Napersze, hogy belement. Hisz csak az igy érvényes választások után jöhetett létre a békeszerződés. Azt meg szerintem már akkor tudták, hogy az ugysem lesz hosszú életű kormány és utána szabad a gazda. Miután aláirták 47 -ben a békeszerződést, láss csodát augusztusban már előrehozott választások voltak. Jól ki volt ez találva...:-(
"Perzse addig mindenbe belementek, amig ugy volt, ahogy ők akarták. Próbáltuk csak volna meg másképp.... "
ez nem egészen igy volt mert már a 45-ös választásoknál is közös listát akartak csak az angolok és amerikaiak bejelentették,hogy nem ismerik el az igy létrejövö kormányt+ a kisgazdapárt nagyválasztmánya is elutasitotta a közös listát ezért Vorosilov belement a külön listába
Én változatlanul ugy gondolom, hogy tök mindegy volt, hogy nálunk milyen az akkori összetétel.
Perzse addig mindenbe belementek, amig ugy volt, ahogy ők akarták. Próbáltuk csak volna meg másképp.... Azt nem szabad elfelejteni, hogy anglia és Franciaország annyira félt a szovjetektől, hogy még Hitlert is hagyta őrjöngeni egészen addig mig a francia határ nem került veszélbye. Addig nagyon biztak abban, hogy Hitlernek sikerül lenyomnia Sztálint. Hát tévedtek...!:-( Utána ők már megint csak a saját seggüket védték és mi nagyon jól jöttünk nekik mint páncélruha. Azt hiszem nekünk csak akkor lett volna esélyünk, ha mint legkisebb királyfi valamilyen csodával le tudtuk volna győzni a htfejű sárkányt.
akkor a kormányon belül nem 50-50% az arány,tudom itt voltak a szovjetek,de amig nem irtuk alá a békeszerzödést a SZEB-é volt a végsö szo(és ebben voltak angolok és amerikaiak is) igaz ennek Vorosilov volt az elnöke de ö sok mindenbe beleegyezett és ezért mondom,hogy egy finnországihoz hasonlo státuszt talán elérhettünk volna,de meg se probáltuk és ebben nagy a szociáldemokraták(és az egész baloldal) felelösége
OK. most értem miről van szó. De szerinted mi lett volna, ha a kommunisták és a szocdemek nem kötnek egyezséget. Ennek milyen következményei lettek volna? (Nekem van elképzelésem, de előbb várom a Tied)
Hát tudom én eztet! CSAk próbálkozom:-( Hátha van valahol egy lyukacska, amit máshogy csinálva nem lettünk volna szovjet-gyarmat.
Igazából a látszatra sem sokat adtak, mert szerintem mindenki tudhatt, hogy mi is volt itt....
Bár az is igaz, hogy szerintem a nyugat annak örült a legjobban és ezért nem foglalkozott velünk 56*ban, mert a vörös veszedelmet igy távoltarthatta a saját határaitól. Amig a vörös orsozlán megkapta mindennapi betevőjét nem kellett attól tartaniuk, hogy elmegy a vadászterületén kivülre is.
Ezért tudott Ausztria ésFinnország is kitörni szvsz és nem azért mert olyan tehetséges politikuasik voltak.
De ha a kiugrást akkor kicsit jobban megszervezik szerintem lett volna esélyünk. Akkor már nagyon sok magyar katonatiszt és katona világosan látta, hogy nem a győztes mellett állunk. Akkor már a zsidók irtását sem tudták teljesen eltitkolni, szerintem lett volna bázisa az átállásnak...
két különbözö dologrol beszélünk
a kiugrás egy nagyon rosszul megszervezett és átgondolatlan akcio volt,gondolj bele,hogy magyar és német csapatok egymés mellett harcolnak és az egyik átáll az ellenséghez?az a magyar katona akinek már van tapasztalata a szovjet csapatok embertelenségeiröl?
amiröl én beszélek az a szociáldemokraták és a kommunisták egyesülésének elörevetitése
A Magyar Front-aminek elnöke Szakaszits Árpád szeptember 20-án egy memorandumban követelik, hogy Horthykösse meg a szövetségesekkel a fegyverszünetet és alakitsanak Nemzeti Kormányt. okt. ll-én erről tárgyalnak és mint tudjuk ugyanezen a napon a kormányzó felhatalmazást ad a fegyverszünet megkötésére, aminek fejéban megörizhettük volna integritánsunkat erdélyben népszavazással dönthetnek arról, hogy jhova akarnak tartozni, valamint akkor a magyar delegáció tárgyalófél lehetet volna a nagyhatalmakkal szemben. Szálasi ezt huzta keresztül okt. 15-én:-((
Sőt, okt. 11-én Horty ugyan elfogadja az előzees fegyszerszüneti egyezmény, de aztán okt. 15 mindent keresztűlhúz és nem tudunk kiszállni a háboruból. Pedig, ha akkor sikerül, akkor talán... viszont hogy nem az egyértelműen szálasi bűne.
Megejegyzem lehet, hogy szégyen, de nem tudom miről van zó. okt. ll-én tárgyaltak egymással Horty és Szakasitcs, viszont tudtommal nem került sor közöttük semmi féle egyezségre.
volt más ut amit meg lehetett volna probálni,Ausztriának és Finnországnak bejött.1944.oktober 10-én Szakasits és Rákosi aláirta a megállapodást az együttmüködésröl,itt dölt el a sorsunk.a fent emlitett országokban ugyanis a szociáldemokrata párt nem állt a kommunisták mellé.
Nekem néha már az az érzésem, hogy akár ott se lettek volna a diplomatáink se Trianonba se Párizsba... ugyis ugy lett minden ahogy a nagyok akarták.-
----------
Én most ugy gondolom, hogy a kékcédulás választás volt a sorsforditó (kéretik nem osszemosni 90-es évek utáni szabadválasztásokkal, mert semmi köze a kettőnek egymáshoz), hiszen a demokrácia lehetősége akkor és ott veszett el. Ha akkor az emnberek nem törödnek bele, valűszinüleg az 56-ban bekövetkezett események akkor ajöttek volna felszinre. CSakhát az még annyira közel volt a vh-hoz, hogy talán-talán a nagyhatalmak is idefigyeltek volna ránk, és SZU kezére csaptak volna. De lehet, hogy akkor is sz@rtak volna ránk:-((
Nana, azért a vörös franciák ellen az angoloknak is lett volna egy két szava:-))
De ha már ennyire viszamegyünk, akkor, ha a szövetségesek nem hagyják szarban a Cseheket akkor talán még ii. vh. sem let volna. Akkor a német hadserem még nem volt igazán ütőképes, viszont remekül blöffölt.
----
Kiski naná, hogy nem kért!Rákosi nagyo jó akart lenni a Nagy Testvérnél, csak elfelejtette azt, hogy ő csak egy befogadott mostoha gyerek. Viszont, amint mi követeltünk vona bármit is a SZU-tól cserébe a seggnyalásért mindjárt mentek volna az amcsik a szovjetekhez, hogy ácsi nem ebben állapodtunk meg.
Szóval Trianon az nagy bukta azt hiszem nem mostanában tudjuk elérni, ennek a változtatását. Akkor már inkább Unió és akkor tök mindegy hol vannak a határok:-)
Szerintem 45ben már nem lehetett volna változtatni.
Márcsak azértsem , mert Ausztria is fel volt
osztva több részre , a szovjetunio "ittlétét"
ez legitimizálta.
Miután kivonultak onnan (asszem 55-ben) mégis
maradtak az elvtársak. Mi is történt 56ban?
Na a lényeg: 44-ben még lett volna esély:
méghozzá úgy , hogy az amcsik olasz után
erre kanyarodnak.
Igy mindenki jól járt volna. Nem lett volna
szálasi, és a ruszkikat is vissza lehetett
volna tartani.
De nézhetjük így is: gondoljatok bele, az elbánál
találkoztak az amcsik és a ruszkik. És szálasi
értékes hónapokat szerzett , ha nem így lett volna
akkor egy ideig talán még franciaország bizonyos
részein is a vörös lett volna a domináns szín.
A SZU nem kért, hanem parancsolt. Tök mindegy volt számára, hogy a birodalom határain belül hol húzódnak az országhatárok. Arra kellett volna játszani, hogy minden gondtól mentes, a SZU mellett egységesen kiálló országot kapnának. Így is azt kaptak ugyan, de 45-ben még nem lehetett biztosan tudni, hogy mennyi energiába és költségbe fog fájni a SZu-nak ez a stabilizálódás.
Tehát: előre kellett volna kérni azt a 100.000 km2-es darabot, és megígérni mindent, amit Sztálin atyuska akár még elképzelni sem tudott.
Egyszerűen nem voltunk tárgyalási helyzetben, és az igazi tárgyalások helyszíne is csak Moszkva lehetett volna.
Tárgyalási pozícióba lehetett volna kerülni a tehetséges Román vezetés gyanúba keverésével és SZtálin által való likvidáltatásával. Atyuska paranoiájára lehetett volna játszani.
Kerem feljegyeztek az annales-ben, hogy Rakosi et. volt Sztalin elvtars legjobb tanitvanya. Nehez volt ot tuldobni, mert ugy felt a Zsugasvilitol, mint ordog a tomjenfusttol. Aztan Szu meg akarta tartani Besszarabiat, meg ugye romanoknak sikerult a kiugras (Erdely), Tito ellen sanszunk nem volt (Delvidek), Csehszlovakok meg a gyoztes hatalmakhoz szamitodtak mindenfajta Tiso allam ellenere annyira, hogy a II. Vilaghaboru utan meg 43 negyzetkilometert elcsatoltak Mo-tol (Felvidek). Burgenland kerdese meg fel sem merult.
Ezt ugy érted, hogy amit a SZU kért külpolitikában azt minden további nélkül kellett volna mindig teljesiteni és akkor cserébe még kérhettük volna őket, hogy kapjunk vissza egy kis földdarabot? Lehet, hogy igy van, de miért tették volna meg. Ők voltak erőfölényben, nem igazán voltak rákényszeritve ara, hogy mi tegyünk szivességet. Na meg Sztálin hatalmi mániáját ismerve...
Oksi, értem.;-) nem nem tudom. Mint mondtam eléggé hiányosak az ismereteim... sajna. De ami késik nem múliik potlom és várom tőled is, hogy megtudjam. (ez most nem cikizés, komoly.)
CSak ugy mellékesen hallkan jegyzem meg, az én topicom arról szólna, hogy mit lehetett volna tenni, hogy ne igy... hanem ugy...
Mert hát ebben az országban 13 éve megy a hazaárulózás, de még senki nem tudott arra választ adni (legalábbis én nem hallottam róla), hogy mi lett volna még más lehetőség.
Na de az előbbimondatot felejtsük el, mert elmegyünk a napi politikába azt meg nem szeretném.Szóval tényleg kiváncsian várnám a nálam jobb és több politikai-történelmi ismerettel rendelkezőktől a hozzászolsáokat, ötleteket.
Nem is kellett volna kapálózni a Szovjetúnió ellen, hanem az ország területi integritásának érdekében kellett volna mégjobban benyalni a SZU-nak, nem csak úgy l'art pour l'art.
Four kerem kajansagbol, mert tudja kerem, elore lattak es megis belemasztak. Az On topicja meg arrol szo, hogy mi lett volna ha.... ;-)
Tudja kerem ki volt az elso politikai letartoztatott , kit Peter Gabor szemelyesen tartoztatott le Bp-en 1945 februarjaban? Eselye nem volt az orszagnak a szovjet imperializmus ellen.
bevallom elég felületesek az ismereteim az akkor koról, de mostanság utána fogok olvasni. (valahogy a suliban ezeken ugy rendesen keresztelléptünk anno 70-80-as években)
Azért az miondenképpen elgondolkodtató, hogy mi szivtuk meg a legjobban mindkét vh-t, ez nem lehet véletlen. A románok természetes szövetségese volt Párizs igy nekünk Erdély kapcsán a legkevesebb sanszunk sem volt. Nagyon fekszik a vicc az akkori történetre:
Az oroszlán összeirja a listát, hogy kit akar megenni a következő napokban és ennek hire megy: A róka odaballag az oroszlán elé és szomoruan kérdi: oroszlán jól hallom, hogy rajta vagyok a halállistádon. Igen -mondja az álltaok királya és ha már ott van fel is fellja a rókát. Másnap megy a gazella: oroszlán tényleg képes voltál engem is velfenni a halállistádra? -Hát sajnálom gazella kedves ez a tény. -ha már ott van őt is felfelja. Ez igy megy napokon keresztül a zebrával, a zsiráffal mignem megjelenik a nyuszika: Oroszlán kedves azt hallottam, hogy felvettél a halállistádra. Igen nyuszika bizony ogy van- válaszolja a sörényes. Naés nem lehetne kihuzni? kérdi a nyuszi- Dehogynem!
Szóval a mi akkori politikusaink annyira félhettek attól, hogy rossz pozioba kerülnek, hogy nem mertek kiállni az ország érdekében. Meg is lett az eredménye.
