Kedves Hozzászólók!
Örülök a kultúrált vitának.
Magam úgy gondolom, hogy egyoldalú erőszak bármily cél érdekében ellenkezik Jézus feltétlen emberszeretetével. A határesetekben történő emberölésre vonatkozóan pedig az evangéliumból nem lehet egyértelmű választ levezetni. De ez csak a határesetekre igaz: háború, önvédelem stb. vagyis ahol én vagy te maradunk életben típusú kérdés merül fel.
Ugyanis a "szeresd felebarátodat, mint önmagadat" parancs az egyenlő súlyt hangoztatva,
nem ad elsőbbséget sem nekem, sem a másiknak.
Vagyis szerintem ez tökéletesen a lelkiismeretre van bízva, így a kereszténységre hivatkozva nem
ítélhető el egyik válasz sem.
Az emberölés abszolút isteni tilalmára - amit én is vallok - azért felhozható jó pár érv, ha Jézust komolyan vesszük:
"szeressétek ellenségeiteket", mert bármily ártó szándékkal jönnek most ellenem, Isten épp úgy szereti őket is, mint engem, testvéreim az Isten-képmásságban és Isten előtt ugyanannyit ér az életünk.
"senkinek nincs nagyobb szeretete annál, aki életét adja felebarátaiért"
"aki meg akarja őrizni életét, elveszíti azt, és aki érettem elveszíti életét, megtalálja azt"
Tudom, hogy ez utóbbi is átvitt /nem biológiai élet-halál/ értelemmel bír, de szerintem előfordulhat,hogy
ha valaki egészen rá tud hagyatkozni életében Istenre, és a lekiismerete az abszolút tilalmat sugallja, és mégis a saját életben maradását választja egy másik kioltása árán: az önvád-lelkiismeretfurdalás miatt az számára már nem élet, hanem maga a halál, míg hite szerint, ha "hagyja magát", az örök ÉLET lesz a része.
Azt hiszem az a lényeg, hogy emberileg valóban érthetetlen, és elvárhatatlan az értelmetlennek tűnő teljes önfeláldozás - hiszen az életösztön mást diktál. De a hívő keresztények számára Jézus saját példája nem emberi távlatokat nyit meg.
En sem erzem magam mar keresztenynek maradektalanul, hiszen nem tudom mi a jelentese. Sokan sokfelekeppen magyaraztak, es csak zurzavar tamadt belole. A forumon is gyakran latni "meggyozodeses" keresztenyeket, akik egymast szidjak, es tamadjak ahol lehet.
kifele az offtopicbol, szerintem normalis ember amugy nem ol. En nem voltam katona, es ha leszek is, nem fogok embert olni. Celtablakat tucatjaval lyuggatok, ha kell, az papir. Csataban csak folosleges statisztikai tenyezo leszek, aki reszt vett a harcban, de nem olt senkit. Nem azert teszem, mert nekem megtiltotta valaki, egyszeruen keptelensegnek erzem, barmi is legyen a helyzet. Nem tudnek olyan tudattal elni, hogy valaki azert halt meg, mert en megoltem.
Kedves actionman
Kivancsi lettem volna, mit szol Isten, ha azt mondja Saul: "Uram en imadkozom hozzad, mindenem a tied, de nem vagyok hajlando a nevedben felebaratomat megolni. Inkabb vedd el az en eletemet helyettuk, es bocsajjs meg nekik."
Nekem az a velemenyem, hogy a Mindenhato egy szoban is ossze tudja foglalni a gondolatait, ugy hogy az teljesen vilagos legyen barkinek. Szemeket, fuleket persze szabad becsukni ;)
Cafolat,
én nem vagyok vallásos. És igazat adok neked, tudtommal a legtöbb embert a római egyház ölte meg, kínozta meg, a legtöbb vért ők ontották. Istenük nevében, vagy érte, szóval igazad van.
De a kommunizmus is egy vallás volt, a maga szobraival, ideológiájával, csak éppen nem egy személy imádatával, hanem a Bibliából lopott ideológiával (mindenük közös, semmire nem volt szükségük, mert beadták mindenüket és elosztották szükség szerint).
Szóval az emberiség elleni legnagyobb bűnöket csak valamilyen erős ideológiával lehet, hogy az elkövetők eszmeileg is azonosuljanak, és akkor is tegyék a rémségeket, mikor senki sem látja őket (elöljáró). Így a leghatásosabb, az ilyen ideologizált katona a leghadrafoghatóbb.
De a keleti eszméket is ilyesmi teszi hatásossá, pl. a busido, a Kard útja, stb. szintén fanatizál, gondokodás és kétségmentessé tesz, ha ölni kell.
De mondom, én nem vagyok vallásos, embert nem öltem, és senkit nem mentegetek.
A tizpartancsolat ezek szerint a keresztenyekre mar nem vonatkozik ugy. Vagyis frissitve lett... Gyakorlatilag korlatlan mennyisegu eroszakot ala lehet tamasztani a Bibliaval. Es nekem nehez elhinnem hogy tenyleg ezek a tanitasok. Persze csak filmekbol ismerem Jezust, valoszinuleg onnan hiszem hogy ez egy alapvetoen a szeretetre, bekessegre epito vallas. Ja, meg a multiplakatrol is, meg az "Aldas, bekesseg" cimu radiomusorbol. De ez nem fedi a valos helyzetet, ugy tunik.
Ezért van az, hogy a kinyilatkoztatott vallások sokkal véresebbek a történelem folyamán (és amúgy a magánéletben is sokkal szabadabban alkalmazzák a lelki megnyomorítást, fenyegetést, rágalmazást), mert természetükből adódóan megideologízálják mind az ölés jogosságát, mind a másik életének megváltoztatását.
Nincs olyan, hogy ne ölj, olyan van, hogy ne ölj, kivéve...
Én azért írtam neked, hogy a törvényadó Mózes is ölt, meg Isten emberei is öltek, és Isten szerint jól tették, mert az nem ölés a tízparancsoalt szerint. Mert akkor Mózes megszegte volna. De nem tette.
Így a törvény által tiltott ölés csak Izraelre vonatkozhatott, mert a Bibliában, mondomn, sokan öltek, és nem volt ez vétkük. Izraelitát, felebarátot nem szabad ölni. Kivéve, ha ítélet alá nem esik, mert ha ítélet van rajta, akkor Mózes is megölette az izraelitát is, csak ekkor annak vére saját fején volt, nem bíráján, sem a végrehajtón.
De az sehol nincs a Törvényben, sem Krisztusnál, hogy a végrehajtó felelős lenne, tulajdonképpen (a Biblia szóhasználatával) nem is ő cselekszik(öl) hanem az, akinek a nevében (hatalmával) teszi.
Szóval én azt fejtegette, egy ember, ha a császár, állam, vagy akármilyen hatalom fegyveres szolgálattal bízza meg, a Bibliával nem mentegetőzhet, hogy nem fog fegyvert.
De azt nem gondolom, hogy a lelkiismerete szerint nem tagadhatja meg. Most leírom, ha a lelkiismeretével összeegyeztethetetlen a dolog, akkor szvsz jól teszi, ha megtagadja.
Csak azt nem mondhatja, hogy a Biblia alapján.
Ennyi.
Mózes rengeteg magyarázatot kapott, próbálta is ezeket írni, le is írt igen sok mindent, egészen részletesen, nagyon komoly szellem volt benne, nem is véletlen, hogy mikor Isten elvett a benne levő szellemből, azt hetven vénre öntötte ki.
Nem is véletlen, hogy meg tudta írni könyveit, elképesztő biztonsággal. Holott 80 évesen állt be szolgálatába, és előtte 40 évig pásztor volt (beszélni is majd elfelejtett, el is kellett segítségére hívni Áront).
Azt meg nem értem, miért jössz újra és újra a tízparancsolattal. Ha izraelita vagy, akkor oké, ha nem, ahogy én sem, ugyan mi közünk a tízparancsolathoz? De mondom, a tízparancsolat szerint nem ölt Mózes, meg Isten sok kedves embere. Csak a mai törvénykezés szerint.
Ezzel egyetértek, de mivel itt a hadseregről van szó ezzel kapcsolatban, mi jogos és mi jogtalan egy háború esetén?
Ha azt veszem, hogy egy katona azért öl, hogy életben maradjon és ne a másik fél katonája ölje meg, akkor értem. De ez az egyén szintje és nem a szervezetten működő hadseregé, szvsz.
Amikor "keresztény országok" háborúznak, akkor hogy lehetne feloldani ezt az ellentmondást?
Szerintem sehogy, mert mindenki a maga igazát hangoztatja ilyen helyzetben.
Igaz a régi közhely erre az esetre, az éremnek két oldala van...
Igy egy kicsit vilagosabb a dolog! Egybol Derrick felugyelo jutott az eszembe :))
Viszont akkor sem tudom, mi valasztja el a gyilkolast es az olest. Marmint, az eset amit leirtal vilagos; de mi volt akkor mikor a "hazafi" K und K seregek mindent megondolva es megfontolva nekitamadtak a szomszedoknak?
Szerintem azok az "olesek" gyilkossagok volt! Meg egyaltalan, az osszes haboru. Hisz az egyik fel tamadott, a masik vedekezett. Mindketto mogott ott volt a sajat kereszteny egyhaza, de a tamado fel az hasznot, vagyon, teruletet es miegymast akart szerezni, ami ahogy te is leirtad, gyilkossag. De az egyhaz azert megaldotta oket.
Vagy hozhatnam peldanak a keresztes haborukat is. Szerintem nincs osszhangban a jezusi tanitassal az, hogy keresztenyek felfegyverkezzenek, elutazzanak honapok alatt 1500 kilometert, aztan ott gyilkoljanak, fosztogassanak, raboljanak, mindezt a jezusi tankra hivatkozo anyaszentegyhaz kegyevel kiserve.
A Brian eleteben volt egy jo poen erre, a Szent Kezigranat. Aminek az eldobasanal elmondott aldasban szerepelt kb. ez : "es szaggasd szejjel ellensegeinket cafatokra a te nagy kegyelmedben".
Asszem már több más topicban is leírtam amikor hasonló témakör merült fel:
a Tízparancsolatban csak a MAGYAR nyelvű Bibliában szerepel "Ne ölj!". A Biblia eredeti szövegében itt az áll: "Ne gyilkolj!" Nemtom érzékeled-e a különbséget.
Ölni és gyilkolni mást jelent. Gyilkosság például ha erőszakosan, mondjuk haszonszerzés céljából belevágom a baltát a komám fejébe, ha viszont teszem azt önvédelmem során kifektetek egy rám támadót, az ölés. És ráadásul nem bűn!
Ennek fényében lehet beszélni arról, hogy a katonáskodás mocskos dolog vagy sem.
Amúgy nekem nem a fegyverfogás probléma a honvédséggel, hanem az, hogy mint családos embert:
- elszakítanak a családomtól
- nem keresek pénzt, a zsold az nudli
- szivatnak és ráadásul semmi hasznavehetőt se tanítanak
- elveszítem miatta az állásomat és más terveimnek is lőttek
EZÉRT meg kinek van kedve elszúrni az életéből akár még 5 percet is???
Bar az allam, mint hatalom Istentol van, de ez meg nem jelenti azt, hogy nem lehet /mint ahogyan sokszor lesz/ az romlotta.
Amit irtal, hogy az egyhazak sokszor hajlottak a mindenkori hatalom fele, sot, maga a papasag is hosszu idon keresztul gazdasagi-politikai hatalom volt, ezek csupan azt jelzik, hogy megromlottak egyreszt az emberi gyarlosag, masreszt a Satan negativ hatasai miatt.
Ha az egyhaz el is tevelyeg /mint az mar sokszor elofordult a tortenelem soran/, azert te, mint keresztyen ne tedd.
Btw, nekem a partpreferencia hirdetese abszolut nincs ellenemre. Egyreszt ez nem azt jelenti, hogy ha te 'igaz-keresztyen' vagy, akkor neked arra a jeloltre/partra *kell* szavaznod (ha megis ezt ertik rajta, akkor baj van). Masreszt mar az Oszovetsegben is tobb kiralyra hatottak a profetak. Harmadreszt meg a politika az elet resze, marpedig az egyhaz az eletrol predikal.
Az, hogy szeresd felebaratodat, illetve dobd vissza kenyerrel, hogy illik ebbe?
A 'ne olj' es a 'dobd vissza kenyerrel' az emberek egymast kozti viszonyara vonatkozik. Ha a szomszed valami bunt kovetett el ellened, akkor ne alkalmazd vele szemben a 'szemet szemert, fogat fogert' elvet, mert az a birosagok szamara van fenntartva. Ezert ne te buntesd meg ot, hanem add at a bironak, majd o /Istentol kapott hatalmat gyakorolva/ megbunteti.
En ugyanezt gondolom. Azert is lepett meg az amit irtal a katonasagrol illetve a fegyverhasznalatrol. Pedig alatamasztottad bibliai idezetekkel is, es azt is irod, hogy az apostoli tanitasra epul az egyhaz. Akkor ez most hogy van? Az apostoli tanitasra epul az egyhaz, de az egyhaz nem azt teszi amit Jezus tanitott?
Masreszt, ha az van a tizparancsolatban, hogy "Ne olj", akkor nem az van benne hogy "Ne olj, kiveve ha...". Es eredetileg Mozes csak kotablakat kapott, nem volt mellejuk semmifele magyarazat, legalabbis ha jol tudom.
Én nem vagyok sem tanítója semmilyen egyháznak, de még csak tagja sem. Hogy a különböző felekezetek miket tesznek, rajtam ugyan ne kérd számon, mit gondolsz, miért nem vagyok tagjuk? :))
Ha egyetértenék valamelyikkel, holnap közéjük állnék.
Én csak magánemberként írogatok, egy egyszerű szokásom szerint: felteszem, hogy igaz a Biblia (ezt persze nem kell elfogadnod), és megvizsgálom, mire jutunk, ha a Bibliát komolyan vesszük.
Ami neked problémás a felekezetekkel, meg azok hivatalosaival kapcsolatban, hidd el, nekem is problémásak, így nemhogy védeni nem tudom őket, de el is határolom magam tőlük.
De ha megnézed, a bibliai időkben sem Jézus, sem tanítványai politizáltak, hanem azok, akik halálra ítélték és megölették Jézust (mondván Pilátusnak, aki királynak mondja magát, a császár ellen van, mondván, nem királyunk van, hanem császárunk). Már akkor a hatalom felé hajottak, ahogy írod, már akkor szemét dolog volt a papok politikája, most ugyan miért lenne más?
Egyébként sem értem, aki Istenben bízik, miért keres emberekkel szövetséget, a párttagság (Jézus egy párt tagja sem volt, Pál is csak addig, míg Krisztust üldözte) eleve emberekkel való huzakodás, meg emberekben való bizakodást jelent szvsz. Nem értem, aki emberekhez megy egyetértésért, oltalomért és hogy más ember ellen mesterkedjen, szövetkezzen, védekezzen, vagy támadjon, hogy is bízhat Istenben? Vagy mikor kijön a templomból, tokba teszi istenét és kikapcsolja? Igaz, figyeld csak meg, hogy elváltoznak az emberek a templomba bemenet, vagy kijövet! Hogy is tudja mondani, hogy "Bocsásd meg a mi vétkeinket, ahogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek"? Aki ezt mondja, és haragszik a szomszédjára, vagy más emberre, az nem istenes, hanem hazug. Mondd, lehetséges-e egyáltalán igaz politikus?
Ertem en amit te irsz, de azzal az Istentol valo lelkiismerettel azert kisebbfajta problemak vannak. Mert ezt irod:
"Nincs itt gondja a kereszténynek, ha egy politikus ördögi, semmit nem kell neki engedelmeskedni, mert nem Istentől való hatalma van. "
Nos, nekem ugy tunik, hogy tulontul sokszor engedelmeskedett az egyhaz a politikusok haborus akaratanak! Es nem erzem ugy hogy ez indokolt lett volna, vagy hogy tulontul nagy erofeszitest tett volna az egyhaz a haboru megakadalyozasara.
Nem a torok haborukra gondolok, hanem az europan beluli haborukra peldaul, amikor kereszteny keresztenynek vagta a torkat!
Es, nem megbantani akarlak, de valahogy nekem ugy tunik hogy az egyhaz mindig a hatalom fele hajlik. Peldaul most alig csinalnak titkot a partprefenciabol! En ezt nem erzem sem Istentol valonak, sem helyesnek. A haborura pedig ugyanez vonatkozik.
Az, hogy szeresd felebaratodat, illetve dobd vissza kenyerrel, hogy illik ebbe?
Ne haragudj ha hulyeseget irok, csak barkacs-szinten ismerem a Bibliat.
Én nem vagyok hatalmas, nem is vágyom rá (ahogy én látom, Isten mindig megítélte a hatalmast, nem jó dolog az). És törvényt sem hirdetek, azaz nem is szeretnék törvénykezni.
Én úgy vélem, Isten ad az embernek lelkiismeretet, ha valaki az alapján cselekszik, akkor baja Istennel nem lehet. Így is lehet hatalmas (ha mondjuk felkenik erre, mint Dávidot), vagy ha beleszületik. De politikusról nem gondolnám, hogy jó lehetne a lelkiismerete, ahogy érdemes azon is elgondolkodni, hogy készülnek a törvények, meg a virsli (Murphy nyomán). Szóval kis ember vagyok én, és inkább a magam dolgai után nézek, ide is csak azért szóltam, mert nemrég egy Fórumtárs kért rá, mutatnám meg, miért vélem azt, amit ide is felírtam.
Üdv, köszi a választ, bár ez még nekem mindig nem tiszta...
>Az apsotolok sem azt tanították, bírálgassák a >krisztusiak a hatalmast, hanem azt, a hatalom >Istentől van.
Aki politikai hatalmat birtokol (mindegy, hogy király, vagy demokratikusan választott politikus), az jogosult arra, hogy isten nevében emberek életéről döntsön??
Ki tudja, ki tudhatja, hogy nem csak 1. felhasználja a hitet a saját hatalma érdekében, 2. nem téved-e a döntéseiben?
Hacsak téved és ez emberéletekbe kerül akkor mi van?
Ha rosszul értelmeztem volna az írásodat, akkor bocs...
Jézus nem szólt bele a császár dogába, megadatta neki, ami jár.
Az apsotolok sem azt tanították, bírálgassák a krisztusiak a hatalmast, hanem azt, a hatalom Istentől van. Ha már most egy hajszál sem eshet le a fejemről Isten nélkül, gondolom, Neki elég gondja lehet a hatalmast irányítani, és nem az én dolgom, mint kereszténynek a hatalmas dogába avatkozni, feltéve, ha én magam hatalmas nem vagyok. Mert a királyok szíve is, akár a vaj, olyan Őelőtte.
Ha meg ahtalmas vagyok (nem vagyok), minden további nélkül élek hatalmammal, mert az a dolgom, és aki azt nem végzi, vétkezik.
De van olyan erő is, ami nem Istentől van.
Az Istentől való hatalom ugyanis a jót jutalmazza, és a gonoszt bünteti.
Az Istentől való hatalommal ellentétben áló erő viszont a gonoszt jutalmazza (hozza kedvező helyzetbe), és a jót gyötri. Teljesen jogos, hogy e két erő szembeáll egymással, ahogy az is, hogy az Istennel szembeálló erőnek nem engedtek az apostolok sem (Istennek kell inkább engedni, semmint embernek).
Nincs itt gondja a kereszténynek, ha egy politikus ördögi, semmit nem kell neki engedelmeskedni, mert nem Istentől való hatalma van. Példát is hozok: Iványi Gáborák, meg mások is ellenálltak az Isten elleni erőnek (látod, nem is mondok hatalmat, mert a hatalom ebben a szóhasználatban Istentő van).
De szerintem a krisztusi akkor teszi jól, ha nem politizál, mert akik a sz@rt művelik, vagy bírkóznak vele, maguk is sz@rosak lesznek, ez óhatatlan.
Pál sem rakatta le a fegyvert, Péter sem. A katona a fegyvert azért fogja, hogy öljön, sebeket osztogasson, mert a fegyver arra való.
Amit te mondasz, az törvénykezés szvsz, nem kaptuk szabályul, hogy ne fogjunk fegyvert.
Az apostolok semmi ilyen terhet nem raktak a pogányok vállára, azaz a katona csak fogja a fegyvert, és használja (erről szól a topic), mert, ha a hatalom szolgálatában áll, akkor Isten szolgája ő, nem véletlenül viseli a fegyvert.
Ez ellen nem találsz érvet, ez apostoli tanítás.
Már ha a Biblia igaz. Aki mást tanít, az meg Pál szerint átkozott, legalábbis nagy bajban van.
A katonaság meglehetősen istenes dolog, Pál kiállt mellette, és senki igaz ember a Bibliában egy katonát nem marasztalt el, mert katona, fegyverét sem rakatta le, és munkájában sem korlátozta.
A topicnyitó felvetésre a válasz szerintem egyértelmű, kerek, semmi nem szól a katonaság, és a fegyverhasználat ellen a krisztusi tanításban (ezért erősítette meg Pál is).
Amit te Jézusról írsz, erősen speciális, egyedi eset, de nem abból lett apostoli tanítás (amire az Egyház épült), hanem az általánosból. Speciális volt, mert ott az Ember Fiának az emberek kezébe kellett esmie, mert ott nem az Istentől való hatalom diadalmaskodott, hanem éppen a Sátáné, ahogy Pilátusnak az Úr meg is mondta). Speciális, mert egyébként a fegyverviselés (és gondolom, használat) magától értetődő volt, ha megnézed, nem kellett valami sokat keresni kardot, mert volt náluk. És Péter egyszerűen, gondolom, gyakorlottan vágta le a főpap szolgájának, egy katonának a fülét, nem sokat kukoricázott, hanem a fegyveresnek fegyverrel esett, mint szokás volt akkoriban, ha balhé volt. Nem volt abban semmi rendkívüli, Jézus is példálózott az erős harcossal, mi módon lehet lefegyverezni (felszerelését elrabolni) és kirabolni a házát.
De az apostoli tanítás már egyértelműen kiáll a hatalom mellett, így ha a Biblia igaz, e kérdésre a válasz egyértelmű: "...nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik." Ez az egészséges újszövetségi tanítás, attól az apostoltól, ki a szeretet himnuszát is írta, meg azt is, "De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok".
Nem kéne hát emberi okoskodásokkal, magválasztotta istentisztelettel eltérni az apostoli tanítástól, már ha a Biblia igaz. Jó a fegyveres, kell a fegyveres, vissza kell szorítani a gonoszt, ha lehet, mert Istentől van a dolog. Majd, ha a gonosz elhatalmasodik, jön az ítélet, nem semmilesz az. Addig meg szükség van a hatalmasra, és fegyverésre is, és a fegyveres nem ellensége, hanem szolgája Istennek, ha nem is tud róla (ha az Istentől való hatalom szogálatában áll).
Ha meg nem igaz a Biblia, akkor egyébként sem ér semmit, akkor maga Jézus is hazug (mert Szerinte egy iota sem vész el, és az Ő beszédei örökké megmaradnak, és Pál az Ő Nevében írt), akkor értéktelen a keresztény értékrend, tanítása csak egy mese a sok közül. De ekkor választ sem lehet adni a topicnyitónak, teljesen felesleges a beszéd.
>Hogy a katona használja fegyverét, egyenesen >Isten elvárása, mert a hatalom Istentől van, >hogy a rosszat megbüntesse (és a jót >jutalmazza). Ez pedig fegyver nélkül lehetetlen
Ezek szerint ha két politikus egymásnak uszítja (pl. területi vagy nemzetiségi vita miatt) az országának állampolgárait, akkor istennek tetsző dolog, hogy az emberek legyilkolják egymást?
Sőt isteni parancs?
Egy fenti helyzetben mindkét fél "jónak" tartja magát, nem érzed egy kicsit ellentmondásosnak amit írtál? Vagy szerinted az "isten nevében" kifejezés olyan dolog amivel minden vezető bizonyíthatja az igazát (pl. a "nép" felé)?
> De vannak esetek, amikor nincs mas hatra, mint megolni a masikat.
Egy hitetlennek igen. Egy keresztéeny nem tehet ilyet. Ha megteszi halálos bűn. Persze megbánhatja (meggyónhatja) és kegyelemben részesül, de akkor is ölt.
> Ez egyaltalan nem ellenkezik Isten parancsaval, gondoljatok csak a Saulnak adott parancsra (1Kir), hogy az amalekitakat az utolso szalig pusztitsa el.
Az az Ószövetség volt. Krisztus ennek új értelmet adott.
Alternatív magyarázat: az Ószövetségben egyfajta bizonyítéka, indoka próbált lenni a zsidó nép (egyesek szerint faj) felsőbbrendűség tudatának. Ezért vonatkozott a "Ne ölj!" csak a zsidókra.
> De Péter is használta kardját, mikor Jézussal volt, akkor is (más kérdés, hogy Jézus meggyógyította azt az ember, kit Péter megvágott).
Hm, és nem ezután mondta, hogy, "Ki kardot fog, kard által vész."? A keresztények számára a parancsok egyértelműek, be is tartják őket.
Pedig a vallásügyi főtanácsadójának (dr. Balog Zoltánnak) a szülei tuti keresztények (személyesen ismerem őket, és példaképeim), és OVI állítólag egy élő hitű ref. gyülibe jár. Mindazonáltal én sem hiszem, hogy igazán keresztyén lenne.
Szerintem a katonai szolgálatmegtagadás, meg a fegyver nem fogása csak magaválasztotta istentisztelet, azaz semmi köze Jézushoz.
Jézus ugyanis egyáltalán nem várta el az emberektől, tanítványaitól, de apostolaitól sem, hogy tegyék le a fegyvert. A katonáknak sem mondta, hagyják abba a katonáskodást, csak azt, elégedjenek meg zsoldjukkal.
Aztán a római századosnak sem mondta, pedig elcsodálkozott annak hitén.
Kornélius is katona volt, az is maradt.
Hogy a katona használja fegyverét, egyenesen Isten elvárása, mert a hatalom Istentől van, hogy a rosszat megbüntesse (és a jót jutalmazza). Ez pedig fegyver nélkül lehetetlen.
De Péter is használta kardját, mikor Jézussal volt, akkor is (más kérdés, hogy Jézus meggyógyította azt az ember, kit Péter megvágott). Sőt, Jézus maga vette számba, van-e fegyverük, mikor a Gecsemáné kertjébe mentek. De egyébként is akkoriban fegyverrel kellett menni szinte mindenhova, mert nem volt valami nagy a közbiztonság.
De Istennek kedves emberei is sokszor katonák voltak, kik igen sok embert meg is öltek. Pl. Dávid. Igaz, az Úr angyala is megölt jópár embert, nem is egszer, sőt, volt, hogy egész várost.
A „ne ölj” parancsolatot Izrael kapta, és izraelitára vonatkozott, mert Aki a törvényt adta Izraelnek, azt is törvényül szabta, életet életért. És a törvényadó Mózes Istennek kedves volt, és ő maga is erős ember volt, aki megvédte övéit, bosszút állt az egyiptomin, agyonütötte azt. És megvédte Jetro lányait, és nyáját, és haláláig erős volt. És ő volt a legszelídebb ember a földön.
Istennek kedves volt a vétkezők, bálványozók kivesztése, és kedves volt neki Dávid, ki fejszék, meg boronák alá rakatta Ammon fiai városának, Rabbának népét, meg mészkemencén vitette át, meg fűrész alá rakatta őket. És közben a törvényt (ne ölj) betartotta, Istennek semmi baja ebben Dáviddal nem volt, hiszen a törvény szerint nem ölt. Nem ölt, hiába vélik sokan, hogy a „ne ölj parancsolat mindenkire vonatkozott, nincs igazuk. Mert Izrael kapta, Izraelre nézve, Izraelért. Már az első parancsolatban le lett ez szögezve: „ …az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából” Ez egyetlen népnek szól. Így Ammonra sem vonatkozott, sem más népre, sőt, Izraelnek Istentől rendelt parancsolat szerint mindenestől (tehát asszonyostól, gyermekestől) ki kellett volna irtani egész Kánaánt. Ugyanaz a Mózes adta ezt prófétaként Izraelnek, mint aki a „ne ölj” parancsolatot.
Igaz, eljött az Ember Fia, és új parancsolatot hozott, Új szövetséget szerzett, és most a kegyelem ideje van. De a hatalom továbbra is Istentől van, és az Újszövetség szerint is a gonosz megbüntetésére. A katona bizony Isten embere, ha a hatalom szolgálatában áll, erről így ír a Biblia: "Mert Isten szolgája ő a te javadra. Ha pedig a gonoszt cselekszed, félj: mert nem ok nélkül viseli a fegyvert: mert Isten szolgája, bosszúálló a haragra annak, a ki gonoszt cselekszik." [Róm. 13.4]
Szóval a Biblia értékrendje, elvárásai korántsem a mai magaválasztota istentisztelet normáit követik, ha valaki azt véli, Isten megváltozott volna ezzel kapcsolatban, olvassa el a Jelenések könyvét, és meglátja, mekkorát téved.
