Keresés

Részletes keresés

Big (the real) Creative Commons License 2002.05.01 0 0 19

nekem Schlosser Imre volt a kedvencem!!!
mondial Creative Commons License 2002.05.01 0 0 18
Keserű emlék 1938-ból(1. rész)

Időpont:1938. junius 18-án, délután. Jó hangulatban ültek együtt a magyar válogatott tagjai a vincennesi szálloda éttermében.Érthető volt a jókedv, hiszen az addig jól végzett munka tudatában gyűltek össze a vb döntő előtti taktikai megbeszélésre. Nagy arányú győzelem Holland-India ellen, aztán Svájc ellen 2-0, s két nappal korábban a svéd válogatottat fektették két vállra és nem is akármilyen arányban."Pedig a svédek úgy kezdtek, mintha keresni akarnának valamit"emlékezik vissza balogh István, az újpestiek Bonzója, aki tagja volt a keretnek de azt a mérközést, mint tartalék izgulta végig."Még a fülünkben csengtek a Himnusz utolsó akkordjai, mikor a svédek első támadásukból Nyberg révén vezetést szereztek...S aztán az egyre kaptak egy ötöst..."

Az esélyekről beszélgettek a játékosok. Arról, hogy most talán meg lehet szakítani a 13 éves sikertelenségi sorozatot. Az olaszok az elődöntőben nem voltak túl meggyözőek a brazilok ellen, a mieink pedig valóságos iskola játékkal győzték le a svédeket. "Úgy együtt volt a gárda, mint előtte tán még sosem...egy mindenkiért, mindenki egyért...Ha álmomból felkeltenek, akkor is el tudnám mondani a svédek elleni összeállítást:Szabó-Korányi,Bíró-Szalay,Turay,Lázár-Sas,Zsengellér,Sárosi dr.,Toldi,Titkos...Senki sem érezte magát fáradtnak, biztosra vettük, hogy ez a csapat lép pályára a döntőben is...Mi tartalékok is ezt tartottuk természetesnek...Vártuk a taktikai értekezletet s kinyílt az ajtó Dietz Karcsi bácsi,szövetségi kapitány és Schaffer edzőnk egy népesebb küldöttség kiséretében lépett be.

-Fiuk, látogatókat kaptunk hazulról...Szendy polgármester úr hozta az otthoniak üzenetét...A szurkolók köszönik az eddigi helytállást és sok sikert kivánnak....-Karcsi bácsi sorra bemutatott bennünket a küldöttség tagjainak, s aztán kiderült, hoy másféle üzenetet is hoztak magukkal...A kapitány hozzánk fordult:-Úgy gondolom, nincs semmi okunk arra, hogy változtassunk a svédek elleni győztes csapaton-körülnézett s mikor látta, hogy mindenki helyeslően bólint, folytatta-Olyan összeállításban lépünk pályára mint csütörtökön.

-S ekkor megszólalt valaki a küldöttség tagjai közül:-Toldi nem játszhat az olaszok ellen!-Spéci bácsi, Schaffer edzőnk szólalt meg elsőnek-Miért ne játszhatna?Teljesen egészséges és igen jó frmában van.-Túlságosan kemény játékos és igen heves vérmérsékletű-hangzott a válasz.Spéci bácsi még érvelt:-Az olaszok ellen ilyen kemény, lelkes fiukra van szükség.-Félő, hogy eldurvulna a mérkőzés és nagyon lényeges, hogy az olasz barátaink ellen szép, baráti hangulatú döntőt játszunk...Mit mondanának az emberek, ha a két baráti nép fiai kakaskodnának egymással...Erről szó sem lehet, Toldi nem játszhat.-Géza, ez a nagydarab ember, egy szót sem szólt, de a tekintete mindent elárult...Tudta és akkor már mi is sejtettük, hogy miről lehet szó...Akkor már összekovácsolták a tengelyt, hivatalosan virulnia kellett a német-olasz-magyar barátságnak...S ebből ugye a sport nem maradhatott ki. Spéci bácsi még próbálkozott:-Akkor legyen Balogh a balösszekötő! A Holland-India elleni meccs óta nem játszott, pihent erő...

lg18 Creative Commons License 2002.05.01 0 0 17
Még amíg el nem alszom írok egy csapatról. Mégpedig a 20-as, 30-as évek egyik legjobb vidéki csapatáról, a Bocskayról. Ha a debreceni DK-sok további adatokkal, történetekkel rendelkeznek, a klub további sorsát ismerik, kérem írjanak!

Bocskay Football Club Debrecen

Alakult 1926-ban, színe kék-sárga. A megalakulás esztendejében a második profiligában szerepelt a debreceni csapat és ebben az évben végzett teljesítménye alapján - osztályozó mérkőzés után bekerült az első ligába.

Az első profi bajnoki szezonjukban, 1927-28-ban a 12 csapatos mezőnyben a 11. helyezést érték el. A következő szezonban azonban felzárkóztak a "három nagyhoz" és a 4. helyen végeztek. Az 1929-30-as szezon a klub történetének legsikeresebbje lett: a Szegedi Bástya elleni 5-1-es győzelemmel megkaparintották a Magyar Kupát. A bajnokságban a legjobb vidéki csapatként az 5. helyen végeztek.

Az 1930-31-es szezonban a gólkirály a csapat balösszekötője, Vincze Jenő lett. A Bocskay ismét a 4. helyen végzett, ezzel jogot szerezett a Középeurópai Kupa indulásra. Az első fordulóban az FC Vienna együttesével találkoztak, Bécsben 3-0-ás, a visszavágón 4-0-ás vereséget szenvedtek. A KK győzelmet ebben az évben a Vienna szerezte meg...

A csatársor ekkoriban Európa hírű és magyar válogatott volt: Markos, Vincze, Teleki, Eőry, Hevesi. Vincze 25-ször, Markos 19-szer, Teleki 7-szer, Eőry 1-szer szerepelt a nemzeti tizenegyben.

Az 1931-32-es 4. és az 1932-33-as 6. helyet követően az 1933-34-es szezonban a Fradi és az Újpest mögött sikerült elcsípniük a bronzérmet. A profi bajnokság kilenc szezonjából ez volt az egyetlen, hogy nem az Újpest, Ferencváros, Hungária hármas osztozott az érmeken. Ezt a nagyszerű teljesíményt többek között az Üllői úton és a Hungária úton aratott győzelemmel sikerült elérniük. A teljesítményt a szövetségi kapitány is díjazta: a 34-es Olaszországi VB-re három debreceni játékost is nevezett: a csapat három csatárát. Az 1. fordulóban, az Egyiptomiak elleni 4-2-re végződött meccsen a válogatott a Markos, Vincze, Teleki, Toldi, P. Szabó Gábor csatársorral állt fel, azaz 3 Bocskay játékossal. Meg is hálálták a bizalmat a játékosok: Vincze Jenő és Teleki Pál is betalált az egyiptomi hálóba. Az osztrákok elleni negyeddöntőn viszont csak Markost állította a csapatba a kapitány, vereség is lett a vége...

A VB szereplés után újabb KK szereplés is várt a csapatra. Ezúttal az FC Bologna volt az ellenfél. Az olaszországi 2-0-ás vereségre csak egy 2-1-es hazai győzelemmel tudott válaszolni a kék-sárga csapat. Viszont ismét a végső győztes ellen maradtak alul...

A későbbiekben már nem szerepelt ilyen jól a csapat. A játékosok kiöregedtek vagy eligazoltak. 1934-35-ben a 9., 1935-36-ban és 1936-37-ben a 6. helyen végzett a Bocskay. A későbbiekben már a kiesés ellen harcolt a debreceni csapat: 1937-38-tól sorrendben 11., 12., majd végül az 1939-40-es szezonban 10. helyen végzett a csapat. Ez utóbbi eredménnyel búcsúztak az ekkor már nemzetinek nevezett bajnokságtól, és oda sohase tudtak többé visszakerülni. 1943-ban a DVSC vette át a helyüket.

összesen 13 szezont töltöttek az első osztályban.
Ez alatt 306 meccsen 116 győzelmet arattak, 55 alakalommal végeztek döntetlenre és 135 hagyták el vesztesen a pályát. 567 gólt rúgtak és 637-et kaptak, 287 pontot szereztek. A Bocskay 8 alkalommal lett a legjobb vidéki klub.

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 16
Egyébként Schäffer Alfrédról külön topikot lehetne nyitni, annyi helyen volt játékos és edző, annyi történet kering róla, olyan kiváló játékos volt.
Előzmény: Törölt nick (12)
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 15
Az Olympique de Marseille-nek is magyar edzője volt a 30-as évek közepén: Eisenhoffer József. Korábban ott is játszott. Kohut Vilmos, a Fradi korábbbi balszélsője pedig a 30-as évek egyik legnagyobb Marseille-i sztárja volt.
Előzmény: Törölt nick (12)
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 14
De azért Puskást is elismerik, mint minden idők egyik legjobbját az egész világon.
Előzmény: mondial (13)
mondial Creative Commons License 2002.04.30 0 0 13
Az akkori politikai viszonyokat ismerve érthető, hogy nem merték bevállalni, hogy Puskás volt a legjobb magyar futballista.
Előzmény: lg18 (11)
Törölt nick Creative Commons License 2002.04.30 0 0 12
Gratulálok a topikhoz. Egy érdekesség: az AS Romának első, 1942-es bajnoksága idején magyar volt az edzője: Schaffer Alfréd, az I. világháború alatti évek többszörös magyar gólkirálya.
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 11
jól sejted :)
Előzmény: mondial (9)
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 10
A magyar győztesek útja a sikerhez:

1928.
1. forduló:
Beogradski-Ferencváros 0-7
Ferencváros-Beogradski 6-1

Elődöntő:
Admira Wacker-Ferencváros 1-2
Ferencváros-Admira Wacker 1-0

Döntő:
Ferencváros-Rapid Wien 7-1
Rapid Wien-Ferencváros 3-5

1929.
1. forduló:
Újpest-Sparta Praha 6-1
Sparta Praha-Újpest 0-2

Elődöntő:
Újpest-Rapid Wien 2-1
Rapid Wien-Újpest 3-2
újrajátszott meccsen:
Rapid Wien-Újpest 1-3

Döntő:
Újpest-Slavia Praha 5-1
Slavia Praha-Újpest 2-2

1937.
1. forduló:
Slavia Praha-Ferencváros 2-2
Ferencváros-Slavia Praha 3-1

2. forduló:
Ferencváros-Vienna 2-1
Vienna-Ferencváros 1-0
újrajátszott meccsen:
Vienna-Ferencváros 2-1

Elődöntő:
Austria Wien-Ferencváros 4-1
Ferencváros-Austria Wien 6-1

Döntő:
Ferencváros-SS Lazio 4-2
SS Lazio-Ferencváros 4-5

1939.
1. forduló:
Amborisana (Inter)-Újpest 2-1
Újpest-Ambrosiana 3-1

Elődöntő:
Beogradski-Újpest 4-2
Újpest-Beogradski 7-1

Döntő:
Ferencváros-Újpest 1-4
Újpest-Ferencváros 2-2

Előzmény: G. Peti (6)
mondial Creative Commons License 2002.04.30 0 0 9
Alberttől Zsákig a könyv címe, ha jól sejtem. :))

Majd én is másolok egy két életrajzot.

Előzmény: lg18 (8)
lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 8
Na jó, jöjjön bármi a 2. világháború előttről :)

hogy ne legyek off:

ORTH (FALUDI) György (1901), az MTK és a Hungária FC játékosa, 1917 ls 1927 között 30 mérkőzésen öltötte magára a címeres mezt és 13 gólt szerzett. Tagja volt az 1924. évi olimpiai játékokon szerepelt magyar együttesnek. - Nyilván fiatalabb olavasóink is többször hallották vagy olvasták már: "Minden idők legkiválóbb magyar labdarúgója Orth György." Ebben a sportágban bonyolult feladat a játékosok képességeinek összehasonlítása, egybevetése. Mégis határozottan állíthatjuk, ha akadt is Orth-hoz hasonló, az ő kivételes tudását megközelítő, vagy talán el is érő játékos, túl még nem szárnyalta egyetlen magyar labdarúgó sem. Már jóval 180 centiméteren felüli, arányos termetével kimagaslott társai közül. Tökéletes technikai képzettsége - fejjel és lábbal egyaránt - olyan magas fokú játékintelligenciával, "hadvezéri" irányítóképességgel, korát megelőző taktikai érzékkel és fegyvertárral párosult, amely az európai labdarúgás egyik legkiválóbb egyéniségévé avatta. Sokoldalúsága is szinte páratlan. Kapustól balszélsőig talán minden helyen játszott - válogatott színvonalon. (Szereplése a legjobb tizenegyben így oszlik meg: középcsatár 19, középfedezet 5, jobbösszekötő 3, jobbfedezet 2, balfedezet 1 mérkőzésen volt.) A sérült Zsák helyett a kapuba is többször "beugrott" - sikerrel. Érdekes, hogy legszívesebben a balfedezet helyén játszott. Képességei azonban irányító szerepkörben, tehát a középcsatár és középfedezet posztján csillogtak teljes fényükben. Zseniális taktikusnak bizonyult. A legváratlanabb pillanatokban, a másodperc tört része alatt kedvezőbb helyzetet tudott teremteni saját vagy társai számára. Ellenállhatatlanul cselezett, nagy erővel és pontosan lőtt, illetve fejelt. Látszólag lomha mozgása viharos erejű rohammá változott, ha belelendült. Társai helyezkedését futás közben is látta, jól érzékelte. Mindig a legkedvezőbb megoldást válaszotta a támadás folytatására vagy befejezésére. - Orth gyermekként került a Vasas csapatába, de 15 éves korában már az MTK játékosa lett. A válogatott tizenegyben mindt 16 esztendős ifjú mutatkozott be. A sors azonban nem sokáig maradt kegyes hozzá. 1925-ben, Bécsben, olyan súlyos térdsérülést szenvedett, amelynek szomorú következményeit teljes mértékben többé nem tudta kiheverni. Nagy akaraterővel még néhány évig játszott. A válogatottban is helyet kapott, Egyre inkább nyilvánvalóvá vált azonban, hogy a sérülés előtt csodálatos mozdulatokra képes láb már nem engedelmeskedik a változatlanul szárnyaló ötleteknek, elgondolásoknak. Tulajdonképpen már 1929 végén visszavonult a tényleges játéktól. Itthon próbált edzőként elhelyezkednim de nem jutott képességeinek megfelelelő feladathoz. Ezért 1930 tavaszán Dél-Amerikába távozott. Kisebb megszakításokkal három évtizeden át ott tevékenykedett - nagy sikeerrel. Hazalátogatásra készülődött, amikor 1962 januárjában egy végzetes szívroham - Portugália földjén - végleg elszólította a földi küzdőtérről. A magyar válogatottban legemlékezetesebb teljesítményét mindössze 20 éves korában, 1921. november 6-án, a Svédország elleni találkozón (4-2) nyújtotta. Káprázatos játékára három ritkán látható góllal tette fel a koronát. Akik azonban látták őt játszani, azok számára nyilván sok más mérkőzése is emlékezetes. Négy-öt évtizeddel ezelőtt (69-es a könyv - a szerk.) vasárnaponként sok ezer ember csak azért járt mérkőzésre, hogy az ő játékában gyönyörködhessék...


Azt még én tenném hozzá, hogy 3 alkalommal volt gólkirály.

Előzmény: Ernesto Serra (5)
Big (the real) Creative Commons License 2002.04.30 0 0 7

azok voltak a szep idok...:))

nagy nosztalgiam van foleg a szazadelovel kapcsolatban, de a 30-as evek is fantasztikus volt!!!

Legalabbis ahhoz kepest, ami utana jott..:(

Előzmény: lg18 (-)
G. Peti Creative Commons License 2002.04.30 0 0 6
Remek topic!
A Középeurópai Kupa is ebben az időszakban indult. 1927-ben írták ki először a sorozatot. Az alapító országok: Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia. A szervezők Jugoszláviát hívták meg negyedikként, az olaszok 1929-ben csatlakoztak a KK-hoz. A kupaküzdelmekben Közép-Európa legjobb csapatai vettek részt.
1927 és 1933 között 8 együttes vett részt a küzdelmekben, 1934-1938 között pedig már 16. 1939-től 1959-ig ismét csak 8 csapat indult. A második világháború után 1955-ben írták ki újra a kupát. De ez már nem ehhez az időszakhoz tartozik. A KK 1988-ig létezett.
A győztesek a II. világháborúval bezárólag:
1927: Saprta Praha
1928: Ferencváros
1929: Újpest
1930: Rapid Wien
1931: Vienna
1932: Vologna
1933: Austria Wien
1934: Bologna
1935: Sparta Praha
1936: Austria Wien
1937: Ferencváros
1938: Slavia Praha
1939: Újpest
1940: Elmaradt a döntő (A két döntős a Ferencváros és a Rapid Wien lett volna)
Ernesto Serra Creative Commons License 2002.04.30 0 0 5
jó topik! majd én is jövök történetekkel, meg talán képekkel!

lehet majd az első világháború előttről, esetleg a XIX. századból is sztorikat? esetleg a nemzetközi labdarúgással kapcsolatban is?

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 4
még egy kép a Fradi pályáról:

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 3
a "három nagy" stadionja:

Hungária út (1912):

Üllői út (1911):

Megyeri út (1922):

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 2
köszi, pont ilyenekre gondoltam

a döntő meccs:

1930. július 6., Újpest-Slavia 3-0 (1-0)
Genf, 22 000 néző. Vezette: Rous (svájci).

Újpest: Aknai - Dudás, Fogl III - Borsányi, Volentik, Víg II - Török, Avar, Köves, Vörös-Spitz, P. Szabó.
Gól: Köves (3)

Előzmény: mondial (1)
mondial Creative Commons License 2002.04.30 0 1 1
Coupe des Nations(Nemzetek Kupája)1930
1930 nyarán rendezték meg a tornát Genfben, a helyi klub a Servette otthonában, annak a Servette-nek aki éppen akkor nyerte meg a svájci bajnokságot. A tornát egyidőbe rendezték a vb-vel, amelyre csak 4 európai ország küldte el csapatát(Belgium, Románia,Franciaország és Jugoszlávia). A torna egyébként a Stade des Charmilles felavatásának is volt szentelve.

Résztvevők:

First Vienna FC (osztrák kupagyőztes)
Cercle Brugge (belga bajnok)
SK Slavia Praha (csehszlovák bajnok)
Sete (francia kupagyőztes)
SpVgg Fürth (német bajnok)
Újpesti FC (magyar bajnok)
AGC Bologna (olasz bajnok)
Go Ahead (holland bajnok)
Real Unión Irún (1927-es spanyol kupagyőztes-a versenyen bajnokként volt meghirdetve, ami téves, hiszen 6.-ként érkezett, gondolom a kasszának azért így jobb volt)
Servette FC (svájci bajnok)

Az Irun és a Bologna engedélyt kapott arra, hogy ne csak saját, hanem más csapat játékosait is pályára küldje. A görög és a norvég szövetség tiltakozó levelet küldött el a rendezőbizottságnak, hogy csapataikat nem hivták meg a tornára.

First Round
28 Jun: Servette 0-7 First Vienna
29 Jun: Sete 3-4 Fürth [asdet, winning goal in 140']
29 Jun: Slavia 4-2 Cercle
30 Jun: Újpest 3-1 Irún
byes: Go Ahead and Bologna

Consolation Round (losers first round)
1 Jul: Servette 2-1 Cercle
1 Jul: Irún 5-1 Sete
[losing teams eliminated, winners progress to quarterfinals]

Intermediate Round
2 Jul: Go Ahead 0-4 Bologna
[winners against worst winners consolation round; losers against best winners
first round?]

Quarterfinals
2 Jul: First Vienna 7-1 Fürth
3 Jul: Go Ahead 0-7 Újpest
3 Jul: Irún 1-2 Slavia
4 Jul: Servette 4-1 Bologna

Semifinals
5 Jul: Újpest 3-0 Servette
5 Jul: First Vienna 1-3 Slavia

Third Place Match
6 Jul: First Vienna 5-1 Servette

Final
6 Jul: Újpest 3-0 Slavia

Final classification:

1.Újpest
2.Slavia
3.First Vienna
4.Servette
5.Bologna, Fürth, Irún and Go Ahead
9.Cercle and Sete

A győztes tehát az Újpest lett, ami azért is nagy szó, mert ezt a kupát a BEK elődjének is nevezik. Többször nem is rendezték meg, valszeg a KK nagyobb presztízse és a endezésbeli hiányosságok miatt.

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 0
Akkor kezdetnek a 38-as VB döntője:

1938. június 19. MAGYARORSZÁG-OLASZORSZÁG 2-4 (1-3)
Párizs, 75 000 néző, vezette: Capdeville (francia).

Magyarország: Szabó – Polgár, Bíró – Szalay, Szűcs, Lázár – Sas, Vincze, Sárosi dr., Zsengellér, Titkos.

Olaszország: Oliveri – Foni, Rava – Serantoni, Andreolo, Locatelli – Biavati, Meazza, Piola, Ferrari, Colaussi.

Gólszerzők: Colaussi (2), Piola (2), illetve Titkos, Sárosi dr.

lg18 Creative Commons License 2002.04.30 0 0 topiknyitó
Lehet, hogy nem sok mindenkit érdekel 20-as, 30-as évek beli magyar foci, de engem nagyon.

Ez a korosztály is az aranycsapatéval megegyező sikereket ért el, VB ezüstérmesek lettek. Mégse beszélünk róluk, nincsenek róluk könyvek, az újságok nem közölnek fényképeket, nem ismerjük a játékosok későbbi sorsait.

A médiában az 54-es csapatunk a mai napi állandó téma, a 38-as meg sose volt az.

De nem csak VB döntőt játszottunk ekkoriban. A 20-as évek közepén indult be Magyarországon - Európában másodikként - a profi futball. Részt vettünk az 1912-es, a 24-es olimpián, illetve az amatőr válogatottal a 36-oson is.

Itt, Közép-európában kezdődött el az európai foci keretbe foglalása. Útjára indult a KK, amit többször is magyar csapatok nyertek. Elindult az Európa Kupa, az első országok közötti torna is. Ez utóbbiról például sehol se találtam semmit. Annyit sikerült találnom, hogy 1927 és 1930 köztött zajlott az első. Az Újpest megnyerte az 1930-as Bajnokok Tornáját is. Ezekben az időkben is nagy nemzetközi sikereink voltak, világklasszisaink fociztak a pályákon és külföldön, de ezek, ők mind feledésbe merültek. Miért?

Szerintem egy átlagos magyar focidrukker jó ha 4-5 játékost meg tud említeni a háború előttről, de Puskásékat álmában is felsorolja....

Ebből az időszakból éredekelne, és reményeim szerint nem csak engem, szinte minden. Adatok, statisztikák, nagypapák által mesélt történetek, képek, könyvek, újságcikkek stadionokról, játékosokról, klubokról, a válogatotról, külföldön játszó magyarokról. Magyarul minden, ami magyar foci a két világhábroú között.

Ha van rá igény, én is tudok írni egy-két dolgot, főleg az Újpesttel és a válogatottal kapcsolatosan, de mindenkitől várok valamit :)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!