Gondolom egy párazáró szigetelés kéne rá, különben nyáron folyik róla a víz. De ha beltéri egység, akkor a legalább a lakást fűti a veszteség:) Nekem öntapadós párazáró szigetelőcsíkkal tekerték körbe mindent utólag. (Nekem is csak az a filc anyag volt rajta).
Ha veszel Panát arra figyelj, hogy nem egy kenyérpirító, hogy a boltban megveszed és majd az importőr intézi a garanciát. Kizárólag az értékesítőn át megy a garancia, annyira, hogy más nem is fog kijönni hozzád! Én nem tudtam, és kifogtam az ország leggázabb Pana kereskedőjét.
Megkeresed a legjobb bolti árat és -25%. Talapzatnak egyénit építettem, a külső hőmérsékletérzékelőt meg feleslegesnek tartom, a kültéri egység értékei egész tűrhetőek.
gszalagszala: a VTC 317 kazánvédő egy termosztatikus szelep, kézileg nem lehet átváltani.
peszleg2: nálam 2019 őszi, de nem monoblokk van, a fűtőpatron mindenesetre szövet (inkább filc) szigetelésű. Furcsának tartottam, de nem tűnik utólagos munkának, szerintem gyári. Mindenesetre elbizonytalanítottál...
2019 őszén volt egy széria Panasonic monoblokk, amiből kimaradt a belső hőszigetelés. A beüzemelőmnek nem tűnt fel. Nálam egyéb okok kapcsán pótolták a hiányosságot (úgy-ahogy). Aki a hőcserélőn vagy a fűtőpatronon szövetszerű anyagot lát, meg úgy általában csakis csupasz rézcsövet, az kezdjen el gyanakodni.
Igen , én is azt írtam , hogy szerintem sem a -15°C-ra kellene a höszivattyút méretezni . Ezért érdekelnének a höszipkások , vagy szerelök véleményei , hogy mi lenne a legoptimálisabb méretezési , vezérlési mód , hogy elméletileg kevés ki-be kapcsolással minél komfortosabb ,energiahatékonyabb legyen a használatuk .
És azt is vedd számításba hogy a leghidegebb napon sincs a mi klimánkon egész nap -15fok. Ha a ház hőtehetetlensége nagy, akkor arra a pár esti órára nem gond ha nem győzi a hőszivattyú, nappal majd utoléri magát. Nálam napi fél fokot ha esik a hőmérséklet a legnagyobb hidegben fűtés nélkül, pár éve kipróbáltam.
Amikor pedig fűtés közben loggoltam a hőszivattyút szépen látszott hogy jópár órás fázis késéssel hűlt le a ház a kinti hőmérséklethez képest, azaz valamikor hajnalban indult és ment egész délelőtt hogy utolérje magát.
Én nem minimum, hanem napi átlaghőmérsékletre méreteznék inkább.
Persze a HMV készítés bekavarhat (vagy menjen patronról olyankor)
Most van egy kis idöm és újraolvastam a válaszodat . Több érdekes pont is van , amit lehetne szerintem hangolni . Itt a leírásban : https://bojlerwebaruhaz.unas.hu/DELTA-S2301-digitalis-szobatermosztat-futes/hutes azt írják , hogy a Delta termosztát hiszterézise 0,2-2°C között állítható . Ezt meg kellene nézni , hogy mennyire van beállítva nálad . A +-0,2°C volna az ideális hiszterézis . A másik dolog , szerintem ha a höszivattyú külsö hömérsékletkövetö alapján dolgozik , akkor az általad használt két termosztát fix hömérséklet beállítással nem lehet korrekt megoldás . Én egy hömérséklet különbségre vezérlö elektronikát használnák . Az egyik termisztort a szekunder kör elöremenöre és a másikat a höszivattyú visszatéröre tenném . Ilyen esetben függetlenül attól hogy milyen elöremenöt készít a kinti hömérséklettöl függöen a höszivattyú , az elektronika azt figyelné , hogy a két hömérséklet között legyen meg a például a 6°C . Ha ez csökken mondjuk 4°C-os különbségre , akkor a szekunder kör leáll . A höszivattyú üzemel , majd ha elérte megint a 6°C különbséget , akkor a szekunder kör újra füteni kezd , amíg a szobatermosztát kéri .
Szerinted , vagy akár más itt lévö topiktárs szerint müködhet így optimálisabban ?
Konkrétan erről nincs, de én jó véleménnyel vagyok a Panasonicról. Ha ezt választanád, akkor a kültéri állványt és a külső hőmérsékletérzékelőt tőlem vedd meg, hogy ne kelljen itthon tovább kerülgetnem!:)
Mi indokolja ezt a méretet, mekkora az épület hőigénye?
- A nyílászárók minősége legalább olyan fontos, mint a ház hőkapacitása és szigeteltsége
- (automatikus) külső árnyékolást betervezni
- cserépkályha vagy még inkább, egy hőtartó kandalló az érzés és komfort miatt éri meg, nem elsősorban energetikai szempontok miatt. A kémény mindig probléma, a tüzelő minősége szintén.
- (hővisszanyerős) légcserét mindenképp terveztess és építtess be
- a házban termelt hő elvezetésére előbb-utóbb klímavásárlásra kerülhet sor :D
- van minden-egyben gép (fűtés, hűtés, szellőztetés-klíma, pl innen), de (még) nem éri meg.
- készülj fel, nem lesz tökéletes, sem örökké nem fog tartani...
- egy szakember szerint az építészetben 3 alapvető probléma van: az egyenes, a vízszint és a derékszög :) szóval keress szakembert :).
Bocsi a késői reagálásért. Kérdéseidre a válaszok:
-zónavezérlés nics (ha csak a két szobatermosztátot, meg a két osztó-gyűjtőt nem nevezük annak :))
-a hsz külső hőmérsékletre szabályozza az előremenőt.
-szobatermosztát full egyszerű (Delta) , fél fokonként tudom emelni/csökkenteni. (hiszterézist nem tudom..) szobák 23,5, nappali meg az összes többi 24,5 állandóan.
-padlófűtés előremenő az amit a pufferből kivesz a grundfos. 32-37 fokig, külső hőmérséklettől függően.
visszatérő a padlóból kb 26-28 fok. Régen volt mikor néztem..
- két osztó-gyűjtő, egyik 10, másik 7 körös, mindkettőn van egy törölközős radiátor, ami ki van zárva. Körönként 65-75 m 16-os padlófűtéscső.
Átfolyás teljesen nyitottan mind, kb 2-2,5 l/min.
-Hsz. 9 kw Pana T-cap, inverteres.
Meg fogtok kövezni, a ház hőigényét nem tudom.. Annak idején odaadtam az épület terveit a gépész tervezőnek, meg a Pana forgalmazó telefonszámát.
Mondtam neki, hogy Pana T-cap kell, meccseljék le, melyik a nekem való.
285l melegvizet 5-en fogyasztjuk, a 2x2 óra áramszünettel úgy látom, hogy kell a 9 kw... Persze enyhe időben lehet sok, inverter ida, vagy oda. Ezért is lehet a sűrűbb ki-bekapcs ?
Mivel nekem nincs höszivattyúm mint olyan , habár klímával fütök-hütök . Klímánál nekem kinti -5°C-ig kényelmesen kifüti a házat ( 2,5kW-os , a ház höigénye 2kW , 63nm ) . Viszont mivel van még régebbröl fütésrendszerem túlméretezett radiátorokkal , így az már részemre gazdaságosabb -5°C alatt( Szlovákia ) . A puffer ami a leolvasztásra van , azt azért jelöltem meg mint a fütéspatron helyét , mert szerintem a példaként megadott kinti hömérséklet esetén direktben a szekundér kör kitudja használni . Tehát a höszivattyú olyankor csak figyelöállásban van . Csak a fütéskör aktív . A Te esetedben a höszivattyú egészében aktív . Jól gondolom ? Ezért elmélkedem azon , hogy ilyen megoldással nem lenne-e jobban kímélve a höszivattyú ?
Nem kell -15°C-ra kiválasztani, ez tervezői de leginkább megrendelői döntési kör. Én pont hasonlót szoktam javasolni mint amit Te is írtál, azzal a különbséggel, hogy az adott hőmérséklet alatt (a Te példád alapján tehát -7°C-nál alacsonyabb külső hőmérséklet esetén) nem a puffer elektromos patronja kapcsol be, hanem a hőszivattyú elektromos rásegítő fűtése.
Megemlítek még egy dolgot ami miatt szerintem nem érdemes ettől alacsonyabb külső hőmérséklet esetén 100%-osan hőszivattyú üzemmódban működtetni: COP érték. Kb. +5°C alatt már jelentősen romlik a COP érték, de -7°C alatt általában már annyira rossz a COP érték, hogy szerintem nem érné meg 100%-osan hőszivattyú üzemmódban működtetni.
Ez az én véleményem és tapasztalatom, remélem tudtam segíteni.
Csak egy kérdésen lenne ! Miért kell a höszivattyút a ház -15°C-os hömérsékletre megadott höigény szerint választani ? Szerintem a höszivattyút úgy kellene választani , hogy az általában telente legtöbbször elöforduló alacsonyabb hömérséklet figyelembevételével úgy , hogy annál a hömérsékletnél legyen képes a höszivattyú folyamatosan leadni az igényelt hömennyiséget . Magyarul : Kinti -7°C például , höszivattyú müködési hömérséklete kinti -20°C-ig és teljesítménye -7°C-nál a ház höigényével egyezik . Ha az a pár nap eljön , amikor -7°C-nál hidegebbek vannak , akkor a höszivattyút mellözzük és helyettesítjük a höszivattyú leolvasztására beépített pufferban elhelyezett direkt elektromos patronfütéssel . Így megkíméljük a höszivattyút és korrektabban lehet a vezérlést megépíteni . Optimálisabban lehet höszivattyút választani .
Ha igaz lenne, hogy túlméretezéssel a leírt SCOP különbség miatt kb. 5%-al gazdaságosabban üzemeltethető rendszert kapsz, gazdaságilag akkor sem érné meg, hiszen a nagyobb teljesítmény árban is szépen skálázódik felfelé a beruházási költségnél. A gyártók viszont nem ajánlják a túlméretezést, hirtelen ezt találtam (angol nyelvű), ahol leírják, hogy a gyakori ki-bekapcsolásos üzemben szenvedni fog a hőszivattyú.
Ugye az alap probléma az, hogy még a jól méretezett hőszivattyú is a bivalencia pont alatt csak részterhelésen üzemel, hiszen magasabb külső hőmérséklet esetén növekszik a leadható teljesítmény, miközben ezzel szemben az épület igénye csökken. Egy darabig nincs gond, segít az inverter. De ha erre még túlméretezéssel is rálapátolunk, akkor a fűtési időszak nagyrészében elkerülhetetlen lesz az on-off üzem, ami viszont lerontja a hatékonyságot.
Próbáltam valami vizsgálaton alapuló tudományosabb megközelítést is keresni. Eben a tanulmányban többek között azt vizsgálták, hogyan változik a hőszivattyú hatékonysága részterhelésen. Ami számunkra most releváns, az a 7. oldal 10-es ábráján látható. A vízszintes tengely a hőszivattyú időbeli kihasználtságát mutatja, a függőleges pedig a COP változást a névlegeshez - vagyis a folyamatos üzemhez - képest. Ezt lehet számolni a két nevezett szabvány szerint is, de itt mértek is, egy 15kW-os inverteres hőszivettyú volt a tesztalany. Látható, hogy pl. 40%-os (mondjuk egy órán belül csak 24 percig üzemel) kihasználtságnál a mért COP a névlegesnek csak a 80%-a volt. Különböző mértékben mindkét szabvány számol COP romlással, még ha nem is ilyen mértékűvel. Mivel az SCOP-t is különböző üzemállapotokban mért COP értékekből számítják, így értelemszerűen az is romlani fog. Ezek alapján valóban kerülendő a túlméretezés.
