Elszállt a költségvetés? Rekordhiány márciusban: 350 milliárd forint!
Gyakorlatilag minden idők legmagasabb hiányát produkálta márciusban a büdzsé – értesültünk. Az első negyedévben – egyszeri tételekkel korrigálva – az egész évre tervezett deficit több mint 60 százaléka halmozódott fel.
Eszerint a múlt hónapban a költségvetés hiánya hajszálnyival meghaladta a 350 milliárd forintot, mintegy 90 milliárddal felülmúlva a pénzügyi tárca prognózisát. Az államháztartás havi egyenlege több évre visszamenőleg csak 2002 decemberében volt rosszabb, ám akkor egy összegben „belepakolták” a büdzsébe azokat az adósságátvállalásokat, amelyek mögött állami garancia volt, s a kimutatásokban addig nem jelentek meg. Az összehasonlítás tekintetében ezért a 2002. évi utolsó havi szaldó félrevezető. Ezt nem számítva a legmagasabb havi deficitet sikerült összehoznia a kormányzatnak 2006 márciusában. Ebben szerepet játszhatott a választási költekezés. Ezzel az első negyedévben mintegy 790 milliárd forintos deficit már „megvan” az egész évre tervezett 1545 milliárdból. A teljes képhez korrigálni kell ezeket a számokat, hiszen például az idén az állam 238 milliárd értékben vállal át adósságot a Nemzeti Autópálya Zrt.-től, ezért ezt az egyszeri tételt a büdzsé „fenntarthatósági” vizsgálatakor ki kell szűrni. Ráadásul a múlt év végén a költségvetés átvállalt olyan lakástámogatásokat, amelyeket elég lett volna 2006 áprilisáig kifizetni, másrészt vélhetően előrehozott áfa-visszautalásokat is (VG, 2006. március 23., 20. oldal). Mindezekkel korrigálva a negyedéves és egész éves egyenleget az adódik, hogy három hónap alatt a hiányteljesülés meghaladja a 60 százalékot.
Ezek az adatok megmagyarázzák, miért kívánja a Pénzügyminisztérium az eddigi publikációs gyakorlatot felrúgva később, a parlamenti választások első fordulójának másnapján nyilvánosságra hozni az államháztartás múlt havi helyzetét – amikor vélhetően nem ez kerül a figyelem középpontjába. Ha a szaktárca ragaszkodna a korábbi gyakorlatához, akkor 5–7-e között közölné a számokat. Az április 10-re beharangozott gyorstájékoztatót azzal magyarázta néhány hete a PM, hogy április 7-e péntek, és péntek délután öt órakor nem adnak ki közleményt."
Nézd, én biztos vagyok benne, ha az adatok meglepően pozitívak lennének, a választásokig betonszarkofágba foglalt páncélszekrénybe zárnák őket, nehogy kiszivárogjanak, és esetleg valaki ne figyeljen a bejelentésükre.
A februári aggasztóan magasra, közel 300 milliárd forintra sikeredett hiány után - márciusra megint számottevő, 260 milliárdos deficitet tervez a Pénzügyminisztérium.
A tényleges veszteség azonban csak április 10-én, illetve 25-én a parlamenti választások első és második fordulója után derül ki, amikor vélhetően nem ez kapja majd a legnagyobb figyelmet. A Világgazdaság című napilap információit a pénzügyi tárca nem cáfolta, sőt azzal védekezett: a kampány és a voksolás miatt a szakmai közönség nem figyelne az ekkor tartandó tájékoztatójukra.
Az eljárás azért is érdekes, mivel az eddigi gyakorlat szerint minden hónap ötödik-hetedik napján hozták nyilvánosságra az előző havi büdzséegyenlegét.
Nem -- de próbáld csak meg a ktgvetési törvényt alkotmánybíróság elé terjeszteni...
(Lengyelországban volt már kicsit hasonló eset: az adótörvényeket valamikor decemberben fogadta el a szejm, de az alkotmánybíróság arra hivatkozva, hogy kicsúsztak a jogbiztonság által megkövetelt határidőkből, az előző évi törvényeket hagyta meg a sávhatárok infláció szerinti indexálásával.)
Már régóta motoszkál bennem a kérdés: Lehte-e az államháztartási hiány mértéke akkora, hogy az már alkotmányellenes?
Magyarul: Kaphat-e felhatalmazást egyetlen kormány is arra - akár 100%-os választási győzelemmel -, hogy teljesen szétbassza az országot, és évtizedekre előre elzálogosítsa az állam jövedelmeit, csakhogy az ingyenélők népes táborából elegendő szavazatot vásárolhasson ország- és nemzetrontó rémuralmának további fenntartásához?
ICEG: jövőre még nagyobb lesz a hiány 2005. október 4. FigyelőNet, MTI-Eco
Az idei 6 után jövőre 6,6 százalékos lehet az államháztartás GDP-arányos hiánya az ICEG prognózisa szerint. A kutatók szerint idén nem csökken tovább az alapkamat.
Az idei 3,6 százalékos növekedés után jövőre 3,9 százalékkal gyarapodhat a bruttó hazai termék (GDP), miközben az államháztartás - a nyugdíjreform hatásának kiszűrésével számított - eredményszemléletű hiánya 2005-ben a GDP 6 százalékát, jövőre pedig 6,6 százalékát érheti el - hangzott el az ICEG (International Center for Economic Growth) Európai Központjának keddi tájékoztatóján, ahol az intézet őszi előrejelzéseit ismertették.
Az idei 3,6 százalékos éves infláció jövőre 2,1 százalékra mérséklődik az ICEG Európai Központjának új előrejelzése szerint.
Az év végére 6 százalékos alapkamatot és 255 forintos euró árfolyamot prognosztizál az ICEG, s 2006 végére az alapkamat további 1 százalékpontot csökken változatlan euró/forint árfolyam mellett.
A kormány által tervezett 1583 milliárd forintnál is jócskán magasabb lehet a jövő évi államháztartási hiány elemzői vélemények és a Világgazdaság számításai szerint. Ezzel párhuzamosan persze az eurócsatlakozás szempontjából releváns mutató, a GDP-arányos eredményszemléletű hiányszám is jelentősen túllépheti azt a célt, amelyet még a múlt héten drasztikusan módosított felfelé a kabinet.
Világgazdaság (http://www.vilaggazdasag.hu)
2005. október 4., kedd 9:58
A legkritikusabb pontnak az idei büdzséhez hasonlóan az áfabevételi terv mutatkozik: ezen a soron évek óta jelentős mértékű túltervezés a jellemző. A Pénzügyminisztérium (PM) legfrissebb - és az év eleje óta mintegy 200 milliárddal lejjebb szállított - prognózisa szerint az idén ebből az adónemből 1846 milliárdos bevételre tehet szert az állam, szakértői vélemények szerint azonban ennél körülbelül 100 milliárddal kevesebb, azaz mintegy 1750 milliárdnyi összeg folyhat be. (A PM előrejelzése abban az esetben teljesülhetne, ha sor kerülne a sztrádaszakaszoknak a Nemzeti Autópálya Rt.-től az Állami Autópálya Kezelő Rt.-hez történő átadására, mivel a korábbi elképzelések szerint ekkor az NA befizetné a büdzsébe a tranzakció 97 milliárdos áfavonzatát. Mint ismert, erről a kormány az Eurostat véleményének hatására letett.)
Adócsökkentés bevételnövekedéssel
A jövő évi büdzséterv 1787 milliárdos áfabevételre számít, azaz az idei várható teljesülésnél 30-40 milliárddal magasabb szám szerepel ezen a bevételi soron. Ez azért érdekes, mert a kormányfő és a pénzügyminiszter többször úgy nyilatkozott, hogy a normál áfakulcs csökkentése nyomán 200 milliárdos kiesésre lehet számítani áfából, ráadásul gazdaságkutatók 250 milliárd körüli összegre teszik ennek hatását. Ehhez jön még az állami támogatások esetén az áfaarányosítási rendelkezés kiiktatása januártól (ez szerint 30-40 milliárdos kiesést jelent).
Mindez azt jelenti, a várható fogyasztásbővülés és az infláció alapján 1847 milliárdra lehetne számítani, ebből le kell vonni a 250 milliárdos kiesést az áfakulcscsökkentés és 30-40 milliárdot az áfaarányosítási szabály eltörlése miatt, azaz összességében 1560-1570 milliárdos áfabevétel lenne indokolt, szemben a tervben szereplő 1787 milliárddal.
A bevételek közül még a személyi jövedelemadóban mutatkozik kockázat - véli Barcza György, az ING Bank vezető elemzője. Lapunk kalkulációja szerint a bruttó keresetemelkedés és a várható foglalkoztatásbővülés alapján a 2005-re prognosztizált 983 milliárd után 1030-1040 milliárdos szja-bevétel várható a még módosítható előirányzatban szereplő 1086 milliárddal szemben. Korrigálni kell azonban az 1030-1040 milliárdos tételt azzal, hogy a családi adókedvezmény jelentős korlátozása miatt az szja-bevétel némiképp emelkedhet, ugyanakkor a felső kulcs 38-ról 36 százalékra beharangozott csökkentése és a sávhatár 50 ezer forinttal történő emelése mérsékli a beszedett szja-t. Összességében azonban elképzelhető, hogy néhány tíz milliárdos túltervezés történt ezen a soron.
Magasabb adósság, kisebb kamatteher?
Barcza a kiadási tételek közül kockázatosnak látja a kamatkiadásokat, utalva arra, hogy miközben a pénzforgalmi hiány a kormány tervei szerint közel 1600 milliárd lehet, az államadósság pedig 1450 milliárddal nőhet az idei év végi állományhoz képest, addig a kabinet az ideinél 45 milliárddal kisebb kamatkiadást vár jövőre. Az elemző a természetbeni juttatások - a tervezet szerint 24 milliárddal mérséklődő - kiadásait is alulbecsültnek véli.
A fennálló nagymértékű kockázatok ellenére a 2005. évinél kisebb, a hiányelszaladást meggátolandó tartalékot kíván képezni a kormány. Az idén erre a célra 170 milliárdos tételt különítettek el, amelyből 125 milliárdot el is vontak, jövőre azonban fejezeti tartalék címén összességében csupán 82,3 milliárdot képezne a kabinet, az önkormányzatoknak pedig bizonyos bevételeikből 3 százalékot kell félretenniük.
Mindez azt eredményezi, nagyon expanzív büdzsét tárgyal majd az Országgyűlés, hiszen a kiadások jelentősen emelkednek, ezzel egy időben pedig bevételekről mond le a költségvetés - értékeli a törvényjavaslatot Vojnits Tamás. Az OTP Bank elemzője hozzáteszi: a célként megfogalmazott 1583 milliárdos pénzforgalmi hiány helyett 1855 milliárd körüli deficit képződhet, az eredményszemléletű hiány pedig a tervezett 6,1-del szemben 7,5, de akár 8 százalék felett is lehet. A jövő évi büdzsé a korábbi választási költségvetésekhez kísértetiesen hasonló lesz - emeli ki Barcza. Az elemző ezt azzal indokolja, hogy az idei egy százalék után jövőre kétszázalékos lazítás következhet be (a deficit elérheti a GDP 9 százalékát), így 2007-2008-ban a szokásosnál nagyobb kiigazításra lenne szükség.
A kormány elfogadta a jövő évi költségvetés főbb számait, amely szerint jövőre a pénzforgalmi hiány 582 milliárd forinttal magasabb lesz, mint amennyit korábban terveztek. A deficit így a konvergenciaprogramban szereplő 2,9 százalék helyett 4,7 százalék lesz. Az állami bürokráciára 30 milliárddal többet költenek, mint idén. Az ez évi számok is változtak: ismét átszabták az áfabevételi terveket, míg a GDP-arányos deficit 3,6 helyett 6,1 százalék lesz. A BUX a kedvezőtlen hírek hatására 500 pontot esett.
Megbukott a hiánycél! Nem jött be az autópályatrükk! 2005-09-16
A magyar költségvetés idei hiánya meghaladja a kormány 3,6 százalékos – eredményszemléletű, a nyugdíjreform hatásával korrigált – célját, jelentette ki Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris politikáért felelős tagja. Ezzel kapcsolatban megemlítette: az Eurostat – ahogy azt a Világgazdaság ma elsőként megírta – nem fogadja el az autópálya-finanszírozás kiszervezését a költségvetésen kívüli körbe. Ebből következően bele kell számítani azt az egyenlegbe, holott a kormány eddig úgy kalkulált, ezzel a tétellel nem kell számolnia. Almunia megjegyezte még: a 2010-es eurócsatlakozás szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a kormány tartani tudja-e 2008-ra kitűzött célját, miszerint a GDP-arányos deficit 3 százalék alá esik. Veres János pénzügyminiszter elmondta: az idei hiánycél mostantól a kormány eredeti terve – plusz az autópálya-építések. Pontos számról nem kívánt nyilatkozni, mivel az utóbbi tétel mértéke később válik világossá. Lapunk számítása szerint a mérték legkeveseb a GDP 0,8, maximum 1,3 százaléka. Vagyis a hiány legjobb esetben 3,6 helyett 4,4 százalék lesz, de elérheti a 4,9 százalékot is. (VG)
GYEREKEK!!!! Ne legyenek illuziótok!!!!!:(((((( A vörörsöknek életelemük a HAZUDOZÁS!!!!!:(((((( Erre épült 40 évig a szocializmus építése!!!!! Persze, aki nem élt akkor nem hiszi:((((( De itt az élő példa, a Gyurcsány kormány!!!! Nem a baloldal, ez nem a baloldal műve, persze annyiban igen, hogy vállára vette a szadesz által delegált liberális Gyurcsányt és bandáját!!!!!:(((((((((((( LE VELÜK!!!!!!:)))))))))))))
Tavaly az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 5,8 százalékát tette ki - derül ki az augusztus 31-éig az Országgyűlésnek benyújtandó zárszámadási törvényjavaslatból, mely csütörtökön rövid időre megjelent a Pénzügyminisztérium honlapján, majd eltűnt - értesült a Világgazdaság. A deficit jóval meghaladja a 4,5 százalékos előirányzatot, de az ez év elején közölt 5,4 százaléknál is jelentősen magasabb.
Ezzel folytatódott az a tendencia, hogy a költségvetés egyenlege nem csupán az év közbeni tervekben romlik, hanem a tényadat is egyre jelentősekben felfelé módosul a következő években.
Pénzforgalmi szemléletben is jelentős a csúszás az előirányzathoz képest: a 926 milliárd forintos deficit-előirányzat végül jelentősen túlteljesült, és így 1317 milliárd forintos negatív szaldó alakult ki a büdzsében. Igaz, ez a GDP-arányosan 6,5 százalékos hiány már legalább a kormány múlt év szeptemberi megemelt prognózisnak (6,6 százalék) megfelelt.
Arra a zárszámadási törvényjavaslat általános indoklása azonban nem tér ki, hogy a pénzforgalmi hiány ily módon történő "teljesülése" mellett miért kellett megemelni az Európai Unió által alkalmazott eredményszemléletű (ESA 95) módszertan szerinti hiányt további 0,4 százalékponttal. Logikus feltételezés lenne, hogy a tavaly visszatartott és csak az idén kifizetett áfa-visszatérítések visszasorolása áll a háttérben, ám a Pénzügyminisztérium annak idején úgy nyilatkozott, hogy ezt már a 5,4 százalékra kihozott ESA-hiány is tartalmazza.
A 2004-es év egyébként is a módosításokról szólt. A költségvetés sarokszámairól már februárban kiderült, hogy hibásak, mert az előző elszállt költségvetés bázisán készültek. Azonban az 1,3 százalékponttal megemelt hiányterv teljesülését is folyamatosan kétkedéssel figyelte a piac, elsősorban az áfabevételek látványos elmaradása miatt. A kormány - hangsúlyozza a törvényjavaslat indoklása - év közben kiadáscsökkentésekkel próbálta korrigálni a bevételkiesést, ám a végső számokat nézve nyilvánvaló, hogy ez sem járt sikerrel: a központi költségvetés és a társadalombiztosítás együttesen mintegy 180 milliárd forinttal lépte túl a költségvetési előirányzatot - írja a Világgazdaság.
"Az Eurostat nem fogadja el az autópályák kiszervezése nyomán a büdzsébe befizetett bevételeket az eredményszemléletű egyenleget javító tételként - értesült több helyről a Világgazdaság. Lehetnek még meglepetések a tavalyi és tavalyelőtti hiányszámok tekintetében is. Elemzők szerint így nullára csökkenne a 2010-es euróbevezetés esélye."
Legalizálják az állam eddigi jogtalan áfa-visszatartási gyakorlatát. Azzal, hogy július elsejétől megszüntetik a gyakorított áfa-bevallást, lehetővé válik, hogy az állam törvényesen várjon hónapokat a forgalmi adó visszautalásával. A költségvetés számára kedvező változás több ezer vállalkozást hoz nehéz helyzetbe.
125 milliárd forintot zárolt a kormányzat az idei államháztartási tartalékból.
Katona Tamás a pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára sajtótájékoztatón ismertette az első 5 havi államháztartási adatokat. Eszerint a hiány júniusban eléri a 985 milliárd forintot, amely az éves terv több mint 80 százaléka, a GDP 4,4 % -a. Az év végére nem többet, mint 3,6 %-ot tervezett a kormányzat.
Alfreedo csak arra akart utalni, hogy ha a fityisz lenne hatalmon akkor a hiany valoszinuleg a tobbszorose lenne a mostaninak, Ez is bizonyitja, hogy zorban wiktator csak lopott, es most mar vegre szakerto kormany iranyitja az orszagot. Igy van Alfi?
Lassan szállingóznak a borúlátó elemzések külföldről: London, Frankfurt temeti az ÁHT hiánycélt.
Ezekre persze nem kell odafigyelni, hiszen ők csak finanszírozzák a hiányunkat, ami nem egy nagy etvasz. Ennyi pénzt nyom nélkül elkölteni -- na az már valami. Erre csak az MSZP képes, megismételve az nyolcvanas években már nagy sikerrel előadott műsorát...
