Keresés

Részletes keresés

Boxster Creative Commons License 2002.04.16 0 0 14
Mit szólsz ahhoz, hogy a MSZP állandóan a FIDESZ szemére veti, hogy csak 7 évig nem vásárolhatnak földet külföldiek az EU csatlakozás után.
Amikor ök voltak kormányon, nem akarták ezt korlátozni. Csak aláírásgyüjtéssel sikerült megakadályozni a termöföldvásárlás engedélyezését külföldiek számára.

Üdv., Boxster

Előzmény: mennon (13)
mennon Creative Commons License 2002.04.15 0 0 13
A tavaly elfogadott földtörvényben került sor a családi gazdaság fogalmának meghatározására. A meghatározás alapján a családi gazdaság legfeljebb 300 hektáron gazdálkodhat, és a család egy tagjának főfoglalkozásúként kell a gazdaságban dolgoznia. A családi gazdaságok létrejöttének további feltétele, hogy a gazdálkodónak középfokú mezőgazdasági végzettsége legyen vagy legalább három éve dolgozzon őstermelőként, három éve a településen lakjon és legyen őstermelői vagy vállalkozói igazolványa. Az előírt feltételek megléte esetén a megyei Földművelésügyi Minisztérium hivatala regisztrálja a gazdaságot, amely ezzel jogosulttá válik a külön támogatások igénybevételére.
A családi gazdaságok elővásárlási és előbérlési jogokat kaptak a földvásárlásban, továbbá több, csak a családi gazdaságoknak szóló támogatást is igénybe vehetnek.
A külön támogatásokat szabályozó kormányrendelet alapján a családi gazdaságok földvásárláshoz, 100 hektárig saját erő nélkül (!) kamatmentes hitelt vehetnek igénybe. Az így fölvehető kölcsön 1 milliótól 300 millió forintig terjedhet, a futamidő minimum tíz, de legfeljebb húsz év lehet, egy év tőketörlesztési türelmi idővel. Ha 100 hektárnál több földet vásárol valaki, akkor a 100 hektár feletti területre fölvett hitel kamatának felét az állam átvállalja.
Ezen túlmenően tizenöt éves futamidővel további hitel vehető fel tanya vásárlására, telephely kialakítására, gépvásárláshoz, ültetvénytelepítéshez stb. Ez esetben a hitel felvételéhez a családi gazdaságnak huszonöt százalék saját erővel kell rendelkeznie, amihez ötvenszázalékos kamattámogatást kap. A hitelhez állami kezességvállalás is jár, a megvett tanya, telephely stb. megvásárlásához szükséges hitel összegének hatvan százalékáig. A többlettámogatások forrását a Széchenyi Tervből csoportosították át.

zsuzsa Creative Commons License 2002.04.15 0 0 12
Tehát ha levonjuk a karvalytőke által eszközölt beruházásokat, akkor nem sok marad :-(
Előzmény: takigabica (9)
mennon Creative Commons License 2002.04.15 0 0 10
van még vádirat a tarsolyomba...

Torgyán doktor távozásával a sokáig lebegtetett miniszteri poszton és az FVM vezetésében Fideszhez közelálló vagy Fidesz-szakértők kaptak megbízásokat. Elkezdődött az Antall-kormány által elkezdett és félbehagyott átalakítás második üteme. A parlament rohamléptekben fogadta el a szövetkezeti üzletrészről szóló, most már alkotmányos megoldást, amit jórészt már végre is hajtottak. Az állam az adófizetők pénzén kivásárolta az üzletrész-tulajdont, vagyis részben államosították a szövetkezeteket. Elfogadták a földtörvényt, amivel két legyet is ütöttek egy csapásra. Bevezették a családi gazdaságok kategóriáját, valamint a Nemzeti Földalap elővásárlási és előbérleti jogának segítségével állami ellenőrzés alá vonták a földpiacot. Végül a már jól ismert pozitív diszkrimináció útján meghirdették a családi gazdaságok feltőkésítését.
Míg a kormány által a mezőgazdaságban létrehozott focicsapatok, a nagyüzemek és a családi gazdaságok és képviselőik egymással csatáznak, a mezőgazdasági termelés értéke elérte a 1990-es érték 60 százalékát. A búza hektáronkénti hozama például a nyolcvanas években még a nyugat-európaival azonos szinten volt, ma már az uniós átlag felét éri csak el.
A szarvasmarha-állomány tíz év alatt a felére csökkent, s 2000 végén sertésből is csak feleannyit tartottak, mint egy évtizeddel ezelőtt. A baromfiágazatot kivéve az állattenyésztés teljesítménye 1996-tól folyamatosan zsugorodik. Tekintettel a modernizációs kihívásokra ugyancsak aggasztó, hogy a termelői beruházások volumene 2000-ben mindössze 40 százaléka volt a tíz évvel ezelőttinek, s tíz év alatt a mezőgazdaságban foglalkoztatottak háromnegyede, közel 700 ezer fő veszítette el munkahelyét.
A KSH 2000. évi Általános Mezőgazdasági Összeírása szerint Magyarországon jelenleg 960 ezerre tehető a gazdaság méretét elérő falusi háztartások száma. Ebből 607 ezer egy hektárnál kisebb birtokkal rendelkezett, míg 10 hektárnál nagyobbal mindössze 51 ezer.
Az Agrárgazdasági Tanács által a 2000-es év folyamatait értékelő dokumentumban olvasható, hogy az agrártermelés visszaesése alapvetően nem a kereslet hiányára vezethető vissza, hanem az értékesítési folyamatban elszenvedett veszteségekre. Tehát amíg az ország vezetői a politikai hatalmuk biztosítása érdekében tulajdonosi és lobbiérdekek mentén osztják fel a mezőgazdaságot, addig a piac határozottan negatívan értékeli ezeket a folyamatokat, amelynek következményeként vészesen lecsökkennek a vidéki polgárok túlélési esélyei.
A kérdés most már az, hogy a következő kormányprogram, valamint az egyes táborokat képviselő lobbiszervezetek vezetői a mezőgazdaságot a jövőben is tulajdonjogi kategóriaként kívánják-e kezelni, avagy készek a gazdasági szakemberek kezébe átengedni a kezdeményezést, és végre a piacgazdaság trendjei, a szabadpiac és az egyenlő esélyek elvének mentén születhetnek a döntések.

takigabica Creative Commons License 2002.04.14 0 0 9
egy biztos az elmult 4 evben (es ne feledjük ebben benne van a 2000-es ev is amihez hasonlo tözsde es beruhazasi boom-ot meg nem produkalt a vilagtörtenelem) a befekteteseik legalabb 60-70%-at eszközöltek a MO-n jelenleg müködö multik. ... a jo gazdasagi mutatokhoz az is hozzajarul hogy ezen cegek jelentos mertekben exportra termelnek. Az olcso hitel szinten vilagjelenseg, semmi köze a fideszhez stb, stb.

El kell ismerni egy dolgot jol csinaltak, nagyon jol eladtak ezeket a rajtuk nem mulo eredmenyeket. Velemenyem szerint a helyzet jelentösen romlani fog az elkövetkezendö 4 evben, ugyhogy nem artana hozzaertö embereket valasztani vegre ...

Előzmény: zsuzsa (7)
Ezüst Sajó Creative Commons License 2002.04.14 0 0 8
Amit a Fidesz a magyar gazdasággal csinál négy év óta azt egy szóval lehet jellemezni: ámokfutás. Aki végrehajtja az Viktor apánk és az ő talpnyalói. Ha valami véletlen folytán ismét ők kerülnek hatalomra, akkor a magyar gazdaságnak két-három éve van hátra az összeomlásig, vagy egy bokrosabb-csomagig.

Most még fájdalommentesen meg lehetne tenni azokat a kiigazításokat, amelyek hatására a gazdaság ismét felpörögne.

Erre a Szécsényi+ teljesen alkalmatlan, sokkal jobb hatással lenne az Orbán-.

zsuzsa Creative Commons License 2002.04.14 0 0 7
Az ilyesmi mérhető. Biztos vannak róla adatok.
Ez már abszurd. Nem kap az ember igazi adatokat.
Előzmény: takigabica (6)
takigabica Creative Commons License 2002.04.14 0 0 6
ami teny hogy "termelni olcson eladni dragan" a filozofiaja a legtobb multinacionalis cegnek, ebbol a szempontbol MO kedvelt celpont mivel olcsoak a berek es szolgaltatasok...kerdes csak az hogy meddig. Illetve az is kerdes, hogy egy ilyen hullamot meglovagolo kormanynak lehet-e dicserni a gazdasagpolitikajat...
Előzmény: zsuzsa (4)
kaanga Creative Commons License 2002.04.14 0 0 5
A HÉTben Orbán megnyerte az első forulót.

kaanga

Előzmény: zsuzsa (4)
zsuzsa Creative Commons License 2002.04.14 0 0 4
Ezt a topicot érdemes felhozni.
Ma a HÉTben egy amaerikai ürge ( Freedom House ? ) nyilatkozott a magyar gazdaság növekedéséről, a külföldi befektetők - befektetések számának növekedéséről.
Hogy is van ez? Kinek van igaza?
mennon Creative Commons License 2002.04.14 0 0 3

Földhözvágott mezőgazdaság


A Horn-kabinet első éveiben passzívan kezelte az Antall-kormány által elindított folyamatokat. Bár érezhetően átlátta az agrárgazdaság piaci helyzetének folyamatos romlását, a klientúrájához tartozó szövetkezeti és állami gazdasági lobbi szakmailag nem tudta a problémát kezelni, érdekeit a lényegesen erősebb pénzügyi és ipari lobbival szemben nem tudta érvényesíteni. A szocialisták sem tudták elhárítani az Antall-kormány által elhelyezett tulajdoni csapdákat, és nem tették meg a szükséges modernizációs lépéseket sem. Csak a ciklus végén jutott némi hely a Horn-kabinetben a mezőgazdaság számára. A szükséges piaci és piactisztítási lépések helyett azonban a törvényalkotástól várták a megoldást.

Az Orbán-kormány igen nehéz helyzetben vette át a vezetést. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a kormány a mezőgazdaság tekintetében nem ismerte el egyetemleges felelősségét, minden kérdést, amiben az agrár vagy mezőgazdaság szó szerepelt a kisgazdapárt szakértőihez továbbított. Első lépésként, látszólag igen helyesen, összekapcsolta a vidékfejlesztést és a mezőgazdaságot, azonban ezzel két súlyos hibát is elkövetett. Tovább tágította a szakadékot a mezőgazdaság és a vidék, valamint a gazdaság és az ország többi része között, másrészt szakmailag a maga számára is átláthatatlanná tette a vidék helyzetét. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyzete kívülről a laikusok számára irigylésre méltó volt. Ám az FVM-et körülvevő politikai fal szinte lehetetlenné tette a többi minisztériummal történő együttműködést és így sikerek elérését. Az elemzők által már 1998-ban előre jelzett politikai célok, a kisgazdapárt bedarálása és a kétpártrendszer megvalósítása érdekében a Fidesz a vidéki lakosság bőrére vállalta a kockázatot, amely a mezőgazdaság válságainak további mélyülését és a vidéki élet teljes ellehetetlenülését jelentette
Az Orbán-kormány az első időben politikailag mindenben támogatta az FVM-et irányító Torgyán Józsefet és a szakmai irányítást kezében tartó Szabadi Bélát. A médiában átjött üzenetek lényege szerint az FVM minden támogatást megkapott a kérdések megoldásához. A csapda lényege az volt, hogy sem Torgyán, sem Szabadi nem állhatott fel, és nem mondhatta el a tényleges helyzetet.
A piaci zavarok megoldhatatlannak tűnő sorozatából, szakmai alkalmatlanság és gazdaságpolitikai kompetenciák hiányában a Torgyán- vezette FVM pótcselekvések sorozatába kezdett. Ismét feltűntek a piaci helyzettől meszsze elrugaszkodott, saját illúzióikat kergető ötlettulajdonosok. Volt cseresznyeexport és biodízelprogram, volt diófaültetési program, erdősítés, halastóország, saját tengeri kikötő és hozzá vezető vasútvonalépítés és sorolhatnánk, hiszen ezek csak a nyilvánosságot kapott ötletek......

Foloyt köv

mennon Creative Commons License 2002.04.14 0 0 2
Mi a "pozitív" ?

Fel vállalták kormányzati szinten a család, a szaporulat, a születések arányszámának növelését.....

A szűkebben csak a család megsegítésére irányuló gazdaságpolitikai támogatások, kedvezmények azonban sohasem fogják megoldani ezt a problémát, ha az egész gazdasági, szociális rendszer működése nem ugyanezt a fajta célt szolgálja. Itt tehát újabb felemás hozzáállás érhető tetten.

A magyar gazdaság intézményi és jogi szempontból is érett az EU tagságra.....

A brüsszeli megítélés szerint Magyarország az elsők között van, amellett, hogy az elmúlt időben néhány ország megelőzött bennünket.
A GKI arra számít, hogy 2004-2005 körül az unió tagjai leszünk. Kívülről elég nehéz megállapítani, hogy a külföldi tőkével kapcsolatos hozzáállásnak, a felemás kommunikációnak mennyiben van szerepe abban, hogy az EU és a magyar diplomácia között átmenetileg tapasztalható egyfajta elidegenedés. A bizonytalanságok ellenére nem teljesen alaptalanok azok a vélemények, hogy az utóbbi időben mintha hűvösebbé váltak volna velünk szemben. Nem igazán szerencsések ugyanis az olyan kijelentések, amelyeket időnként megenged magának a miniszterelnök, emlékezzünk csak a „van élet az unión kívül is” elszólásra. Szóval ez az árvalányhajas magyarkodás nem segíti elő az EU-csatlakozásunkat

mennon Creative Commons License 2002.04.14 0 0 1

Szakmai hibák ?

Nem tudom elképzelni, hogy Chikán Attila vagy Járai Zsigmond nem látta volna 1998-99 elején, hogy a kormányzati inflációs várakozások minden alapot nélkülöznek. Mégis együttműködtek, talán azért, mert a költségvetés kézbentartása mindennél fontosabb szempont volt számukra. Persze ez bizalomvesztést hozott a kormány számára, de vállalták.

Elmúlt három évben nem történtek meg a szükséges reformok például az önkormányzatok, az egészségügy területén. A nyugdíjrendszer esetében pedig határozott rendvágás volt, ami miatt elvesztette a rendszer a hitelét, pedig a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb elem.
Első látásra nem gondolnánk, de a státustörvény nagyon sokat ártott a magyar tőke működésének a szomszédos országokban! Magyarán rajtuk csattan az ostor !

NagyFehérFőnök Creative Commons License 2002.04.14 0 0 0
egy szó, mint 100:

0

Előzmény: mennon (-)
mennon Creative Commons License 2002.04.14 0 0 topiknyitó

Lakáshoz jutás, családtámogatás, forintárfolyam-sávszélesítés, inflációtervezés, külföldi tőkéhez való hozzáállás, kétéves költségvetés stb., mind mérföldkőnek számít a kormány elmúlt három és fél évének gazdaságpolitikájában. Mennyiben voltak pozitívak, illetve negatívak az Orbán-kormány döntései? Menynyiben vitték előre az országot?

Bokros-csomag, mint alap, végül is ezen az alapon haladtak tovább, pozitív fejlemény, mert ez azt jelenti, hogy a politika nem próbálta meg letaszigálni a gazdaságot a kitaposott útról.

Mégis van kettőség : a kormány másként beszél, mint ahogy cselekszik.
Felemás kommunikáció , mert egyrészt megőrzi a gazdaság alapjául szolgáló vívmányokat, miközben a pokolra kívánja magát a Bokros-csomagot.
Mindez természetesen belpolitikai indíttatásból fakad. Ha egy kormányzat népszerű akar maradni, és meg akarja nyerni a választásokat, akkor együtt úszik az árral !!
Politikai kommunikációjuk megengedte magának azt a fajta jobboldali hangnemet, ami több kritikával illette a külföldi tőkét, mint az a tényleges gazdasági hatásból következne. Ebből adódóan a külföldi tőke meglehetősen látványosan elfordult a magyar gazdaságtól, gondoljunk csak a tőzsdére. Ez a stílus tehát sokat ártott a magyar gazdaság megítélésének.

Elmúlt három évben ez is gyenge pontja volt a magyar gazdaságnak : kormányzat nem vette észre, hogy időközben megváltozott a világ. Megnőtt a tőkevonzó képessége Csehországnak, ahol most zajlik a privatizáció, és Oroszország is kedvezőbb feltételekkel bír. Hiba volt ezeket nem figyelembe venni és nem alkalmazkodni az új helyzethez.

Hogyan illeszkedik ebbe a Széchenyi-terv?
Az önmagában helyes, hogy az export visszaesését a kormány saját forrásból a belső fogyasztás élénkítésével próbálja ellensúlyozni. A helyzet azonban az, hogy a külföldi vállalatok 2500 milliárd forintos beruházási keretét a teljes Széchenyi-terv 200 milliárdos nagyságrendje még csak meg sem közelíti. Egyszóval a külföldi tőke nagyságát maga az állam sem tudja kompenzálni. És van még egy figyelemre méltó dolog. A minimálbér jelentősen növelte a termelési költségeket, nemcsak a bér, hanem a hozzá kapcsolódó járulékok miatt is. Ezenkívül az idén a forint is felértékelődött, ami miatt jelentős veszteséget szenvedtek el az exportálók. Ugyanakkor a kormány a Széchenyi-tervvel élénkíti a gazdaságot, de az előzőek kioltják a Széchenyi-program pozitívumait. Ez a konzisztenciahiány rontja a tényleges gazdaságpolitika hatékonyságát és a világgazdasághoz való integrálódást

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!