OFF
Azért ment csak a te gépeden, mert a kolesz proxyban nem volt kiengedve a te IP-drôl az X (mivel nem full szerver voltál). Persze köszi a gépet, meg minden, tök rendi vagy :-)))), és nyugodtan csúsztasgass csak, a baloldatól megszokhattuk :-))))))) Amúgy *.at-ban vagyok, majd írok mobilt.
Lamer.
Azért nem tudtuk bemutatni, mert:
1. nem sikerült az egyetemen telepíteni másik gépre. (nem a program hibája, más gáz volt szvsz)
2. Nem tudtuk a hálón keresztül futtatni X ablakban, mert a sima gépek nem voltak kiroute-olva az egyetemi hálóra.
Hogy jön ide proxy???
OFF:
A motort csaszi írta, a felületet én. Joe írt még a felületbe, te meg lehet hogy írtál a motorba, de nem voltatok hangsúlyosak. Azért ment csak a te gépeden, mert a kolesz proxyban nem volt kiengedve a te IP-drôl az X (mivel nem full szerver voltál). Persze köszi a gépet, meg minden, tök rendi vagy :-)))), és nyugodtan csúsztasgass csak, a baloldatól megszokhattuk :-))))))) Amúgy *.at-ban vagyok, majd írok mobilt.
:ON
- Én írtam az adatbázis kezelő részt, ti meg az eseménykezelést, emlékeim szerint elég nagy gányolás volt, ezzel nem kell egyetérteni.
- Ti többet dolgoztatok, de mint írtam szerepet kapott az is, hogy nem volt több gép és így osztottuk el a feladatot (fogjuk meg és vigyétek, máig kedvenc eljárásom. :)
- 3 félév, elírtam.
- A működés arra az egy gépre volt igaz, be kellett vinnünk az egyetemre bemutatni, mert valamiért máshol nem tudtunk olyan környezetet telepíteni. Ez nem a program hibája volt, de nem volt egy sikersztori, az tény.
Küld el a ludenses címemre a mobilodat, valahol elkavartam, pedig megadtad az uszodában.
Ne haragudj, de én ezt nem tudom túl pozitívan értelmezni.
Ha jól értem, nem azt írod, hogy valamely választópolgár esetleg nem elég intelligens, és ezért nem kellően demokratikus erőre szavaz, hanem ezt: nem elég intelligens, hogy saját meggyőződése alapján szavazzon, ezért befolyásolják őt, esetleg úgy, hogy nem is tud róla. Ezzel eddig maximálisan egyet értek, ilyenek lehetnek.
Viszont így kezdődik a mondatod:
"Kiderül, eléggé felnőttek és intelligensek-e ahhoz ..." - Ezzel nem értek egyet. Nem ez derül ki. Mondatod értelme szerint (ha jól értem), ha nem győz az általad preferált oldal, akkor az következik, hogy a másik oldal túl sok embert hülyített be. Én nem vonnék le az eredményből következtetéseket egyik oldalon lévő tömegek hülyességének átlagos mértéke, vagy a hülyék arányára vonatkozóan.
Így valahol közvetve mégis csak az van, hogy a polgárok egy része hülye, mert nem ránk szavaz.
Mentségedre szolgál, hogy a vesztesek, bárki is legyen az, mindig azzal jönnek, hogy az ellenfél ködös igérgetéseivel meghülyítette a népet.
Mindegy, a mondat, mint logikai feladvány tetszik :)
"Igen. A nevem álnév. "
Ha nem mondod meg az igazit, akkor nem tudjuk elolvasni munkásságodat, pedig szeretnénk. Másrészt az eddig idézettekre keresve komoly esély van, hogy megtalálható a neved.
Inkább mond meg, ha arra járok, elmegyünk sörözni :)
"Szerintem ez így vállalható kijelentés; értelmezze mindenki, ahogy akarja. "
Szerintem meg ilyet nem mondjál, mert jönnek a fizetett kötözködők, és félremagyarázzák. Igenis jelent valamit amit írtál, és gondoltál, ne magyarázza félre senki.
Ha te lennél a Fidesz, rád szavaztam volna.
(ehhez még akartam írni valamit, de úgysem tudnám megmagyarázni)
"Április hetedikén ez lesz a tét: a polgárok választhatnak a különböző gondolkodásmódok között. Kiderül, eléggé felnőttek és intelligensek-e ahhoz, hogy a saját meggyőződésük alapján eldöntsék, kik a valódi demokraták, és kik azok, akiknél a demokrácia és az alkotmányosság csak üres szólamok sorát jelenti, a nem is olyan távoli diktatúrában eltöltött múltjukra kent mázt."
Szerintem ez így vállalható kijelentés; értelmezze mindenki, ahogy akarja.
Attól, hogy úgy írod körül a szocikat, hogy akiknek a nem is olyan távoli diktatúrában van valami múltjuk, ettöl még nem állíthatod, hogy "jaj-jaj, én általánosságban beszéltem nem nevesítettem, melyik melyik".
Ezzel a mondattal te bizony állítod, hogy a szocik nem demokraták, és hogy aki rájuk szavaz, az nem elég intelligens és felnőtt.
Az egy évet elismerem, de az 1 fileba gányolást nem, ez olyan ballib csúsztatás volt :-) És külöben is max 3 félév, mert ez ugye másodéven volt :-) Vagy lehet, hogy neked ez 3 évedbe került? :-))))
Azóta megtanultam: az a fontos, hogy a program működjön. És az működött. Mert én meg a Csaszi megírtuk, jó? :-)
Bocsánat, de meg lettem szólítva a Magyar Narancsban. Az alábbi idézet valóban tőlem származik (Magyar Nemzet, 2002. április 3-i szám):
"Április 7-én ez lesz a tét: polgárok választhatnak a különböző gondolkodásmódok között. Kiderül, eléggé felnőttek, intelligensek-e... "
Igen, vállalom. Ezeket én írtam pár napja. Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy a teljes mondat így hangzik.
"Április hetedikén ez lesz a tét: a polgárok választhatnak a különböző gondolkodásmódok között. Kiderül, eléggé felnőttek és intelligensek-e ahhoz, hogy a saját meggyőződésük alapján eldöntsék, kik a valódi demokraták, és kik azok, akiknél a demokrácia és az alkotmányosság csak üres szólamok sorát jelenti, a nem is olyan távoli diktatúrában eltöltött múltjukra kent mázt."
Szerintem ez így vállalható kijelentés; értelmezze mindenki, ahogy akarja. A magyar nyelvvel való hadilábon állásról annyit, hogy ne az a lap minősítsen másokat, amelyiknek szinte minden cikkében szerepel valamilyen altesti szerv. Én például ilyen jelzőket soha nem használtam. Elismerem, hogy helyenként már-már a szemétkedésig elmenő fideszes "bértollnok" vagyok. De azt is szeretném megjegyezni, hogy főállású tanáremberként egy év alatt sem keresek annyit, mint azok, akik ... (és innentől nem folytatom).
És még egyet. Mielőtt valaki lenácizna, olvassa el szerény életművemet, és meglepődve tapasztalhatja, hogy van egy bizonyos párt, amelyikre több írásomban a "kirekesztő" és a "gyűlöletemberek" kifejezéseket használtam. Segítségképpen annyit, hogy ez a párt nem lépte át a mostani választásokon az ötszázalékos küszöböt. Lehet, hogy néha belecsúszik egy-két nyomdahiba vagy elírás a cikkeimbe. Igen. Elismerem. De szerintem nem én vagyok az egyetlen slendrián újságíró.
Igen. A nevem álnév. De nem vagyok se Lovas István, se Kövér László. Vidéken lakom, egy ortodox MSZP-SZDSZ irányítású városban, ahol nem biztos, hogy okos dolog villogni a jobboldaliságommal.
Bocs, az elsô oldalon a szüret volt, meg a tartalomjegyzék. Nézz utánna. Aztán a szüret ment a végére, a szerk. ment tartjegy helyére, fedôlap belsô meg reklám. Egy sörben fogadhatunk.
Egyébként meg együtt írtuk másodéven a beadandót progiból :-) Illetve csak én meg Csaszi, te meg Joe nem nagyon :-)
A szerk néha ír baromságot, ez most nem az, azért kopiztam be. Én nem vagyok feltétlen Mancs hívő, nem állítóm, hogy csak ott az igazság.
A fenti nevek nem hagyták ott a mancsot (szinte teljesen főleg nem). Winkler pár hete írt valamit, Para-Kovács rendszeresen ír, Bodoky sose írt sűrűn, de most is szokott. Gondolom máshol is írnak, ami jobban fizet.
Esetleg olvasd el az ehetiben Para-Kovács-ot, van belőle bőven.
Nem kell, hogy tetszen a radikalizmusuk, tudod ők legalább következetesen ilyenek.
(laktam a kolesz kilencedik és egyéb emeletein is)
Én jobbos létemre egészen 2-3 hónappal ezelôttig minden Magyar Narancs számot elolvastam. Ott volt egy pár hiteles arc, Szily, Bodoky, Para-Kovács, Winkler, stb. Bár nem értettem velük egyet politikailag, ez nem akadályozott meg abban, hogy élvezettel olvasgassam a mancsot (fôleg Para-Kovács tud nagyon írni).
De ez elmúlt, köszöhetôen A Szerk. c. elsô oldalnak, amely kábé egy éve díszeleg minden narancs elsô oldalán, és annak a politikai ámokfutásnak, ami ott folyik. Az az iszonyatos gyűlölet, ami annak a fasznak a tollából (a szerk.) megjelenik (stílszerűen: ejakulál), elvette minden kedvemet. Nem érdekel. És nem tudom a fenti nevek miért hagyták ott szinte teljesen a narancsot, de szerintem ez a radikális balratolódás és mocskolódás is benne volt (aki eljött, és nem ezért, az nyugodtan cáfoljon).
Szóval még egyszer: nem érdekel A Szerk. semmifél politikai nézete, még ha a meleg szarig benyal a jobboldalnak, akkor se. Egyszerűen hiteltelen.
(Tényleg, nem laktál te a Budaörsi kolesz kilencedik emeletén?)
A magyar nemzet
A kokárda a választási kampány legaljasabb trükkje volt. Azt jelentette, hogy ha viselem, a Fideszre vagy a MIÉP-re szavazok. Azok, akik ezt a perverziót kitalálták, mozgó reklámhordozót csináltak volna több millió választójukból. De nem ez volt e gesztusban a leglényegesebb; és még csak nem is az, hogy az ötletgazdák a nyílt szavazást csempészték volna vissza a köztársaság politikai gyakorlatába.
De evvel akarták nyíltan, mindennap, a nap 24 órájában megbélyegezni azokat, akik nem a Fideszre vagy a MIÉP-re szavaznak. A kokárda hiányával. A kokárda, a magyar trikolór negatív sárga csillag lett: azért nem rakod ki, görény, mert nem vagy magyar, annyira nem vagy magyar, hogy még a magyar nemzeti színeket is biztos utálod; hisz ha nem utálnád, ha magyar lennél, kiraknád, és ha kiraknád, a Fideszre vagy a MIÉP-re szavaznál.
És nem igaz, hogy nem figyeltük: hány ember jár-kel kokárdával az elmúlt három hétben. A piacon, a közértben, ahol mindennap megfordulunk, és ahol visszaköszönnek az eladók, a kedvenc boltjainkban és kocsmáinkban, a mozijainkban, szeretett városaink utcáin; a munkahelyünkön, a hivatalokban; hogy azokon a helyeken, amiket eddig a magunkénak tudtunk, ahol mindennapjaink telnek, ahol itthon vagyunk, hány olyan télikabát és zakó bukkan fel, amelyen ott a jel, hogy nem kérnek belőlünk, hogy a zakó viselőjének tulajdonképpen nem lenne kifogása az ellen, ha mi nem is lennénk. Ha a pincében felakasztanánk magunkat.
Ha meghalnánk.
Az összefüggések egy pontig világosak voltak számunkra: a "nemzettel" való manipulálást - miként azt a kelet-európai szokás diktálja - most is a politika kezdeményezte. Legfőképpen Csurka és Kövér, e két polgárháborús uszító; és hogy nyers hatalmi érdekből, jól átgondolt számításból vagy valamely perverz, de mégiscsak a saját személyes hatalmukon túlmutató meggyőződésből, netán valami személyes, régi, belső lelki törés morbid pszichés következményeként, tulajdonképpen édes mindegy. Hiszen velük nincs még olyan párbeszéd sem, amelynek nem egymás meggyőzése a célja, hanem maga a gesztus, az egymással szóba állás kölcsönös demonstrálása. Velük szemben, sajnos, egy dolgunk lehet: megvédeni magunkat. De nem tudtuk, mert a múlt vasárnapig nem tudhattuk, hogy hányan gondolkoznak ugyanígy: hogy e méreg mennyire járta át a magyar társadalom lelkét. Vizsgáltuk az arcokat, és azt latolgattuk magunkban, hogy hányan akarják elvenni tőlünk azt, ami a miénk. A helyszíneket, ahol az életünk zajlik, az embereket, az ismerősöket és félismerősöket, akikkel nap mint nap érintkezünk, az udvariasság és az egymás iránti kölcsönös tisztelet szabályait betartva, a nyelvet, amin írunk és álmodunk, a hőseinket, kedves tájainkat, az eszményeinket, amelyeket számon kérünk a szűkebb és tágabb környezetünkön. A jogainkat. A magyar trikolórt. A hazánkat.
A múlt vasárnap óta egyvalamit biztosan tudunk: ahhoz nincsenek elegen, hogy ez sikerüljön nekik.
És ennél nagyobb biztatásra most nem számíthattunk.
A Magyar Nemzet
Magyarországon a rendszerváltozás óta a politikai jobboldal egyik legtöbbet hangoztatott baja a sajtó. Hogy mocskos baloldali az, és csak zavarkeltésben utazik, és befolyásolja a kiszolgáltatott polgárt, aki mindennek hatására hajlamos időnként rosszul szavazni. Az első szabadon választott kormányt - pedig haj, de csuda jól is működött - nyilvánvalóan azért zavarta el első adandó alkalommal a közakarat, mert a nyomorult, idegen lelkű sajtó teljes egészében ellene volt. Ám a jobboldal mára tanult elődei hibáiból, és évek fáradságos munkájával csinált magának sajtót. Nyomtatottat is, elektronikusat is, szeretik magukat úgy hívni: konzervatív sajtó.
Most úgy néz ki a helyzet, hogy a jobboldal simán bukja el a 2002-es országgyűlési választásokat. Hogy a manóba, hisz már saját sajtójuk is van. Konzervatív.
Nos, talán jobb, ha innen tudják meg: jelenlegi bukásukat legalább olyan mértékben köszönhetik saját, konzervatív sajtójuknak, mint a mocskos, idegen lelkű baloldali médiának. Elsősorban persze az elmúlt négy év alatt elkövetett disznóságaiknak, ami ugyan nem feltétlenül tartozna ide, ha konzervatív sajtójuk nem ennek ellenkezőjét igyekezett volna kommunikálni a jelzett időszakban.
Mit jelent az, hogy konzervatív? Biztos havi honoráriumot, ami jó. Ami viszont rossz, hogy ezért a havi fixért hazudni kell. Egyébként: kell egy fenét! Nem kellene, talán csak magánszorgalmú kutyák csaholják túl a sima bőrű általuk előre kitalálni vélt gondolatait.
Ha pedig mégis kötelező hazudniuk, akkor is nyilvánvaló: csak bukáshoz vezethet.
Nem lehet büntetlenül beszélni csak úgy a világba! Nem lehet olyat állítani, ami nincs. Összeomlás szélén az MSZP stábja. Teljes a káosz az MSZP kampánystábjában... megvesztegették a postásokat... azt tervezik a szocialisták, hogy valamilyen balesetet vagy betegséget játszatnak el Medgyessy Péterrel... K. O... Ha tényleg velük van az ország, akkor leveszik a kötelet, és a mi nyakunkba teszik... Április 7-én ez lesz a tét: polgárok választhatnak a különböző gondolkodásmódok között. Kiderül, eléggé felnőttek, intelligensek-e...
Kiderült: nem azok. A konzervatív sajtó szerint.
A leírt szó, tetszik, nem tetszik: szent. Nem Lex Pokol és nem Lex Répássy védi, náluk jóval kompetensebb hatóság: az igazság. Az az újság, mely címében viseli e nemzet nevét, átveri, megvezeti, gyereknek és unintelligensnek tartja nemzetét, ha az nem úgy táncol, ahogy ő fütyül, az milyen újság? Konzervatív, nyilván.
Kedves távozó kormány! A sajtó, ha méltóztatnak elhinni, ha nem, nem az, aminek önök gondolják. A magyar nyelvvel hadilábon álló, megvásárolható, egyéniség nélküli szolgák falkája, kár, hogy így gondolják. De ez, elsősorban, kedves távozó kormány, az önök kára, mint látjuk. Ha nem ezt gondolták volna a sajtóról, nem ilyenné szervezik sajtójukat, talán az nem ver ekkora bazi szöget az önök koporsójába, de ez nem érdekes.
Mint ahogy az sem, hogy a konzervatív sajtó önként vagy parancsra olyan, amilyen. Az az érdekes, hogy olyan egyszerűen nem lehet. Mert a sajtó pontosan mindennek az ellenkezője: szabad és igazat mond. Legalább megpróbálhatták volna: nagyon jó érzés!