A Fidesz Rt. egyik főrészvényese
Striga, kutya, kígyó, moslék, prostituált, honkupec, aljas, gonosz, mocsadék, terrorista, hazaáruló. Többek között ilyen szavakat használt a 2002-es kampányban a politikai ellenfélre, illetve a sajtóra Kövér László, aki egykor azt mondta: ölni tudna a Fideszért, máskor viszont öngyilkosságot ajánlott az Orbán-kormány politikáját ellenzőknek. A főállású politikus, aki volt már pártelnök, alelnök, de ügyvezető alelnök és frakcióvezető is, jelenleg pedig a Fidesz választmányi elnöke, várhatóan részt vesz a mostani kampányban is, ami jó néhány százaléknyi szavazatot jelenthet a mai kormánypártoknak.
Hibát követett el a rendszerváltás utáni első parlament, amikor nem húzott egy világos és egyértelmű választóvonalat "bűnösök és nem bűnösök közé" - ezek Kövér augusztus végi, a baloldalon nagy felháborodást keltett szavai. Maga is elismerte, hogy az egykori állampárt meglehetősen differenciált volt, nem mindenkinek volt ugyanakkora a felelőssége. Egy cseh mintájú lusztrációs törvény azonban szerinte "még mindig jobb lett volna, mint ami ebből fakadóan kialakult". Érthetetlennek nevezte, miként tudtak "ezek" három olyan miniszterelnököt adni az országnak akik mindegyikének "ilyen, olyan, vagy amolyan módon van köze a kommunizmus legaljasabb, legrohadtabb szegmenséhez, az erőszakszervezetekhez, a pufajkásokhoz, a III-as főcsoportfőnökséghez vagy oldalági módon szintén a III-as főcsoportfőnökséghez".
A rendszerváltozás utáni első parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökétől láthatóan nem idegenek az erős, érzelmi hatást keltő kijelentések. Kövér 1990 végén az akkori szövetséges, ma a Fidesz által egyik leggyakrabban támadott politikus, Demszky Gábor helyére került be a nemzetbiztonsági bizottságba, s a testületben azóta is bérelt helye van; ebben a ciklusban megint ő az elnök.
Pedig a rendszeresen kommunistázó és ügynököző politikus balos családból származik. Mint nagybátyja, Kövér József egy 2002-es interjúban a 168 órának elmondta, családjukban a baloldali szellemiség dominál, Kövér László nagyapja Szocialista Hazáért Érdemrendet is kapott. A fideszes politikus nagybátyja azt azonban cáfolta, hogy ennek a ténynek szerepe lett volna Kövér László egyetemi felvételében. "Laci az általános iskolától kezdve végig kitűnő tanuló volt, országos tanulmányi versenyek helyezettje. Képességével bőven rászolgált arra, hogy bekerüljön az egyetemre. Ehhez nem kellettek vöröskatona ősök" - mondta róla nagybátyja, a pápai MSZP akkori alelnöke. "Laci édesapja, két lánytestvérem és magam is párttagok voltunk. Már csak a családi indíttatás miatt is" - tette hozzá. Kövér József nem értette, hogy milyen korábbi tapasztalatok és információk késztették unokaöccsét olyan kijelentésekre, mint: "kommunista kutyából nem lesz nemzeti szalonna". A családi összejöveteleken azonban kerülik a politikai témákat – tette hozzá.
Kezdeti évek
A nős, háromgyerekes Fidesz-vezető balos módon is indult; az ELTE jogi karán szerzett diploma után az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében helyezkedett el. Előtte még részt vett a később Bibóra átkeresztelt Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium megalapításában. Mint sokan ezidőtájt, részesült az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjában is. Politikai karrierje 1988. március 30-án kezdődött, amikor társaival együtt megalapította a Fiatal Demokraták Szövetségét. Mint a Fidesz egyik meghatározó személyisége vett részt 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, illetve a háromoldalú politikai tárgyalásokon. Orbán Viktor visszaemlékezése szerint lényegében ő irányította az akkor még ellenzéki szervezet tárgyalódelegációját: a később az SZDSZ-be átlépő Fodor Gábort és Orbánt.
De akkoriban még Kövér sem állt távol az SZDSZ-től, amire jó példa, hogy az általa is emlegetett első parlamentbe Fidesz-SZDSZ közös jelöltként jutott be; méghozzá szülővárosában Pápán, egyéni jelöltként választották képviselővé. Azóta minden ciklusban tagja volt az Országgyűlésnek, igaz utóbb mindig listáról került be. A már a ’80-as években is bajszos Kövér 1990-ben még hosszú hajat viselt, néha nemzeti színű szalaggal átkötve. A hajszalagról a Fidesz mai elnöke is megemlékezett egy interjúban, aki egykor úgy nyilatkozott: Kövértől tanulta a legtöbbet. A fideszes politikus '80-as évekbeli tapasztalatairól sokat elárul az a 2002-es megjegyzése, amellyel lapunk kérdésére válaszolt az úgynevezett Mécs-bizottság működése kapcsán: "A magunk módján mi is figyeltetünk, aki előttetek áll, az a mi emberünk" - idézte Kövér az alternatív Kontroll Csoport zenekar egyik, Müller Péter "Sziámi" által előadott számát.
Orbánnal ugyan nem voltak szobatársak, de a legendás Bibó szellemi életéből Kövér is jelentősen kivette részét: 1984 és 1990 között például a Századvég folyóirat egyik alapító szerkesztője is volt. A hasonnevű Századvég (Centum) Kft.-t pedig, amelyben egykor Orbánon és Kövéren kívül megfordult Simicska Lajos és Varga Tamás is, más cégekkel együtt évek múlva Kaya Ibrahimnak adta el Schlecht Csaba. Hogy a Fidesz vezetői mennyit tudtak ezekről az ügyekről – máig nem tisztázott. A puritánnak tartott Kövérnek mindenesetre - vagyonbevallása szerint - egy ingatlan felén és egy gépkocsin kívül nincs vagyona, de még megtakarítása sem. Érdekesség ugyanakkor, hogy négy nagyértékű életbiztosítással és három balesetbiztosítással is rendelkezik. A politikus öccse, Kövér Szilárd is megfordult jónéhány Fidesz-közelinek mondott cégben az elmúlt bő évtizedben; olyanokban is, amelyeknek jutott az MDF-fel közös székház, a volt Tiszti Kaszinó 1993-as eladásából származó bevételből. Visszaemlékezések szerint éppen - a pártbeli piszkos munkát rendszeresen elvégző - Kövér László számolt be a párt frakciójának, az előttük sem ismert székházeladásról.
Bár a Fidesz vezetői ma már másként emlékeznek, az első parlamenti ciklusban még a párt teljes frakciója aláírta a Demokratikus Charta felhívását, s 1992-ben hangzott el Kövér nevezetes parlamenti beszéde is Csurka István ominózus Magyar Fórumbeli írásáról. A fideszes politikus Antall József miniszterelnök után kapott szót, s túl enyhének ítélte a kormányfő szavait. Kövér egyebek között ezt mondta: “Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait, amelyeket szerencsére nem nekem kell először az újabb keletű magyarországi nácizmus alapvetésének nyilvánítanom. (...) Az MDF-vezetés pedig szorgalmasan nyilatkozik. Kimondva, azzal nincs bajuk, hogy Csurka István írásán átsüt az antiszemitizmus, a demokratikus pepecselés iránti mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erőszakszervezetek politikai megfontolásból történő alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetből, akik az ország érdekeit másként látják szolgálandónak”. Kövér és Csurka 2002 áprilisában – a két választási forduló között a Kossuth téri Parlament Café előtt – sokak szeme láttára fogott kezet egymással, amikor a MIÉP segédcsapatai megérkeztek a Fidesz, Philip által kétmilliósnak nevezett nagygyűlésére. A két politikus még egy dologban közel áll egymáshoz: mindketten a népszerűségi lista utolsó helyeit bérelték ki maguknak.
A karrier csúcspontja
Kövér kedveltségét 1998 augusztusa óta méri a Szonda Ipsos. Népszerűsége 50 százalékpontról indult, majd az Orbán-kormány időszakának végére 35-40 százalékpont körülire küzdötte le magát, ami már akkor azt jelentette, hogy ő a legkevésbé kedvelt fideszes. 2002 februárjában mondta el többször is ugyancsak elhíresült “köteles” beszédét, amely után népszerűsége tovább esett; s azóta sem jött ki a 30-35 százalékpontos sávból. (Az igazsághoz tartozik, hogy a Medián és a Tárki mért Kövér esetében 30 pont alatti népszerűséget is.)
A köteles beszéd eredeti változata Tóth Károly szocialista képviselőtől származik, aki így foglalta össze a Kövér által mondottakat: Mindazoknak, akik úgy ítélik meg, hogy nem tudnak lelkesedni (a tervezett olimpiáról beszélt a politikus - a szerk.), azt ajánlotta, vegyenek egy kalapácsot, egy szöget, egy kötelet, menjenek le az alagsorba és a szögre vagy ha találtak jó gerendát, akkor a gerendára kössék fel magukat. Majd hozzátette: lehet, hogy kicsit messzire mentem, javasoltam nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetés, ha látják, hogy megvalósulnak a céljaink, és majd koloncként cipeljük őket a hátunkon.
A köteles ajánlat más változatban máshol is elhangzott Kövér szájából, nemcsak Békéscsabán: például 2002. március 14-én Szombathelyen. Kövér akkori ámokfutása nyilván a radikális jobboldali retorika iránt fogékony szavazók megszerzését, később pedig megtartását szolgálta - elhalászni őket a MIÉP elől. Az akasztós beszédre utalt vissza a Fidesz egy hónappal későbbi szülinapján Csaba Iván, a szervezet egykori alapítója, aki kötéllel a nyakában jelent meg az eseményen. A parlamenti hazaárulózás azonban már nem biztos, hogy a 200 ezernyi MIÉP-szavazó megnyerését szolgálta. Ugyancsak 2002 februárjában a parlament ülésén több fideszes képviselő a hazaáruló kifejezéssel illette az ellenzéki szocialistákat. A jegyzőkönyv szerint egyebek közt Kövér mondta ki az ominózus szavakat, amit el is ismert. Másnap úgy fogalmazott: sajnálatosan nem először volt rá ok, hogy ez a minősítés az ellenzék egynémely megnyilatkozásával kapcsolatban elhangozzék. Ugyancsak februárban az csúszott ki a száján, hogy konszolidáció akkor lesz az országban, ha elfogynak, akiknek nincs helyük a demokratikus közéletben, kezdve Keleti Györggyel, folytatva Horn Gyulával, s befejezve Kovács Lászlóval, Lendvai Ildikóval és Medgyessy Péterrel. Majd később így kért elnézést: "Megkövetem az MSZP politikusait, akiknek a parlamentben azt mondtam, hogy hazaárulók, ugyanis akkor pontatlanul fogalmaztam: valójában hazaáruló csak az lehet, akinek van hazája".
A Népszava 2002 februári gyűjtése szerint az előző fél évben Kövér többek között ezeket a szavakat használta az ellenzékre, illetve a sajtóra: striga, kutya, kígyó, moslék, prostituált, honkupec, aljas, gonosz, mocsadék, terrorista, hazaáruló. A Fidesz 2001 végi kongresszusán pedig művelődéstörténeti eszmefuttatást engedett meg magának: "Strigák ellen semmi vizsgálat ne legyen, mert ilyenek nincsenek. Így szól Kálmán királyunk első dekrétuma, mely valamikor 1100 körül született. Majd így folytatta: Tudjátok, kedves barátaim, hogy kik a strigák? Állattá változó, az emberek bensőjét emésztő boszorkányok (...) Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról s egyéb ártó lényekrôl, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva”.
A titkok szolgája
Kövér ekkor a Fidesz ügyvezető alelnöke volt; az 1998-ban kapott titokminiszteri tárcájáról lemondva került először a párt elnöki székébe, majd miután azt átadta Pokorni Zoltánnak, ügyvezető alelnökké választották. A politikus karrierjének eddigi csúcspontjai ezek az évek. Kövér tagja volt a Körösényi András által ötös-, illetve hatosfogatnak nevezett szűkebb, informális vezetésnek. Orbánon és Kövéren kívül Áder János, Szájer József, Deutsch Tamás, illetve a kancelláriminiszter Stumpf István tartozott a szűkebb körbe – kiegészülve Pokornival, illetve Várhegyi Attilával. Az elveszített választások után a választmányi elnökké választott Kövér háttérbe húzódott, kevesebbet szerepelt a nyilvánosság előtt. De, mint Tölgyessy Péter fogalmazott, ekkorra a Fidesz zárt "szerzetesi férfiközössége” már megbomlott: Orbán néptribunusi szerepét próbálgatta, a polgári körök felé tájékozódott. Az ellenzékbe kényszerült pártnak Pokorni kényszerű lemondása után csaknem egy évig nem volt elnöke sem. Ugyan Orbán fokozatosan konszolidálódva elnökként tért vissza 2003 májusában, ám a régi vezetők jó részét a háttérbe szorította. A hírek szerint Kövér, Áderrel együtt sokáig ellenezte a párt átalakítását is, ami befolyásuk csorbításával járt együtt, de végül kiegyezett a pártelnöki hatalmat jócskán kiszélesítő Orbánnal. Megszünt a féltucatnyi alelnöki poszt, a párt vezetése még szűkebbé vált. Idén májusban Kövér már azzal magyarázta a két újabb alelnök megválasztását, hogy a párt elnökségének két évvel ezelőtti átalakítása nem hozta meg a remélt változást.
A politikus 1998. július 8-tól 2000. május 3-ig volt az Orbán-kormány polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere. Sok párttársával is szembenállva Kövér ellenzi az elmúlt rendszer titkosszolgálati aktáinak “korlátlan” megnyitását. Idén februárban a nemzetbizotnsági bizottságban a szolgálatok működése szempontjából szakmailag katasztrofálisnak, erkölcsileg pedig minősíthetetlennek nevezte az MSZP erről szóló törvényjavaslatát, mint mondta: "tizenöt éves képviselői tevékenységemet tagadnám meg, ha ezt a javaslatot támogatnám". Kövér úgy vélte, az információknak csak egy része van a levéltárban, "egy politikailag izgalmasabb része pedig ott van, ahol eddig is volt, ahonnan eddig is előhúzkodták". Nem kímélte Gyurcsány Ferencet sem: "És hogy hol van, leginkább a miniszterelnök úr egy viszonylag nem távoli hozzátartozójától kellene megkérdezni, jelesül ifjabb Apró Antaltól. A miniszterelnök úrnak egy családi vacsoránál meg kellene kérdezni: Tóni, hol vannak a papírok, amiket '90-ben elvittetek?"
Tavaly nyáron egy zárt tanácskozáson - a kiszivárgott hírek szerint - Kövér a szolgálatok parlamenti ellenőrzéséről tartott előadást felkérésre. A fideszes politikus hierarchiát állított fel: szerinte a szolgálatoknak elsődlegesen a magyar nemzethez kell lojálisnak lenniük, ezt követően a mindenkori kormányhoz, illetve a szakmai vezetőkhöz. Kövér utóbb a Magyar Nemzetnek cáfolta, hogy beszédében kilátásba helyezte volna olyanok eltávolítását, akik nem élvezik bizalmát.
Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjának, majd Pokorni Zoltán édesapja érintettségének nyilvánosságra kerülése után Kövér lapunk kérdésére, hogy azonos mércével mérik-e a különböző politikai oldalon kiderülő ügynökügyeket, úgy válaszolt, hogy a hóhérokat és az áldozatokat nem lehet azonos felelősséggel vizsgálni. Mint mondta: bár a múltunk közös a szocialistákkal, a felelősségünk nem. 2002 júliusában pedig arról beszélt a parlamentben, hogy "kicsi a közélet ahhoz, hogy Pokorni Zoltán és a D-209-es elvtárs is elférjen benne". Napirend előtti felszólalásában egyebek mellett emlékeztetett Salgó László országos rendőrfőkapitány III/III-as múltjára és a miniszterelnök kémelhárítói tevékenységére. Illetve arra, hogy a kormány állami kitüntetésre terjesztette elő Horn Gyulát, akit Kövér a hazájára idegen zsoldban fegyvert emelő pufajkásnak nevezett.
Ehhez képest valósággal költőien fogalmazott 2004 márciusában a párt úgynevezett szövetségi gyűlésén, ahol felidézve a Fidesz alapításásnak körülményeit, azt mondta: többek között azért hozták létre a szervezet, mert tudták, hogy "az acélkék öltönyöket és vörös nyakkendőket lassan-lassan a ruhatárunkban Pierre Cardin-ekre cserélők öltözete mögött ott van a bikacsök és az összecsukható davajgitár".
A mai kormánypártok nyilván abban reménykednek, hogy Kövér beleveti magát a mostani kampányba is, nem csupán beleszagol. Ha korteskedése csak megközelíti a 2002-es ámokfutást, már az is százalékokban mérhető többletszavazatokat jelenthet az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Kövér ugyanis sokszor saját pártja érdekeivel is szembeszállva fogalmazza meg nézeteit. Jó példa erre, aikor idén nyáron a vajdasági Zentán "felelőtlen, eleve bukásra ítélt és semmilyen hasznot nem hozó kezdeményezésnek nevezte a december 5-i népszavazást". Úgyhogy csak biztatni tudjuk Kövér Lászlót, vesse bele magát a kampányba.
S. Z
http://nepszava.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=753846