Pedig az alábbi cikk is azt mutatja, hogy az EU- csatlakozás után - illetve már most is - egy olyan lehetőség nyílna meg, amivel adott esetben élni kellene.
Nem vitatható ui., hogy nem lenne ellentétes nemzeti érdekeinkkel, ha az EU-s kutatás és műszaki fejlesztés egyes fontos pozícióiba idővel magyar szakemberek kerülhetnének.
"Nincs megfelelő utánpótlás
– mondja a Francia Tudományos Akadémia elnöke NSZ • 2002. április 27. • Szerző: H. M.
...
Az akadémiai elnök – aki a Francia Intézet tudományos rendezvénysorozata keretében az űrtechnológiáról tartott tegnap előadást Budapesten – kérdésünkre kifejtette: Franciaország nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatási infrastruktúrával rendelkezik, amelynek hatékonyágát az európai kohézió folyamatosan növeli. – Van rá példa, hogy az USA egy-egy fontos kutatási területre akár hétszer több pénzt tud költeni, mint mi, de a teljesítményben sehol nincs ekkora különbség – szögezte le.
Hubert Curien az egész Európai Uniót, sőt részben már Amerikát is érintő problémának nevezte, hogy a természettudományban nincs megfelelő utánpótlás, a fiatalok inkább az üzleti szférában akarnak karriert csinálni. – A megoldás alighanem az oktatásban van: érdekesebbé kellene tenni a természettudományos tárgyak tanítását – jelentette ki az akadémiai elnök. Szerinte Franciaország nem érdekelt a külföldi tudományos és technológiai szakemberek „elcsábításában”. – Nem agyrablásban, hanem mindig szakembercserében gondolkodunk – hangsúlyozta az akadémiai elnök."
Az oktatás szinvonala még hagyján lenne, bár felháborítónak tartom, hogy egyes tanárok (legalábbis a mi egyetemünkön) az alapvető etikai szabályokat sem tartják be és nyílt pártagitációt folytatnak előadás alatt.
Az igazi gond inkább a diplomák értékével van. Másoddiplomásként félévente 100.000 forintomba kerül az ingyenes egyetem és egyáltalán nem érzem semmi gyakorlati hasznát annak, hogy van (illetőleg lesz még egy) papírom.
Szvsz nemcsak az anyagi fedezetet kellene biztosítani, hanem azt is, hogy az ember megfelelő és hasznos munkát végezhessen, ha már 4-5 évet lehúzott egy egyetemen.
Nem tudom, nektek mi a tapasztalatotok, de én eléggé sötéten látom a helyzetet....
A termeszettudomanyi karok az elmult negy evben a csod szelere sodrodtak. Nincs eleg infrastruktura, eszkoz stb. Mikozben a tudomanyos teljesitmeny meg mindig jo, egyre kevesebb penz erkezik a kepzesre. Raadasul a kozepiskolai termeszettudomanyos kepzest is visszaszoritottak, igy a hallgatosag szinvonala is sokat romlott az elmult evekben. Ez egy ongerjeszto folyamat, mert a problemak akkumulalodnak es ezt a tarsadalom is erzekeli, igy egyre kevesebben jelentkeznek ezekre a szakokra. Ugyanakkor atermeszettudomanyi vegzettsegu szakemberek eseteben kezd kialakulni egy jol erzekelheto munkaerohiany. Felo, hogy meg nehany ilyen ev es total szetesik a termeszettudomanyos kepzes, holott ezen a teruleten nagyon jo hagyomanyai vannak a nagyaroknak (lasd meg magyar szarmazasu Nobel-dijasok megoszlasa tudomanyteruletek kozott).
Kedves szonam!
Ilyen topic van már néhány, jó mélyen, de szvsz. is újra és újra fel kell vetni ezeket a problémákat.
A felsőoktatás helyzete ugyanis stratégiai kérdés. Úgy gondolom, hogy éppen ez az az egyik terület, amelyet választási ciklusokon átívelő nemzeti prioritásként kell kezelni.
Egyetértek, hogy az Általad említett területeken a helyzet valóban sötét. Pl. a természettudományi karok oktatási infrastruktúrája katasztrofális állapotban van. Ebben itt a polfórumon korábban a politikai szimpátiától függetlenül szinte mindenki egyetértett. Mivel ez az oktatás színvonalának csökkenésével közvetlen okozati viszonyban van, sokkal égetőbb problémának tűnik, mint az oktatók valóban méltatlanul alacsony bére.
Az új kormány egyik egyik első feladata éppen eme áldatlan állapot javítását célzó lépések megtétele lenne.
Üdv.
K.
Fodort szerencsére nem akarja senki sem a felsőoktatásban. Sőt, Magyar Bálintot sem.
Az MSZP-nek alapvető érdeke, hogy az oktatási minisztériumot ne adja át a koalíciós partnernek.
Ezzel is demonstrálni tudják, hogy a '94-98 között művelt dilettáns oktatási politikának nem lesz folytatása. Az előző koalíciós ciklusban leszerepelt személyek (Magyar Bálint, Fodor Gábor, Horn Gábor, Szabó Zoltán (MSZP), Dinya László) az OM közelébe sem mehetnének. Ezzel a világbanki szerződéssel kapcsolatos fideszes propagandát is le tudnák szerelni, hiszen az MSZP programja egyértelműen ellentétes azzal.
Az MSZP választási programjának a felsőoktatásra vonatkozó része "meglepően" jó.
Hiller István komoly munkát végzett, megérdemelné, hogy miniszter lehessen.
Szerintem korántsem olyan vészes azért az állapot. Egy fontos tévedés elő szokott fordulni ezért azt szeretném szétoszlatni: a magyar felsőoktatásban nincs olyan pénzihány, mind pl. a közgyógyellátásban, de viszont van helyette tanerőhiány nagyon erősen. Az egyetemen tanító emberek 30-40%-a nem rendelkezik a katedrájához megfelelő tudományos háttérrel.
A politikai oldalhoz annyit, hogy ha az SZDSZ kapja a tárcát és ezen belül Fodor Gábor, akkor vmi éhségsztrájkba kezdek a Szalay u. 8-10 előtt.
EZ eleg ertelmes topiknak tunik, ugyhogy el is fog sullyedni annak rendje es modja szerint. :-))
En BKE-n vagyok, es a velemenyem roviden annyi, hogy az oktatoi szinvonal nekem kb. elfogdahatonak tunik (mondjuk nem tudom a kisebb helyeken mi van, hallottam remtorteneteket), csak a szammal van gond. Mondjuk 25-30 fos csoport szeminariumon. Meg persze keves a terem, nem ritkak a keso d.u.-i akar esti orak. De ezek ismert problemak.
A felhasznalhatosag mas problema, errol inkabb vegzetteket kene kerdezni, maganvelemeny hogy a legtobb helyen nem sokat szamit, amit egyetemrol hozol, helyben tanulsz meg majd mindent. A szemlelet talan er valamit, de ez is lehet, hogy csak urban legend. Es ez nem specialisan magyar problema SZVSZ. Persze vannak ilyen dolgok, mint a nyelvoktatas amin mindenkeppen javitani kene.
Az ok elsosorban az, hogy sokan vagyunk (de nem elegen termeszetesen). Tobb mint tiz eve folyamatosan no a hallgatoi letszam, es ezzel sem az intezmenyrendszer, sem a tarsadalom nem volt kepes megbirkozni.
Egy tobbnyire ingyenes felsooktatas (amit en jo otletnek tartok) oriasi kiadast jelent. Persze ez semmi konkretum, nem is tudnek szamokat mondani, csak arra gondolok, hogy ha valaki tudna, es azt mondana, hogy ha EU-s tanar/hallgato aranyt akarunk, nem is EU-s berszinvonalon, csak mondjuk az oktatober/atlagber legyen ugyanannyi ezt aligha fogadna el a tarsadalom. A mostani megoldas, a szinvonal valamellyes csokkenese a hallgatoi letszam emelkedese mellett tehat alapvetoen nem rossz megoldas legalabbis a megvalosithato lehetosegek kozul. Persze biztos lehet apro javitasokat talalni, amivel penzt stb.-t lehet megsporolni.
De hogy valami konkretat is mondjak, amit en fontosnak tartok, az eselyegyenloseg megoldasa, szocialis osztondij rendszer erositesevel (aakr a tanulmanyi karara) es a szakok letszamanak piaci igenyekhez igazitasa.
