Édesapám(Rozenberger Károly)1934-től Regényi Károly is Nagy futballista(jobbszélső)játékos volt!1924-ben ifjusági válogatott,a Kispeti Remény-Kispesti Törekvés-Kispesti AC-ban,vendégjátékosként a Hungária és a Kaposvári Rákócziban játszott.Abban az időben Cégliga bajnokság is zajlott,(Pesti nagy klubbok játékosainak színe java ott szerepelt)szombaton cégliga-vasárnap bajnokin játszott nagyon jó eredménnyel.Cégliga Válogatottban is játszott.A Budapesti nagy munkanélküliség miatt(egy héten három félnapot dolgozott a Radiátorgyában),1932-től eligazolt Püspökladányba a PMÁV-hoz,és még négy pesti játékos követte őt.Megnyerték az amatőr 1-ben a Keletmagyarországi bajnokságot,1932-1933-1934-ben és a Vasutast is .A DVSC is itt szerepelt(oda-vissza verték a Lokit).1934-ben Magyar Kupa negyeddöntőt játszottak a Szolnoki MÁV ellen.1949-től NBI-es játékvezető lett,1974-től-1981-ig kispályást vezetett.Ötven évet töltött a zöld gyepen,és megkapta az Aranysípot is.1907-ben született Kispesten és kilencven éves korában hunyt el Debrecenben.
A Pécsi Sport Clubot pécsi munkások alapították 1911-ben, később már be is vették a nevébe a MUNKÁS szót, így lett Pécsi MUNKÁS Sport Club, azaz PMSC (1919?). Klubszíne PIROS-FEKETE (kezdetektől a mai napig).
A Pélmonostori Sport Clubot 1916-ban alapították, a klubszíneit sajnos nem ismerem. Őket is átnevezték 1921-ben (Spárta), de 1916 és 1919 között párhuzamosan mindkét klubot PSC-nek hívták. Aztán 1941-től ismét Pélmonostor SC.
Hát ezt összegyűjteni nehéz műfaj! Az elcsatolt területeken közel ezer ilyen klub van!
A gazdasági világválság miatt kb. 50-60 budapesti -1-2 éve alakult- kiscsapat szünt meg a két háború között.Az 1926-os MLSZ jubileumi könyvben rengeteg olyan csapat van, amelyek már a 30-as évek évkönyveiben nem szerepelnek. A 30-as években kiadott évkönyvekben viszont rengeteg olyan név van, amiről az 1942-es Pluhár könyv már emlitést sem tesz! Sőt hosszú ideig nem csak az MLSZ volt az egyetlen foci szövetség az országban. Az ILSZ-hez tartozó csapatokról szinte semmit sem tudunk!
"A nyár közepén örömmel értesültünk róla, 2002.július 4-én újjászületett az Ózdi Kohász SE. Egy budapesti befektető a nevezési határidő lejártáig addigi csapatát, a Budapest Torna Club-ot Ózdi Kohász névvel nevezte be a most rajtolt NB II-es bajnokság Szabolcs-Gabona csoportjába."
Ez most komoly??? Ez AZ a BTC??? Nem akarom az ózdiakat megbántani, de azért ez mégis...
magyarfutball! köszi a honlapra feltett PAC-cikket!
Kicsit eltérnék a témától. Most a Challenge Cup történetével bajlódok, nagyon kevés adat áll rendelkezésre. A benne szereplő klubok már vagy megszűntek, vagy az anyaklubjukon belül már nem működik önálló foci szakosztály.
Nem sokat tudni a már (jogutód nélkül!) megszűnt, 1910-15 ELŐTT alapított régi osztrák, cseh, magyar, horvát (a Monarchia területén működő) focicsapatokról, mint pl: Vienna Cricket FC, Wiener AC, stb. Igaz, a WAC foci szakosztálya újjáalakult, 2002-ben megvette egy szponzor, de csak vegetálnak, nem indulnak bajnokságban. (Kivétel a magyar; van listám a megszűnt magyar csapatokról, de szerintem ez se teljes.)
Zárójelben jegyzem meg, hogy mégiscsak szégyen, hogy a legrégebbi (ha jók az adatok: 1897. február 7) magyar labdarúgócsapat, a Budapesti Torna Club megszűnt és nincs egy szponzor (állam, önkormányzat, magánszemély), aki életben tartotta vagy újjáalakította volna. Angliában úgy vigyáznának rá, mint egy kincsre.
Lehet, hogy tévedek, de 1899-ben kezdték vidéken bemutató mérkőzésekkel népszerűsíteni a labdarúgást! Szombathelyen a BTC és a Pozsonyi TE játszotta
a hírverő mérkőzést!Ezt követően kezdtek csak szerveződni a meglévő torna, kerékpár vagy sport egyleteken belül kiegészitő sportágként a football csoportok.
Volt kivétel is: Sopron! Itt a bemutató mérkőzést követően 1900-ban alakult meg a Soproni Football Club, majd később 1908-tól lett a nevük SFAC. 1899 nyara előtt csak Budapesten és Pozsonyban léteztek egyleti labdarúgó csapatok vagy klubok.
A nyári hírverő mérkőzéseknek köszönhetően 1900 az az év, amikor megindult valami a vidéki labdarúgás környékén és a nagyobb városokban elkezdtek létrejönni azok a csoportok, amelyek később kiválással, vagy önálló klub megalakításával
illetve ritkábban a meglévő klubon belül szakosztályként müködtették a vidék labdarúgását. Utóbbira érdekesség, hogy szerepelt a Nyugati LASZ I. osztályban egy
Szombathelyi Kerékpár Egylet nevü csapat úgy, hogy a kerékpár szakosztálya már
megszünt, csak a foci működött, de az eredeti nevet sose változtatták meg!
Igy azt gondolom, hogy Pécsen sem lehet szervezett labdarúgásról beszélni 1900 előtt!!!
A legrégebbi pécsi labdarúgó klubok között a Pécsi Sport Clubot (1911) és a Pécsi Vasutas Sport Kört (1919) említik. Ugyanakkor kevés szó esik a Pécsi Athlétikai Club keretein belül zajló labdarúgásról. Maga a club (röviden PAC) 1887-ben (valahol 1886 szerepel) alakult.
"1900-tól fellángolt a labdarúgás iránti érdeklődés... 1911-ben a PAC ellenfeleként Pécsett játszott a Ferencváros csapata, győzött is 11:O-ra, igaz a Fradiban több válogatott játékos is volt: Rumbold Gyula, Schlosser Imre és mások."
forrás: A pécsi sport története http://hu.wikipedia.org/wiki/A_p%C3%A9csi_sport_t%C3%B6rt%C3%A9nete
A PAC-nak tudomásom szerint nem volt önálló labdarúgó szakosztálya, ugyanakkor labdarúgó csapattal rendelkezett. 1911-ben például a hat vidéki kerületi bajnokság közül a Délnyugati (Dunántúli) kerületben szerepelt és meg is nyerte, majd a nagydöntőben kikapott KASSA AC-tól 2-0-ra.
A Pécs-Baranya Futball Club 1927-ben a PAC és a PSC egyesüléséből jött létre és lett első osztályú csapat.
Lényegre térek: mikor jelenik meg szervezett formában labdarúgás a PAC-ban? PAC FC alapításáról nem tudok, szerintem a sok sportágat (főként atlétika) egyesítő anyaegyesületen belül fociztak. Ha valaki megkérdezné tőlem, hogy évszámra pontosan mikor alakult a legrégebbi pécsi focicsapat mit válaszoljak? Mert nem 1887, az biztos
A PAC labdarúgása fehér folt, pedig minden bizonnyal a legrégibb pécsi focicsapatról van szó.
Szerintem a csehszlovákok nem voltak rosszak fociban. Csehországban nagy hagyománya volt a focinak még a háború előttről (Challenge-Cup-ban is, később a Mitropa Kupában is jól szerepeltek klubcsapataik), a Felvidéken (per pillanat Szlovákia) pedig pl Kassa erős vidéki csapatnak számított a magyar bajnokságban. Hogy miért nem tudtak megverni minket? Egyrészt mert jobbak voltunk:), + szvsz arról van szó, hogy egy magyar-csehszlovák, csehszlovák-magyar csata politikai töltettel bírt (Trianon és következményei, revíziós törekvések), ezért mindkét csapat rendesen odatette magát. Bár lehet, hogy tévedek. Hasonló lehetett, mint később egy magyar-szovjet.
Támogatom az ötleted, kéne egy videomegosztó, ahová a magyar válogatott összes mérkőzését feltennék (+ezeket a felvételeket megfelelően archiválnák, a minőséget javítanák).
Egyelőre maradjunk annyiban, hogy az olaszok döntőspecialisták:)
Valahogy előkerült a 2010-es focivébé kapcsán, idemásolom:
A '34-es vébé esélyeseiként elsősorban a Sindelar-féle osztrák Wundermannschaftot szokás emlegetni, a cseheket valóban sújtották bírói ítéletek a döntőben, de hogy ténylegesen ki érdemelt ott győzelmet, ahhoz látni kéne a meccs egészét (érdemes lenne már ezekről a régi találkozókról valami videótárhelyet létesíteni). A csehszlovákokkal kapcsolatban én csak azt látom, hogy a vébét megelőző hat évben a döntetlen volt a legjobb eredmény, amire futotta nekik velünk szemben, szóval nem egy világverő legénység:
1928. 04. 22., Budapest, Üllői út, 38 000 néző
Magyarország–Csehszlovákia 2:0 (1:0)
1929. 09. 08., Prága, 28 000 néző
Csehszlovákia–Magyarország 1:1 (1:0)
1930. 05. 01., Prága, 30 000 néző
Csehszlovákia–Magyarország 1:1 (0:1)
1930. 10. 26., Budapest, Hungária út, 12 000 néző
Magyarország–Csehszlovákia 1:1 (1:0)
1931. 03. 22., Prága, 30 000 néző
Csehszlovákia–Magyarország 3:3 (2:2)
1931. 09. 20., Budapest, Üllői út, 40 000 néző
Magyarország–Csehszlovákia 3:0 (3:0)
1932. 03. 20., Prága, 27 000 néző
Csehszlovákia–Magyarország 1:3 (0:0)
1932. 09. 18., Budapest, Üllői út, 25 000 néző
Magyarország–Csehszlovákia 2:1 (0:0)
1933. 03. 19., Budapest, Hungária út, 25 000 néző
Magyarország–Csehszlovákia 2:0 (1:0)
1934. 04. 29., Prága, 35 000 néző
Csehszlovákia–Magyarország 2:2 (2:1)
Valóban végig kellene nézni a meccseket felvételről (ha ugyan készült mindegyikről az első perctől az utolsóig filmszalag) az objektivitás érdekében. Utána lehet véleményt mondani, nyugodtan ki lehet nyilvánítani aztán, hogy pl. Olaszország nem érdemelt vb-címet '34-ben, ha úgy találjuk, vagy hogy a csehszlovákok nem érdemeltek döntőt, mert oda Magyarországnak vagy Ausztriának kellett volna bejutnia a papírforma alapján (persze megint kérdés, hogy a papírforma mitől az, ami, az aktuális mérkőzés mennyiben számít oda - a játékvezetői és sportdiplomáciai csalásokat mindenesetre nem sorolnám az objektív tényezők közé, ilyen volt Hugo Meisl lobbizása Mattea játékvezetése érdekében, aki aztán csalással döntötte el a továbbjutást Sindelarék javára).
1937-ben volt egy 8-3 is a csehszlovákok ellen itt a Hungária úton, amelyen Sárosi dr. 7-et rúgott a világhírű Pláničkának... (Bővebben: Vándor Kálmán, Üllői úti kapufák). Abban a '34-es csehszlovák keretben egyébként egy másik jogi doktorunk ült a cserepadon: a másfél éve elhunyt Kalocsay Géza...
Szóval ennyit arról, hogy a csehszlovákok szerencsések vagy szerencsétlenek voltak-e 1934-ben, mert "csak" döntőt játszhattak az olaszokkal...
Kösz a képet! Tényleg érdekel Pécs Baranya Futball Club. A pécsi sport története egyáltalán nincs még teljesen feldolgozva, kikutatva. Vannak fehér foltok. Minden segítséget szívesen veszek! :))
Nem tudom mennyire vagy képben a PMFC-t illetően. A klubot 2007-ben megvette az Alexandra kiadós, milliárdos Matyi Dezső. Sokat ártott és sokat áldozott. Egyrészt felújította a pályát, világítást. Korszerű edzőpályát épített. Infrastruktúrát helyre hozta. Összevásárolt egykori válogatott játékosokkal teletűzdelt csapatot. Messze a legerősebb NBII-es kerettel mégsem tud feljutni a Pécs. Egyrészt mert lélektelenül, motiválatlanul, felháborítóan flegmán játszanak, nincs csapategység, másrészt közönség sem áll mögöttük. Matyi kitiltotta a B-közepet, azóta se hangulat, se nézők (foci már évek óta nincs). Azt mondta, nézők nélkül is működik a foci. No comment. Ezzel a játékkal nem is való a csapat az NB1-be, pedig a feltételek adottak. Szóval a város labdarúgócsapatából Matyi Dezsőke egyszemélyes hobbicsapata lett. Ahogy szokás ez milliárdoséknál.
Ennek szöges ellentéte a Kozármisleny. Az egész város (nekem megmarad falunak) mögötte áll, a klasszikus amatőr focit (pozitív értelemben) képviseli. Fiatal játékosok, akik felszántják a pályát, irigyelni való csapategység, remek szakmai háttér. Öröm ott focizni, látszik, hogy élvezik a játékot és a közönség is imádja őket. A semmiből jöttek föl és a NBII-ben stabilan a középmezőny elejéhez tartoznak. Többek között a PMFC-ből elzavart pécsi utánpótlás tehetségek is itt játszanak. Egy adalék: megállapodást kötöttek a holland Twente csapatával. A Twente is felfigyelt a mislenyi utánpótlásképzésre. Ennyi. Kis pénz, nagy foci. Ki érti ezt? :))
Köszönöm szépen sjose és örülnék, ha még találnál valami infót!
1945 Gallovich Tibor szövetségi kapitány írt a Népsport oldalán első oldalán pécsi benyomásairól: " Még a boldog békeévekben is jól tudtuk, hogy Pécs a szellemi és testi kultúra egyik nagy fellegvára Magyarországon. Mikor a Pécs-Baranya az első osztályban szerepelt, a vidéki városok között Pécsnek volt a legnagyobb közönsége a vidéken a labdarúgósportban. A Pécs-Baranya akkor egészen váratlanul, súlyos hibák miatt esett ki az első osztályból és rövidesen fel is oszlott. Most a PVSK vette át a szerepét teljes dicsőséggel. Ebben a magas kultúrától áthatott dunántúli városban aránylag talán magasabban áll a testedzés iránti rajongás, mint a fővárosban. A szombat esti előadáson, amelyet az egyetem nagytermében tartottunk azért jelent meg "csak" 1200 főnyi fizető hallgatóság, mert többen nem fértek be és ugyanennyi ember kénytelen volt a hely hiánya miatt hazamenni. A pécsi csapat a három gólarány ellenére sem vesztette el a hitét és olyan második félidőt diktált, amely teljesen érthetővé tette eddigi nagyszerű helyezésüket. Egészen megfordították a játék képét, sokkal többet támadtak, mint világhírű ellenfelük és egyik gólhelyzetet a másik után teremtették. Már sok vidéki mérkőzést láttam és sokszor elítéltem a hazai közönség lokálpatriotizmusának túlzásait, de megállapíthatom, hogy a pécsi közönség - bár szívből szurkolt a csapatnak - egy pillanatra sem terrorisztikus és nem sértő az ellenfélre nézve. Ilyen közönség "asszisztálása mellett az ellenfél nyugodtan csillogtathatja erényeit és tudását. Pécs város magas kultúrája a sportaréna hangulatviharzásában is kidomborodott. Ez pedig nagy szó a mai felzaklatott, sőt sokszor egzaltált magyar életben."
No, én pécsi vagyok, úgyhogy dagad a májam!
Bárcsak ma is ilyen hangulat lenne és ilyen csapat...:(( De szép lenne, ha PMFC és PVSK is NB1-es lenne. Álmodik a nyomor...:(
Engem kifejezetten a Pécs-Baranya Futball Club története érdekelne. Az interneten alig találtam valamit:
"Az 1926-ban megszervezett Profi Ligához Pécs is szeretet volna csatlakozni, így a két legnagyobb pécsi csapat a PSC és a PAC segítségével július 3-án megalakította a Pécs-Baranya Futball Clubot. A Pécs-Baranya FC anyagi megalapozásához 600 db ötpengős részvényt bocsátottak ki, amelyeket 1 hét alatt eladtak! A csapat a profi II. B. ligába nyert besorolást. A csapat első mérkőzését a Tüzér utcai pályán játszotta, a Szemere csapata ellen és 1-1-es döntetlent ért el.. A csapat összeálítása: Kosaras – Jerzsabek – Iváncsics – Peics – Kristóf – Liptkay – Hegyi – Dóra – Palkó – Jerzsabek II – Fatter. A csapat mérkőzéseire átlagban 3-4000 néző jött össze, de a stabil bevételek mellett a csapat komoly anyagi gondokkal küzdött, az alaptőkéből a felszerelés megvásárlása is nehézséget jelentett. A város ezért közel 3000 pengős segítséget nyújtott a csapatnak. Az 1928-29-es Profi Liga II-t megnyerte a csapat. Ebben a csapatban szerepelt az első pécsi magyar válogatott játékos Kautzky. 1929-30-as szezonban a csapat a 9. helyen végzett. Az 1930-31-es szezonban viszont a klub az utolsó 12. helyen végzett, így kiesett. A szurkolók támogatása elmaradt, a Profik Labdarúgók Szövetsége, és a városvezetés sem hozott áldozatot a csapatért. Anyagiak hiányában a játékosokat elengedték, a csapat megszűnt."
Sehol sem találom a klub CÍMERÉT, a klub SZÍNEIT, fényképeket, vagy hogy jogutód nélkül szűnt-e meg vagy sem. 1957-es magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában ugyanis találtam egy Pécs-Baranyát, ami hetedik helyen végzett. Ez azért is érdekes, mert 1955-ben a Pécsi Dózsa szerepelt (szintén hetedik lett). Lehet, hogy névváltozás történt és így lett újra Pécs-Baranya? Viszont 1957-58-ban már ismét Pécsi Dózsa szerepel, ekkor 12. helyezett és kiesik. A PMFC adatbankban a Pécs-Baranya eredményét Pécsi Dózsaként tüntetik fel.
Nagy gondot kell fordítani az ifjúság nevelésére. A kivitel módja: a fejlődő képes fiatal játékosokkal az angol módszer szerint, az idősebb játékosokkal foglalkozzanak központi irányítás szerint. Nem szabad elhagynia az ARAK-nak az utolsó szezonban bevált hármas védelmi rendszert sem, ami kiválásommal remélem nem fog megváltozni.
Kérdéseim
1 Mi az az angol módszer?
2 A központi utasitás az MLSZ által meghatározott edzés kritériumok?
TEMPÓ VASUTAS! VISSZATÉRT!!! Már a régi hozzászólásaim számát is látom, bár a topicokban még nem olvashatók, gondolom ez csak idő kérdése. Lecsó bácsi segítségét ezúton nagyon köszönöm!
