Köszi a fákra nem is gondoltam, pedig ősszel ültetek majd 8 db gyümölcsfát. A pisiléssel annyi a gond hogy 2 oldalról is belátni, de majd elmagyarázom a szomszédoknak, hogy én most a komposztálást gyorsítom. Vagy megyek éjjel... :-)
Egyrészt gyümölcs vagy díszfa köré körbe nyugodtan rakhatod a faaprítékot 10-15 cm vastagon egészen a korona vonaláig bátran, kevés jobb dolog történhet egy fával mint ez. Másrészt igen, a nitrogén gyorsítja a komposztálódást faapríték esetén. Ennek legolcsóbb, falusi módja az ha odapisilsz minden nap :)
Sziasztok! Új helyre költöztünk, alakítom ki a kertünket, ki kellett vágnom beteg kiszáradt vagy éppen rossz helyen levő fákat. A kandallóban nem eltüzelhető ágakat ágdarálóval daráltam le, már majdnem készen vagyok, de ez nagyon nagy mennyiség lett, kb 4-5 talicskányi anyag, és még jön hozzá az idei metszések ágaiból. Ha ezt beledobom a komposztálóba akkor évek kellenek mire elkorhad. Tavasszal próbáltam új ültetésű díszbokrok alá olyan 10 cm vastagon talajtakarásként alkalmazni, de annak az lett az eredménye hogy a kis lebontó szervezetek az összes nitrogént kivonták a talajból, és a bokrok levelei úgy besárgultak, hogy még a nitrogénhiányuknak is nitrogénhiánya lett (pentozánhatás).
A kérdés: egyszer olvastam, hogy a fadarálék komposztálását nagyon fel lehet gyorsítani úgy, hogy hetente, kéthetente magas nitrogéntartalmú anyaggal öntözzük be (trágyalé, műtrágyaoldat) próbálkozott már valaki ezzel a megoldással?
Hogy ne lenne! Ha zöld hulladékot, konyhai hulladékot is adsz hozzá, még hamarabb. Ez biztosítja a nitrogént. Ha van egy kis pétisód, köbméterenként 1 marékkal azt is szórhatsz rá gyorsítónak.
Szolnokról Nagykörű felé, a besenyszögi leágazótól száz méterre, jobbra. Van vagy tíz teherautónyi, de még csak az útról láttam. nem tudom, érett-e már, azt sem, adják-e.
Tökéletesen fog működni. Nyugodtan odarakhatod a közben termelődő konyhai nyers gyümölcs/zöldséghulladékot is. Meg gyakorlatilag bármit ami növényszerű volt valaha :)
Az működhet, hogy a magaságyasomba kevés lett a föld és azt gondoltam, hogy az egyikre félre raktam földet, mert ha beindul a fűnyírás szezon akkor a depózott falevelet és a friss fűnyesetéget rétegezném mondjuk 50 cm magasan, majd arra földet raknék. A nyár folyamán összekomosztálódna, esne és csak jövőre ültetnék bele.
Kilenc hónapos komposztálás után sem a dió, sem a vegyes lombkomposztnak nem volt kedvezőtlen hatása a növényi tömegre, sőt az 1,6-3,8 szorosára növekedett a kontrollhoz képest az alkalmazott dózis függvényében. A diólevelet ne égessük le, nyugodtan komposztáljuk, és legalább 9 havi komposztálás után felhasználhatjuk. (KÜLÖNBÖZŐ ÉRETTSÉGŰ ÉS DÓZISÚ DIÓLEVÉL ÉS VEGYES GYÜMÖLCSLOMB KOMPOSZT HATÁSA MUSTÁR (SINAPIS ALBA) TESZTNÖVÉNY CSÍRÁZÁSÁRATIRCZKA Imre, Matthew HAYESSzent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Agrár-környezetgazdálkodási Tanszék2100 Gödöllő,)
Mint lentebb többször elhangzott, minden ami valaha élt elkomposztálódik, nem nagyon van kivétel, természetesen a diófa levele sem az, ez csak azért lehet egyáltalán kérdéses néhányak számára, mert alapból a diófalevélben növekedésgátló anyagok vannak, és a friss diólevéllel betemetett növények közül a gyengébbek elhalhatnak, de ezek az anyagok a komposztálódás alatt elvesznek.
Mivel a kertet ősszel vettem meg, egyelőre megvárom, hogy melyik fa hogy terem, tehát majd csak ősszel, vagy a következő év tavaszán cserélek fákat. Akkorra már remélhetőleg komposztálódik valamennyire a halom.
Egyébként még azt is lehet csinálni az ilyen ágmaradékokkal, fadarabokkal, meg mindennel, hogy ásol egy árkot, beleraksz mindent, betemeted, így lesz egy kis dombocskád, és rátelepítesz málnát, epret, vagy valamilyen bokrot, esetleg gyümölcsfát. Imádni fogják a növények.
Ezt tanult német permakultúrás barátaink hügelkultur-nak nevezik
Sajnos a képen látható halom csak a föld feletti részek vékonyából jött össze. Mire a gyökereket is kiszedem, nem leszek híján a mozgásélménynek. Persze csak a veteményes alatt kell radikálisan tisztítani, a többi területen lemegyek egy ásónyomnyira, aztán a sarjakat majd lerendezem a fűkaszával. Néhány év után majd csak kifogy a gyökerek életereje.
Először mi is gödörbe raktuk a komposztot. Megbántam, sokkal nehezebb kitermelni. Idővel úgysem fér bele (nem tudom, hány m3, de sok a növényi hulladék), úgyhogy a lebomlás szempontjából nem sokat számít, de gödörből talicskába lapátolni, lemászni, föllépni, visszamászni... Jó torna, de a kert enélkül is elegendő mozgást biztosít.
A halom elfér a kert hátsó részén, mintegy 1000 négyzetméternek kell hat felnőttet meg három gyereket ellátni zöldséggel, gyümölccsel, tehát nincs helyhiányom. Az érés is ráér, inkább az új telepítések alá dolgoznám majd be jó mélyen a kissé kötött talajba.
Én azt javasoltam volna, hogy áss egy megfelelő méretű gödröt, abba menjen bele a cucc, leteríted földdel. Ott ráér évekig komposztálódni.
Én sokáig így csináltam, jól működött. A durván 2 m3-es gödör 2-3 év alatt megtelt, akkor ástam mellette egy másikat. Ha ez is megtelt, akkor kiástam az előzőt és abból jó minőségű komposzt jött ki. Ez a forgó jól működött. Csak idővel ellustultam, már nem akartam áskálódni, így terveztem egy szintén 2 m3-es komposztálót, ami egy perc alatt összerakható és szétszedhető.
Ha megfogadod a tanácsomat, akkor a föld visszaterítésekor deponáljál rá bőven a kitermelt földből, mert elég sokat fog ülepedni a komposztálódással párhuzamosan!
