Kedves Adept,
Arra gondoltam, hogy idővel az ember már a fától nem látja az erdőt, hogy a szellemtudomány fontosabb lesz mint a szellemi fejlődés. Ehhez hasonló számos példát lehet látni az egyházak vezetői között, nagyon sok a tanult ember, de aránylag nagyon kevés az az ember aki ezen a téren igazán megvalósult.
üdv pelgrim
Szia Pelgrim,
Ne túlozz, magam is csak próbálkozom a megismeréssel.:)
Szerintem fontos önmagad úgy szeretni, elfogadni, hogy magad építeni tudd. Ez nem egyértelmű dolog. nem önimádat, és nem is önostorozás.
Fontos még hogy csendet tudj teremteni magadban, és hogy a saját, pillanatnyi érzéseiden kívül is tudd szemlélni önmagad.
Ezzel az önkontrollal, és a magadhoz való szereteteddel jó irányba tudsz haladni, és ha ezek a látszólag egyszerű mégis bonyolult tulajdonságok úgy beépülnek, hogy észre sem veszed őket, akkor már úgyis olyan állapotban vagy hogy ezek a dolgok nem "bánthatnak".
Akkor már olyan felelősséget érzel saját magad iránt, mikor látod hogy mennyi szeretet és mennyi munka fekszik benned, hogy legtöbbször 2x is meggondolod mit teszel. Ekkor már talán nagyobb "tudást" is rád bízhatnak, nem fogsz rosszul bánni vele.
Hiszen minden ilyen "tudás"-nak közvetve vagy közvetkenül hatása van a környezetedre. De ekkor már a környezetedért is hasonló felelősséget érzel, hiszen bennük is annyi szeretet, és munka fekszik..:)))
Nem akartam azt sugallni, hogy csak a szellemtudomány által juthatnál ezen morális erények valós értelmezéséhez vagy magyarázatáshoz. Mert ez természetesen nem igaz!
"Nekem az a gyanum, hogy ilyenfajta ismeretek mint a szellemtudomán az igazi kutatót zavarba hozzák, zsákutcába, tévútra vezetik"
Ez nem értem miért, mi alapján mondod?
Kedves Adept,
Most már igazán nem értem, nekem sose volt bajom azzal hogy megértsem mit jelent türelem, tolerancia, szeretet, megbocsátás, bölcsesség, pedig még nem vagyok jártas a szellemtudományban. A megvalósítása kissé nehezebb mint a fogalmak intelektuális megértése, de az se lehetetlen. Nekem az a gyanum, hogy ilyenfajta ismeretek mint a szellemtudomán az igazi kutatót zavarba hozzák, zsákutcába, tévútra vezetik.
üdv pelgrim
Szia Trafi,
Köszonöm a magyarázatot, rosz érzésem nem volt, azaz talán csak valami irigység, hogy te olyan jól ismered a dolgokat, míg nekem csak halvány elképzelésem van. Magyarázatod nagyon elfogadható, ha jól értem ezeket az ismereteket szerinted nem kell feszegetni, azok jelentkeznek, ha eléggé fejlettek vagyunk. De hát mitévő legyek hogy eljussak odáig ahol ezek az ismeretek segítségemre lehetnek ? Vagy ezzel ugyancsak feszegetem a dolgot ? Mi tévő legyek ? van-e egy középút, vagy lehet ugyanakkor törekedni és megnyugodni bizonyos helyzetben ?
üdv pelgrim
Azért kell ezeket is megismerni, mert a mai korban az egyik legfontosabb feladata az embernek, hogy a tanitásokat intellektuálisan megértse és aztán megvalósitsa. Ehhez kell a szellemtudomány.
A megismerés sosem fölösleges!! A fej és a sziv erőinek együtt kell hatniuk az emberben!
Az emlitett erények gyakorlása alapnak tekinthető amire később ráépülnek további dolgok. Persze idáig el is kell jutni.
De az erények gyakorlása mindenkinek majdhogynem kötelező lenne.
Azt írtad, hogy "nagyon egyszerűek ezek a tanítások: Türelem, Tolerancia, szeretet, megbocsátás, bölcsesség. Csak ezeket kell megtartani. Ez az igazi kereszténység.
Az én kérdésem tehát az lenne, ha valóban (és ezzel egyetértek) olyan egyszerűek ezek a tanítások, akkor mi haszna a szellemtudománynak, vagy annak hogy tudjuk, hogy van olyasmi mint a reinkarnáció, és hogy tudjuk mit hozunk magunkal az elző életünkből ?
Az én elképzelésem szerint, ha az erényeket mint a türelem, tolerancia, szeretet, megbocsátás, bölcsesség a lejobb képességunkből őszintén Istenben fektetett bizalommal gyakoroljuk, teljesen fölösleges ezeket a dolgokat ismerni.
Szerintem sokkal jobban haladhatunk tovább tiszta tudattal és Istenbe fektetett bizalommal, - egy tudattal ami nincs terhelve se babonával, se hittételekkel se elző életek ismeretével.
Csak úgy haladhatunk igazán tovább. Ez nem függ attól hogy ismered-e az előző életeidet. Hangsúlyozom, hogy a saját magad megértését segíti elő, ha "megengedődik" hogy lásd.:)
Én úgyhiszem nem véletlenül van az hogy az ember tudatos emlékezet nélkül jön a világra. Szerintem az azért van, hogy ezek a dolgok ne zavarják a lélek fejlődését.
Természetesen nem véletlenül van. Csak akkor ismerheted meg ezeket, amikor már nem zavarja a lélek fejlődését, hanem elősegíti azt.
Hiányzik itten a szerény, Istenben fektetetett egyszerű hit, a bizalom. Úgy látszik mintha nem várunk arra míg Isten megnyitja előttünk a mennyek kapuját, "majd mi magunk elintézzük azt !"
Ne hidd. Csak bizonyos idő után szeretne az ember egyre többet segíteni "spirituálisan" a többieknek, megköszönni ezzel a sok "odaátról" kapott segítséget.
Ehhez "emelkedni" kell. Ahhoz hogy emelkedj, ismerned kell önmagad, hibáidat, gyengeségeidet meg kell értened. Na most gyakran előfordul hogy "hozott" gyengeségeid vannak amiket csak akkor tudsz igazán felszámolni, ha tudod hogy mi okozta előző életeidben ennek kialakulását.
Pusztán ezért gondolom, hogy egyes esetekben hasznos lehet az ilyenfajta ismeret.
Ne gondold hogy ez egy öntelt, szerénytelen dolog.
Ha azzá válik,akkor már nem is működik jól a kapcsolatunk "Istennel".
Ez egyfajta lelki evolúció.
Nem nyitjuk meg a mennyek kapuját, az magától nyílik - csukódik.
Pusztán csak haladunk az utunkon.
No babona, no hókuszpókusz.
Remélem sikerült eloszlatnom a rossz érzéseidet.
Sikerült megértenem amit írtál, és ha nekem sikerül akkor biztos nem voltál nagyon zavaros.
Eltudom képzelni, hogy ha tudatosak vagyunk elző életünkről, könnyebben megértjük a jelen jellemünket, helyzetünket. Tudhatjuk, hogy mire tegyük a hangsúlyt, mire legyünk figyelmesek és hogy könnyebben ráismerünk a folyton váltózó körülményekere. Azt is elfogadom, hogy nagy hatással lehet ránk ha szembesülünk valamelyik előző életünkel.
Mégis, ezek a dolgok lehetnek megolyan érdekesek és hasznosak, valahogyan egy alapvető hiányról árulkodnak. Hiányzik itten a szerény, Istenben fektetetett egyszerű hit, a bizalom. Úgy látszik mintha nem várunk arra míg Isten megnyitja előttünk a mennyek kapuját, "majd mi magunk elintézzük azt !"
Én úgyhiszem nem véletlenül van az hogy az ember tudatos emlékezet nélkül jön a világra. Szerintem az azért van, hogy ezek a dolgok ne zavarják a lélek fejlődését. Itt a szülőknek és a nevelőknek is nagy a felelőségük, hogy a gyerek növekvő tudatát ne terheljék és ne gátolják babonával, hitregékkel, hittételekkel, hogy tudatosan gondolkodhasson és cselekedhessen.
Szerintem sokkal jobban haladhatunk tovább tiszta tudattal és Istenbe fektetett bizalommal, - egy tudattal ami nincs terhelve se babonával, se hittételekkel se elző életek ismeretével.
üdv pelgrim
Amennyiben valaki fel van rá lelkileg készülve, azért jó ha ismeri előző életeit, mert annak ismeretében könnyebben tud továbbhaladni az "útján". Pl. látod hogy 3 élet óta nem vagy képes előre haladni, ezért meg azért, akkor erősebben veted magad annak a problámának a megoldásába.
Nem is szólva aról a katarktikus élményről amit ezen életekre való emlékezés okoz.
Van továbbá még egy másik nagy haszna is.
Rendkívüli nevelő hatása van a másik ember elfogadása, a tolerancia szempontjából.
Gondolj bele ha pl utálsz valakit nagyon , és kiderül hogy te is pont ugyanilyen voltál.
Viszont ezért kell lelkileg nagyon "ott lenni a szeren" mert ha magad nem tudod elfogadni és szeretni pl egy indiai koldusként, vagy egy arab utonállóként, akkor könnyen összeomolhatsz.
Ehhez az kell hogy már jelenleg is képes legyél szeretni ilyen formán.
Kedves Adept,
Ha ezek a tanítások valóban olyan egyszerüek, akkor miért olyan fontos, mire jó a szellemtudomány, az inkarnáció, vagy mit is hozunk elző életünkből stb. ?
üdv pelgrim
"A szellemtudományban alaptanítás a reinkarnáció (nem a lélekvándorlás!).Emiatt lehet tudni arról hogy ki mit hozott ebbe az életébe."
A szellemtudományról úgyszólván nem tudok semmit, ha te nem említenéd, nem is tudnám hogy olyasmi létezik, így hát gondolom, csak nagyon kevés kiválasztott embernek lehet tudomása afelől, hogy mit hozott magával elző életeiből.
Mi a különbség a lélekvándorlás és a reinkarnáció között ? Talán az, hogy a lélekvándorlás szerint az ember lelke az állatokban és más élőlényekben is ujjászülethet, míg a reinkarnáció csak az emberek között megy végbe ?
"Sajnos a mai keresztény irányzatok többségének (tisztelet a kivételnek!!) köze sincs az eredeti Krisztusi tanítások megvalósításához..."
Mik azok az eredeti Krisztusi tanítások, nem az ami a szentírásban fel van jegyezve ? Hogyan kellene azokat megvalósítani ?
"A visszaélést ezzel kapcsolatban nem értem eléggé, hacsak nem arra gondolsz, hogy az ember az adotságait helytelenül a személyes hasznára, előnyei gyarapítására alkalmazza, másokkal szemben ahelyett, hogy azok által Isten bölcsességét, hatalmát és szeretetét hozza nyilvánosságra"
Igen erre gondoltam. És még arra is hogy képességeit nem alázattal és nagyképüség nélkül viselje.
"Nem tagadom le, csak éppen nem hiszem és az nem is olyan nyilvánvaló, inkább titokzatos, ugyanis kinek van tudomása afelől, hogy mit is hoz előző életeiből, főleg itt a keresztény népeknél ahol az egyház nem ismeri el a lélekvándorlást ? "
A szellemtudományban alaptanitás a renikarnáció(nem lélekvándorlás!). Emiatt lehet tudni arról hogy ki mit hozott ebbe az életébe.
Sajnos az a baj hogy manapság, a kereszténység nem jelent egyet a Krisztocentrikussággal. Sajnos a mai keresztény irányzatok többségének (tisztelet a kivételnek!!) köze sincs az eredeti Krisztusi tanitások megvalósitásához...
"Igazad van. Azonban ha letagadod a nyilvánvalót attól könnyebb lesz? Az a baj ezzel bárki is visszaél. A bálványimádás pedig tényleg rossz. Ez "jó dolog rosz lesz" tipikus esete.."
Nem tagadom le, csak éppen nem hiszem és az nem is olyan nyilvánvaló, inkább titokzatos, ugyanis kinek van tudomása afelől, hogy mit is hoz előző életeiből, főleg itt a keresztény népeknél ahol az egyház nem ismeri el a lélekvándorlást ?
A visszaélést ezzel kapcsolatban nem értem eléggé, hacsak nem arra gondolsz, hogy az ember az adotságait helytelenül a személyes hasznára, előnyei gyarapítására alkalmazza, másokkal szemben ahelyett, hogy azok által Isten bölcsességét, hatalmát és szeretetét hozza nyilvánosságra.
A bálványimádás ebben az esetben szerintem a kényelemszeretetből eredő félreértés, - "Miért is küzdjunk, hiszen Jézus az Isten fia ('az ember fia') már megváltott bennünket ?" és "mi képtelenek vagyunk elérni azt amit Jézus elért, hiszen Ő Isten fia volt, mi csak emberek vagyunk ! stb.
úgy hiszem jól eltaláltad. A bálványimádás egy kibújó a felelőség alól, mert ha Jézust valóban képesek vagyunk testvérünknek, a legjobb barátunknak tekinteni (valójaban ez úgy is van), akkor nem imádjuk Őt, inkább komolyan vesszük példáját és tanítását és felelőséget érzünk aziránt, amiért Ő küzdött.
Mikor kibújni igyekszünk felelőségünk alól, és azzal másokat terhelünk, képtelenek vagyunk egyidejüleg belátni, hogy az a teher, amit más vállakra igyekszünk tolni, annál súlyosabban nehezedik majd ránk.
Ez a gyökere annak a félreértésnek is, hogy Jézus a mi bűneinkért szenvedett és halt meg. Jézus valóban értünk halt meg, de nem a bűneink bocsánatáért, hamem azért hogy képesek legyünk tanítását felfogni, elfogadni, elhinni. Jézus szenvedésével, halálával és feltámadásával csak tanítását támasztotta alá. Ebben az értelemben valóban megváltotta az emberiséget, de nem a bűneiől, hanem tudatlanságátol. A bűneink bocsánatát nem nyerheti el helyettünk senki, azokat nekünk magunknak kell megbocsátani, senki más nem válthat meg bennünket.
Kedves Pelgrim,
Ebben a gondolatban sokban egyetértek veled.
A kereszténységben Jézus által, más vallásokban más által megformálódott lény, nemcsak a hagyományos isten-ember beállítottságban szeret hanem úgyis mint egy anya, úgyis mint egy legjobb barát.
Ha valaki ezt igazán így megérzi, sokkal nehezebben téved rosszfelé, mert a "legjobb barátjá" -nak senki sem szeret fájdalmat okozni, nemde?
Elkezd iránta egyfajta "felelősséget" érezni.
A felelősség érzése pedig nagy befolyásoló erő.
Én pedig éppen azt gondolom, hogy a keresztények mélyen tévednek abban, hogy Jézust és azokat akik közel állnak hozzá olyan különleges lényeknek tartják, akik magasan az egyszerű emberek fölött állnak. Ezzel egy mély szakadékot hoznak létre köztük és az egyszerű emberek között. Jézust és apostolait egy elérhetetlen magaslatra helyezik, távol azoktól akikért olyan odaadással kűzdött. Imádják őt, ahelyett, hogy egy erősebb tudatosabb barátjuknak, tesvérüknek tekintenék, egy közülük, aki távolabb lát, akire jó halgatni, kinek vezetésével minden elérhető. Ez, ami most történik, valójában nem más mint a bálványimádás egy időszerűbb formája, imádni azok személyiségét akik a legszerntebb eszményeinket kifejezésre hozzák. Szerintem ez nem lehetett Jézus szándéka.
"Egyik nem zárja ki a másikat. Az út mindenki előtt nyitva áll..."
Az lehet, de kevésbé bíztató és kedvét szegi az egyszerű embernek. Valójában ugyanaz történik, csak sokkal nagyobb arányban, mint mikor Jézust királlyá akarták tenni, abban a reményben, hogy ő minden szükségletüket képes kielégíteni.
Értem, mikor Jézus kiválasztotta apostolait, akkor még csak egyszerű halászok voltak, mint a többi korabeli társaik. Az érinkezés Jézussal és tanításával magasabb szintre emelte őket. Én is tapasztaltam hasonló dolgot mint te Buddha beszédeivel, mondhatom hogy tudatosabb vagyok némely dolgok felől mint paldául husz évvel ezelőtt.
Talán mégis lehet állítani azt, hogy az apostolk veleszületett adottságai alkalmasabbak voltak a rájuk bízott feladat elvégzésére.
Azért ez így nem igaz. Amikor már leírták amit kellett, akkor 100% hogy sokkal magasabb tudatszinten voltak mint amikor még halászni jártak.
PL amikor én elkezdtem olvasni a buddha beszédeit, félretettem mert túl "hideg volt". kellett egy csomó év amíg azt megfelelőképp tudtam értelmezni, gyakorlatilag nekem is (persze a magam szerény relációiban) "tudatszintet" kellett lépnem.
Köszönöm az ajánlatot, lehet, ha sor kerül rá elolvasom. Válaszod nekem azonban nagyon furcsán hangzik.
"Csak úgy kell olvasni őket, hogy szemelőtt kell tartani, hogy nem hétköznapi emberek, hétköznapi írásáról van szó. Minimum 12 szinten lehet értelmezni őket, minden szimbólikus benne és nincsen benne véletlenek vagy elírások... Mindennek jelentősége van bennük. Akkor vagy képes kivenni belőle azt amit az írók "beleraktak" nekünk, ha te is ezen a tudatszinten olvasod."
Erről is csak most hallok először. Nekem az Evangéliumokban leírt dolgok pontosan azt jelentetik ami ott írva van. Azok írói pedig egyszerű emberek voltak akiknek szerencséjük volt, hogy megtanúlhattak írni és olvasni, de még nagyobb szerencséjük volt abban hogy Jézus kiválasztotta őket és feljegyezhették az eseményeket és a tanítást amit tőle kaptak. Értelmezésre csak a példabeszédekkkel kapcsolatban gondoltam, de Jésus azokra is adott magyarázatot. A János jelenéseket is próbáltam elolvasni, az valóban telve van jelképekkel, bevallom egyszer se sikerült a végére jutnom.
Én mindíg úgy képzeltem el, hogy Jézus tanítványainak túlnyomó része egyszeű emberek voltak, vagy talán kaptak valamilyen titokzatos kiképzést, amiről az evangéliumok halgatnak ?
Ezek szerint mintha Jézus csak egy kiváltságos csoportért jött a világra, azokért, akik képesek tanítását ezeken a szinteken értelmezni.
Szerintem ez nem derül ki tanításából.
