Nincs ezzel semmi probléma. Én valami pokornit hallottam, hogy 2,5%, de a rárakódókkal 4%-os lakáskamatot emlegetett, a horn féle 27%-kal szemben. Sima butítás!
Igy van: 2000 julius 1-től is, 2001 julius 1-től is 12-12 %-kal emelkedett a háztartási gáz ára, és 2000-ben t. kormányunk bőszen bizonygatta, hogy ez 2000-ben csak átlag 6 %, arról meg hallgatott, hogy ez 2001-ben is 6 % áthúzódó hatást jelent...
Erre csak egy ellenszer van, elő kell venni a két év gázszámláit és összehasonlítani.
Amúgy ez hasonló amikor azt mondja, az ATV-be betelefonáló kisnyugdíjas, hogy a Horn alatt többet emeltek a nyugdíjon, mint az Orbán alatt. Erre mondtam apámnak: ide a nyugdíjszevényeket!!! És egyből kiderült az igazság. /Zárójelben: szegény betelefonáló nyugdíjas, ha jól emlékszem 16%-os emelésre emlékezett 18%-os infláció mellett, most persze kevesli a 9-10%-ot, csak szegénynek fogalma nincs mennyi a KSH által számított infláció/
Nem vagyok éppen hiszékeny a médiában megjelent hírekkel-cikkekkel kapcsolatban, de ez azért egy olvasatot megér:
http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=43170&DocID=43575#43575
Egyébként ígérni mindenki tud, pártfüggetlenül. Csak éppen amikor pl. Mikolát hallom-látom nyilatkozni, hogy az egészségügyben minden rendben van, amikor Ovit hallom egyáltalán beszélni, kicsit lenézettnek érzem magam. Lehet, hogy ez csak egyéni paranoiám, de mint átlagpolgár nem kellene így éreznem ahhoz, hogy elégedett legyek.
A Fidesz arra épít, hogy az emberek buták. Kedvencem a "6%"-os gázáremelés, amit úgy érnek el, hogy nem év elején emelnek árat, hanem csak év közepén, de akkor 12%-ot, ami ugye átlagban 6%. Az átlagember meg be is d?l az ilyesminek, és csak csodálkozik, hogy egy év múlva miért sokkal drágább a gáz...
A Fidesz arra épít, hogy az emberek buták. Vannak is ilyenek, nem is kevesen. Van esélye a Fidesznek.
Szerintem az olimpia nagyon jó ötlet. Akkor is, ha nem valószínű, hogy most megkapjuk, mert valamikor el kell kezdeni a pályázgatást.
Viszont szerintem is kampányfogás ebben a formában.
Ha ugyanis komolyan gondolták volna, akkor megkezdték volna az olyan beruházásokat, amelyek amúgy is kellenek, majd, ha 2005-ben kiderül, hogy nyertünk, akkor meglépnénk a stadionokat is.
Ezzel szemben leéggetünk eddig 1 stadiont, többszáz milliót elköltöttünk arra, hogy saját magunknak népszerüsítsük az ügyet és a fidesz fő kampánytémája lett.
És hol a metró, ami ehhez kéne (min. 2), kérdem én?
De az ötletet támogatom, akkor is, ha gyalázatos módon fideszes papírok keringenek erről még az iskolákban is, amit nem írtam alá, ellenben a 12 éves unokahúgommal, mert erről valahogy az ált. iskolások is kinyilváníthatják a véleményüket.
":OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO
Igazad van. Tényszerű, korrekt írás."
Továbbra is várom a választ, amely remélhetőleg hasonlóan tényszerű, elfogultságmentes, tartalmas és a tárgyra szorítkozó lesz és amely megvilágítja a lenti írás gyűlölködő voltát.
Ma beszélgettem egy fideszes ismerősömmel. Ő ugyanezt mondta. Hogy mi nem vesszük észre, a baloldal aljas manipulációit aminek áldozatai vagyunk. Elbeszélünk egymás mellett. Ez vallásháború. Én pedig nem vagyok vallásos, noha baloldali. Én nem hiszek, az mszp igéreteiben, nem érdekelnek a nagyotmondásaik. Egyedül azt remélem, hogy egyszerűen jobb lesz ha leváltják a kormányt. Túligérték magukat, szarul kampányoltak eddig és egy ilyen léggömbépítő nagypofájú bandával nem tudnak mit kezdeni. Nem elég jók. Mégis rájuk szavazok, mert noha úgysem teljesítik az ígéreteket, a mostani mértékű arrogancia, demagógia, közgondolkodásra való rátelepedés és gátlástalanság nem lesz. Ebben hiszek és abban, hogy a fidesz egyáltalán nem csinált semmi óriásit ezalatt a négy év alatt, azon kívül, hogy óriási nagyokat mondott. Hiszem, hogy átlagosan gyenge teljesítményt nyújtott a mostani kormány, amelyre bármely más kormány képes. Hiszem, hogy nem pótolhatatlanok, sőt.
A cikk írója így kívánja jelezni, hogy rájött, ki nyer majd a választáson. Mivel ezt már nagyjából lefutott meccsnek tartja, megkezdi a meddig tart a lufi című történetet.
Május után ilyesmivel lesznek tele a lapok.
egyetertek a cikkiroval. nagy lufi, amit a ficsesz iger, elöbb-utobb ugyis kipukkan, hogy nincs mögötte tartalom. ipar es mezögazdasag nelkül nem lehet fejlödni egy orszagnak. nem egy 6 napig tarto csodatol fog Mo. gazdasaga megugrani.
csak sajnos sokan nem veszik eszre az amugy eleg jol kitalalt amde aljasul az emberek tudatalattijara hato ficsesz-befolyast.
Őrültség, de van benne rendszer
2002-03-19 (a nyomtatott MH cikke)
Miről szól az olimpia ötlete?
Csak másodsorban arról, hogy egy párt közpénzből pártkampányt folytat - amire egyébként eddig csak népi demokráciákban volt példa, polgári demokráciákban nem.
Csak harmadsorban arról, az illető párt közpénzek újabb százmillióit juttatja baráti zsebekbe.
Csak negyedsorban arról, hogy ha megtörténne két csoda - vagyis ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Budapestnek ítélné a rendezést és a Fidesz még mindig kormányon maradna -, az elsősorban a Vegyépszernek, Siklós Máriának, a Happy Endnek, a Defendnek, némely Felcsút környéki bányatulajdonosnak lenne igazán örömteli hír, a magyar gazdaság más szereplőinek, így az autópályákat építeni tudó cégeknek, a pályázatnyertes építészeknek, a reklámvilág Happy Enden kívüli részének, a pénzszállítók Defenden túli világának és a Felcsúton túli bányavállalkozóknak talán igen, de inkább nem.
Csak ötödsorban arról, hogy a játékok megrendezésére egy olyan kormány jelentkezik, amelynek tevékenysége következtében - millenniumi ünnepségsorozat ide, "magyar gazdasági csoda" oda - 25 éves használt villamosok vásárlása jelenti a fővárosi tömegközlekedés fejlesztésének egyetlen járható útját.
Csak hatodsorban a gazdasági élet néhány vezető személyiségének különös magatartásáról. Arról tudniillik, hogy ha a más kockázatára buzdító üzletemberektől valaki az olimpiáéhoz hasonló megalapozottságú üzleti tervhez kérne kockázatvállalást, s megnyugtatásul hozzátenné: "főnök, ez olyan projekt, amely mögött felsorakozna a cég apraja-nagyja", nem vitás, a kolléga repülne.
Csak hetedsorban arról, hogy a rendszerváltás óta eltelt tucat év ellenére változatlan maradt a keleties, önértékelési zavarokkal küzdő, elmaradott országokra jellemző tradicionális attitűd, a ködevés iránti őrületes vonzódás. Eszerint Magyarország sikeréhez nem szisztematikus munkára, nem a nyugati társadalmi berendezkedés, gazdasági gyakorlat és politikai kultúra minél tökéletesebb meghonosítására, hanem egyetlen nagy nekirugaszkodásra, valami világraszóló tettre van szükség - ennek elérése pedig akarat és virtus kérdése csupán.
Nem. Az olimpia története elsősorban a Fidesz-kurzus legitimációjának mibenlétéről szól, arról, hogy a demokratikus választásokon kormányra került párt olyan módon gyakorolja a hatalmat, mintha államcsínnyel szerezte volna azt meg. Távolodjunk hát el kissé az olimpiától, és próbáljuk megérteni, hogy miért van ez így, s hogy mindez milyen következményekkel jár.
A Fidesz kormányváltást meghaladó célja voltaképpen a jobboldalinak nevezett politikai áramlat hinterlandjának kiépítése volt. Az ennek elérése érdekében alkalmazott eszközöket - így a parlament működésének ellehetetlenítését, a hatalmi ágak függetlenségének megtörésére irányuló nem is sikertelen kísérleteket, az ellenzéki vezetésű önkormányzatok kivéreztetését, a közmédiumok pártszolgálatba állítását, a közvagyon lojális gazdasági hátország megteremtése céljából végrehajtott megdézsmálását (amit közönségesen lopásnak szokás nevezni) - néhányan hajlamosak olyan árnak minősíteni, amit egy, a szocialistákkal versenyképes blokk világra segítése érdekében meg kell fizetni. Ez persze az elnézőbb magyarázat - a gyanakvóbbak szerint egyszerűen hatalommániáról, a narcizmus és a szerzési vágy tipikus, keleties vegyülékéről van szó.
Bármelyik magyarázat áll közelebb az igazsághoz, az 1998-as választások után a pártlistás szavazatok felét sem megszerző, minden előző koalíciónál kisebb parlamenti többséggel rendelkező koalíció pártjai azzal mindenesetre tisztában voltak, hogy hatalomgyakorlásuk parlamenti demokráciákban példátlan brutalitását indokolniuk kell. A Fidesz polgári demokráciában erősen túlméretezett hatalmi ambíciói és társadalmi támogatottsága között tátongó szakadékot úgy gondolta szűkíteni és sokszor a törvényeket áthágó hatalomgyakorlás jogosságát elismertetni, ahogy azt minden legitimitáshiányos rezsim teszi - az állandó növekedés ígéretével, az életszínvonal töretlen emelésével vagy annak propagandájával. Ebbe a logikába illeszkedik az olimpia ötlete. Ez a hagymázas álom tehát nem meglepő fejlemény: őrültség, de van benne rendszer.
A kommunisták hatalma nem volt legitim. Tudta ezt jól Kádár János is, ezért uralma jogosságát nem a joggal, a nép akaratával, hanem az életszínvonal állandó emelésével gondolta bizonyíthatónak. Aki dolgozik, az boldogul, mondogatta, annak lesz lakása, ha türelmesen kivárja sorát, autója is meg telke, rajta hétvégi házzal. Emelkedő grafikonok mutatták, mennyivel jobban él a nép, mennyivel több jut a tányérba, mennyivel több lakás épül, mennyivel több kolbász, mint nap. "Minden nap egy kicsit jobb lesz" - akár Kádár is mondhatta volna azt, amivel Orbán Viktor biztatja polgárait, akik ha kézbe veszik a Millenniumi Országjárót, nézik a Magyar Televíziót, hallgatják a Kossuth rádiót, megnézik minisztériumok óriásplakátjait, égre törő grafikonokat látnak, állandóan csökkenő bűnözésről és szüntelenül emelkedő bérekről hallanak, az állam egyre bőkezűbb gondoskodásáról olvasnak. Látni kell: a Fidesz bődületes ígéretei nem pusztán a választási kampány velejárói, hanem éppúgy kurzusuk lényegéből fakadnak, mint Kádáréi.
Az önmagukat a szüntelen növekedéssel legitimáló kormányok veszélyesek és sérülékenyek. Veszélyesek, mert számítva arra, hogy nehezebb napok is jöhetnek, a polgárokat a hasukon kívül a nemzeti érzésekkel igyekeznek megfogni - márpedig a felkorbácsolt nacionalista szenvedélyek éppen a növekedés nemzetközi feltételeit rombolják. Sérülékenyek, mert a rendszer logikájából következően egyre-másra teljesíthetetlen ígéretekkel és egyre őrültebb ötletekkel kénytelenek előállni - nem lepődnék meg, ha rövidesen "Magyar embert a Holdra, magyar rakétával!" - népi kezdeményezés támogatására szólítanák fel az ország kishitűségtől mentes polgárait, miközben autópályából annyi épült négy év alatt, amennyi. De hiába a legpompásabb propaganda, a grafikonok nem nőnek az égig. A király meztelensége előbb-utóbb szemet szúr.
Különösen visszataszítóvá teszi a Fidesz ötkarikás ötletét, hogy önös érdekből fölerősíti és kihasználja a nemzet egy nem jelentéktelen részének történetileg kódolt társadalomlélektani sajátosságát, a kishitűségből, önbizalomhiányból és belső bizonytalanságból táplálkozó kudarckerülő attitűdöt. A kudarckerülő a sikertelenség lehetőségétől tartva inkább elveti az erőfeszítések árán, de reálisan elérhető célt, ehelyett az eleve elérhetetlent preferálja, mivel úgy érzi, az előre látható kudarc esetén mentesül a magyarázkodás kényszere, a felelősség alól. A legitimitáshiánnyal küzdő Fidesznek a számítók kicsiny, de nagyhangú csapata és a lelkes naivak mellett rájuk van szüksége, s mindent meg is tesz számuk növekedéséért. Ez a legsúlyosabb visszaélés, amit egy párt elkövethet. Építsünk légvárakat! - buzdítja az erre fogékony tömegeket a Fidesz már csak azért is, mert a légvárépítés költségeivel még annyira sem kell elszámolnia, mint az autópályákéval. Kergessünk délibábokat! - biztatja Orbán Viktor a délibábok álmodni szerető népét. Holott tudható, hogy az eltorzult magyar alkat miféle történelemmel párosul.
