Budapest - Megfellebbezte a büntetés-végrehajtási (bv) ügyész a Tasnádi Péter feltételes szabadlábra helyezését elrendelő bírói határozatot. Ha a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság úgy dönt, a vállalkozónak le kell ülnie a még hátralévő hat hónapot is. Tasnádi 1999. szeptember 6-tól volt - egy megszakítással - rács mögött, és május 1-jén szabadult.
- Az ügyész szerint csak kifogástalan magaviselet esetében lehet valakit feltételesen szabadlábra
helyezni - mondta a Blikknek Dobos Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. - Az elítélt tíznél több jutalomban részesült, ám tíznél több fegyelmije is volt. A bv-ügyész fellebbezésében kifejti, hogy a bv-bíró döntésénél inkább a jutalomra helyezte a hangsúlyt. Az ügyészségek egyébként nem tartják nyilván, hogy a feltételes szabadlábra helyezések hány százalékában fellebbez az ügyész. Mint megírtuk, Tasnádi ellen szabadulása előtt egy nappal újabb per kezdődött, közel 250 milliós adócsalás vádjával. Dobos kérdésünkre kijelentette: az ebben az ügyben a vádat képviselő ügyész nem indítványozott kényszerintézkedést a vádlott ellen. Albert Viktor, a Fővárosi Bíróság sajtóreferense szerint még napok kérdése, hogy a bíróság határozzon Tasnádi sorsáról.
Tasnádi Péter nem kommentálta az új fejleményt.
Kerdes: mi alapjan dönt a biro, abban az esetben ha a szabadlavon levo vadlott elso foku iteletnel letoltendot kap, mondjuk 3 evet, hogy az itelet utan elrendelje-e a vadlott letartoztatasat masodfoku iteletig?
Azoknak, akiknek még 1988 előttről felhalmozott lakáshitel-tartozásuk van, valamint a közüzemi díjtartozásokat felhalmozóknak nyújt segítséget az a program, amelyről szerdán döntött a kormány. Az adósságmérséklő intézkedésekre mintegy 4 milliárd forintot különítettek el.
Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium által kidolgozott javaslat szerint azok számára, akik 1988. december 31. előtt kötöttek lakáshitel-szerződést, de szociális helyzetük miatt nem tudják a részleteket fizetni, szigorú feltételek mellett, hosszú távon érvényesíthető adósságfelfüggesztésre lesz mód - jelentette be Kökény Mihály a kabinet ülését követően. A javaslat a nehéz helyzetbe került, közüzemi tartozást felhalmazókat is segíti.
Mintegy 100 ezer ember fenyeget a kilakoltatás veszélye - indokolta a miniszter az intézkedés szükségességét. Az átlagos közüzemi tartozás 18,5 ezer forint, míg a régi lakáscélú hitelből 440 ezer forint. A javaslat által érintettek teljes tartozása mintegy 30-35 milliárdra tehető, a kormány mintegy 4 milliárd forintnyi segítséget ad a rászorultaknak.
Kökény Mihály elmondta: a javaslat tartalmazza azt is, hogy a fizetési kötelezettség részbeni átvállalására hatósági segítséget lehet nyújtani. Szavai szerint a szociális törvény módosítása az adósságkezelési támogatás felső összegének megemelését, valamint a futamidő meghosszabbítását teszi majd lehetővé.
Elmondta azt is: a hiteltartalékok kezelésére szolgál még a magánszemélyek speciális fizetésképtelenségi eljárása. A program lényege, hogy a hitelező, valamint az adós lehetőséget kap arra, hogy egy egyeztető eljárást lefolytató szerv előtt megállapodjon a törlesztés feltételeiről.
Közlése szerint a programot fokozatosan vezetik be, jövőre azok esetében, akiknek 100 ezer forint alatti tőketartozásuk van. A miniszter beszélt még arról: a közüzemi díjhátralékokkal rendelkezők számára szintén a szociális törvény módosításával az adósságkezelés során előírt önrész mértéke a legszegényebb családok számára csökkenhet. A tartozás fennmaradó részének elengedésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha egy minimálisan meghatározott ideig a családoknak nem keletkezik újabb hátraléka.
Közlése szerint mintegy 2000 lakásban lehetőség lesz arra, hogy állami támogatással kártyás gáz- és áramfogyasztás-mérő készülékeket szereljenek fel. Ezzel elkerülhetővé válik a szolgáltatás kikapcsolása a család teherbíró képességét meghaladó fizetési kötelezettség miatt.
A kormány döntése értelmében egy olyan jelzőrendszer működési feltételei is megvalósulnak, amelyben a szolgáltatónak lehetősége lesz arra, hogy az önkormányzat illetékesei felé jelezzék, ha egy fogyasztó nagy tartozást halmozott fel. Közölte: a közüzemi díjhátralékokról szóló program mintegy 4 milliárd forintos költséggel valósítható meg. A miniszter elmondta, hogy az előzetes vizsgálatok szerint Magyarországon mintegy 500 ezer háztartás eladósodott, a tartozások összesen mintegy 35-36 milliárd forintot tesznek ki: míg a közüzemi díjhátralékok átlagos összege 18 ezer 500 forint, addig a lakáscélú hiteltartalékok esetében ez az összeg 440 ezer forint.
Leragadtál.
2db büncselekmény van.
1. amikor a nagydarab kurvára megver 3 embert maradandó testi károsodást okozva.
2. Bíroság szerint 2, szemtanúk és a vallomások szerint 1 ember megveri a dagadtat.
Az még hozzátartozik a történethez, hogy a nagydarab (mint sértett) és a szemtanúk szerint a büntetett előéletü másodrendü vádlott ott sem volt, hanem annak a büntetlen öccse állt ott, de Őt csak tanúnak idézték be.
Na várjál!
Elöször a nagydarab kezdett el örjöngeni.
Megvert 3 embert akik 8 napon túl gyogyuló sérüléseket szenvedtek.
Koponyatörés is többekközött.
2nek maradandó testikárosodása volt.
A nagy hangzavarra szaladtak fel ketten az alsó emeletről és lepofozták.
Vagyis a nagydarab állitása szerint ketten verték, de a tanuk szerint csak az egyik ütötte a másik csak ott volt.
Mi ebben az aljas indok szerinted?
Ennyiből nem tudom megtippelni, írd le a súlyosító és enyhítő körülményeket, akkor talán. Amúgy a leírtak alapján ez egy aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés, így max 3 év.
Voltam olyan tárgyaláson ahol 2db 60 kilós ember enyhén (8 napon belüli) megvert egy 120 kilósat, mert elötte 5 percel az 3 embert vert meg úgy, hogy abból 2nek maradandó testikárosodása származott párhonapos korházi ápolással.
Tippelj ki mennyit kapott!
Megvárod az itéletet, ha soknak tartod azonnal fellebezel, és a másodfokig van időd pucolni.
Útleveled bevonták?
Ha igen akkor tuti 5 év felett lesz az itélet.
Ne idegesítsd már szerencsétlent, így is eléggé be van szarva. A társai előélete semmilyen kihatással nem lesz a ő büntetésére, a dolog elleni erőszakkal elkövetett bűncselekmények meg nem minősülnek olyan súlyosan mint a személy elleniek.
Szvsz ilyen személyi körülmények mellett simán kijöhet egy felfüggesztett. De pontosan kellene tudni, hogy ki mit csinált, milyen értékű kocsikról van szó, stb.
Nemileg ertetlenkedve, bosszankodva es nem kevesse gyanakodva allok az ugyeszsegi allasfoglalassal szemben:
Alapelv, a mindig valtozo penzugyi szabalyozasok kapcsan elkovetett buncselekmenyek eseteben, hogy a hatalyos jogszabalyok megsertesebol adodo illegalis vagyongyarapodassal kapcsolatos buncselekmenyeket akkor is uldozni kell, ha azok a szabalyok idokozbn megvaltoznak, hiszen szemben egy olyan buntetojogi tenyallas megszunesevel, ami egy adott cselekmeny tarsadalmi veszelyessegerol alkotott kozfelfogas tartos megvaltozastat jelzi es a buntetest okafogyotta es ertelmetlenne teszi, a penzugyi szabalyzas adaptiv modon alkalmazkodik a tarsadalom velt szuksegleteihez, es a konkret szabalyok megszegese es a bunteses elmaradasa mindig artalmas a kozossegnek, hiszen igervenyt jelenthet a kesobbi szinten ideiglenes szabalyok megszegesere valo buntetlensegre is.
Gondolom gyanakvasom okat nem kell kulonosebben reszleteznem.
Elvált feleségével, Judittal a vagyonon pereskednek
Tasnádit új villája miatt vádolják újra
Blikk, 2004-05-04
Budapest - Egész nap a Szemlőhegyi úti villájában tárgyalt tegnap a május 1-jén szabadult Tasnádi Péter. A jelek szerint rendbe akarja hozni a vállalkozásait. A börtönévek alatt úgy látta: csak kárára volt a közszereplés, így nem nyilatkozik senkinek. Időközben elvált feleségétől, akivel a vagyon megosztásán pereskedik.
Tasnádit Szemlőhegyi úti háza kapcsán 248 milliós adócsalással vádolja az ügyészség (Fotó: Tumbász Hédi)
Kétségtelen, hogy Tasnádi Péternek van stílusa: május 1-jén öltönyös, fehér inges, nyakkendős, csuklyás testőrök várták a Kozma utcai börtön kapujában. Látványosan körbevették, és szinte betuszkolták a rá váró Mercedesbe. Egy hibát azonban elkövettek: a védett személyt sosem a bal hátsó ülésre ültetik, hanem - biztonsági okokból - a jobb hátsóra. Tasnádi kicsit elfáradt a felhajtásban, így a Szemlőhegyi villájába hajtatott, jóízűen megreggelizett, frissen facsart narancslét fogyasztott, majd pihent néhány órát. Ezt követően tájékozódott vállalkozásainak helyzetéről. Vasárnap este már a Miss EU szépségverseny zsűritagja volt. Nyilatkozatot nem ad senkinek. Annyit azért elárult a Blikknek, hogy a lányok közül különösen nagy hatással volt rá Bahama szépe.
- Különlegesek és gyönyörűek voltak - foglalta össze röviden, majd megértésünket kérte: úgy látja, hogy korábbi közszereplései csak ártottak neki, így nem nyilatkozik.
Az újabb vád
A vállalkozó ellen pénteken újabb per kezdődött. A vádirat szerint 1995-ben vásárolta meg szemlőhegyi házát, tulajdonosa saját cége, a Hotex Kft. volt. 1999 februárjában megkapta a használatbavételi engedélyt. 2000 januárjában a Hotex a tulajdonjogát átruházta Tasnádira. Így azonban a vád szerint 620 millió forint értékű, természetben adott vagyoni értékhez jutott, amit nem tüntetett fel az adóbevallásában, és nem fizetett be utána 248 millió forint adót.
nem azert mondtam. Csak en tenyleg komolyan gondoltam. Nem fogok nekiallni 8 evnek, semmifelekeppen.
Mondhattad volna azt is, hogy mi bajom, hisz en okoztam magamnak a bajt es igazad lett volna akkor is...
De igy most jol esett ez a bocs. thx!
Ügyészi utasításra az Európai Unióból származó árukra elkövetett csempészet és vámorgazdaság miatt indított valamenynyi nyomozását azonnali hatállyal megszüntette a vám- és pénzügyőrség. Legkevesebb ezer emberrel szemben bűncselekmény hiányában megszüntették az eljárást.
Pénteken, két órával a munkaidő vége előtt a Legfőbb Ügyészség telefaxon utasította a Fellebbviteli Főügyészség útján a megyei főügyészségeket és az illetékes nyomozó hatóságokat az európai uniós árukra elkövetett valamennyi csempészet és vámorgazdaság miatt indított büntetőeljárás azonnali megszüntetésére – értesült a Népszabadság. Csak a VPOP-n 329 büntetőeljárásban több mint ezer gyanúsítottal szemben szüntették meg péntek délután „bűncselekmény hiányában” a büntetőeljárást. Öt letartóztatottat az ügyészség szabadlábra helyezett, 135 bűnügyben pedig megszüntették a csempészáruk lefoglalását, és visszaadni rendelték azokat eredeti tulajdonosaiknak. A VPOP visszavont 48 elfogatóparancsot és 19 jogsegélykérelmet. A megszüntetett eljárások között találhatók az elmúlt évek többmilliárdos komputercsempészügyei.
Az utasítás értelmében az ügyészi, illetve bírói szakban lévő eljárásokat is meg kell szüntetni, illetve azok megszüntetését indítványoznia kell a bíróságnak. A Legfőbb Ügyészség azzal indokolta a döntést, hogy a vámtörvényt május elsejétől felváltó, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény „nem tartalmazza a magyar jogszabályokban a csempészet tényállási elemeiként meghatározott vámáru és vámteher fogalmát”. Az ilyen ügyekben a jövőben vámárunak a „nem közösségi árukat”, vámtehernek pedig „a nem közösségi adókat és díjakat” kell érteni. Ha pedig a közösségi jog szerint az uniós áruk nem minősülnek vámárunak, a magyar büntetőjogban eddig alkalmazott csempészet és vámorgazdaság tényállása ezen árukkal összefüggésben nem alkalmazható. Az április 30-án kiadott legfőbb ügyészségi értelmezés szerint még akkor sem, ha a hatályos Btk. és a „büntetőjogi keretnormát kitöltő jogszabály”, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény eltérő fogalomhasználata más értelmezésre is lehetőséget ad.
Az uniós tagállamokból származó árukat május elsejétől a vámunió miatt értelemszerűen nem lehet csempészni, tehát nem is büntetendő ez a cselekmény. Mivel a Btk. 2. paragrafusa egyebek között kimondja, hogy ha az elbírálásakor az adott cselekmény nem bűncselekmény vagy enyhébb megítélésű, mint az elkövetéskor volt, akkor az új törvényt kell alkalmazni.
A lapunk által megkérdezett jogászok szerint az ügyészség állásfoglalása burkolt amnesztia azok számára, akik az elmúlt években az Európai Unióból származó árukat csempésztek az országba. Az amnesztia azonban törvényhozási jogkörbe tartozik, s nem az ügyészségébe. (Az ügyészség egyik névtelenséget kérő illetékese szerint a Legfőbb Ügyészség nem tett mást, mint alkalmazta a nemzeti szabályozással szemben elsőbbséget élvező uniós jogot.)
Kolláth György alkotmányjogász szerint jogalkotói hiba történt. A jogalkotónak kellett volna meghatároznia, hogy a csatlakozás előtt uniós eredetű árukra elkövetett csempészet és vámorgazdaság miatt a csatlakozás előtt indított eljárások gyanúsítottjaival szemben miképpen kell az eljárást lefolytatni, illetve befejezni. Végső soron akkor, amikor a cselekményt elkövették, tettük bűncselekmény volt, amivel milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek.
Lapunknak névtelenül nyilatkozó jogászok szerint más megoldás nem lévén, „bűncselekmény hiányában” szüntette meg az eljárást az ügyészség. Elvileg lehetővé tette, hogy az egykori gyanúsítottak kártérítési pert indítsanak az állam ellen az őrizetben, előzetes letartóztatásban töltött hónapokért, továbbá a lefoglalt, s ma már csak egykori értéke töredékéért értékesíthető árukkal összefüggésben elszenvedett üzleti veszteség miatt. Kolláth szerint a szóban forgó esetekben a kártérítési igény nem tűnik megalapozottnak, de az ellenkezője sem jelenthető ki teljes határozottsággal. – Igencsak érdekes helyzet alakulhat ki, ha valaki benyújt majd egy ilyen kártérítési igényt. Meglehet, a jog kapitulációra kényszerül, azt azonban nem hiszem, hogy lesz magyar bíróság, amely megítéli a kártérítést e különös amnesztiával bűntelennek nyilvánított egykori csempészeknek. Kolláth úgy vélte, a helyzet igazságtalan, hiszen sokan csak azért kerülhetik el a felelősségre vonást, mert ügyükben lassabban őröltek az igazságszolgáltatás malmai.
A megszüntetett eljárások a legóvatosabb becslések szerint is együttesen több mint 40-50 milliárd forint értékű csempészárut érintettek. Az államot ért kár csak a be nem fizetett importáfából elérheti a tízmilliárd forintot.
