Angolul és németül is találtam beszámolókat. Alapvetően nem panaszkodott rá senki. RAYNOX DCR-250-hez hasonlítva a képeket, hasonló lehet a teljesítmény. Ezt írták olyanok is, akik próbálták mindkettőt. Nincs olyan sok gyártó, ami elérhető, meg amit említenek konkrétan. Nem olyan tucat cucc mint a többrészes makró előtétlencse szettek.
Inkább mint egy fajta lehetőséget említenek több helyen, ami az alapvető igényeket ki tudja elégíteni, pont mint a RAYNOX. Bár az sem véletlen hogy a RAYNOX különböző típusaihoz találni a legtöbb véleményt, képet...
Ahogy keresgéltem rátaláltam az un. Achromat macro előtétlencsére. Ha jól értelmeztem ezek hasonlóan a Raynox DCR-250-hez több lencséből állnak. Amiket néztem azok kettőből. Van 3 5 vagy 10 dioptriás is. Árban a Raynox DCR-250-hez hasonló. Ami különbség, hogy ezek nem csíptetősek, hanem szűrő méretre vannak. Hát az én objektíveim nem kicsi frontlencsével vannak. Ami az árban számít még nem tudom hogy a nagyobbikra vegyem és azt adapterezzem lefelé, vagy a kisebbikre és azt felfelé.
Ez az olvasottak alapján szimpatikus lenne kezdésnek egy ilyen. Mondjuk a közgyűrű is mozgatja a fantáziám, de talán ez így egyszerre sok lenne... Majd szépen lassanként...
A frontlencse méreteim miatt a polár szűrő sem egy olcsó dolog...
Segítséget szeretnék kérni. Soligor közgyűrűsorra (36+20+12 C/AF) nem tudom a Canon Eos 450D EFS 18-55mm-es objektívet felrakni,lehetséges vagy valamit nem jól csinálok?
A 3. ponthoz: nekem van olyanom, csak sötétben ér valamit, annyira gyenge. Pedig az ötlet jó, mert tekerhetem akárhogy, az egyikkel oldalról, a másikkal alulról világíthatok, sőt ha akarom, akkor csak az egyik világít, de ezt csak sötét szobában érdemes használni. Ennél vannak sokkal jobbak, igaz drágábban.
2. Bár nincs olyan objektívem, de a 18mm bizonyosan a fókusztávra vonatkozik 99%
3.Nagyon sok és szép körvakus makró képet láttam. Akár a beépített vaku + fabrikált fényterelőkkel is jó eredmények érhetőek el. A LED-es világítás max. 4-6 éve terjedt el. A vaku "fényteljesítménye" (pongyolán fogalmazva) nagyobb mint az állandó fényforrásoké. Az egységnyi felületre jutó fény mennyisége a megvilágítás távolságának négyzetével arányosan csökken. A gyengébb állandó fényforrást sokkal közelebb kell tolni a témához, viszont kényelmesebb lehet a használata statikus témáknál, ahol nincs szükség rövid záridőkre.
/
A DCR250 hátsó frontlencséje kisebb mint az objektívé amire rátesszük, de nem ez okozza közvetlenül a vignettálást, inkább látószögtől függ.
A keresőben az elkészült képen a legtöbb zoom állásban teljes képet fogsz látni. A DCR250 nagy előnye az egyszerű dioptriás szűrőkhöz képest, hogy a szélek nem durván életlenednek + torzulnak.
/
A Nikon 55-200 kitobjektív két végével készítettem képet. A tárgysík kb 8-10 cm-re volt a DCR250 frontlencséjétől. 55-ös állásnál látható vignettálás. A leképezési arány kb. 0,5x - 1,5x
A nem fémes tárgyakról visszaverődő fény, a becsillanások a légkör részecskéin szóródó fény részben poláros jellegű. A polár szűrő használatával az objektívbe jutó fény polarizált része csökkenthető leginkább.
/
Egyszerűbb a lineáris polárszűrőt modellezni, úgy is ez kell a "keresztpolár" technikához.
A polárszűrőt képzeljük el mint egy rácsot, a rajta áthaladó fényt úgy "polarizálja", hogy a fénynek csak a rácsozattal párhozamos összetevője marad meg. Ha két párhuzamos polárszűrőt teszünk a fény útjába és a rácsok egymással 90 fokot zárnak be akkor kioltjuk a fényt
Ha az objektívre 2db polárszűrőt teszünk akkor annak hatása hasonlít egy változtatható ND szűrőre. Forgatással lehet szabályozni a szűrő hatását, mintha a rácsok írányát forgatnánk. 90 foknál teljes kioltás érhető el.
Keresztpolár technikánál a vakun és a az objektíven is van polár szűrő, a gépen forgatva a szűrőt változik a témán látható becsillanás mértéke.
A vakuból nagyrészt polarizált fény érkezik (ha rajta a polár fólia), eleve gyengébbek a káros becsillanások és azok szinte teljesen kiszűrhetőek, a kép teljesen "sterillé" tehető.
Itt válaszolok, mert inkább ide tartozik szerintem. Sajnálom a duplikációt...
Igen én is úgy érzem, hogy nem macro obi kell most nekem. Láttam képeket az oly 60/2.8 macro obival. Szenzációs egy szerkezet. Ráadásul most jár le egy jó kis akció. Ennek ellenére nem hoz lázba. Sokkal inkább az előtétlencse és a közgyűrű. Még az is lehet idővel meggondolom....
Raynox DCR-250 kapcsolatban még az lenne a kérdésem, hogy kell elképzelnem a kész képet? Ugye van egy nagy frontlencse (egyik obimé 62mm másiké 72mm) az élőtt pedig a 43mm-es előtétlencse. Emiatt mindig képkivágásra lesz szükség, mert a lencseadapter kitakarja a kép széleit?
Köszönöm a válaszokat. Akkor először kezdem a használt Raynox DCR-250 előtétlencsével. Aztán ha használtan találok egy közgyűrű sort akkor esetleg kipróbálom, most volt egy a hardveraprón de erről lemaradtam.
A válaszokban volt egy két dolog amit nem értek.
Erre rákérdeznék mégegyszer:
Keresztpolár. Ez mit jelent? Linear es cirkular polar szűrőről már hallottam.
18mm környékén kezd vignettálni: mi a 18mm tárgytávolság vagy fókusztáv, alatta vagy felette vignettál?
Vaku. Ezek alapján a körvakú, körled nem játszik, mert nem lehet állítani, és fabrikálni. Olyan kell ami folyamatosan tud világítani. Valahol láttam olyat, hogy két hajlítható fém cső végén egy-egy LED. Ilyesmi?
ami az állványt illeti, attól függ, hogy mit akarsz fotózni. én általában még a focusstackinget is kézből lövöm. szerintem a földközeli cuccokhoz a legjobb a babzsák, ami egy kiló rízzsel is helyettesíthető. magas fűben az állvány egyáltalán nem használható, vagy csupán amúgy is mozdulatlan témákra, annak meg minek.
a gorillapod jól használható, ha remegne a kezed, akkor a monopodot javaslom.
Két vagy három led lámpa állítható fényerővel, nem nagyok, a háromnak kell elég fényt kiadni. Kell egy két-három ágú kar, amire ezeket rakod, ez olyan állítható karos legyen.
Nekem úgy rémlik, közgyűrűvel ugyanolyan leképezés mellett nagyobb marad a közelpont, mint DCR-250-vel, majd egyszer megnézem. A macerásabb megoldás ellenére a közgyűrűnél maradtam, a Raynoxot ritkán teszem fel. Az én szintemen nem igazán lényeges, de bele lehet kalkulálni egy előtétlencsébe, hogy nem csak a képminőséget rontja, hanem a torzulás is nagyobb lesz. Ezt egy rovarnál, virágnál, hasonló akárminél valószínűleg nem venném észre, de makróobival szögletes és egyenes dolgoknál már kiszúrtam.
LED-es körvakuval próbálkoztam (Aputure Amaran Halo H100, teszt1, teszt2), nem igazán jött be, macerás, nagyobb obin még elmegy, de a viszonylag kisebb méretűre nem szívesen raktam volna fel és csak LED... Inkább használtam manuális, majd egy saját szenzoros vakut fabrikált diffúzorokkal, jobban tetszettek. Ezek után a TTL vaku* egy ilyen pár száz forintos, az obi elejére rakható csodával pedig maga lett a tökély. Még tervezem, hogy oldalra kirakom a vakut, költsége minimális, de a hordozhatóság rovására fog menni.
* Meike MK-320, m4/3-ra is létezik viszonylag olcsón, van bekapcsolható állandó fénye és nem mellesleg másra is használható.
