Hónapok óta tudható, hogy változtatásra kényszerül a vezető monetáris hatalom. Vége a bevétel forrásainak, a léggömböt tovább fújni már nem lehet, hiszen az is csoda, hogy eddig még nem durrant szét.
TGM. a Közgázon tartott előadásán már pedzette, hogy miként a "jobbágságot sem a jobbágyok döntötték meg" ennek a rendszernek a "megreformálása" is csak az első érdekszférától képzelhető el. Soros most részben igazolta a Nagy Stratégát!
//"..egyszerűen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy szegénység és nyomor csaknem mindig a helybéli gyalázatos politika eredménye....."//
Mr. G. Soros pedig figyelmen kívűl hagyja azt a tényt, hogy a kormányokat is fosztogatják, tehát minden állam szociális politikája csak adóemeléssel javítható.
//".... Különös módon a korrupt afrikai kormányokról alig hallani panaszt. ...."//
Az afrikaiak jobban hozzászoktak az éhezéshez. Gyarmatok voltak, a technika sem annyira fontos számukra. És mégegy! Meg tudják takarítani a fűtésköltségeket. De még így is panaszkodnak éppen eleget!
//"....Soros: Szerintem a WTO [World Trade Organisation] brilliáns konstrukció. Ugyanis hatalom van a kezében: hibás magatartás ellen kereskedelmi korlátokkal és büntetővámokkal tud hatékonyan fellépni....."//
Beismerő vallomás? Erről beszél az egész közgazdasági másság!
//"...Viszont két dolog elhibázott. Az első: a gazdag országok a WTO-t saját előnyükre használják ki. A harmadik világ áruira, mint pl. agrártermékekre vagy textilárukra a fejlett országok piaca gyakran le van zárva, míg az európai vagy amerikai magasan specializált termékekre általában nincs importkorlátozás...."//
Mégegy beismerő vallomás! A helyi ipar és mezőgazdaság szándékos tönkretétele.
//"...A második: a WTO eddig csak kereskedelmi áruk szabad forgalmával foglalkozott, de nem az olyan közösségi javak forgalmazásával, mint pl. környezetvédelmi szabványok vagy munkajog...."//
Harmadik beismerő vallomás. A "közösségi javak"-at, más szóval az állampolitikát, tehát elmulasztották "piacosítani". Nincs rajtuk a kamara haszna.
//....SPIEGEL: Az Ön éppen most megjelent könyvében a harmadik világ hatékonyabb segítségét szolgáló modelt mutatott be.[*] Tudná ezt röviden ismertetni?
Soros: A model középpontjában az IMF különleges elszámolási pénzalapja, az úgynevezett "special drawing right (SDR)" [németül: Sonderziehungsrecht (SZR)] áll, amelyet a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) mint egy fajta különleges valutatartalékot bocsát a tagállamok rendelkezésére. Nos, én ezeknek a jogoknak újabb elosztástását javaslom, azzal a feltétellel, hogy a gazdag országok a részüket leadják a szegényeknek....."//
Konyec filma! Ende! Már csak a gazdag országokat lehet megsarcolni!!!!!
//"....SPIEGEL: És mi lenne ebből pontosan az előny?
Soros: Először is a fejlődő országok lényegesen több valutatartalékkal rendelkeznének, amire nagyon is szükségük van, mert gyakorlatilag el vannak zárva a nemzetközi pénzpiacoktól. Azonkívül közvetett módon a fejlesztési segély is növekedne, mivel minden ország az SDR-ből fakadó jogait segélyprogrammra cserélheti....."//
Vagyis semmi sem fog változni. A Soros alapítványok hivatalosan átkerülnének a hivatalos pénzhatalom uralma alá. És evvel világszabadalommá válna a politikai zsarolás
művészete. ("Azonkívül mást se csinálok, mint politikát, amikor megpróbálok nyilvánosan nyomást gyakorolni....")
//"....Az ehhez a katalógushoz tartozó projektekről egy független szakértőcsoport döntene, ami által buztosítható lenne, hogy a segítséget valóban az arra rászoruló országok kapják, és nem az adományozó országok érdekeit szolgálják. ..."//
Hát elég vak vagy, ha nem látod, hogy magyaroszágon milyen befolyása van az amerikai és eu multiknak.
És egy példát mondjál Soroson kívül, amikor egy milliárdos vagy cég foglalkozott a fejlődő országok megsegítésével...
Több szempontból balkáni szinten állunk, egy korrupt állammal megáldva, amit kénye kedve szerint rángat a Coca Cola, a DT, az MS, a BAT, stb.
És akkor nektek az a legnagyobb bajotok, hogy mi van a Sorossal...
Közben mi volt az Orbán kormány egyik utolsó intézkedése? Na? A dohányáruk EU szabályozására haladékot kérni a csatlakozás kapcsán, hogy pár évig még nyugodtan kaszáljanak a multik. Hahaha
Soros azzal foglalkozik (helyi önrendelkezés, civil szféra erősítése, nyilt és átlátható működés), amiről a polgári és egyéb magyar politikusok jobbára csak papolnak. Azt se tudjátok mit jelent az egész nyilt társadalom program, csak megy a mantrázás, hogy büdös ***** . Persze, a mi politikusainknak jobban tetszenek a háttéralkuk, a mutyizás, a népnek legyen elég a cirkusz, a tömjén és trágyát rájuk. Szánalmas.
Mindig röhögök, hogy ha felhozzák példának, hogy az elmúlt években innen is-onnan is kitiltották Sorost.
Malajzia, Szerbia, Ukrajna, Belorusz, Thaiföld, stb. Csupa demokratikus jogállam. Aha.
Nem kell feltétlenül szeretni az ideologiáját, társadalomkoncepcióját, de egy kis demokratizálódás még ráférne pár országra itt a Balkánon.
Soros 2004. január 26.-án publikálta az alábbi helyzetértékelést a Guardianban:
Eredeti URL: http://www.guardian.co.uk/comment/story/0,3604,1131132,00.html
Mivel az eredeti angol cikk már nem található meg a Guardian szerverén, kopia az Index.hu Politika forumán: Mondj nemet az IRAKI háborúra!
Az USA-t egy szélsőséges csoport kerítette hatalmába.
Fundamentalisták fejleszteték ki az amerikai felsőbbrendűség ideológiáját
Soros György, The Guardian, 2004. január 26.
Irak lerohanása volt a megelőző katonai beavatkozást meghirdető, vészes Bush-doktrina első gyakorlati alkalmzása, ami szerte a világon allergikus reakciót váltott ki - nem mintha bárkinek is lett volna egy jó szava Szaddam Husszein mellett, hanem azért, mert egyoldalúan ragaszkodtunk annak az Iraknak az elfoglalásához, amelynek semmi köze sincs szeptember 11.-hez, vagy a tömegpusztító fegyverekhez.
A szakadék az amerikai és világ többi részének felfogása között soha sem volt ennyire mély. A világ szemében Amerika visszaél vezető szerepével, itthon pedig azt a hitet terjesztették el, hogy Szaddam a nemzetünk biztonságát veszélyezteti. Csak az iraki invázió után jöttünk rá, hogy félrevezettek minket.
Még a mai nap is sokan azt hiszik, hogy szeptember 11.-e jogosít fel minket olyan tettek elkövetésére, amelyek normális körülmények között elfogadhatatlanok. Az amerikai felsőbbrendűség ideológusai és Bush elnök személyesen fáradhatatlanul emlékeztetnek minket arra, hogy szeptember 11.-e megváltoztatta a világot. De ahogy az invázió szerencsétlen következményei egyre nyilvánvalóbbá válnak, kezdi az [amerikai] nép is megérteni, hogy valami itt nagyon szerencsétlenül alakul.
Csapdába estünk. Az öngyilkos merénylők motivációja érthetetlennek tünt számunkra a támadáskor; most már lassacskán kezd megvilágosodni: ugyanazt adják vissza, amit mi követtünk el. Talán ők jobban értenek meg minket, mint mi sajátmagunkat.
Megtévesztettek minket. A 2000. évi elnökválasztás előtt Bush elnök szerény külpolitikát igért meg. Kijelentem, hogy a Bush adminisztráció önkényesen használta fel szeptember 11.-ét olyan politika érvényrejuttatására, amelyet az amerikai kövélemény más körülmények között nem hajlandó elfogadni.
Az USA csak a saját hibái miatt vesztheti el vezető szerepét. Jelenleg ilyen hibák sorozatát követi el az ország, mert a hatalmat egy szélsőséges csoport bitorolja, amelynek a saját küldetésébe vetett hite csak a saját rögeszméivel vetekszik.
Ez az eltorzult szemlélet azt sugallja, hogy mivel erősebbek vagyunk, mint a többi, csak nekünk lehet igazunk. Vallási fundamentalisták szövetkeznek a piac fundamentalistáival - és megfogalmazzák Amerika felsőbbrendűségének ideológiáját.
Még nehezebb megértenünk a felsőbbrendűség katonai eszközökkel való érvényre juttatásának abszurditását, mert csak a katonai erőfölényben hiszünk és még akkor is azt tartjuk szükségesnek, amikor az exisztenciánk van veszélyben. Csakhogy a világ leghatalmasabb országa nem engedheti meg magának, hogy a rettegés áldozatává váljon. A terrorizmus elleni háború - mint a nemzetvédelmi stratégiánk alapja - azt jelenti, hogy a világ vezető nemzeteként lemondtunk a felelősségünkről. Az USA az egyetlen ország, amelyik kezdeményezni képes a kollektív akciókat megkövetelő problémák megfogalmazását: a béke és a gazdasági fejlődés megőrzését, a környezet védelmét és így tovább.
Bármi is legyen Szaddam eltávolításának indoka, semmi kétség, hogy hamis ürügyekkel támadtuk meg Irakot. Akár szándékosan, akár nem, Bush elnök félrevezette az amerikai népet és a Kongresszust, és gátlástalanul letiporta szövetségeseink véleményét.
A távolság a kormány elvárásai és a helyzet aktuális állapota között soha sem volt nagyobb. Nem csak katonáink életét tesszük kockára, hanem a haderőink védelmi készültségét is. Túlfeszítettük a húrt, veszélyes helyzetbe hoztuk hatalmunk védekező képességét. Most már sokkal több helyen kell a hatalmunkat megvédeni, mint azelőtt. É-Korea nyilvánosan fejleszt atomfegyvereket, Irán titokban. A talibok újra szervezkednek Afganisztán pashtun területein. A megszállás és az állandó háborúzás költségei a gazdaságunkra nehezednek, és képtelenek vagyunk felismerni a problémák elfekélyesedését itthon is, globálisan is. Ha valaha is szükségünk lett volna bebizonyítani, hogy az újkonzervatívok Amerika felsőbbrendűségéről szövögetett álmai tévútra vezetnek, tessék, itt van Irak.
Nehéz felfogni, hogyan sűllyedt a védelmi minisztérium tervezése még mélyebbre. Egy olyan mocsárba kerültünk, ami sokmindenben Vietnamra emlékeztet. Mivel mi támadtuk meg Irakot, nem vonulhatunk ki. A belföldi nyomás valószínűleg növekedni fog, mint a vietnami háború idejében, de a kivonulás javíthatalanul lerontaná a hitelünket a világban. Ebben az összefüggésben Irak még rosszabb, mint Vietnam, mert függő helyzetben vagyunk a közelkeleti olajtól.
Senki sem kényszerített minket; éppen ellenkezőleg, mindenki figyelmeztett minket. Azt el lehet fogadni, hogy Szaddam förtelmes zsarnok volt és jó dolog megszabadulni tőle. De milyen áron? A megszálló erők a terroristák figyelmének központjába kerültek és jelenlétük radikalizálja az Iszlámot. Katonáinknak a rendőrség szerepét kell játszani háborús felszereléssel.
A megszállás költségeit megdöbbentő 160 milliárd $-ra becsülték a 2003-2004 költségvetési évekre - 73 milliárd $ 2003-ban és 87 milliárd $ kiegészítés 2004-re az utololsó pollanatban, 2003. szeptemberében. A 87 millárdból csak 20 milliárd az újjáépítésre, de az újjáépítés összköltsége 60 milliárdra tehető. Összehasonlításként: a fejlődő országokba irányuló segélyprogrammunk 2002-ben 10 milliárd $ volt.
Nem könnyű kikecmeregni a kátyuból. A Bush-adminisztráció elvárja az ENSZ részvételét, ugyanakkor nem hajlandó feltételekbe beleegyezni. Nincs más választásunk, mint kitartani, és a hiba árát megfizetni. Talán egy másik elnök más elvárásokkal a nemzetközi együttműködésre sikeresebben fog minket kisegíteni [Irakból]
A globális kapitalista társadalom középpontjában nem az USA az egyetlen ország, viszont a leghatalmasabb és a globalizáció fő hajtómotorja. Az Európai Unió lehet egyenrangú a lakosok számát és a bruttó termelési értéket illetően, de sokkal kevésbé egyesült és a globalizáció is nehézkesebb. Katonai szempontból az EU még csak hatalomnak sem minősül, mert a tagjai önállóan döntenek.
Mint eddig valamennyi a világrendért felelős nemzeten, most az USA-n van a felelősség. Ez nem jelenti azt, hogy a többi országnak nem kell törődni a Világ sorsával, a viselkedésük nem marad következmények nélkül, de az USAt-t terheli a legtöbb felelősség.
Ha Bush megbukik 2004-ben, akkor leírjuk a politikáját, mint eltévelygést és Amerika visszaszerzi jogos helyét a Világban. De ha újraválasztják, a választás jóváhagyja a politikáját és mi viselhetjük a következményeket. De nem elegendő Busht a válsztáson megbuktatni. Az USA vizsgálja felül globális szerepét és vegyen át több konstruktív íziót kell átvennie. Nem követhetünk kizárólag szűklátókörű, nemzeti önérdeket. A dominális helyzetünk különleges felelősséget követel meg tőlünk.
Nehany a Soros Alapitvany 2002ben meghirdetett palyazataibol, mind rendkivul gonosz es tarsadalomrombolo hatasuak, igaz? :
- Roma egeszsegugyi es kornyezetrehabilitacios program (A Soros Alapítvány pályázatot hirdet komplex szociális, egészségügyi és rehabilitációs programokra. Pályázni olyan programokkal lehet, melyek az elszegényedett térségek településein, telepszerű elkülönültségben (utca, sor, telep) élő roma népesség egészségügyi ellátásának, közegészségügyi helyzetének és lakókörnyezeti viszonyainak javítását célozza meg. Előnyben részesülnek az olyan pályázati programok, melyek nem az elkülönítést fenntartó és erősítő, hanem a roma és nem roma népesség együttműködését is előmozdító elképzeléseket tartalmaznak.)
- Salzburg Medical Seminars (A Soros Alapítvány és az American Austrian Foundation (AAF), az Együtt Egészségesen Egyesület közreműködésével szakorvosoknak szóló, egyhetes szemináriumokat hirdet a fenti témákban és időpontokkal)
- Telepulesi egeszsegterv (Az egészségterv az életminőséggel és az egészséggel kapcsolatos helyi adatok és igények összegyűjtése, feldolgozása valamint értékelése. Erre épül az a cselekvési program, amely a közösség legfontosabb problémáira kíván reálisan megvalósítható megoldásokat adni, javítva a közösség tagjainak életminőségét és egészségi állapotát. A programoknak elsősorban a helyi erőforrásokra támaszkodva kell a közösség életminőségét javítaniuk. Szükséges feltétel, hogy mind a tervezés, mind a programok megvalósítása a helyi társadalom -önkormányzati intézmények, civil szervezetek, vállalkozók- széleskörű összefogásán és együttműködésén alapuljon.A Soros Alapítvány a program első négy évében a települési észségterv elkészítését támogatta, valamint az annak részét képező, a pályázó által legfontosabbnak tartott -egy év alatt megvalósítható- programot.)
"Ez nem a civil társadalom erősítése, hanem a későbbi üzleti befektetéseinek előkészítése, másodsorban az ő ideológiájának terjesztése."
Tevedes. 1, Soros egyreszt mar regen nem foglalkozik olyan jellegu tozsdei spekulacioval, mint azelott. 2, Hogyan segitene az uzleti befekteteseit az, hogy iskolakat es konyvtarakat tamogat, fogyatekos gyerekeknek ad penzt? 3, Civil szervezeteket tamogat: ha ez nem a civil tarsadalom erositese, akkor mi? 4, Barcsak minden miliardos nyitna egy egyetemet, akkor nem ott tartanak, ahol...
Ugy tunik Soros nem elegedett a nemzetkozi ujraelosztassal. Mint spekulnas nyilvan arra szamit hogy ha uj penzkorfogast sikerul letrehozni a gazdag es szegeny vilag kozott, ez tobb lehetosegeket kinalhat neki spekulaciok altal torteno haszonszerzesre. Lehet hogy az altala a penzhez valo hozzaferes merteke meg neki sem eleg es ugy gondolja hogy a 3. vilag orszagaiban nagyobb lehetosegei lennenek a lenyulasokra. (Itt sem kapta meg az OTP-t)
Mi a véleményetek azon elméletéről, hogy nincs egyensúly sem a gazdaságban, sem a politikában (történelemben), hanem a fellendülés és hanyatlás ciklusa ismétlődik.
Ezzel meg lehetne magyarázni a III. Béla - II. András, Mátyás - II. Lajos, dualizmus - i. világháború jelenségeket.
Soros üzletember, nem szeretetszolgálat.
Nyilván adózási szempontok is vezetik, de nem ez a lényeg. Pénzt ad olyan országoknak, ahol társadalmi változások vannak és szegények. Ezt a pénzt ott nyilván jó helyre költik el, nyilván szükség is van rá. Szép dolog, hogy ad.
De mit is vár ez ezért csérében? Miért van kitiltva több országból? Megpróbálja a pénzéért cserében a helyi társadalmakat a saját ideológiája felé tendálni. Ez nem a civil társadalom erősítése, hanem a későbbi üzleti befektetéseinek előkészítése, másodsorban az ő ideológiájának terjesztése. A pénzéért cserébe politikai befolyást vesz.
Hogy ez jó-e? A nélkülöző társadalmaknak tűzoltás biztosan. Egy ideig. Utána lehet kínos is.
ok, bocs.
Szerintem pedig jó, hiszen úgy avatkozik be, hogy azzal segít bizonyos rétegeken: Szegényeken, rászorultakon. Szerintem, onnan nézd a kérdést, hogy jó-e, hogy Soros Tadzsikisztánban pénzt ad, mondjuk kórházi cuccokra, meg hasonlókra (nem vagyok benne biztos, csak egy régebbi írásból ilyesmi maradt meg bennem).
Szerintem sokan beleavatkoznak rajta kívül az ország társadalmába, anélkül, hogy választott képviselők lennének. Ezt nem kell alátámasztanom, de ha gondolod. Erről szól a civil társadalom erősödése. Ahol erős a ct, ott nincs szükség külföldi segítségre. Itt még nem erős, tehát. A Soros alapítvány egyébként nem tudom, de úgy vélem, egészségügyre is ad pénzt, tű-csere programért küzd pl. Persze, infarktusos eseteket nem támogat, mert az állam megteszi helyette (?) is.
SzDSz-Soros. apcsolat van. Hogy vár-e valamit? Biztosan: gondolom azt, hogy legyenek tleránsak, érzékenyek az elsettek iránt, stb. Ez jó, nem?!
Az első nagyon mellé. Nem érdekel az emberek származása (ha gondolod nézd meg a hozzászólásaimat).
A másodikkal sem ez a probléma. Szabad ember, ha akarja csinálja. Az, hogy azért meg pénze van, durván beavatkozzon egy ország társadalmába, több, mint aggályos. Mert ő nem választott képviselő, ő csak tele van pénzzel. Költhetné az egészségügyre is, ha túl sok van neki belőle.
Szerinted tök véletlen, hogy az SZDSZ és Soros között rengeteg kapcsolat van? A pénzéért cserébe nyilván elvár valamit. Ez az SZDSZ programjában, felfogásában manifesztálódik.
Ez az ember a szabad világ egyik legnagyobb gondolkodója. Még egyszer sem csalódtam benne. Igazándiból még akkor sem átkoztam, amikor a "fekete csütörtököt" követően stoppal utaztam vissza angliai munkahelyemre, mert annyira leesett a nálam lévő font értéke.
Csak így tovább, jó egészséget, hosszú életet kívánok ennek a nagyformátumú embernek!
Kettőt találgathatok. Kapásból, de csak a válaszod alapján, arra gondolok, hogy az néhányunknak a baja vele, hogy zsidó. A másik, hogy liberáis-tőkés. Vagy, hogy kozmopolita. Egyébként, ha valaki már kozmopolita, akkor legyen ilyen, nem?! Adakozó: nemre, bőrszínre tekintet nélkül küzdjön a szegénység ellen. Ez jó.
Hogy az SZDSZ-nek ez lenne a programja?! Hát, erről nem tudok, és nem is hiszem.
A tőzsdespekuláns Soros György, 71, az USA-kormány hibáiról, a globalizáció kritikusainak tévedéseiről és arról a kérdésről, hogy mennyi erkölcsre van a piacnak szüksége.
George Sorost világszerte a legismertebb tőzsdespekulánsok közé számítják. Legendás a magyar származású Soros küzdelme a Bank of England ellen, aminek során 1992-ben a brit font leértékelésére spekulált - és egyik napról a másikra egy milliárd dollárt nyert. Amilyen szenvedélyesen tevékenykedik a 71 esztendős Soros mint pénzügyi szakértő, ugyanolyan aktív mint filantrop is. Évente 500 millió dollárt fektet különböző alapítványok hálózatába, amelyek elsősorban Keleteurópa demokratizálását szolgálják.
SPIEGEL: Soros úr, a múlt héten a mexikói Monterrey-ben tartott ENSz [UNO]-konferencián 54 állam- és kormányfő előtt szenvedélyesen a globalizáció következményeire figyelmeztetett és a szegény és gazdag országok közötti új pénzügyi kiegyenlítés érdekében szállt síkra. Mi volt a reakció?
Soros: Legalább is meghallgattak. Ez az egyik előnye, ha valaki bizonyos hírnévre, mint pénzügyi szakértő szert tett: úgy érzem, komolyan vesznek.
SPIEGEL: De mint szakember, azt is tudja, mennyire erős az irigység és fukarság hatóereje. Végeredményben abból él, hogy mások pénzét duzzasztja. Ugyan mivel lehet a gazdagokat rábírni, hogy osztozkodjanak a szegényekkel?
Soros: Azzal a felismeréssel, hogy a nagy különbségek világa nagyon veszélyes világ. Éppen az amerikaiakat vette rá a szeptember 11.-i terrortámadás az álláspontjuk átgondolására. Szeptember 11.-e előtt a közvéleménykutatások szerint csak 55% helyeselte volna, hogy az USA több figyelmet fordít más országok érdekeire, ma már több, mint 80%.
SPIEGEL: Véleménye szerint érvényes ez az USA-elnök Bush kormányára is?
Soros: Ez a kormány sajnos nem mutat semmi érdeklődést a nemzetközi együttműködésre. Bush azért lépett szinre, hogy a hidegháború körülményeit visszaállítsa, ahol a szuperhatalom USA a szabad világ vezére. Amerika egyedül akarja meghatározni, mi a teendő. Ebben a tekintetben Bushnak kapóra jött a nemzetközi terrorizmus, mint maga a perfekt ellenség: láthatatlan, mindenütt jelen van, legyőzhetetlen - lehetővé tesz a katonai kiadások megnövelésétől kezdve az ABM-szerződés felmondásáig mindent.
SPIEGEL: Ön szerint a katonai beavatkozás Afganisztánban helytelen volt?
Soros: Egyáltalán nem, a csapatok és bombák Afganisztánba küldése minden bizonnyal helyes volt. Ami hiányzik, az a kétsínes felfogás: az egyik a katonai-, a másik a szociális kezdeményzésre következő intézkedések. Már ott tartunk, hogy egy rendkívüli lehetőséget elmulasszunk. Amerika, mint szuperhatalom, kihasználhatná a fölényét, hogy igazságosabb, demokratikusabb legyen a világ, hasonlóképpen, mint a 2. VH után Európában a Marshal-tervvel tette. Éppen a vitatlan fölényünk miatt lennénk arra képesek, hogy emberekre, akikkel ezt a Globuszt megosztjuk, több figyelmet szenteljünk. Csakhogy az ilyesmi meghaladja a Fehér Ház embereinek képzelőerejét.
SPIEGEL: A republikánusoknak bizonyára az a benyomása, hogy az eredmény nekik ad igazat: a háború sikeres, a gazdaság újra növekvőben, a szeptember 11.-e utáni sokkon sikerült túljutni. Minek akkor a gondolkozást megváltoztatni?
Soros: Túlságosan nagy fölény növeli az ellenállást. Még a német külügyminiszter: Fischer Jóska is joggal tiltakozott az ellen, hogy az USA az európai szövetségeseit mint vazallusait kezeli. Hat hónappal ezelőtt az amerikaiak a szövetségesek csaknem osztatlan szolidaritásával számolhattak, de ez a morális tőke csaknem teljesen elfogyott. Az USA-kormány vagy-vagy politikája polarizál, extrém álláspontokat provokál és ezzel sajnálatos módon éppen a terroristákat támogatja, akiknek a világ további megosztása kedvükre szolgál.
SPIEGEL: Bush mégis néhány nappal ezelőtt javasolta a harmadik világ államai részére a fejlesztési segély öt milliárd dollárral való megnövelését. Ez nem elég Önnek?
Soros: Én meglehetősen félrevezetőnek tartom ezt a javaslatot, amint ezt Monterrey-ben is elmondtam. Aki ezt a segélycsomagot alaposabban megnézi, az észreveszi, hogy a megigért összeg több, mint három évre van kiterjesztve. Nagyon boldog vagyok, hogy az elnök mégegyszer megismételte, úgy hogy az évenkénti külföldi segély valóban öt milárddal lesz több. Ez jó kezdetnek, de a gazdasági teljesítményhez mérve az USA fejlesztési segélykerete így is sokkal kevesebb, mint bármelyik másik fejlett ipari országé.
SPIEGEL: Az Ön ismerősei és barátai a Wall Street-en Önéhez hasonló kritikával szemlélik az amerikai politikát?
Soros: A teljes Wall Street nevében nem beszélhetek, de mindazok, akikkel kapcsolatot tartok, nagyon aggódnak az irány miatt, ami felé ez az ország tart. Még egy háborús konfliktus, estleg atomfegyverek bevetésével - ez a legutolsó, amit az amerikai gazdasági vezetők akarnak. Az emberek sokkal inkább annak örülnek, hogy a tőzsde újra fellendül és az általános üzleti klima jeletősen felderül.
SPIEGEL: "Piacok erkölcstelenek", jelentette Ön ki egyszer. Egy kis erkölcs esetleg mégis hasznos az üzlethez?
Soros: Piacok nem ismernek erkölcsöt, ezért hatékonyak. Jó és rossz között különbséget tenni - mindig is komplikált dolog volt, ha a higgadt nyereségi kalkulációnál messzebb megyünk. Csakhogy a piac fundamentális képviselői figyelmen kívül hagyják az tényt, hogy a társadalmak nem piacként működnek, legalább is az a fajta nyitott társadalom nem, amire mi törekszünk. Mindaddig, amíg a tőke és az áruk szabad forgalmáról van szó, a globalizáció csodálatos dolog. De ha absztrakt javakat, mint a környezetvédelmet, az egészségügyet vagy az oktatást szemléljük: akkor a teljesítmény mérlege sokkal kevésbé meggyőzően néz ki.
SPIEGEL: Ez úgy hangzik, mintha Ön az utóbbi időben a globalizáció ellenzőinek frontját támogatná.
Soros: A globalizáció ellenzőinek kritikája sok pontban igaz. De azt hiszem, hibát követnek el, ha a fenálló pénzügyi szervezeteket akarják gyengíteni. A globalizáció kritikusainak az IMF [International Monetary Found] és a Világbank maga a megtestesült gonoszság. Közben egyszerűen figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy szegénység és nyomor csaknem mindig a helybéli gyalázatos politika eredménye. Különös módon a korrupt afrikai kormányokról alig hallani panaszt.
SPIEGEL: Tehát mit javasol?
Soros: Szerintem a WTO [World Trade Organisation] brilliáns konstrukció. Ugyanis hatalom van a kezében: hibás magatartás ellen kereskedelmi korlátokkal és büntetővámokkal tud hatékonyan fellépni. Viszont két dolog elhibázott. Az első: a gazdag országok a WTO-t saját előnyükre használják ki. A harmadik világ áruira, mint pl. agrártermékekre vagy textilárukra a fejlett országok piaca gyakran le van zárva, míg az európai vagy amerikai magasan specializált termékekre általában nincs importkorlátozás. A második: a WTO eddig csak kereskedelmi áruk szabad forgalmával foglalkozott, de nem az olyan közösségi javak forgalmazásával, mint pl. környezetvédelmi szabványok vagy munkajog.
SPIEGEL: Az Ön éppen most megjelent könyvében a harmadik világ hatékonyabb segítségét szolgáló modelt mutatott be.[*] Tudná ezt röviden ismertetni?
Soros: A model középpontjában az IMF különleges elszámolási pénzalapja, az úgynevezett "special drawing right (SDR)" [németül: Sonderziehungsrecht (SZR)] áll, amelyet a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) mint egy fajta különleges valutatartalékot bocsát a tagállamok rendelkezésére. Nos, én ezeknek a jogoknak újabb elosztástását javaslom, azzal a feltétellel, hogy a gazdag országok a részüket leadják a szegényeknek.
SPIEGEL: És mi lenne ebből pontosan az előny?
Soros: Először is a fejlődő országok lényegesen több valutatartalékkal rendelkeznének, amire nagyon is szükségük van, mert gyakorlatilag el vannak zárva a nemzetközi pénzpiacoktól. Azonkívül közvetett módon a fejlesztési segély is növekedne, mivel minden ország az SDR-ből fakadó jogait segélyprogrammra cserélheti. Az ehhez a katalógushoz tartozó projektekről egy független szakértőcsoport döntene, ami által buztosítható lenne, hogy a segítséget valóban az arra rászoruló országok kapják, és nem az adományozó országok érdekeit szolgálják.
SPIEGEL: Ha az amerikai politikára vonatkozó kritikájával igaza van, akkor az Ön globális financiális kiegyenlítési modeljének nem sok esélye van a megvalósításra.
Soros: Sok függ jelenleg attól, vajon Bush nyiltan a javaslataim ellen fog-e fellépni. Ha az elnök nem foglal egyértelműen állást, akkor éppenséggel esélyesnek tartom, hogy a javaslatomat az USA-Kongresszus elfogadja. A demokraták közül sokan tartják helyesnek, a republikánusokat pedig a vallásosságra vonatkozó kinyilatkoztatásaikkal lehet megfogni, mert a vallások a tettekkel igazolt részvétet magasra értékelik.
SPIEGEL: Talán azt az 500 millió dollárt, amivel Ön minden évben a különböző alapítványait támogatja, Washingtonban kéne lobbyzásra kiadni?
Soros: Mivel éppen John McCain szenátor törvényjavaslatát támogatom, ami szerint a pártoknak adható privát adományokat erősen korlátozni kell, sajnos meg van kötve a kezem.
SPIEGEL: Viszont Ön sajátmaga beállhatna politikusnak.
Soros: Pártmunka, azt hiszem, nem nekem való. Azonkívül mást se csinálok, mint politikát, amikor megpróbálok nyilvánosan nyomást gyakorolni. Most benyújtottam egy javaslatot, amely a szakemberek szerint megvalósítható. Ha Washingtonban nem akarják, akkor mondhatom: kérem szépen, fejlesztsetek ki valami jobbat, én várok. A labda már a ti feleteken van.
INTERVIEW: JAN FLEISCHHAUER, MICHAELA SCHIEßL
--------------------------------------------------------------------------------
* George Soros: "Der Globalisierungsreport - Weltwirtschaft auf dem Prüfstand". Alexander Fest Verlag, Berlin; 208 Seiten; 17,90 Euro
