Keresés

Részletes keresés

Leevee Creative Commons License 2008.11.10 0 0 6579

Voltak neki szimpatikus zsidó alakjai is. Nem tudom melyik regényben, asszem boltos volt az is.

A Funtineliben meg a románok szimpatikusak pl.

 

Valóban számomra az egyik legérdekesebb, legelgondolkodtatóbb rész a német tudós története. Abszolút át tudtam érezni a helyzetét, és fogalmam sincs, egy olyan szituációban én mit tettem volna.

Előzmény: Bogyó 2 (6575)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.09 0 0 6576
Még valami:

"A második világháború szovjet és amerikai szempontú feldolgozásai, a holocaust számtalan alkotásban agyon van már beszélve, de a vesztes országok kisemberének szenvedése egyáltalán nem. '90 óta kezdik pótolni a hiányt, mert előtte nem lehetett. Milyen művek születtek pl. a cigányok holocaustjáról? A svábok, tótok, magyarok kitelepítéséről? A német, olasz, magyar, román, japán stb. kiskatona és kisember olyan háborús szenvedéseiről, amelyet a győztesek okoztak? A malenkij robotra elvitt emberkről?
De még most is vajon a Schindler listája, vagy a Pearl Harbour után kaphatna-e egy hiroshimai film is Oscart? "

Ezt én írtam a 6490-es hozzászólásban, szóval megvan a véleményem a győztesek művészi teljesítményéről is. Ott éppen Wass védelmében írtam ezt, most meg vitáznom kell azért is, mert nem fogadok el tőle mindent feltétel nélkül. Ettől még nem mosták teljesen ki az agyamat az amcsi filmek, de a nemzeti pátoszos, bús romantikás, magyar felsőbbrendűségi tudatú agymosásból sem kérek.
Az lett volna a jó, ha Wass nem ellenpólus, hanem több lett volna náluk, középen álló, aki minden oldalon meglátja a szenvedést. Sajnos ez nem mondható el. Emberileg ezt meg lehet érteni, de művészileg nem.
Aki egy bizonyos fajta világszemlélet híve, az lehet, hogy szívesen olvassa Wasst, amennyiben a nézetei igazolását látja benne. Akik egy másik szemléleté, azok meg olvasás nélkül gúnyolódnak és minden hibát kisarkítva csak elítélő véleményeket írogatnak. Én azonban nem önigazolást, hanme az igazságot keresem a művekben, az meg általában középen van.
Előzmény: Törölt nick (6572)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.09 0 0 6575
Igen, ezért mondom, hogy tulajdonképpen jellemzőek az alakok, nincs ezzel baj.
Hanem az, hogy más jellemző típusok is vannak és a negatívak már megint azoknál, a pozitívak meg megint itt.

A felelősen gondolkodó magyar nemes tipikusabb volt mint a csak vitruskodó, kártyázó, léha, asszonybolond? Mint a modern beruházások elmaradása és a pénz elverése miatt az országot félfeudális körülmények között tartó? Mint a sok hétszilvafás dzsentri? Emberek, hát miről írt Móricz és Ady?
Egy külföldinek nagyon kilóg a lóláb, hogy a magyar az maga a tökély, s már nem először.

Zsidók főurak nyilván nem voltak. Ismerjük a történelmet, tudjuk, hogy nem lehetett földtulajdonuk jó ideig, s ezért volt pl. több közülük az értelmiségi és a kereskedő.
Tipikusan sok volt a zsidó pl. az orvosok között, lehetett volna egy emberséges orvos az egyik hős, s akkor minden antiszemita vád visszutasítható lenne. De a művészek között szintén voltak zsidók, a festő is lehetett volna.
A csehek se csak boltosok voltak, lehetett volna a főhős a tehetséges Hubelka építész.

De tudok mondani jó ellenpéldát, pont innen. A román alak tulajdonképpen rendben van, kicsit talán lehetne árnyalni, de ahhoz hasonlóan lett volna jó megoldani a többit is. Itt kifejezetten jó, hogy nem egy bocskoros román parasztot vagy egy gonosz pópát rajzolt meg, s nem a meglévő előítéletes sztereotípiákat erősítette, ugyanakkor mégis életszerű jellegzetes sorsot ábrázolt.
A német tudós viszont egyértelműen nem annyira tipikus, mégis jó. Mert én is hiszem, hogy a németek között is voltak ellenállók, ha nem is sokan. A bomba titkát ki nem adó tudós pedig olyan gondolatokat tud kelteni, amelyeket kár lett volna kihagyni, tehát ezen az alakon se változtatnék, jó ötlet.
Előzmény: Leevee (6573)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.09 0 0 6574
"Zsidó bankár... Mi jót találhatnánk benne? Mért kellene épp W.A.-nek pozitív képet alkotnia róla?"

Nem a zsidó bankárról lehetett volna jó képet alkotnia, hanem egy zsidóról! Legyen az bármilyen foglalkozású. Kisboltos, kereskedő, akárki. Vagy szerinted a zsidók tipikusan rosszak? Mert akkor nincs értelme folytatnunk.
Mellesleg miért ne lehetne egy zsidó bankár is jó ember? Csak egy magyar földesúr lehet? Ott nem voltak Döbrögik? Jókai, Mikszáth, Móricz tudott ilyenekről írni?

"Mért épp SS katonákat mutatna be ördögként?"
Hát volna néhány tippem, mondjuk az SS finoman szólva nem volt egy Amnesty International.
Nem az a baj, hogy vannak benne barbár oroszok, de mindig csak ők azok?
Sokat írtak, beszéltek a nácikról, de azért nehogy már jófiúkat faragjunk belőlük. És ha nem is ördögként, de amit műveltek az is megért volna pár sort a már sokadik orosz pokol helyett. Tudod a kevesebb néha több, s ezt Wassnál többször is el lehet mondani.
Nekem is nagy hiányom volt, hogy a kommunista sereg dolgairól idáig nem olvashattunk, de azért ne essünk már át a ló túlsó oldalára.

"Magyar nemzetünknek az orosz ártott." A németek semmisítettek meg több mint félmillió magyar állampolgárt, megszállták az országot, puccsot csináltak a törvényes magyar kormány ellen - Szálasit ugye nem szabad választásokon választották meg - elvitték az ország aranykészletét, felrobbantották a hídjait.
És ők nem ártottak? Vagy az a félmillió neked nem veszteség, mert nem voltak keresztények?

"amit te hiányolsz, jelesül a koncentrációs táborok szörnyűségeit, az már éppen úgy elcsépelt, mint a kismacskák. "

Wass Albert 1948-ban írta a regényt! Nem mondod, hogy 1948-ban elcsépelt volt a holocaust-téma!
Egyébként meg más máshogy írja le, még mindig kevésbé elcsépelt valamit neki más után leírnia, mint amikor ő maga írja meg ötödjére is lényegében ugyanazt. Úgyhogy nála pont nem lett volna elcsépelt, mert ő sem írt erről, de akkoriban még sokan mások se. Hol volt akkor még a Sorstalanság meg a Schindler listája?

"a magyar ember vívódó, a zsidó pénzéhes, a cseh igénytelen, a román balkáni és a cionista világuralomra tör.De hol itt a hiba?"

Pont itt. Ezek előítéletek és sablonok.
Kérdések:
Mitől vívódobb egy magyar ember, mint egy másik?
Mitől igénytelenebb egy cseh, mint egy magyar? Jártál már Prágában?
Mit jelent a balkáni szó? Egy nyugatinak mi is azok vagyunk, a puszták népe, a barbár Attila utódai. Mellesleg ebben a regényben nem látom balkánibbnak a románokat mint a magyarokat.
a cionista világuralomra tör. És Hitler mi a francot akart? Sztálin? És az amerikaiak akik között azért még nem mindenki zsidó?

A hollywoodi tucatfilmektől igyekszem elvonatkoztatni, ezért olvasom Wass Albertet, most belekezdtem egy másikba is. De ettől még nem fogom kritika nélkül kezelni az általa írtakat.
Előzmény: Törölt nick (6572)
Leevee Creative Commons License 2008.11.09 0 0 6573
"pedig biztosan voltak szép szál és erkölcsös zsidó emberek és kis, gonosz magyarok is."

Biztosan, csak nem tipikus :)))
Jó, ez vicc volt.

Valóban tipizálva írja le az alakokat, tipikus cseh tipikus, zsid, tipikus lengyel dzsentri...de nekem ezért tetszik. Mert ha nem írta volna le a nemzetiségüket, egy-egy történet elolvasása után egyébként is fel lehet ismerni, mely néphez tartozk. Én pl már Wass előtt is így képzeltem el egy tipikus magyar arisztokratát vagy egy cseh boltost.
Előzmény: Bogyó 2 (6571)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.08 0 0 6571
No, elolvastam. Úgy vélem, érdekes regény, sokat tanít arról a világról, és talán jellemzőnek mondhatóak a sorsok. De a jellemek mégis kicsit sematikusak.
Valójában a hat sors két típusú ember kis variációval.
Két tipikus hős, persze a magyar és a lengyel. Olyanok akik általában testileg is felülkerekednek a konfliktusokban, aki külsejük alapján is tekintélyesek.
Erkölcsileg ugyanígy hős a német tudós és végülis a hazája sorsán ügyködő, de jellemében kidolgozatlan, rutinszerűen megrajzolt román politikus is.
A másik oldalon egyértelműen ellenszenves a zsidó bankár és a szláv (cseh) kisboltos is minimum lenézett, lesajnált. A cionista szervezkedés leírása is összeesküvéselmélet-szerű, a jellemző összesküvők zsidók ( a világuralom miatt) vagy románok (Erdély miatt).
Ebben a regényben is helyet kap a barbár orosz katonák viselkedése.
Mindez lehetett így, de mégis úgy érzem, nem mutatja meg az érem mindkét oldalát, s ezért a regény erkölcsisége kétséges.
A magyar herceg alakja egyértelműen túlidealizát, érdekes lett volna, ha most kivételesen egy Nemecsek figura, vagy egy léha, felelőtlen dzsentrit rajzolt volna meg a magyar alakban. Ha a zsidó ember lett volna inkább szimpatikus és hőstípus, aki testileg is lepofozta volna a SS-katonákat, s akinek alakján a koncentrációs táborok szörnyűségeit is bemutatta volna, azt amit a németek tettek. Lehetett volna a családja után síró, nagylelkű orosz katona is a sok barbár között, de nem, most sem.
Sajnos, úgy érzem ez Wassnál nem fért volna bele a világképébe, pedig biztosan voltak szép szál és erkölcsös zsidó emberek és kis, gonosz magyarok is. Ilyen hősies magyar arisztokratát már számtalant megrajzolt a regényeiben.
Nem rosszak az alakok, csak mindig ilyenek, s ez előítéletet sugall.

Maga a regény olvasmányos, de helyenként túl hosszú, túlírt az erkölcsi szózat vagy az önmarcangoló tépelődés, pl. a német tudósnál. Ugyanakkor a kerettörténet, Baradlay pap, Hiribi halász és a csónak esete nagyon ötletes, s a sorsok megjelenítésén, a XX. sz. első felének újabb meséjén túl egy teljesen más funkciót is ad a műnek, amennyiben a hit és Isten létének bizonyságát boncolgatja. Tulajdonképpen ez az ami miatt szerintem kiemelkedik a szokványos történetek közül, s különösen a vallásosos, de a filozófiai kérdésekkel szívesen foglalkozó embereknek többet jelent ez a regény. A regény végén Lubovszki és Porisch találkozásának mikéntjének leírásán átlépett az író, s ez kissé életszerűtlen. Sejtetni enged olyasmit, amit nem kellene, a baleset a vonatkezelő személyzet leírásánál már sejthető, kár érte. A próbáljuk meg együtt kimondása szintén szájbarágós, a Hiribi név bemondása életszerűtlen, színpadias. De a történet végének többfajta értelmezhetőségre lehetőséget adó nyitottsága, az egyesülő Európa újjászületésénél, az amerikai világhegemónia egyértelművé válásakor szerintem nagyon jó és elegáns megoldás.
Előzmény: EdgE (6570)
EdgE Creative Commons License 2008.11.07 0 0 6570
Nekem is az Elvész a nyom c. regénye tetszett a legjobban azok közül amiket eddig olvastam tőle. Nagyon sok sorsot mutat be, sokféle szemszögből.
Sokan vannak, akik alapból "lenácizzák" Wass Albertet (úgy hogy egyetlen regényét sem olvasták), mert most bizonyos körökben ez szokás. Az olyan embereknek ajánlanám ezt a könyvet. És utána megkérdezném, hogy ebben pl. mit találtak nácinak. Ez a regénye szerintem pontosan inkább a békítésről szól.
Előzmény: Bogyó 2 (6567)
Leevee Creative Commons License 2008.11.07 0 0 6569
Na, nekem pl abban a regényben nagyon tetszett a 7 tipikus emberi történet leírása. Nagyon jól sikerült elkapnia a jellemeket.
Előzmény: Bogyó 2 (6567)
Cillit Creative Commons License 2008.11.06 0 0 6568
No akkor én is elolvasom valahogy, hogy véleményt tudjak formálni, csak a Wass-könyvtár Nyírszőlősön van a nénikémnél...
Előzmény: Bogyó 2 (6567)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 6567
Jelentem, hogy a közepén járok az Elvész a nyom c. regénynek, s egész jó! Ugyanakkor újabb esztétikai kérdés vetődött fel bennem, ha már ennél tartunk. Hol húzódik a tipikus, a jellegzetes és a sablonos határa? Ez se könnyű...

Szerintem tipikusnak mondható sorsokat, jellemeket jelenít meg Wass ebben a regényben, jó és hiteles korhangulattal.
Kalandregénynek nagyon is jó, de az már az eljén látható, hogy azért többet akar kihozni belőle. Hogy ez szerintem mennyire sikerült, arról azért inkább a végén nyilatkoznék. Egyedül az első sors - aki olvasta, tudja miről beszélek - tűnik túlidealizáltnak, több Wass után sablonosnak, az erkölcsi szólamok pedig szájbarágósnak.
Cillit Creative Commons License 2008.11.06 0 0 6566
Ha nem akar másnak látszani az igénytelen tömegtermék, hanem annak, ami, akkor az kóser. Ez is nagyon jó gondolat!
Előzmény: Bogyó 2 (6564)
Cillit Creative Commons License 2008.11.06 0 0 6565
Engem is foglalkoztatnak ezek a kérdések.
Előzmény: Bogyó 2 (6564)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 6564
Persze, ezek is részei.
Pedig az érzelmekre szükség van a szeretetre, szerelemre szükség van, csak ne legyen érzelgősség, nyálasság.
Giccses az is ami nem mély, hanem felszínes, igen, ahogy írod, hamis. Giccses a mély önsajnálat, a túlzott nosztalgikusság az igazi emlkezés helyett. Az hatásvadász, mesterkélt és számító patetikusság, amikor az nem őszinte.
Valahol olvastam, hogy az is része, ha rutinszerű és nem egyedi, sajátos, hanem tömegtermék, közhely, de az egyediség illúziójával.
Lényeg valóban a hamisság, másnak akar látszani mint ami. Kivételesnek az átlagos, meghatottnak a színpadias és így tovább. Sokáig lehetne ragozni, és az elhatárolás nagyon nehéz. De vannak akik megtagadják az érzelmeket, mert annyira be akarják bizonyítani, hogy ők aztán nem giccsfogyasztók. Úgy oldják meg, hogy "kemények" elutasítják a valódi romantikát, a valódi pátoszt, s a másnak látszani nem is akaró tömegterméket.
Ilyenkor kezd felvetődni az is, hogy mi a sznobság, mi az előítélet és az elfogultság.
Bizony, mondom nektek, nem egyszerű dolog ezek között kormányozni a művészet sötét útvesztőin át.

Hú, de közhelyes....:-)
Előzmény: Cillit (6562)
Leevee Creative Commons License 2008.11.06 0 0 6563
Értem. Mondjuk az elcsépeltség rendben van.
Cillit Creative Commons License 2008.11.06 0 0 6562
Számomra a giccs fontos jellemzői: az érzelgősség és a hazugság. Külön-külön még hagyján, no de ha össze is párosodnak...
Előzmény: Bogyó 2 (6561)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.05 0 0 6561
A giccset sokféleképpen lehet meghatározni, az egyik pl. az összetevői közül az elcsépeltség. Namármost egy naplamentés festménynél ez még nem is elégséges kifejezés. Nyilván más, ha valami új, speciális látásmóddal festik meg.

Nézz szét a neten, biztosan el tudsz szórakozni egy ideig ezzel.
Előzmény: Leevee (6560)
Leevee Creative Commons License 2008.11.05 0 0 6560

A giccsről jut eszembe: előfordult már többször, hogy olyan időszakban sikerült éppen hazafelé vonatoznom Pestről Debrecenbe, hogy elkaptam a naplementét az Alföld felett. Egyszer-kétszer valami olyan csodálatos tünemény volt, olyan színekkel, amilyeneket előtte még sosem láttam, élénken, gyönyörű volt. Kedvem lett volna belekiáltani a punnyadt utazókkal teli vagon levegőjébe, hogy emberek, azt nézzétek! 

 

Ha most ezt valaki megfesti, vagy monsjuk lefényképezi, rögtön mindenki rávágja már-már kötelező jelleggel, hogy giccs. Mitől giccs a giccs? Most nem valamelyik szakszótár meghatározására vagyok kíváncsi.

Előzmény: Bogyó 2 (6557)
Gurg Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6559
"Wass szerintem egy átlagember számára hitelesen tud felrajzolni egy kort, tud neki mit tanítani, magyarázatot tud adni jelenségekre, hangulatot tud teremteni, s ahogy írtam, sok szempontból fontos hiányt és igényt elégít ki."

W.A. tanítása nem átlagembereknek, alantembereknek vagy űberembereknek szól. Csak az embereknek. Azt kell észrevegyem, hogy tanításainak megértői nem a mai modern kor társadalmi rétegződések vetődései mentén rendeződnek, hanem össze-vissza.
De ide sorolnám Nyirő Józsefet is.
Előzmény: Bogyó 2 (6557)
Gurg Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6558
Még évekkel ezelőtt írtam itt a "Tizenhárom almafa" és "Elvásik a veres csillag" ügyében. Elvittem ezt a 2 könyvet Kommandóra a komámhoz. Elolvasta mindekettőt és hát mondta, eleve sántít a dolog földrajzilag, mellesleg almafa Kommandón? Soha nem érett be, nemhogy pálinkát csinálni belőle. A regénybeli Kommandó földrajzi behatárolása a valóságban néha Bikkfalva, néha Ojtoz környékén van.
De mindez ki a francot érdekel?
Az üzenet a fontos.
Bogyó Bulgakovos hasonlata telitalálat.
Szóval Alpári Gnác hozzáállása alapvetően egy óriási előítéleten alapul, ezt kismmilliószor bebizonyította, hiába hadakszik a magasirodalommal...tényleg évek óta követem a munkásságát itt - egy olvasott figura, szó se róla - , nem tud kiszakadni az ideológiai kötelékéből, s közben valami belső késztetés mindig ideüzi, hogy elmondhassa, egy bukolikus szófosót imádunk.....és ezt az igét mi soha nem mondtuk ki, hogy mi imádjuk, csak Gnác, rólunk.
Ez van.


Előzmény: Bogyó 2 (6550)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6557
Én úgy gondolom, azért lehet és kell is különbséget tenni.
Problémák ott vetődnek fel, hogy az emberek az ízlésbeli különbségeket nem különböztetik meg a minőségbeliektől, pedig mindkettő létező kategória. Az elkülönítés nem egyszerű, s nem mindig lehet sorrendet tenni, de valamennyire mégis. Azért Danielle Steele és Dosztojevszkij nem egy kategória, ezt mindenki elismeri. És innentől lehet közelíteni, de egyre nehezebb. Melyik a jobb regény Sylvia Plath Üvegbúrája vagy Szolzsenyicin Ivan Gyenyiszovicsa, hogy két tök mást mondjak. Itt már azt hiszem az ízlés alapján döntenek az emberek.
Az ún. jó regény feleljen meg egy alapvető minőségi kritériumnak, de ezt is ki húzza meg pontosan, hol van ez, meghatározható-e egyáltalán?

Wassnál úgy gondolom vannak olyan hiányosságok, amelyeki nem emelik a legjobbak közé, de neki is van sajátossága, egyedisége, amiért szeretik. Túl egyszerű, hogy jobbos vagy giccses, mert ettől még lehetne más író is felkapott, miért pont ő? Olyan világokat jelenít meg olvasmányosan, amelyek sokaknak kedvesek, aztán lehet ez valakinek giccses, de szerintem azért nem egy Romana szerelmes füzet.Wass szerintem egy átlagember számára hitelesen tud felrajzolni egy kort, tud neki mit tanítani, magyarázatot tud adni jelenségekre, hangulatot tud teremteni, s ahogy írtam, sok szempontból fontos hiányt és igényt elégít ki. S ez nem az uszítás, hanem valamiféle igazságérzet a tévedések, túlzások ellenére is. Ebben a valóságshow-s, szappanoperás világban sokkal jobb és értékesebb dolgok felé fordíthatja az emberek figyelmét, új ismeretekkel gazdagíthatja őket - pL Gnác is tudja már mi az az üver - s erkölcsileg is jóra igyekszik tanítani őket. Ezt nem szabad megtagadni Wass Alberttől.
Előzmény: Leevee (6555)
Leevee Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6556
Borzalom, ahogy gépelek, nézzétek el nekem ezt a defektet! :)
Előzmény: Leevee (6555)
Leevee Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6555

Köszi, kíváncsi vagyok rájuk. Ha meglesznek, elolvasom őket, de látatlanban nekem a műalkotások, a művészet területén alkotott darabok összehasonlítgatása erőltetettnke tűnik. Ez egy abszolút szubjektív terület, sok tényezőn múlnak a mű megszületésének körülményei és a kész mű fogadtatása is. Az alkotk ugynabban a művészeti ágban különböző, elsősorban érzlemi indítatásból akotnak, nem hiszem, hogy van olyan mérce, ami alapján ezen művek lényegét meg lehetne ítélni, és össze leheten hasonlítani őket. Esztétika...nekem ne mondja meg senki, hogy mi tetsszen.

Ez már amolyan fából vaskarika, szellemi maszturbáció az egész.

Előzmény: Cillit (6554)
Cillit Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6554
azért vannak elfogadott szempontok az esztétikában, ami alapján össze lehet hasonlítani a műveket... mindjárt utána is nézek a neten
Előzmény: Leevee (6553)
Leevee Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6553

Igazad van, valóban egysíkúak a regnyeiben az alakok. És lehet, hogy Jókai, meg Mikszáth és Szabó Magda nagybb író nála. Ennek ellenkezőjét sem állította ugye sosem senki.

Nekem eleve az a problémám, hogy miért kell mindenkit mindenkivel összehasonlítani? Ez valami kényszere az embereknek?! Nekem magamtól eszembe sem jutott volna.

 

Mi az, hogy jobb író, mitől lesz jobb könyv? Én nem hiszek abban, hogy valaki fent összeír egy listát, hogy ezen pontok alapján jó egy könyv, és akkor az jó könyv. Szeretek olvasni, sok könyvet olvastam már, de nekem akkor is az ő regényei a legjobbak, mert azokban találtam meg önmagam, mert az ő könyveiből kaptam választ sok-sok kérdésemre az élet több területén. És ha tehetném, lenne időm és energiám, fognám majd' az összes könyvét, és az általam ceruzával bejelölt gondolatokat, monológokat, bölcsességeket összgyűjteném egy csokorba, és kiadnám úgy.  Mert nem azért olvasom a könyveit, hogy azon élvezkedjem, milyen szépen pakolgatja egymás után a szavakat.

Ha valaki érti, akkor rájön, hogy igazából ezek a történetek tanmesék, ezért egyszerűek, mind-mind arra szolgálnak, hogy az író  mindazt a tudást, tapasztaltot, értékrendet, amivel rendelkezik, átadja az olvasó számára. A történet csak körítés hozzá, ő tanít közben. De aki ezt nem érti, az ki fog azon akadni, hogy Dombolov elvtárs rosszul töri a magyar nyelvet. Ezzel meg nem tudok mit kezdeni.

Előzmény: Bogyó 2 (6550)
Cillit Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6552
Ez tök jó elemzés! Jobb, mint amit "hivatalosaktól" találtam az interneten.

Írod: "Előtte meg, hogy mennyire megszűnt az erkölcs a világban, mennyire a gonosz vette át a hatalmat. Mindezt nem kellene kimondatni, a történteknek magukért kellene beszélniük, ahogyan a napfény ízében sem magyarázza el senki, hogy milyen kegyetlen dolog a téli hidegben egy meztelen embert vízzel locsolni és ütni-verni."

Na talán ez különbözteti meg Wasst legjobban az élvonalbeli művészektől. Hogy hülyének nézi az olvasót, akinek a szájába kell rágni a végső tanulságot. És valszeg, ha jól látom, ez idegesíti Gnácit is...
Előzmény: Bogyó 2 (6550)
Leevee Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6551

"Ha ő is mondott ilyeneket akkor elfogadom, hogy életszerűtlen,"

 

Lehet, hogy szenilis vagyok már, de a funtineliben Nuca mondott egyáltalán bölcsességeket? Ez nekem most így nincs meg...de persze lehet, csak nem emlékszem.

Előzmény: Bogyó 2 (6548)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6550
Én se látok itt nagy indulatot, s Wass szerintem vegyes.
Elmondom, például mit gondoltam a Kard és Kasza után .
Szeretem, hogy olvasás közben tanítja az embert. Olyan dolgokra, amelyek nem feltétlen maradnak meg az emlékezetben, vagy nem is tudod. Például, hogy hogyan teltek a Szent istván korabeli emberek hétköznapjai, mit ettek, hogyan laktak. Növényeket említ, állatokat, hogy hogyan készítik el az ételt, hogyan építkeztek. Tudja, hogy bölények is éltek a középkorban, de az újkorban már nem. Borbolyát ettek, de még nem ismerték a búzát, és sorolhatnánk.
Ezeknek a tudásoknak és infóknak a ringatásában éreztem magam, de sajnos szemet szúrt egy tévedése, s innentől kezdve fenntartással fogadtam/fogadok tőle mindent. Hogy a bölények kipusztultak már a középkorban, ezt tudtam egy régi gyerekkori búvárzsebkönyvemből. Tudom, hogy sokan nem tudják, hogy valaha is éltek Magyarországon, de talán ez nem nagy baj. Az viszont bárkinek szemet szúrhat, hogy Wass azt írja, hogy az egyik Erőss az 1480-as években vetette el a mezőségi földbe az első törökbúza magot. Azaz még Mátyás idejében, holott csak a halála után két évvel érte el Kolumbusz Amerikát. A törökbúza - nem véletlenül hívják így a kukoricát - a török időkben, pontosabban az 1600-as években terjedt el Magyarországon és Erdélyben. Ennyi idő kellett Amerika felfedezése után, a krumpli még később, a paradicsomot,paprikát, napraforgót nem tudom, de előbb azok se nagyon.
Mindez nem lényeges, de a hitelesség illetve a tudás nálam is megkérdőjeleződött így.
A másik gondom az ugyanolyan sematikus alakok, holott a 4. könyvem volt csak, nem a 24. Megint egy bölcs, öreg a cselédjeiről mindig gondoskodó, a szülőföldje mellett mindhalálig kitartó atyuska jellegű gróf, és egy unoka aki kiváló testi erőben van, kiváló elme, kitűnő szervező, nagyon ért a gazdálkodáshoz, átveszi nagyapja örökségét, ő vásárol be már a cselédeknek karácsonyra stb. A németektől csúnya dolog, hogy elviszik a zsidókat, de úriemberek, s ki vannak akadva milyen elvetemültek a románok, hogy milyen kulturálatlan, "cigánybanda". Ugyanez van az azóta általam elkezdett Elvész a nyomban is, ahol éppen egy amerikai van kiakadva az oroszokon, akik között egy jó ember sincs. Itt is van hálátlan cseléd, aki féktelen bosszút áll az egykori urakon.
A bécsi döntéssel visszatért Kolozsváron egyszeriben tiszták az utcák, jól öltözötté válnak az emberek stb.
A valóságban mi ugyanolyan cigánybanda voltunk a németeknek mint a románok, s vagyunk talán ma is. A magyar hadsereg szánalmas látvány volt és szánalmasat produkált a háborúban, s a németek ennek megfelelően kezelték az egész országot.
A Kard és Kaszában is megérkezik a kommunizmus, s ismét úgy leírva már unalmassá válik. A szülőföldhöz ragaszkodó gróf aztán megjárja, végül egyfajta szent emberré válva a krisztusi szeretetről prédikál és csodák történnek körülötte. Ekkor már ő is bizony túlságosan "szájbarágósan" mond nagy igazságokat, mint a nagypapa. Előtte meg, hogy mennyire megszűnt az erkölcs a világban, mennyire a gonosz vette át a hatalmat. Mindezt nem kellene kimondatni, a történteknek magukért kellene beszélniük, ahogyan a napfény ízében sem magyarázza el senki, hogy milyen kegyetlen dolog a téli hidegben egy meztelen embert vízzel locsolni és ütni-verni. Az első történeti rész a Buzátost és Videt, Mikoltot leszámítva majdnem felesleges, végigvisz a magyar történelmen, de vagy mindet így kidolgozta volna, s akkor lett volna hosszabb a regény, vagy nem kezd bele, hanem ugrik ahogyan azt két esetben megtette, ahol nem lehet követni a családfát. Máshol meg lehetett volna kurtítani.

Sok valóságalap, sok féligazság van a leírtakban. Talán ezzel lehet kiigazítani majd a szocialista egyoldalúságokat, s egyszer majd tényleg helyére kerül minden. Wass Albert hibát követett el, hogy ugyanazt a témát, az 1000 éves múltú magyar vagy erdélyi magyar nemesi világ XX. századi eltűnését, sorsát ragozza, csak más szereplőkkel más köntösben. Ez a történet megért volna egy nagyon jó regényt, pontosabb ismeretekkel, ha már belemegy, s egy kicsit árnyaltabban, nemcsak vidéki nemesei/paraszti szemszögből. összeszedettebben, cizelláltabban. Az általa felfestett alakok szerintem sokan létezhettek ilyenek a valóságban, mert én mondom, bizony valóban voltak ilyen jószándékú, hozzáértő grófok, akik létbiztonságot adtak, persze nyilván voltak másmilyenek is. Elsősorban inkább az a bajom, hogy ugyanazokat a jellemeket ismétli a regényekben. Ha az ember csak éppen egyiket olvassa, talán kedvezőbb képet alkot mint ha többet. Összeségében nem érdemtelennek, de közepes műveknek tartom ezeket, nem elhanyagolható hibákkal, Jókai, Mikszáth jobb, Wass csak újabb még, de az idő mögjük helyezi majd. A próbálkozás azonban még mindig jobb, mint hallgatni a témáról, azért a népszerűsége ilyen üzenetet is tartalmazhat a magukat sokkal jobbnak tartó íróknak, különösen az erdélyieknek.
Előzmény: Cillit (6545)
Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6549
Ja, és, hogy nem láttál lefestett magyar helységnevet?
Tessék, Erdély, Felvidék, Vajdaság.
A marosvásárhelyi képet egyébként Edge tette be ide pár éve, már láthattad volna.

Bogyó 2 Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6548
Gnác másik topicbeli írására, hogy inkább itt maradjunk.

"Azt látom, hogy sokan méterszám veszik a könyveit, mert divat.
És tetszik nekik, mert fogalmuk sincs, mitől jó egy könyv. Meghát egy csomó pénzbe bele is került..."

Én pl. rendszeresen járok könyvtárba, szóval az olvasás nem feltétlen pénzkérdés.

Divat. Ezt nem vitatom, s én is ezért lettem rá kíváncsi. De mi az oka, hogy elolvasás után ajánlgatják is egymásnak? Azért mert olyan gyenge? Pártideológiát találnak benne? Nem hiszem. Van valami, ami mégis megérinti őket, ezért mondom túl egyszerű a magyarázatod, a többféle okból csak néhányat mutatsz fel, s teszed kizárólagossá. De így nem fejted meg a jelenség valódi okait.

Minden könyve egyformán jó? Ki mondott ilyet? Megint olyan ellen hadakozol amit senki nem állított. Kicsit ez olyan, mint az egyik cikkben, ahol felállítják az állítólagos téveszméket Wassról, aztán cáfolgatják, miközben az ún. téveszméket legfeljebb náhány marginális emeberke mondta vagy senki se.

A verseit nem ismerem igazán, amiket olvastam, hallottam, nem érintettek meg igazán. Valójában nem vagyok nagy versolvasó, apám hatására és gimnazistaként leragadtam Adynál, nem hiszem, hogy találok olyat, akit elébe tudnék helyezni. Úgyhogy a Szabolcska Mihály nagyon is üt:-)

Persze, Pomogáts véleménye is csak egy vélemény, de valódi láthatóan nem "fröcsögő"véleményt keveset lehet találni, az övé ilyen. Árnyaltan ítél, ezért lehet minimum elgondokodni azon amit mond.

A vonat változásokat hozott, próbálja egy egyszerű, gépeket nem látott, az évszázadok alatt kialakult szokásait felborulni látó ember szemével nézni. Az indiános se örültek a "vasparipának" érthetően. Tudták, hogy valami véget ér, s az nekik nem lesz jó, itt is erről van szó. Wass más társadalmi változásoknál is ír a negatívumokról, a Kard és kaszában például a feudális hűbéri rendszer megszilárdulása is ilyen téma, az addig szabad telepesekként és még őseik vallását gyakorló magyarok életmódjának eltűnéséről.

Az a helyzet, hogy a művészetben vannak olyan művek amelyek lehet, hogy nagyon magas színvonalúak és komoly intellektuális kihívást jelentenek, ahogyan te fogalmaztad egyszer. De tudjuk, hogy az ilyen magas nívójú művek a legtöbb esetben nem kasszasikerek, csak ha nagyon kiüt a sznobéria. Márpedig egy mű nem helyes, ha öncélú, csak néhány "beavatottnak" szóló. Mert akkor viszi előbbre a világot, ha sokan olvassák.
Mindig is azokat a műveket kedveltem, amelyek a színvonal mellett már gyerekként is leköthetnek, vagy az egyszerűbb szórakozásra igényt tartóakat is olvasásra késztetik. Aztán okosodva megtalálják benne a mélységet is, de ha nem, akkor is megmarad az esély rá. Úgy írni mélyen, hogy közben széles rétegeket is tudjon tanítani, az a csúcs, ezért kiváló a Háború és Béke vagy a Nyomorultak.

"Egy olyan gyerek, akinek az apja (nagyapja) három szót mond naponta, senkivel sem találkozik, olvasni nem tud, az konkrétan néma marad, erre vannak kutatások, semmiképpen sem jönnek ki belőle nagy hatalmas igazságok, amiket mindenki leesett állal hallgat."

Ebben, azt hiszem igazad lehet. Én kb. másfél éve olvastam, nem emlékszem milyen nagy igazságokat mondott, inkább Vénség meg Tóderik szólamaira emlékszem, nem Nucáéra, de ennek nem tudok utánanézni, mert könyvtári könyvem volt.
Ha ő is mondott ilyeneket akkor elfogadom, hogy életszerűtlen, de ha olvastad a Mester és Margaritát vajon lehetséges-e hogy egy macska sétáljon a moszkvai utcán és beszéljen? Tudom, azt mondod, hogy Wass életszerűnek akarja feltüntetni az életszerűtlent, Bulgakov meg nem. Lehet, hogy ez hibája a regénynek, de akkor is egy olyan világot mutat meg, amelynek a lényegét nem tudod cáfolni. Hogy Nuca beszélőkéje milyen volt, nem lényeges, Tóderik lehetett volna szófosó is.

"Nem állítják, mert javarészben az egyetlen író, akit ismernek.
A topik fő témája, amikor én nem rondítok bele, hogy hol avatják megint a szobrát, meg néha a hídlezárás, mint kívánatos esemény és reménybeli találkahely."

Ezt szerintem te is tudod, hogy nem igaz, többet erről nem is érdemes beszélni.

Esztétikai vitában mi az ütős érv? Te azt mondod giccs, ők azt, nem. Te azt mondod modoros, szerintük nem. Azt mondod szétesik, hamis, szerintük nem?
Hogy lehet így meggyőzni bárkit is?

A hamisságról annyit, hogy nemrégen olvastam el a gyerekkoromban legendás filmnek számító Abigélt. Ritka nagy csalódás volt. Szinte biztos vagyok benne, hogy azon ritka kivételek közé tartozik, ahol a film jobb lehet mint a regény. A Wass által megírt úri világ sokkal valóságosabb mint a valójában szinte egyáltalán nem létező magyar ellenállás misztifikálása. A feliratok a szobrokon stb., nagyon valószínűtlenek, a magyar nép sokkal inkább szolgált szívesen a gróféknál, mintsem partizánakciókat hajtott végre a németek ellen. Nekünk nem volt légiónk mint a lengyeleknek, s nem voltak partizánjaink mint a délszlávoknak, ez a nagy büdös igazság. Az emberek nem szerették a németeket, de kényszerből kitartottak mégha fel is háborította őket a zsidóüldözés és rettegtek az oroszoktól. Igazából még Wass is elveti a sulykot, amikor a főhőse megmenti a németek elől az amerikai ejtőernyős századost, bizony, inkább agyonverték őket, mert szórták ránk a bombát. Az Abigél titok mibenléte pedig egy általános iskolás számára is nyilvánvaló már a 100. oldalon, annyira sulykolja Gina ellenszenvét Kőnig tanár úr iránt, miközben veri az ember szemébe, hogy hosszasan nézte, majd megint nagyon figyelte, pl. a szökés estéjén. A figurák a jellemek semmivel se jobbak, kidolgozottabbak mint a Wass szereplők, de nekem ettől nincs bajom velük. A könyv megírásának korából fakadó történelemszemlélet, meg ez a túl egyértelmű titokzatoskodás zavar. Amúgy az intézeti élet leírása nekem hitelesnek tűnik.
Valahogy így kellene látnod Wast is. A helyén, nem a trónon, de nem is a szemetesben. Mindezzel együtt Szabó Magda jobb író, de nem az Abigél miatt.
Cillit Creative Commons License 2008.11.04 0 0 6547
néhány hszólóban
Előzmény: Leevee (6546)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!