Keresés

Részletes keresés

Péter555555 Creative Commons License 2 napja 0 0 16459

Köszönöm szépen! 

Előzmény: LvT (16458)
LvT Creative Commons License 2 napja 0 1 16458

Simonits: Nyilvánvalóan szláv eredetű névről van szó. vö. a szlovák Šimonič, horvát Šimonić és lengyl Szymonicz családnevet. Az egyházi (bibliai) Šimon ’Simon’ személynévhez járult a szlovák -, a horvát -, illetve a lengyel -icz apanévképző, azaz eredetileg az ilyen nevű felmenő leszármazottainak volt a megkülönböztető neve.

 

A szlovákban ennek az apanévképzőnek az eredeti alakja -ic volt, azt az - változat az ukrán (valach, ruszin) és a XVI. sz.-tól felköltöző horvát telepesek hatására váltotta föl. Ugyanígy járt a lengyel nyelv is, csak ott a mai -icz végződés elterjedésében a horvát nem játszott szerepet, csak az ukrán együttélés. Ezért az - végű mai szlovák családnevek az eredeti szlovák alakulatok mellett lehetnek ukrán (ruszin) vagy horvát eredetűek is (az ukrán esetén esetleges lengyel követítéssel is). A mai szlovákiai Šimonič név szlovák eredetűnek tűnik, mivel egyrészt egy nagyságrenddel gyakoribb mint horvát vagy lengyel területen, illetve Ukrajnából hiányzik is a feltehető kiindulási alak, másrész a horvát Šimonić csak egyfajta helyi változat a sokkal gyakoribb Šimunić mellett. (Ezért aztán, ha ezt a három nevet nem egymástól függetlenül, párhuzamosan kifejlődött alakulatnak tekintjük, akkor inkább az a valószínű, hogy a lengyel és a horvát alakok eredete köthető oda költöző szlovák etnikumhoz.)

 

Ami a magyar Simonits nevet illeti, az -its, -ich vagy -ics végű írásmód nem befolyásolja az etimológiát, az csak a magyarosodás helyén és idejében dívó magyar helyesírási gyakorlatra utal. Mivel a kérdezett név Somogy megyei előfordulású, az elvi lehetőségek közül a népességek érintkezési mintázata alapján elsősorban a horvát eredet vélelmezhető. – A Simonity alak újabb kori magyarosodásra és egyértelműen horvát eredetre utal: a horvát-szerb ć [ʨ] hangnak ugyanis nincs megfelelője a magyarban, így az átvételkor helyettesíthető cs-vel és ty-vel is. A szlovák č és a lengyel cz esetén nincs ilyen kettősség, ezek megfelelnek a magyar cs-nek.

Előzmény: Péter555555 (16457)
Péter555555 Creative Commons License 3 napja 0 0 16457

Még egy név eredetére kíváncsi vagyok: Simonits. Gondolom egyenértékű a név, ha cs-re végződik. Somogy megyében, Nagyatád környékén éltek.   

LvT Creative Commons License 4 napja 0 2 16456

Igaz: Kázmér Miklós szerint a ’becsületes, igazságos’ értelembene használt magyar igaz melléknévvel azonos, az elnevezett jellemére utaló ragadványnév. Nincs tehát kapcsolata az Ignác személynévvel. Kázmér az első vezetéknévi előfordulását 1389-ből adatolja.

Előzmény: Sztahanov a közmunkás (16455)
Sztahanov a közmunkás Creative Commons License 4 napja 0 0 16455

Az Igaz vezetéknév eredete érdekel.

Dr. Igaz Péter a gyermekklinika igazgatója az orvostudományok akadémiai doktora.

Akkor teljesített legjobban, amikor betegség miatt hiányzott a suliból (bocs Péter, ha olvasnád ezt).

Ignác lehetett vagy van más ötlet az Igaz családnévre?

Okos ember ma is.

Péter555555 Creative Commons License 4 napja 0 0 16454

Köszönöm szépen! 

 

Előzmény: LvT (16453)
LvT Creative Commons License 5 napja 0 1 16453

Korontz: A kora újkori magyar történeti helyesírásban a <cz> és a <tz> betűkapcsolatok nem állnak szemben egymással, mindkettő a /c/ hangot jelöli, és csak az adott közeg helyesírási tradíciója tesz különbséget a használatban, vö. A magyar helyesírás fejlődése. – Korábbi magyar, valamint nem magyar helyesírás esetén azonban a <cz> betűkapcsolat a /cs/ hang jele is lehet, míg a <tz> ebben a körben is a /c/ hangot jelöli.

 

A kérdezett név Koronc írásmódban a jelenkori elterjedése szerint horvátországi eredetűnek tűnik. A Koroncz írásmódban délkelet-magyarországi, a Korontz írásmód a jelenkori adatbázisokat összesítő forbears.io-n már nem mutatható ki. A fent elmondottak értelmében ezek közt az alakok közt nincs különbség, csak az adott ország modern kori anyakönyvezési rendszerében használt eltérő helyesírási konvenciók jelennek meg így.

 

A horvát etimológia irodalom a Koronc [koˈrônʦ] nevet horvát eredetűnek tartja Grobosinc (ma Grubišno Polje, Horvátország) központtal. Etimológialag a horvát kruna ’korona’ szónak a történeti szlavóniai (kaj-horvát) nyelvjárásokban használt (a latin nyelv hatására kialakult) korona [koˈrôːna] változatához járult a szláv –ьcь kicsinyítő-névképző toldalék, amely a kaj-nyelvjárás területén általában -ec (a horvát-szerb köznyelvben pedig -ac) alakúvá fejlődött, de a nyugati peremvidéki szláv nyelvjárásokban (pl. szlovénben, kaj-horvátban, szorbban) szonor mássalhangzók után nem szótagértékű -c-vé is fejlődhetett, mint az adott esetben is.

 

Kerestem magyar(abb) etimológiai lehetőségeket is. Egyrészt adódna a Koroncó helynév mögött magyarosodott személynévi áttéttel sejtett mongol *qorumsi ’káliz’ törzsnév, másrészt a csíki kurunc ’fütykös’ tájszó hangtani módosulata. Ezek azonban a horvát eredetnél sokkal kevésbé illenek a név elterjedési képéhez.

Előzmény: Péter555555 (16452)
Péter555555 Creative Commons License 6 napja 0 0 16452

Egy újabb név eredetét szeretném tudni: Korontz. A születési feljegyzésben minden kétséget kizáróan ebben a formában szerepel. (1823-as adat)  Esetleg talán lehetne még Koroncz-ként is írni?  De igazából csak az eredet érdekel. 

Péter555555 Creative Commons License 6 napja 0 0 16451

Köszönöm szépen!

Előzmény: LvT (16448)
2xkiss Creative Commons License 6 napja 0 0 16450

Köszönöm szépen!

Előzmény: LvT (16449)
LvT Creative Commons License 6 napja 0 1 16449

Obetkó: Vö. a szlovák Obetko családnevet. Ez a szlovák obeť ~ obeta ’áldozat, áldozás’ közszó származéka névképző szerepű -ko kicsinyítő képzővel. A név lehetne a szlovák *Obedko név kiejtés szerinti írásmódja is, ebben az esetben az alap az obed ’ebéd’ közszó lehetne. Ez utóbbi lehetőséget azonban a d-vel írt alakok hiánya miatt kizárnám. A névadás motivációja valamilyen olyan esemény lehetett, amely során az elnevezett áldozati szerepbe került vagy áldozatot hozott, illetve valamilyen vallási fogadalmat tett vagy ahhoz kapcsolták.

 

 

Weiszenpacher: Vö. szlovákiai német Weissenpacher név, amely a b hang német nyelvjárási zöngétlen-média ejtésén keresztül a köznyelvi alakú ausztriai német Weißenbacher név változa ta. z valamely Weißenbach ~ Weissenbach (Weißbach ~ Weissbach) településről való elszármazást, ,az oda való kapcsolatokat jelző német lakosnév. Ezeket a településeket egy-egy azonos nevű patakról nevezték el, amelynek értelme ’Fehér-patak’.

 

 

Beszterczán: Ez első pillantásra kimérajellegű alakulatnak tűnik, mintha a magyar Beszterce település nevéhez a szláv -an főnévi lakosnévképző járult volna. Ha ez igaz, akkor névadás olyan szláv közösséget feltételez, amely az elnevezett személy származási helyét a magyar nevén ismerte. Főnévi képzővel első sorban a nyugati délszláv nyelvek alkotnak lakosneveket, és a Tolna megyei előfordu–lás ezt megengedi. A ma magyarul Beszterce utótagú szlovéniai és horvátországi települések neve a XX. sz. eleji magyarosítás eredménye, korábban ezek neve magyarul a Bisztrica volt, tehát ezek nem szolgálhattak a névadás alapjául. Emiatt a névadó település inkább a mai Romániában vagy Szlovákiában lehetett. – Ha találok jobb etimológiát, jelentkezem.

 

 

Lecskó: Vö. szlovák Lečko, ukrán Лечко (Lecsko) családnév. A név vagy a keletszlovák nyelvjárási lečka ’kocka (tészta)’ szó egyes számú alakja, vagy a szlovák liek ’gyógyszer, orvosság’ szó lek- tövének származéka névképző szerepű -ko kicsinyítő képzővel. Ilyen módon a kedvenc ételre, a készített vagy árult termékre utaló ragadványnév lehetett. Ismert szlovák vándorfoglalkozás volt az olejkár ’gyógyolajárus’, az utóbbi motiváció utalhat hasonló népi gyógytermékre is, de ezzel ellentétben arra is, hogy az illető esetleg „városi” doktor gyógyszerét kapta. – Ha esetleg elképzelhető lenne Lek-, Lec- vagy Leč- alakban rövidülő szláv személynév, akkor ennek származékaként is magyarázni lehetne a nevet. (De ilyet egyelőre nem találtam.)

 

 

Gődér: A Magyar Tájszótár Mezőbándról adatolja a gödör ’verem’ közszó gödêr, keletebbről pedig a gödër alakját. A magyar Gödör családnév létezik (mint gödröt, vermet ásó személy képzőtlen foglalkozásneve), ezért ennek a táji formája is feltételezhető. A Gődér vezetéknév a mai Romániában is jelen van, így feltételezhető, hogy a fenti nyelvjárási formáknak megfelelően onnan került Belmagyarországra, ahol a távoli tájnyelvi névalakban nem ismerték fel a gödör közszót, így meghagyták az eredeti formájában (csak az ö nyúlt meg a rákövetkező hosszú magánhangzó hatására; ez utóbbi eredetileg hosszú nyílt ê lehetett, ami hanghelyettesítéssel lett a szokásos hosszú zárt é-vé).

Előzmény: 2xkiss (16447)
LvT Creative Commons License 6 napja 0 2 16448

Danizser: Az -er végződés miatt felvetődik a német eredet gyanúja, ugyanakkor ennek a /zs/ hang ellene szól. Azonban /zs/ csak fonéma szinten nincs a németben, de az <sch> német ajkon megvalósulhat zöngésen is, így a magyarosodás folyamán mégiscsak megjelenhet német nevekben is a /zs/ hang. Ha a kérdéses nevet visszaírjuk német alakjába, akkor az így kapott Danischer felfogható, mint a német dänischer ’dániai’ erős ragozású hímnemű melléknév umlaut nélküli nyelvjárási formája. Ugyanakkor a németben a népnevek főnévi alakjából lesznek vezeték- és családnevek, nem a melléknévi formából, legalábbis ez utóbbira nem találtam példát, ezért ezt az etimológiát kizárhatjuk.

 

Mindamellett a Duden szerint a szláv Daniš név (amely a Daniel vagy a Bohdan ~ Bogdan nevek továbbképzett formája) Danisch alakban bekerült a német névkincsbe. Nem kizárt, hogy ebből az apanévképzői szerepű német -er végződéssel új családnév képződjön a leszármazottak jelölésére. Ez tehát lehet a Danizser név forrása.

 

A fenti eshetőséget támogatja, hogy a szlovák névkincsben szerepel a Daniž családnév Vágbeszterce (Považsská Bystrica) központtal, valamint ennek Danižík és Danižek továbbképzései, amelyek apanévképzői szerepű kicsinyítő képzőkkel bővültek. – A szlovákban a szó végén a zöngés mássalhangzók zöngétlenednek, emiatt hiperkorrekcióval az eredetileg zöngétlen véghangzó is zöngéssé válhat. Ezért a szlovák Daniž nevet a fent említett Daniš név mellékalakjának vélhetjük.

 

Tehát talán egy nyugati szláv név német környezetben történt továbbképzése magyarosodhatott ilyen alakban.

Előzmény: Péter555555 (16446)
2xkiss Creative Commons License 6 napja 0 0 16447

Az alábbi nevekre szeretnék rákérdezni: Obetkó és Weiszenpacher házaspár Zólyom megye. Tolna megyei a Beszterczán.

Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek a Lecskó és a Gődér. 

Péter555555 Creative Commons License 6 napja 0 0 16446

És be is dobnék egy új nevet: A Danizser név eredetéről mit lehet tudni? (többen jutottunk arra, hogy ezt lehet kiolvasni a kivonatokból; talán még Damizserként is olvastam, de maradjunk a Danizsernél.  

Péter555555 Creative Commons License 6 napja 0 0 16445

Nagyon szépen köszönöm! 

Sajnos csak vélelmezett ősöm lehet Ő.

Nagyon érdekes ez az etimológiai levezetés.  

Előzmény: LvT (16442)
Péter555555 Creative Commons License 6 napja 0 2 16444

 Bocsánat, lehet van már megoldás, de akkor megmutatom, most sikerült csak beillesztenem. 

Előzmény: Sipos Erzsók (16441)
Péter555555 Creative Commons License 6 napja 0 0 16443

Nem erre gondolok; úgy hiszem, csak véletlen névegyezés lehet. 

Előzmény: Ferrobondos Csiga (16439)
LvT Creative Commons License 6 napja 0 3 16442

Én is Kóniecs-nek olvasom, mint te a Családfakutatás fórumon. Az alföldi szlovák névkincsben szerepel a (ritka) Konyecs névforma, vö. pl. Csorváson. Névvegyüléssel, magyar ajkon történő névtévesztéssel talán a horvát eredet is felvethető, vö. Konjek × Konjić, illetve Konječić. A /ny/ hang helyetti <ni> írásmódra vö. a lengyel Koniec családnevet, míg a szóvégi magyar hang talán az eredeti szláv /c/-ből is kialakulhatott az ezt jelölő <cz> betűkapcsolat alternatív /cs/ olvasatából. Ennek lehetőségére utal a RadixIndex.com Komecz adata, ahol az <m> akár a <ni> eltévesztésének is vélhető, mivel ugyanitt szerepel a Komecsny és a Komeczny, ahol a <m> helyett világosan <ni> olvasandó, vö. lengyel Konieczny, cseh-szlovák Konečný (tkp. ’[falu-] végi’) családnevek. Tehát végső soron, meglehet, egy szláv vezetéknév kezdődő magyarosodásának a kínjaiba nyerhetünk bepillantást.

Előzmény: Péter555555 (16435)
Sipos Erzsók Creative Commons License 6 napja 0 0 16441

Azért lenne jó, ha látnánk, mert nem mindenkinek olyan a megjelenítője, mint  a Tied.

Ezért csak találgatok - amint látod ügyetlenül.

Se tabletem se vindózom se ...

Ez egy irodalomtörténeti kérdésnek tűnik és lehet, hogy a tanárod se tudja a megoldást?!

Előzmény: Péter555555 (16438)
szimizso1 Creative Commons License 2024.06.11 0 0 16440

Köszönöm szépen!

Előzmény: LvT (16434)
Ferrobondos Csiga Creative Commons License 2024.06.11 0 0 16439
Előzmény: Péter555555 (16438)
Péter555555 Creative Commons License 2024.06.10 0 0 16438

Nem tudom, nekem ha kicsit halványan is, de betölti. Ki lehet nagyítani és akkor jobban látszik. Alulról a harmadik sorban a Pázmán János felesége nevét szeretném ha valaki megfejtené. 

Előzmény: Sipos Erzsók (16436)
Sipos Erzsók Creative Commons License 2024.06.10 0 0 16437

https://hun.aboutlaserremoval.com/elena-gorbunova-zhena-borisa-berezovskogo-biografiya-foto-a-965717

 

Jelena Gorbunova, Boris Berezovsky felesége: életrajz, fénykép

Előzmény: Sipos Erzsók (16436)
Sipos Erzsók Creative Commons License 2024.06.10 0 0 16436

Bocs, tudnál adni egy képet róla?

szerintem nemcsak én nem látom mi  a kérdés tárgya

egy képre rá lehet engedni egy automata fordítót vagy felismerőt

Előzmény: Péter555555 (16435)
Péter555555 Creative Commons License 2024.06.10 -1 0 16435

Kedves Fórumozók!

 

 

Belinkelek egy elég érdekes családnevű személyről egy kivonatot. Jobb, ha eredeti írásban olvassa valaki.

Egyrészt: mi van odaírva, ki hogy olvassa? 

És ha esetleg van megfejtés, akkor milyen eredetű lehet a családnév?

Alulról a harmadik sorban Pázmán János felesége milyen Boris/Baris?

 

 

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939X-SBSS-J5?view=index&personArk=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXKRC-ZXP&action=view

LvT Creative Commons License 2024.06.10 0 0 16434

Pordán: Nyilvánvalóan összetartozik a Pordány utótagú helynevekkel, mint Lajtapordány (Leithaprodersdorf, Ausztria), Rábapordány, Vulkapordány (Wulkaprodersdorf, Ausztria), és a Pordán mellett a Pordány forma is előfordul magyar családnévként.

 

Kiss Lajos szerint a településnevek az Árpád-kor végéről (1278-ból) adatolt Pardan személynévből erednek képzőtlen magyar névadással. Ennek alapján a családnév is erre a régi világi személynévre megy vissza képzőtlen apanévként. Azaz egy ilyen személynevű felmenő leszármazottait jelölheti. Kisebb valószínűséggel képzőtlen lakosnévről is szó lehet, azaz arra utalhat, hogy az elsőnek elnevezett az egyik Pordány településről származott (ez azonban nagy időbeli távolságra is lehet a jelenkortól).

 

A Pardan személynév a szláv Prodan ~ Predan személynév korai magyarosodása. A szláv személynév jelentése ’eladott <személy>’.

Előzmény: szimizso1 (16433)
szimizso1 Creative Commons License 2024.06.09 0 0 16433

Tisztelettel érdeklődnék a Pordán név után.

Köszönöm előre is!

voszi Creative Commons License 2024.06.09 0 0 16432

Kedves LvT!

Köszönöm szépen a részletes segítséget a Cucor/Czuczor családnévnél! Sajnos Blaskovics elvitte a sírba a Cucor<--nyest magyarázatot akkor. A székely források irányában elindulok.

Új Testaccio Creative Commons License 2024.06.07 0 0 16431

Drávucz Rita sokszoros bajnok vízilabdázónő Szolnokon született (Wikipédia).

Előzmény: LvT (16430)
LvT Creative Commons License 2024.06.07 0 0 16430

Ad Drávucz: A 4221-es hozzászólásban már volt szó róla, de azóta csak nőtt bennem a bizonytalanság.

 

Az akkor említett szláv lehetőség mellé fel kell venni a románt is, mivel az /uc/ ejtésű -uț abban is névképző elem, vö. Drag > Drăguț. Constantinescu említi a Drăvici névalakot mint a Drag névből származó Drăghici hiperkorrekt változatát. Ez megengedi, hogy a létező Drăguț névnek feltegyük a Drăvuț /drăvuc/ változatát, amely /dravuc/ alakban magyarosodhatott, ahol a hangsúlyos nyílt szótagban álló /a/ hang /á/-vá nyúlhatott.

 

Minthogy a név a FamilySearch általam belátható rekordjaiban Jászladányhoz kötődik, felmerülhetne, hogy valami jász reliktumról van szó. Ugyanakkor nem találtam utalást erre sem névtárakban, sem tájszótárakban. Ezért ez még kevésbé valószínű, mint az előző opciók a szláv vagy román eredetről.

Előzmény: Új Testaccio (16429)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!