazó keretbe.
Az is fura, hogy a vb előtti utolsó mérkőzéssel bezárolóag Cseh alapember volt Dietz csapatában, Dietz kapitánysága alatti 30 mérkőzéséből 20-szor került be a kezdőcsapatba. A vb után már csak 2-szer.
3 forrásból 2 nevet találtam, Bíró Danié 2-szer, míg Bíró II. Mihályé egyszer merült fel. Lehet, hogy Bíró II Mihály és Bíró Dani ugyanaz a futballista? Ami viszont felettébb furcsa, Bíró II Mihály sem volt válogatott, de a 38-as vb-re kivitték, ellenben a szintén kerethez tartozó Cseh II László(Hungária), Dudás János(Hungária), Pálinkás József(Szeged), Sárosi III Béla(Ferencváros)csak biztonsági tartalékként itthon maradt, holott sokkalta nevesebb játékosok voltak.
A Kerület pályája akkor még a Nagyszombat utcában volt (ma Görzenál), a Dunaparton, volt olyan Kerület - Fradi meccs is, hogy sötétben ért véget, mert többször is berúgták a labdát a Dunába, aztán csomó időbe tellett, mire kihalászták... :D
Azt nem hiszem, mert 38-ban a VB évében éppen a Fradi lett a bajnok, és a következő játékosok szerepeltek a szezon során:
Háda József, Tátrai Sándor, Korányi I. Lajos, Magda Béla, Polgár Gyula, Lázár Gyula, Táncos Mihály, Kiss Gyula, Sárosi György dr., Toldi Géza, Kemény Tibor, Sárosi III. Béla, Hámori László, Jakab László, Székely Béla, Bíró II. Mihály (azaz nem Dani!!!), Gyetvai László, Győri József, Tihanyi László és Szirmai Nándor.
Szóval nem hiszem, hogy a Fradiban játszott volna, főleg nem a VB évében.
Egyébként az Üllői úti kapudák című könyvben Sárosi tesz rá egy utalást, de hogy honnan jött, az nem derül ki belőle. Csak annyi, hogy fiatal játékos volt még 38 (legalábbis erre emlékszem).
Az általad említett könyv 1974-ben jelent meg, a Fradi 75 éves jubiluma alkalmából. AZon kívül még van pár ötletem, hogy hol lehetne utánanézni. Majd ha lesz rá időm, rámozdulok a témára.
Volt több Fradis könyv is, emlékszem egyre(talán valahány év zőld fehérben volt a címe), amelyben az összes Fradi meccs le volt vezetve teljes statisztikával, olyan Felejthetetlen 90 percek szerűen. Ha jól emlékszem kb 65-ig bezárodóan. Abban benne kell lennie.
Utánakerestem én is.
Azt hiszem ugyanonnan, ahonnan Mondial (Focivilág 1998/17)!:)
Ugyanezeket találtam.
Utánakerestem máshol is, 1926-ig biztosan nem játszott a Fradiban. Mondjuk a tablóképe alapján ennek elég nagy a valószínűsége?
Sajnos Nagy Béla dradistákat bemutató könyvének csak az első része jelent még meg (1922-ig), amikor legutóbb az Üllőin jártam. Már biztos megvan a második kötet is, abban bent kell lennie.
Az alsó sorban, balról a 2. játékos Bíró Dani. Ő kicsoda? Ott volt a vb-n, játékosként lett nevezve, de egyetlen meccsen se játszott. Sőt, se előtte, se utána nem volt magyar válogatott. Azt se tudom, melyik csapatban játszott. Az biztos, hogy se a nem az Újpestben, se nem a Hungáriában, se nem a Fradiban.
Nem eladó!:) Van még 1968. januári szám is. Ugye tudod mi volt 67 decemberében?:)
Egyenlőre csak ezt találtam:
"Programunk fő részét képezi a footballjáték rendszeres űzése. E helyen van szerencsém előrebocsátani, hogy a székesfőváros közgyűlése a külső Soroksári úton levő elemi népiskola mellett fekvő telket egyesületünknek ingyen átengedte. Ezen fővárosi telket oly karba helyeztük, hogy azon tagjaink a rendszeres játékot gyakorolhatják."
(Részlet dr. Springer Ferencnek, az FTC alapító elnökének 1899 nyarán elhangzott programbeszédéből.)
szerintem nem arra gondol, nekem van egy labdarúgó bajnokságaink címmel, ami 85-ös, csak az éppen a II. vh. előtti időszakkal nem foglalkozik, csak felsorolás szerűen 45-től vannak a bajnokságok részletesen is említve
A Ferencváros-Lazio döntők (szeptember 12 és október 24) között még valami történt, amiről dicshimnuszokat zengtek, akik látták, és éeken át meséltették maguknak, akik nem látták. Sárosi legnagyobb napjaként emlegették és hirdetjük még ma is, mi is.
Ez pedig a szeptember 19-i Magyarország-Csehszlovákia mérkőzés a Hungária úti pályán. Sárosi ekkor már megszerezte a doktorátut, a "Gyurka, Gyurka" üdvrivalgásba már belevegyült a "doktor úr!" is. 1937-ben pedig kialakult a Cseh-Sárosi-Zsengellér belső hármas. Amerikában Roosevelt elnök akkortájt nevezte ki maga mellé azokat a jeles tudósokat, tanácsadókat, akiket "agytröszt" néven becézett - vagy gúnyolt - a világsajtó. Erre keresztelték el nálunk is a belső hármast.
Egy apróbb hibát azonban elkövettek a vezetők. Nem az irányító észt tették vezérré! Középre a vidékről csak egy éve felkerült Zsengellért állították, aki, ha nem is rosszul, ám roppant félénken mozgott elől. Csehnek semmi sem sikerült, bármivel is próbálkozott.
A csehszlovákok a szünetben már 2-1-re vezettek. Az első félidő vége felé nagy nehezen egyenlítettünk.
1937. szeptember 19.
MAGYARORSZÁG-CSEHSZLOVÁKIA 8-3 (2-2)
Budapest, Hungária út, 27 000 néző, vezette: Bauwens (német).
Magyarország: Csikós - Futó, Korányi I. - Magda Turay, Dudás - Sas, Sárosi dr., Zsengellér, Cseh II. (a második félidőben: Cseh II., Sárosi dr., Zsengellér belső hármas), Kemény.
